Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-14 / 292. szám

\ 1962. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mentőexpedíció Úiszászon rálozott, főjavításról jött va­gon. A hátsó kerekek a sí­nek között, az elsők a leve­gőben, mindkét csapágyház messze elgurulva. A vagon hátulja alaposan bezúzódott, i hatalmas rés tátong rajta. , — Kis vasemelőkkel tesz­: szűk helyre — adta ki az • utasítást Juhász Ferenc. A szerkocsiból pillanatok alatt előkerültek a szerszámok, ■ tempósan, megszokott ütem­ben és módon megkezdődött a munka. Palla Lajos bácsi, ki az egész mentőszolgálat vezető­je lehetett — legalábbis úgy vettem ki az emberek tiszte­letteljes hangjából, halkan megszólalt, mintha csak ma­gában beszélne: — Gyerekjáték. — Ugye, látott már ko­molyabb karambolokat is? — érdeklődtem a nyugdíj előtt álló idős vasutastól. — Hm. Nem mondom, negyvenöt év alatt láttam egyet, s mást Például három éve is történt egy furcsa eset. Torökszen tmiklóson a vasúti kerítésen kiszaladt vagy hat kocsi Az első pon­tosan a töltés melletti háa ablaka alatt állt meg. — Aztán itt Űj szászon is történt egy érdekes dolog. Az egyik fékezetten vagont a nagy szél megtolta és olyan lendületbe hozta, hogy szem­be nekiszaladt egy mozdony­nak és felborult. — Ügy kell neki — mond­tam viccelődve —, minek! megy a nagyobbnak; — Téved — oktatott a többiek harsány kacaja köz­ben —■, a mozdony borult fel Melléfogtam. — Készen vagyunk — je­lentette Juhász Ferenc. —■ Szálljunk fel és römázzünk tovább. Gyerekek, kérjetek egy vödör melegvizet a gép­ről és mossatok kezet Megfogta a karomat — Nézze még, mikor jött ki a vagon a járműjavítóból» Olvasom: 62. 12. 12. —« Tegnap, december 12-én? — Igen, tegnap. Most újra vissza visszük. Hazafelé mellém szegődött a szerencse. Egymás után nyertem a játszmákat Tel­jesen megnyugodtam; Ha nem is gyerekjáték, mint az öreg Palla Lajos bá­csi mondta, de nem volt ve­szélyes. Fél tizenkettőkor már a Szolnoki Fűtőháznál voltunk. — Viszontlátásra, jó étvá­gyat, emberek. — Köszönjük, jó disznóto ros ebéd lesz. Bognár János — A MARTFŰI Tisza Ci­pőgyárban ezerháromszáz dolgozónak 2,3 millió forint KST betétet fizettek vissza. A gyár dolgozói takarékos emberek, hiszen 1962-ben nyolcán vásároltak a betét­könyvesek közül személygép­kocsit. A hírek szerint még jónéhányan hasonló terveket szőnek. salgőha lépjünk, abba a kö­rülbelül öt méter hosszú he lyiségbe, ahol a hat főbő álló mentőszemélyzet tartóz­kodott. őszintén mondom meglepődtem a látványtól Azt vártam, hogy izgatottal vitatkozó embereket találok akik a balesetet tárgyaljál és úgy, mint én, alig vár­ják az indulást. Ehelyett már nagyban áll1 a römi-csata. Juhász Ferenc bemutatott. Alig néztek fa! a kártyából, mikor köszön­tek. Nahát, ez már több a sok­nál. Kisiklott egy vonat vagy egy mozdony, vagy mi! tudom én mi, ezek meg nyu­godtan kártyáznak. Mit tehettem, leültem ki- bicelni. — Nem áll be? — kér­deztek. — Játszhatok — mondtam. Osztottak, játszottunk és én minden partit elvesztet­tem. Hiába, no. Nem ott járt az eszem. Minden pillanata ban kinéztem. Indulunk már? Juhász Ferenc, a kocsi- parancsnok ugratott is. — No, mi •van, nem megy? Pedig én jó helyet adtam át Hangosan nevettek. Űjszászig egy forintot vesz­tettem. Megérkeztünk. A ha­todik vágányon történt a baj. Lekászáiódtünk a jó meleg kocsiból — Ezek jól Ssszecsókolóz- tak — mondta egyikük, úgy emlékszem, Balázs József. Egy víztároló kocsira má­szott fel egy újonnan gene­— Igen, itt a Szolnoki Fű­tőház — kiáltotta a kagyló ba a mozdonyfelvigyázó írod« ügyeletese. — Segélykocsil Üjszászra? Igen, azonnal in­dul. Letette a telefonkagylót és a következő másodpercbe! már a segélykocsd személy­zetének vezetőjét hívta. — Halló! Juhász elvtársi Űjszász állomásfőnöksége ké rí a segélykocsit. Kisebb ka­rambol történt. Véletlenül fültanúja vol­tam a beszélgetésnek, egy­szerre nagy izgalom fogoti eL Siettem a fűtőház főnö­kéhez és engedélyt kértem hogy resztvehessek a mentő- expedícióban. Készségese! beleegyezett; Izgatottan vártam a fű­tőházi iroda előtt. Mi éri nem jönnek már? Pár perc múlva aztán jött a két ko­csiból álló szerelvény, me­lyet egy kis mozdony hú­zott. A mozdony utáni ko­csi a raktár, amelyben s mentéshez szükséges összes felszerelés megtalálható. A legénység kocsija* a tulaj­donképpeni készenléti kocsi egy hálókocsiból van átala­kítva; öt fülkében tíz ágy és mindegyik hálófüikéhea mosdó is tartozik. Jász Ferenc művezető kalau­zolt végig a segélykocsin. Megmutatta a kis könyvtá­rat, a külön lezárható apró szekrényeket, melyekben — mint mondotta — a kártyát, meg az élelmet tartják az emberek. Alig vártam, hogy a tár­Elkészült a rovarkártevők 1963. évi prognózis-tervezete Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat, a megyei nö­vényvédő állomások, vala­mint az érdekelt szakintéz­mények képviselői szerdán a Földművelésügyi Minisztéri­umban megtárgyalták a ro­varkártevők és a növénybe­tegségek előrejelzésével kap­csolatos feladatokat. A táj­egységenként végzett megfi­gyelések alapján az országos növényvédelmi szolgálat zár- szorgálati laboratóriumában elkészítették az 1963. évre szóló rovar- és növénybeteg­ség prognózis tervezetét Dr. Katzián Viktor, a zárszolgá­lati laboratórium vezetője is­mertette a jövő évi prognó­zis tervben előírt, a korábbi évektől eltérő feladatokat, az egyes intézményekre, illetve a növényvédő állomások ve­zetőire váró szervezési mun- ' kákát. Majd a tanácskozás résztvevői számoltak be az ez évi tapasztalataikról, töb­ben javaslatot tettek a prog­nózis tervezet módosítására, illetve kiegészítésére. A tanácskozáson az illeté­kes szakemberek megálla­podtak abban, hogy az egyes intézményekben, gazdaságok­ban létesített figyelő és jelző szolgálat munkáját az eddi­ginél jobban összehangolják. A zárszolgálati laboratórium a jelentések összegezése után felhívással fordul a veszé­lyeztetett területek, termelő­üzemek, illetve irányító szer­vekhez, s meghatározza: mi­lyen kártevők, növénybeteg­ségek szórványos vagy töme­ges megjelenésére, elterjedé­sére hol kell számítani, így a gazdaságok és az érinteti növényvédő állomások ide­iében felkészülhetnek a ha­tékony elhárításra. (MTI) jöttünk, hogy csalnak. Szóvá is tettem nekik. — Csalunk apám? Mi? Nem merünk mi olyat csinálni, hátha a kuckóból számolják a csilléket. Mi csak ésszel dol­gozunk. Miért kell púposra pakolni a csillét? Az ember szemébe fújja a szél a pör­köl Kevesebb erővel így kell több pénzhez jutni, — oko­sítottak. Mikor aztán az istennek se lehetett teljesíteni a nor­mát, mi is csökkentettünk az adagon. Társainkat azonban nem tudtuk utolérni. A har­madrészig rakott csillékkel úgy futk ónoztak, mint a ját­szi csikók. Normájukat két­száz százalékra teljesítették ilv módon messze megelőz­ve a norma szintjére nehéz­kesen felkecmergő műsza­kunkat. El is nyerték a Sztálin születésnapjára indított ver­seny zászlaját ami mostmár alighanem náluk marad örökre. Simon Béla lálbait furcsán egymás elé rakva elsietett. Mintha fél­lábú ember ment volna ar­ra, úgy maradtak utána a nyomok. Vállatvontunk, s indultunk a kemenceházbá. A csörge­dezek mögötti homályból a vöröshajú. meg az új beru házasokhoz anyagot szállító sofőr tűnt élő. Még akkor is úgy simultak egymáshoz, mintha indulóban lettek volna oda hátra, ahová a lány más sofőrökkel is el szokott lógni, ha nem szorít túlságosan a munka. — Hogy van kedvük ilyen hidegben? — csóválta a fe­jét öregedő cimborám. Másnap a dicsőségtáblán az első műszak pörkösei ke­rültek élre — negyvenöt csille pörköt vittek ki. — Hihetetlen módon etet­hették a kemencéket -r- ál- mélkodtunk. Mi a hamrncnyolc csil­lénkkel csendben voltunk Mikor aztán egy hétig sem változott az eredmény, rá :ösök gyom komolyan, gyorsan ha­darva folytatta: — Mától kezdve megvál­tozik a normátok. Az eddigi negyven csille pörk helyett negyvenkettőt kell kivinne­tek egy műszakban. Erre vállaltok még műszakonként két csillét. Hirtelen arra gondoltam, hogy a Humboldt kemence kétemeletes, izzó hasából negyven csillénél több pörk nem jön ki egy műszakban, annyi is csak erőltetett üte­mű adagolásnál. S az izzó, gázoló pörk lávából annyit is nagyon elég kitolni az állandó széljárással szem­ben Persze, ha a két éve ígért vontató meglenne... — S ha nincs annyi pörk. hogyan teljesítsük a normát? — vetettem ellen. Elkeskenyedő szemmel egy futó pillanatra rámnézett. — A terv törvény, telje­síteni kell — válaszolt, s PÖRK Az ördög se tudja, miért nézett állandóan lefelé a művezető, amikor beosztot­taival beszélt. Savószín sze­mével idegesen pislogott a munkások talpától a dere­káig úgy, hogy az embernek állandóan az az érzése tá­madt. mintha kigombolódott volna a slicce, s szavakat keresve azt akarta volna szóvátennj. Az egyik csípős éjszaka megállított bennünket. Fázó­san topogtunk a kiürített csillék mellett. A mozdony bejárati kapu felől nedves ködtömeg ülepedett a Tisza- menti Vegyiművek kéngáztó! áléit udvarára. — Ha megkérdezne valaki benneteket. — mondta —• tudjatok a felajánl ása’tokról. Nem akartam szaporítani a munkátokat, megcsináltam helvettetek. Azt hittem tréfál, de na­Megkezdodöt A cibakház! Vörös Csillag Tsz-ben most sincsenek mun­ka nélkül a szövetkezeti gaz­dák. A napokban fejezték be a mintegy 9 vagon bur­gonya prizmázását, illetve egyrészét pincében tárolták. Megkezdődött a nád vágás is. A Holt-Tisza nádtermését 40—50 tsz-tag vágja. A szá­mítások szerint 30 000 kéve nádat nyernek a Holt-Tiszá- róL t a nádvágás A sima szőlővessző szedé­se is sok munkáskezet igé­nyéi. Az Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat részé­re egymillió 200 ezer ama szőlővesszőt szállít a cibak­háza Vörös Csillag Tsz. A közös gazdaság építőbri­gádja a tízezres csibenevelő befejezésén dolgozik. De­cember 27-én ötezer napos­csibét visznek a keltetőből. hivatása magaslatán áll. Ér­dekes az is, hogy a felelősséf megállapítására megfelelt műszaki, szakvéleményt nerr lehet beszerezni. Elgondolkoztató ezek után, vajon érdeme: volt-e hazai prototípus mal­mokat vásárolni a vegyimű­veknek, vagy a Nehézipar Minisztériumnak. Mert azi sem lehet e gépek javára ír­ni, hogy hamarabb elkészül­tek, mintha külföldről hozat­ták volna. Az import gépet legkésőbbi leszállítási idejt másfél év. Azt sem lehet mondani hogy a hazai gépekkel pénz! takarítottak meg. Sőt! Ha i felsorolt milliókat Összead­juk, könnyen kiszámíthatjuk hogy ebből az összegből nem­csak négy gyűrűsmalmot vá­sárolhattak volna. Mégpedig olyanokat, amelyek felszere­lésük után nem lettek volnr üzemképtelenek; Azt sem lehet (figyelmen kívül hagynunk, hogy 1963- ban az üzem csak őrlésre szoruló marokkói foszfátot fog feldolgozni. Ha még jö­vőre sem oldódik meg az őr­lés problémája (ami könnyen megtörténhet, mert azzal még senki sem számol ko­molyabban, hogy vajon mind a négy malom megindulása esetén, a gépek nem megfe­lelő alapzaton való elhelye­zésének következtében az épület statikailag birja-e a megterhelést. Igaz, az Ipar­terv statikus mérnöke volt a vegyiművekben, de csak megtekintette az akkor énpen működő egyetlen malmot. Mérést azonban nem végzett) akkor az azt jelenti, hogy egy év alatt 500 OOO dollár ráfizetés keletkezik. Lapunk szeptember 7-i szá­mában már foglalkozott e kérdéssel. Akkor azt írtuk, hogy a főkönyvelő kijelentet­te: — ha az év végére nem lesznek üzemképesek a mal­mok, kiselejtezzük azokat Azt kérdeztük: Lehet ez a cél? Ma azt'kérdezzük: Meddig lehet még az állam millióit felelősség revonás nélkül el­herdálni? Talán két évvel később... Ül Határtalan türelem, úszó milliók 19 Elsikkadt felelősség Hl Tanácstalan a KDB is minden Kommentár nelKul: 1961. február 28-án érkezett a Tiszamenti Vegyiművekbe négy KGM 125 típusú gyű­rűsmalom a mind nagyobb mennyiségben szállított ma­rokkói nyersfoszfát őrlésére. Ezt a négy gyűrűsmalmot, mely 1 168 000 forintba ke­rült még a mai napig sem tudták üzembehelyezni; Ha ehhez hozzászámítjuk még a kísérletezgetésre köl­tött körülbelül 500 000, a fo­lyamatban lévő átalakításra költött körülbelül 520 000, valamint az őrlés hiánya miatt eddig elúszott 3 millió forintot hát egész szép sum­ma pénzt dobott ki, vagy dobtál: ki valakik az ablakon. De mit szól eh E hó 5-én felkérte az ille­tékes két minisztériumot, a KGM-et és a NIM-ot, egyez­tessék a műszáki vélemé­nyeket, vagyis állapítsák meg kit terhel a felelősség a rossz a Duaapeso géptervező és Műszaki iroda, — aki a gépeket tervezte és akinek az üzembe helyezése úgy lászik mosit már presztízskérdés — nagylelkűen megígérte, hogy 1963. február 28-án, pontosan az üzembe való szállítás után két évvel az egyik gyűrűs- malom dolgozni fog, A má­sik három meg április 15-én kezd őrölni. Ám ez a határ­idő is csak úgy lesz betart­ható — mondták —, ha a KGM soronkívül biztosítja a gépeken végrehajtandó válto­zásokhoz szükséges alkatré­szeket. Szép munka, — mondhat­juk! ihez a KDB? gépek miatt Ezt a kérdést mindkét fél egyhangúlag visszautasította. Meg kell je­gyeznünk, ez a kérdés nem úgy tünteti fel a Központi Döntő Bizottságot, mint aki Milliomos Lottófőnyereménnyel fel­érő hatalmas összeget, — 1 200 000 forintot utaltak ki a napokban a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet és a Növényvédelmi Kutató In­tézet négy munkatársénak, akik nem annyira szerencsé­jük, hanem kitartó tudomá­nyos munkásságuk révén váltak milliomossá. Andris­ka Viktor, dr. Ráskay Béla, dr. Matolcsi György és Gö­rög Lászlőné tudományos kutatók az Aktinit nevű nö­vényvédőszer kidolgozásával az év legértékesebb találmá­nyát bocsátották az ország rendelkezésére. — A milliós »«szeg nemcsak a feltalálók­nak, még inkább a népgaz­daságnak jelent főnyere­ményt. Az Aktinit olyan ha­tásos gyomirtószernek bizo­Kozpoi a mezőgazdasá megyi Szolnok megye nagyobb termelőszövetkezeteiben rendszeressé vált a mező- gazdasági tanulóképzés. Je­lenleg hatszáz általános is­kolát végzett fiatal ismerke­dik a mezőgazdasági terme­lés elméleti és gyakorlati fogalmaival. A tanulóképzés azonban eddig viszonylag rendszertelen volt. Egy egy nagyüzemben tizenöt-húsz, vagy ennél több fiatalt ké­peztek, s miután szinte min­den tsz-nek más adottságai vannak, a szerzett szakmai ismeretek nem voltak sok­rétűek. A megye vezetői ezért úgy határoztak, hogy a jövő év­tő] kezdődően központosít­ják a mezőgazdasági tanu­lóképzést A megye három tájegységének megfelelően, Nagy sikerrel zá a nők al Ez év október huszonne­gyediké óta egyre növekvő érdeklődés mellett folytak a nők akadémiájának előadá­sai. Az első rendezvényen még csak harmincöt érdeklő­dő volt." Aztán híre ment, mi­lyen érdekes, színvonalas elő­adásokat. lehet hallani és az utolsó öt alkalommal már KISZ tagok vas, December 9-én, vasárnap három vagon nyers répasze­let érkezett az Alkotmány Tsz címére. Az elnök elvtár­sat értesítették, s 6 az I-es számú üzemegység vezetőjé­nek szólt, hogy be-kell hor­dani a szeletet. Tóth elvtárs a KISZ tagok segítségét kér­te, Antal József, fiatal zeto­feltaiálók ■ nyúlt, hogy a kukoricatáblá- • kon, ahol ezt a szert hasz- . nálják, feleslegessé vált a kapálás, legfeljebb a föld i porhanyósításáról kell gon­doskodni. Az új gyomirtó- szer jövőre már 300 000 hold kukoricásban veszi át a nö­vényvédelem nehéz munká­ját, a növény fejlődését pe- dirr oly nagy mértékben nö- , véli, hogy a 300 000 holdon az eddiginél 126 millió fo­rinttal nagyobb értékű ku­korica terem. A feltalálóknak előleg cí­mén már kifizettek hatszáz­ezer forintot, — s tekintve, hogy a gyomirtószer bevált és a fűzfői Nitrakémia most rátért az Aktinit nagyüzemi gyártására, néhány napon belül a másik hatszázezer fo­rintot is felvehetik. itosítják gi tanulóképzést énkben i szakosított tanfolyamokat indítanak. Külön szántóföldi növénytermelési és gépesí­■ tési, állattenyésztési, vala­mint kertészeti szakmában biztosítják majd a mezőgaz­dasági szakember utánpót­lását. Jászberényben például a volt mezőgazdasági szakisko­lát alakítják át erre a célra. A mezőgazdasági tanuló képző szakiskolákban a jövő tanévtől kezdik meg a be­iskolázást és előreláthatólag három év múlva ezerötszáz, azt követően pedig évente másfélezer szakmunkást ad­nak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. A kijelölt tanulóké^ző in­tézetek átalakítására, ’ kor­szerűsítésére több millió fo­rintot fordítanak. (mit Szplevényen iádéin iája százon felül volt az érdeklő­dők száma. Orvosi, politikai, kozmetikai, háztartási elő­adásokat hallgattak a szele- vényi asszonyok. A tegnapelőtt este tartott ünnepélyes záróelőadáson a megjelentek 285 forint érték­ben vásároltak ismeretter­jesztő műveket. árnapi Munkája ros, Horváth Béla és Kiss János pedig rakodómunkás­ként vállalkozott a szelet be- hordására. Vasárnap is szí­vesen dolgoztak, mint ahogy máskor is KISZ tagokhoz méltóan veszik ki részüket a munkából. P. I. Jászapáti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom