Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-19 / 296. szám

1962. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ismét megrendezik az országos középiskolai tanulmányi versenyt A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában rendel­kezés jelent meg az 1962/63- as tanévben rendezendő kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyekről. Az országos középiskolai tanulmányi versenyben a kö­zépiskolák 3. és 4. osztályos tanulói (földrajzból 2. osztá­lyosok is) vehetnek részt. Magyar irodalom, történe­lem és orosz nyelv vala­mennyi középiskola tanulói részére; matematika a gim­náziumok, az ipari és mező- gazdasági technikumok, va­lamint az ipari és kereske­delmi szakközépiskolák tanu­lóinak; fizika, kémia és bio­lógia a gimnazistáknak; föld­rajz a gimnáziumok és a közgazdasági technikumok, továbbá a közgazdasági és kereskedelmi szakközépisko­lák növendékeinek; gazdasá­gi számtan és könyvvitel a közgazdasági technikumok tanulói számára. Percről percre kiszá élni... Roskó Károlyt, az öcsöúi Szabadság Tsz kötélgyártó­ját munkaközben találtam, ö a kunszentmártoni járás egyik ismert és megbecsült társadalmi munkása. Annyi, annyi munkafel­adatot vállal, hogy amikor felsorolja, már-már hihetet­lennek tűnik nekem, hogy mindezt egy ember végzi. Pedig így van. Végére ér­tünk a számolásnak: ponto­san tizennégy felé „tépi” őt a hivatástudat. A községi párt vb-tagja, munkásőr-szakaszparancsnok, a járási NEB-nek társadalmi munkása, tanácstag, keres­kedelmi és ipari AB-elnök, s még sorolhatnám. Futja a ti­zennégyből. Mikor azt kér­deztem tőle, miért vállal ennyi munkát, azt felelte: „Az ember addig csinálja, amíg fiatal”. Ebben a csen­des, komoly válaszban sok­kal mélyebb az emberi tarta­lom, hogy frázisnak ítélhet­ném. Szívügye a falu élete, az emebrek sorsa Ott segít, ahol számítanak rá. Ha kell, mint népi ellenőr, kíméletlenül utánajár az igazságnak. A jót s a rosszat a megbízatás felelősségével kutatja. Legutóbb Cibakhá­zán járt, ahol a gépállomás igazgatói alapjának felhasz­nálását vizsgálta. — Csupa öröm, amikor elmondja, hogy minden a legnagyobb rendben volt. Gondterhelt, amikor az ÁB munkájáról beszél: — Nehéz az embereket ösz- szehozn-' A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság gépműhelyének öntözési javító részlege az ősszel alakult. A dolgozók többsége elvégezte a nehéz- gépkezelői tanfolyamot, s a szükséges gyakorlati részt a műhelyben sajátítja el. Ta­vasszal, mint gépészek és gépkezelők kerülnek ki a gazdaságokba, tsz-ekbe. A képen Petrik György 413 Csepel Diesel összesze­relésén dolgozik. Jutalmazzák a verseny legjobbjait a tószegi Dózsa Tsz-ben Több gondoskodási... a falun tanító pedagó­gusokról. Tiszatenyön évek óta eléggé mostoha körül­mények között tanítanak a pedagógusok. Ennek kö­szönhető, hogy évenként csaknem teljesen kicserélő­dik az iskola nevelői kara. De'' lássuk az okokat! Két legfontosabb tényező az étkezés és a lakás. Márciustól októberig nincs baj, mert főz az óvoda, de azután bezárja kapuit és nincs hol étkez­niük a pedagógusoknak. Ha csak el nem fogadják an­nak az uzsorásnak az aján­latát, aki húsz forintot és a hozzávalót kéri egy ebéd elkészítéséhez. Főzni?... Nincs hely és idő sem. Szinte valamennyien ,,utazó” tanárok — lakás híján. Albérleti szobát a faluban csak egyet lehetett találni, de az kicsi és sötét. Pedig nem kényelmes he­tente háromszor este tíz óráig tanítani és utána vo­natra ülni és reggel, haj­nalban újból elindulni ott­honról Tiszatenyőre. Ilyen problémák között nem tudhatnak a pedagó­gusok minden kötelessé­güknek kifogástalanul ele­get tenni. Az önképzésre is alig jut idejük és lehetősé­gük. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya és a köz­ségi tanács, reméljük, nem nézi tovább tétlenül a tx- szatenyői pedagógusok helyzetét és remélhetőleg hamarosan segít a nevelők mostoha körülményein. Középiskolai IilSZ-titkárok téli tanfolyama Szolnokon a Munkaügyi Minisztérium diákotthonában december 27-től 30-ig a me­gye középiskoláinak KISZ: titkárai részére tanfolyamot j rendeznek. Az előadásokon j szó lesz a KISZ középiskolai irányelveiről, a KISZ szer­vezet feladatairól az okta­tási reform végrehajtásában. Ugyanakkor egyéb időszerű problémákat is megvitatnak. Az előadásokat többek kö­zött Szurmai Ernő, Molnár György, Verbai Lajos peda­gógus tartja. A tószegi Dózsa Tsz ötszáz tagja közül csaknem háromszázan kap­csolódtak be a versenybe az idén. Tavasszal kezdődött a szervezés. Sürgős volt a sok­féle tavaszi munka, ezért nem hívtak össze közgyűlést, hanem a brigádértekezlete­ken vitatták meg a tenniva­lókat. A VIII. pártkongresz- szus tiszteletére versenykihí­vások, felajánlások születtek. Elsőnek a Füle-tanyai te­henészet vezetője, Bodor Sándor jelentette a szövet­kezet vezetőségének, hogy munkacsapatuk versenyre szólítja a gépállomás mel­letti százas Istálló tehéngon­dozóit. A tehenészek nyom­ban írásba foglalták vállalá­sukat, melyből csak néhány gondolatot említek: „öt szá­zalékkal túlteljesítjük az évi tejtermelési tervet a borjakat úgy gondozzuk, hogy elhul­lás egyáltalán nem lesz. Az elválasztott üszőborjakat száznegyven, a bikaborjakat százhatvan kilogrammos át­lagsúlyban tizenkét hétre adjuk át.” A hízómarhák gondozói pedig arra tettek Ígéretet, hogy a szarvasmar­háknál egy, a növendékeknél 1,25 kilogram átlagos napi súlygyarapodást három szá­zalékkal fokozzák. A későbbiekben azután egymást érték a tagok fel­ajánlásai mind az állatte­nyésztésben, mind a növény­termesztésben. A vezetőség negyedévenként értékelte a verseny eredményeket és sok esetben a jutalmakat is nyomban a munka elvégzése után kiosztotta. A vetés idején például a legjobb és legszorgalmasabb fogatosok kaptak prémiumot. Az anyagi ösztönzéssel sike­rült elérni, hogy határidő előtt földbe kerüljenek a ta­vaszi gabonák vetőmagjai. A fogatost három, a vetőgép­kezelőt kettő, a lóvezetőt pe­dig egy forint illette meg minden jó minőségben és gyorsan bevetett hold után. így nem kevesebb, mint tizenkilencezerötszáz forintot osztottak ki ilyen célra. A növénytermesztésben a terven felüli termést elérő munkacsapatok részesültek jutalomban. Napraforgóból hat mázsás átlagra számítot­tak holdanként, de 7.7 mázsa termést hozott, ezért csak­nem harmincezer forintot adtak át a legjobbaknak Táblánként határozták meg a tervbe a tengeri hozamát 22—30 mázsáig. Mintegy harmincötezer forintot fize­tett ki a tsz pénztárából a több termést elérő dolgozók­nak. Az ál'a+tenvésztSk premizálása csak év végén, a teljes értékelés után tör­ténhet meg. Sertéstenyész­tésnél a szaporulatot és vó­Várjuk a tsz vezetőinek válaszát s intézkedésüket Néhány nappal ezelőtt le­velet kaptunk Földi József szolnoki lakostól. Megírja, hogyan járkáltatják a Lenin Tsz vezetői ahelyett, hogy a jogos járandóságát kiadnák. Idézünk leveléből: „Ez év tavaszán szerződést kötöttem a szolnoki Lenin Tsz-el részes kukorica és cu­korrépa megmunkálására. A szerződés szerint köteles vol­tam a cukorrépát megkapál­ni. kiegyelni, kiszedni és be­szállítani. A kukoricát meg­kapálni, letörni, a szárat le­vágni, felkúpolni és beszállí­tani. A szár beszállítás kivé­telével valamennyi munkát november 1-ig maradéktala­nul elvégeztem. Az előírt munka elvégzése után a cukorrépa, kukorica és a szár 30 százaléka illet meg. A kukorica részt meg­kaptam, a cukorrépa után járó pénzt és a kukoricaszár 30 százalékát még nem, mert a szárat nem szállítottam le a földről. Ez nem rajtam múlott, a tsz nem tudott kocsit adni a szállításhoz. November el­ső napjaiban azért nem kap­tam kocsit, mert még nem végeztek a vetéssel és a kuko­rica beszállítással. November 23-án azt mondták: sáros az út, majd ha megszdkkad. De­cember 6-án a tagoknak szál­lítottak, december 11-én ké­résemre ez volt a válasz: más dolgunk van, ezenkívül nincs kocsis és a kocsik is rossz állapotban vannak. Néz­zek ki más alkalommal, de hogy mikor, azt nem tudták megmondani. A cukorrépáért járó pénzt addig nem fizetik ki, amíg a szár kint van. De vajon jogosan tartja-e vissza a tsz ezt az összeget? Én azért dol­goztam, hogy munkámnak hasznát vegyem, a pénzre szükségem van. S nem az én hibám, hogy a szár még nem került le a földről.” Várjuk a tsz vezetőinek válaszát s intézkedésüket, hogy Földi József mielőbb megkapja járandóságát, ami­ért megdolgozott lasztási súlyt veszik majd alapul. Amennyiben darab- j ban és súlyban terven felül j teljesítenek, a többlet húsz' százaléka a gondozókat illeti, j A dara értékesülést a sertés­hizlalásnál veszik számítás­ba. Tekintettel arra, hogy nem süldőztetnek, hanem választás után kezdik a hiz­lalást, így csak egyszer érté­kelik — átadáskor — a hasz­nos daraszázalékot. Száznegyvenkilen c tehe­nünk van, kétezernégyszáz liter átlagos tejmennyiségre számítanak egyedenként. Eb­be a borjak által kiszopott — körülbelül 700 liter — tej is beszámít. A tervezet­ten felül minden liter után húsz fillér prémiumot fizet­nek. Ha a borjú három hó­nap alatt eléri a száznegy­ven, ületve százhatvan kilo­grammot, akkor a gondozója ötven forintot kap. Ha nem éri el a szükséges súlyhatárt, akkor nemcsak a prémiumot vonják meg, de a kifejt tej mennyiségéből is leszámíta­nak minden hiányzó kilóért nyolc litert. (Nyilvánvaló, hegy a tehenész a több tej­termelésre törekedve, — azért is pénz jár, — a bor­jútól vonta meg a kívánt napi adagot.) Csak betegség esetén tekintenek el az ilyen irányú büntetéstől, amelyet az állatorvos igazolhat. lói do'goztak az idén a Dózsa Tsz juhászai. A tervben szereplő 13 500 li­ter tej helyett 15 700 litert fej­tek ki. Hízó ürüből 153-at adtak át, ugyancsak többet, mint amennyit előirányoztak. Gyapjúból több mint negy­ven mázsa került értékesí­tésre, pedig csak harmincöt­re számított a gazdaság. A zárszámadó közgyűlésen nyolcezer forint prémiumot osztanak ki a versenyző munkacsapatok között. Ezen­kívül egyéni jutalmazások Is lesznek. Például a „legjobb kukoricatermesztő” cím el­érője háromszáz forintot vi­het majd haza. Az idős tsz- tagok, akik nyugdíjasok, de a legtöbbet vettek részt a közös munkában, négy-öt­száz forintot kapnak szemé­lyenként. ŰJ POSTABÉLYEGEK A Szovjetunió postaügyi minisztériuma két új, több­színnyomású bélyeget hozott forgalomba. Az egyiken Ar- kagyij Gajdar szovjet író, a másikon Anton Makarenko, a jeles pedagógus-író arc­képe látható. Mindkét bé­lyeg 4 kopejkás értékben jelent meg Tudom, hogy azért mindig sikerül, persze sok munka ál­dozatával. Nekem az áldozat szó jutott eszembe. Ö köte­lességet mond. — Nem fáradt? Őszintén felel: „De igen”; ö is szeretne többet a csa­ládja körében lenni, olvas­gatni, szórakozni. „Percről percre kiszámítottan élek” — mondja. De hozzáteszi, nem­csak ő van így, mások is. Ott van például Tóth Józsi bácsi, a tanító. Lassan több mint negyven éve tanít, kultúrott­honigazgató, tanácstag... A fiatal kommunisták is átérzik a példamutatás jelentőségét. Ilyen Diósi Tibor pedagógus. Aztán még jónéhány nevet felsorol. Lelkesen, hittel be­szél róluk. Roskó Károly elvégez min­dent, amit rábíznak. Kom­munista odaadással, lelkese­déssel, felelősségtudattal, — de ... vajon helyesen teszik-e vele mindazok, akik ezt a sok feladatot rábízzák? Neki is szüksége van a csa­ládi életre, pihenésre, kultú- rálódásra. Erre pedig nem jut ideje, mert ennyi min­dennek lelkiismeretesen ele­get tenni, csak szabadidejé­nek feláldozásával lehet. Ha a megbízó szervek gondolná­nak erre, akkor arányosab­ban osztották volna fel a munkát az aktívák között Amennyiben azok száma ke­vés, akkor megnövelésére for­dítsanak több energiát. Nem tartjuk helyesnek ezt a mun­kamódszert, amely a társa­dalmi munkát ilyen mérték­ben egy ember erejére bíz­za. Roskó elvtárs is hibát kö­vetett el akkor, amikor nem tudott „nemet” mondani. Ez a kettősen is helytelen szem­lélet mindenféleképpen fel­számolni való. Ha ez megtör­ténik, akkor a Roskó család is többet lesz együtt. Szapo­rodik majd az elolvasott könyvek száma, önképzésre, szórakozásra is több ideje lesz Roskó Károlynak. Meg­győződésünk, hogy továbbra :s el fogja végezni azt a tár­sadalmi munkafeladatot, — amennyit egy becsületes, pél­damutató kommunistának kell. F. P. ELEKTRONIKUS FÉNYKÉPLEMEZ A londoni Thom elektro­mosipari vállalat bejelentet­te egy új fényérzékeny lemez előállítását, amelyet legalább tízezerszer lehet felhasználni és forradalmasíthatja az egész röntgen-terápiát. A lemez a fény és a látha­tatlan sugárzás iránt egy­aránt érzékeny, ezért lehető­vé teszi a röntgensugár-ada­gok nagymérvű csökkentését. Előhívó nélkül azonnal lát­ható képet ad és viszonylag igen gyenge fényforrás mel­lett is éles a kép. A gyár szerint az újfajta acéllemez alkalmazásával csökkenteni lehet a röntgenezésnél fenn­álló sugárkárosodás veszé­lyét A karcagi Vegyesipari KTSZ asztalos részlege no­vemberben fényező gépet kapott. A képen Baráth Sán­dor fényező az új géppel. A nyugdíjba menő vasutasok tiszteletére A napokban kedves ünnep­séget rendeztek a szolnoki állomás vonatkísérői. Az év folyamán ’ -'ugdíjba távozott öt munkatársukat búcsúztat­ták fehér asztal mellett. Az idős dolgozóknak emléktár­gyakkal kedveskedtek. Baráti beszélgetés során mondotta el Balassi Péter hogy tíz évig dolgozott alkal­mi pólyamunkásként, nagy nélkülözések között, kineve­zését csak a mi rendszerünk­től kapta meg. Csíki Pál egy baleset elhárításának izgal­mas körülményedre emléke­kezett vissza. — Mindnyájan büszkék va­gyunk arra, hogy a szocializ­mus építésében . részi vehet­tünk. nyugodtan adjuk át neveltjeinknek, a fiatal vas­utasoknak helyünket — mon­datta a többiek nevében is Csíki Pál. Nagy József Szolnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom