Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-18 / 295. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. de :ember 18. 2 Macmillan Canossa-járása Párizsban és a Bahama szigeteken Macmillan miniszterelnök üres kézzel tért vissza hét­főn az angol fővárosba Pá­rizs környéki víkesndjóről — nem számítva azt a 77 fá­cánt, amelyet De Gaulle el­nök Rambouillet-i kastélyá­nak parkjában volt alkalma lepuffantaná. Ez a vadász­zsákmány — állapítják meg keserű iróniával Londonban, — aligha hárítja el az an­gol mezőgazdaság válságát, ha a szigetország az engesz­telhetetlen francia feltételek alapján csatlakozik a Közös Piachoz. Hozzáfűzik, hogy Macmillan, aki ma délelőtt találkozik Kennedy elnökkel, a Bahama-szigeteken még ilyen sovány vadász-zsák­mányra sem számíthat Az angol miniszterelnök környezetéből származó ér­tesülések szerint a francia elnök még a vártnál is sok­kal nehezebb tárgyalófélnek bizonyult, s leghalványabb jelét sem adta. hogy köny- nyíteni óhajtana a súlyos bel- és külpolitikai válság­gal küzködő Macmillan helyzetén. Záróközlemény — titkolódzás nélkül Az angol sajtó rámutat, hogy a Rambouillet-i záró- közlemény már nem is pró­bálja titkolni az angol— francia ellentétek súlyossá­gát. A közleménynek az a megfogalmazása, hogy „a közös piaci tárgyalásokat a nehézségek ellenére folytat­ják”, egyértelmű Macmillan párizsi Camossa-járásának teljes kudarcával. London­ban a legsötétebben ítélik meg a vasárnap Párizsba érkezett Heath lord pecsétőr kilátásait. Az angol „közös piaci miniszternek” aligha van több sikerre kilátása, mint miniszterelnökének, akinek minden erőfeszítése hajótörést szenvedett De Gaulle kősziklaszerű merev­ségén. Angol politikai körökben, ha lehet, még komorabbnak tekintenék Macmillan és Kennedy elnök találkozója elé. Egyöntetűen azt jósolják, hogy az angol miniszterelnök karácsony előtti kálváriájá­nak amerikai szakasza még súlyosabb megpróbáltatáso­kat tartogat Nagy-Britannia számára. szerűen ki akarja szorítani Angliát a független atom- hatalom szerepéből. Erre utal Dean Achesonnak, Ken­nedy elnök befolyásos ta­nácsadójának most megjelent cikke is, amely nyomatéko­san hangsúlyozza, hogy a NATO-hatalmak atomfegy­vereinek 97 százaléka ame­rikai kézen van és Anglia nukleáris hozzájárulása mindössze két százalék. „Az angol kormány a legjobb esetben arra számíthat, hogy még némi türelmi időt kap Washingtontól a hazad bírá­latok lecsillapítására, de az­után nukleáris erejét be kell olvasztania Amerika, vagy a NATO fegyvertárába és mindkét esetben a Fehér Ház gyakorol majd felette teljes politikád ellenőrzést”. Három bomba Az angol „védelmi” poli­tika válságának lényegére világít rá a Daily Worker vezércikke, amikor megálla­pítja, „a NATO-ban dúló vita elrémisztő vonása az, hogy az egymással ütköző amerikai angol, illetve fran­cia elképzelések teljesen megegyeznek abban, hogy mindegyik a fegyverkezési hajsza folytatásának szük­ségszerűségén alapszik.” Az „angol bomba”, az „amerikai bomba” és az „európai bom­ba” hívei teljesen egysége­sen vallják, hogy fel kell készülnünk nukleáris hábo­rúra, már pedig ez Anglia teljes megsemmisülését ered­ményezné. Egyáltalán nem elegendő, ha a Skybolt-ku- darccal kapcsolatban a mun­káspárti vezetők csupán azt hajtogatják: „mi előre meg­mondtuk...”, a dolgozók el­várják Gadtskell-től, hogy a hidegháború elvetésén ala­puló politika kidolgozásával készüljön fél az újév küszö­bén esedékes moszkvai lá­togatására. (MTI) Schröder és Couve de Murville újabb De Gaulle—Adenauer találkozót készített elő Párizsban BONN (MTI) Bonnban hétfőn délig hi- j vatalosan még nem nyilat- j koztak a Schröder és Couve j de Murville külügyminiszte- | rek vasárnapi párizsi meg- j beszóláséról. Annyi azonban j már előzőleg is ismeretes j volt, hogy ennek a találko­zónak középpontjában a De Gaulle nyugat-németországi látogatása után készített francia emlékirat állt, amely a politikai, katonai és kultu­rális téren való legszoro­sabb együttműködés intéz­ményesítését javasolta. Az erre vonatkozó francia ja­vaslatok megvalósítása gya­korlatilag bevezető lépést jelentene egy nyugatnémet— francia unió létrehozásához, — hangoztatják diplomáciai körökben, ahol rámutatnak arra is, hogy Schröder bonni külügyminiszter mindezideig meglehetős tartózkodó maga- j tartást tanúsított a Bonn és Párizs közötti együttműkö­dés „merev intézményesíté­se” ellen és igyekezett lefé­kezni az erre vonatkozó ter­veket. Bár bonni hivatalos kö­rökben egyelőre hallgatás­ba burkolóznak Schröder és Couve de Murville tárgyalá­sait illetően, a Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi tudósítója azt az értesülést közli, hogy nyugatnémet részről most már teljesen elfogadják a francia javas­latokat. A tudósító szerint azonban a vasárnapi megbeszéléstől nem lehet még látványos eredményeket várni, mivel az inkább elsősorban De Gaulle és Adenauer január1 közepén tartandó újabb ta­lálkozójának előkészítésére szolgált, s a Bonn és Párizs közti együttműködés végle­ges formájáról valószínűleg ezen a taiálkozón döntenek majd. LAPZÁRTA Fehér Kiára találkozása a kertvárosiakkal Hétfőn este került sor a Szolnok-kert városi művelődé­si otthon első irodalmi est­jére. A népszerű írónő. Fe­hér Klára tett látogatást itt Szolnok megyei tartózkodá­sának harmadik napján. Közvetlen, baráti beszélge­tés során vallott életéről, gyermekkorától kezdve egé­szen neves íróvá való fejlő­déséig, amit ma már olyan népszerű műveik reprezen­tálnak többek között, mint A tenger, az Idegen víz­tükör, vagy a hazánkban és határainkon túl is sikert aratott színdarabjai. Fehér Klára meghódította a kertvárosiakat, és a kert­városiak is utat találtak az írónő szívéhez. Az írónő el­sősorban az asszonyok prob­lémáiról, életéről, a mai, alakuló, fejlődő, változó emberi viszonyok alakulásá­ról beszélt részletesen. Ked­ves történetekkel fűszerezte lebilincselő stílusú előadásá­ban a paradicsombefőzéstől, a gyermekneveléstől kezdve, a háztartási munkáig sok minden „belefért”. Nehéz lenne eldönteni, mi váltott ki nagyobb érdeklő­dést: a Nem vagyunk an­gyalok leningrádi előadásá­nak egyik epizódja, A tenger eddigi sikeres pályafutása, vagy az Idegen víztükör ke­letkezésének története? Az írónő előadását több hozzászólás követte. Egysze­rű háziasszonyok köszönték meg érdekes, hasznos taná­csait. Volt, akit őszinte val­lomásra birt az előadás, mondván: saját életére is­mert Fehér Klára szavaiban, de nemcsak ez, hanem a problémákra, kérdésekre adott válaszok is mutatják: „minden úgy van, ahogy az írónő mondta”. A jól sikerült író-olvasó találkozót a Ságvári Endre Művelődési Ház irodalmi színpada tagjainak színvona­las műsora követte. — bubor — Kommentárok a NATO-konferenciáról BONN (MTI) A párizsi NATO-tanácsko­zással foglalkozó nyugatné­met kommentárok általában azt hangoztatják, hogy az alapvető stratégiai koncep­ciót illetően továbbra is fennmaradnak a NATO-n belül a belső feszültségek és az Egyesült Államok eu­rópai partnerei általában hűvösen fogadták az ameri­kai hadügyminiszternek azt a törekvését, amellyel a ha­gyományos fegyverkezés na­gyobb méretű növelésére próbálta ösztönözni őket. „A NATO-ülés olyan lég­körben és olyan zenekiséret- tel végződött, amely több te­kintetben is különösnek mondható” — írja a vezér­cikkében a Neue Rheinzei- tung, a Frankfurter Rundsc­hau pedig hangsúlyozza: „a tátongó ellentéteket legfel­jebb csak befedték, de nem hidalták át”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung katonai kommentátora élesen tá­madja a Mcnamara Párizs­ban képviselt álláspontját és azt hangoztatja, hogy az amerikai hadügyminiszter tézisei „romboló elemet rej­tenek magukban az Atlanti Szövetség szempontjából”. Más kommentátorok rámu­tatnak: az amerikai tervek­kel szemben mutatkozó el­lenállás főleg két okra ve­zethető vissza: egyrészt a hagyományos fegyverzet erő­sítése jelentős pénzügyi meg­terheléseket róna a nyugat- európai államokra, másrészt pedig, ami a Bonn által annyira sürgetett NATO- atomerő tervét illeti, az Egyesült Államok értésre adta, hogy e terv esetleges későbbi megvalósulása ese­tén is föltétlenül részt kiván abban venni, mégpedig úgy, hogy ezáltal is kezében tartsa a végső ellenőrzést az atomfegyverek fölött. MOSZKVA (TASZSZ) Hruscsov meghívására Tito és kísérete december 15-én és 16-án Hruscsowal együtt Moszkva környékén vadá­szaton vett részt. • CANBERRA (TASZSZ) Vasárnap Melbourne ut­cáin többszáz autó s tüntető felvonulást rendezett „le a külföldi támaszpontokkal!” „Ausztráliának a nukleáris fegyverektől mentesnek kell maradnia” — jelszó alatt. * WASHINGTON Kennedy vasárnap több mint másfél órás tanácsko­zást folytatott' Mcnamara amerikai hadügyminiszterrel, aki részletesen beszámolt a NATO Miniszteri Tanácsa alkalmából európaian foly­tatott megbeszéléseiről. Ta­nácskozásuk után Salinger sajtótitkár bejelentette, hogy Mcnamara elkíséri Kennedy elnököt a bahamai találko­zóra. NYUGAT-BERLIN A nyugatberlini ultrák va­sárnap este újabb provoká­ciós robbantást hajtottak végre az NDK határánál • Friedrichstrasse-i átkelőpont közelében. LIPCSE (TASZSZ) Lipcsében befejezte mun­káját az a nemzetközi szak- szervezeti konferencia, amely az Európai Gazdasági Kö­zösség gazdasági és szociális következményeit vitatta meg. • MOSZKVA (MTI) Hétfőn Moszkvában a Kül­földi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságában meg­kezdődtek a tárgyalások az 1963. évi szovjet—magyar kulturális és tudományos együttműködési tervről Esy bukás előjátéka A Times washingtoni tu­dósítója szerint az angol „független atomütőerő” szem­pontjából nélkülözhetetlen amerikai Skybolt-rakétaprog- ram leállításának szándéka egyenesen Kennedy elnöktől indul ki, noha az amerikai elnök tökéletesen tisztában van egy ilyen döntés súlyos politikai következményeivel. A tudósító egy amerikai diplomata véleményét idézi, aki szerint „Macmillan nem szolgálta jól az angol—ame­rikai kapcsolatokat, s köny- nyen lehet, hogy az angol miniszterelnök számára, aki a szuezi kudarc után került hivatalába, a Skybolt-ügy bukásának élőjátékát jelez­heti”. A Daily Mail szerint egy­re erősebb az a gyanú, hogy az Egyesült Államok egy­A rendőrség megszállta a szenegáli nemzet­gyűlés épületét DAKAR (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentései arról számolnak be, hogy a szengáli rendőri erők megszállták a nemzet- gyűlés épületét és körülvet­ték a rádiót is. A miniszterelnök elrendel­te a hírek cenzúrázását és megszakadt a telefonössze­köttetés Szenegál és a külföld között. Az ismertetett események hátterében valószínűleg az áll, hogy mintegy negyven képviselő bizalmatlansági in­dítványt terjesztett elő a kormány ellen. Az indítvány „egyénieskedő” magatartás­sal vádolja a kormányt és gazdasági kérdéseket is fel­vet. Sikeres csehszlovák- amerikai kísérletek az influenza ellen Prága (MTI). Csehszlovák és amerikai orvosok hosszabb közös kísérletet folytatnak abból a célból, hogy olyan oltóanyagot állítsanak elő, amely védelmet nyújt az in­fluenza ellen. Az eddigi kö­zös kutatásokról, amelyek mind az Egyesült Államok­ban, mind Csehszlovákiában folytak, nyilatkozott dr. Ivan Sodja, a Csehszlovák Epi- dembiológiai és Mikrobioló­giai Intézet munkatársa, aki elmondotta, hogy az eddigi kísérletek sikerrel jártak. Olyan oltóanyagot készítet­tek. amelynek révén az em­beri szervezet ellenanyagokat termel a különféle jnfluenza- bacilusok ellem Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) azt indítvá­nyozta, hogy Csehszlovákiá­ban, ahol kiváló egészségügyi hálózat működik, folytassák a további kísérleteket Már eddig 80 orvostanhallgató ön­ként jelentkezett próbaoltás­ra, amelyet két alkalommal megismételnek. Ha ez a két sorozat oltás is sikeres ered­ménnyel jár, akkor megkez­dik egy olyan univerzális ol­tóanyag előállítását amely hatékony minden influenzá­ba dl us ellen. — 48. — A szénből faragott bá­nyász, akire Dani rákiáltott, gyengén, nyekergőn vála­szolt: — Hallom... Valamennyien föltápásr- kodtak. Hajladozva léptek, mintha tagjaikban feloldó­dott volna a csont. Alvajá­rón vánszorogtak a tágas üregben, erőlködve emelték tekintetüket a barlang ko­mor, bágyadtan csillámló boltozatára. A remegő morgás erősö­dött. Évszázadok teltek, A hegy egész súlya visszagyer- mekült vállukra nehezedett. Szakasztó erő kévyszeritette őket, hogy leroskadjanak. Mégis álltak, citerázó térde­ken, lángoló torokkal, verej­tékezve. Reccsent a deszka, melyet a dúc szorított a barlang mennyezetéhez. Deszkaszilán­kok, széndarabok repültek; közéjükrobbant a fúrófej. Dühödt őrjöngéssel sivított a csiga. Sokáig forgott, lassan szelídült meg. Weidinger László, a leg­idősebb bányász, ennek a fejtésnek a fővájára előhúzta zsebkendőjét. Ágaskodott a fúrófejért, de nem érte el. Semmit se találtak, amire rááÜhatott volna. Dani a szénporba hasalt, mellé a másik, aztán mind az öten egymás fölé. Laci bácsi halálos részegséggel tá- molygott föl az eleven do­bogóra. Zsebkendőjét a fúró­csigára kötötte. Várták, hogy a háromszáz­hetven méteren áthatoló, gyémántfejű szerszám visz- szahúzódjon a magamarta csatornába. Nem mozdult. Kegyetlen egykedvűséggel bámult rájuk. Odafent gyer­mekek nőhettek „férfiakká”, városok épülhettek fel, mire nagysokára visszahúzódott, fogai között az öreg bányász zsebk időjével. A következő fél óra hosz- szabb volt, mint az előző öt nap. Az életmentő csatorna alá vonszolták magukat, itt hevertek ájultam a száraz szénporban. Ahogy a mesében szokott GERENCSÉR MIKLÓS* embertől a másikhoz esií- szotf, megitatta társait. Dani­nak is átnyújtotta a csatos- üveget. — Igyál — biztatta tikkad- tan. — Neked a legjobb. Semmiről se tud a család. Dani mohón ivott. Kiszik­kadt testében ezer gyöngyö­ző forrás fakadt. Sírt örömé­ben. Amikor visszaadta íz üveget, remegő ujjaival meg­simogatta az öreg bányász történni a csoda, pontosan ködjük ereszkedett a hosszú fémhenger. Három üveg kris­tályvíz, húsz tábla csokoládé, két elemlámpa, egy doboz gyufa, négy csomag Kossuth cigaretta és egy cédula volt benne. A kockás jegyzetla­pon, melyet a fúrómester küldött, ez állt zaklatott be­tűkkel: „Jószerencsét, drága testvéreink! A családotok már tudja, hogy éltek. Me­gyünk értetek! Ne igyatok sok vizet, apránként egyetek. Még világosban kijöhettek.n Arccal a porba borultak, » annyi erejük még mindig volt, hogy vergődni tudja­nak ... Az öreg, érdesarcú vájár maradt a legszívósabb. Egyik KISREGÉNY kezefejét. Csak most hitte el, hogy él. Súlytalanul, engedel­mesen megnyílt fölötte a hegy. A friss szakadékot pil­lanatok alatt erdők lombosi- tották be és ő megindult a völgyben hazafelé. • Valahányszor napsütésre jött az alkony ezeken a nyári napokon, az ünnepi délutá­nok hangulata patinázta be az új bányászvárost. Tiszta volt minden. Visszfényszerű ra­gyogás világlott az élénk fa­lakon, s olajosán zöldeltek a piros tetők mögött a környe­ző dombok erdőkoszorúi. A levegő soha nem állt meg, bolyhos szelek fürdették a tájat, a pihenő emberek szí­vesen tódultak fci az utcára, hogy belemárthassák arcukat a szellőhullámokba. Dani a munkásszálló abla­kából tekintett le a népes ut­cára. Egyedül volt a négy­ágyas szobában. Cimborái csalták ugyan egy kis teker- gésre, de inkább a pihentető magányhoz volt kedve. A szerencsétlenség óta még s zótlanabb, még óvatosabb lett. Nem a lélek félénksége miatt, rég otthon érezte már magát az emberek között. In­kább a testi megpróbáltatás halkította el lényét. Annyira legyengült, hogy napokig jár. ni sem tudott. De szerencsé­re gyorsan gyarapodott az ereje. Az ablakba könyökölt, mélyeket lélegzett az erdő felöl áradó, gyantaillatú le­vegőből. Nézte a sétáló em­bereket. A lusta léptek cso­szogó zaja álmosítón zsongott az utcában. Leginkább ün­neplőruhát viseltek a járó­kelők: az volt itt a szokás, hogy a délelőtti műszak munkásai aludtak egy sort ebéd Titán, majd ünneplőbe öltözötten levegőztek, söröz­tek, beszélgettek késő estig. Váratlanul neki is kedve kerekedett, hogy kiszabadul­jon a falak közül. Gyorsan belebújt sötétkék, bojtosváHú egyenruhájába. A tükör e'őtt illesztette fejére a fess f í- nyérsapkát. Egy darabig sá­padt képmása bámult rá. Idegen arc nézett rá vissza. Vonásai elvékonyultak, a csontok szögletein sárgásán feszült a bőr. Sötét szeme feltűnően megnagyobbodott és valami különös szelídsé­get árasztott a sokáig tartó türelemtől. A sapka széle alatt göndörödő hajfürtökbe, amelyek a halántékát takar­ták, fehér szálak vegyültek. (FolytatjukJ nmmm (ɧÉ&Jfö/di WiSUZvmKl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom