Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-13 / 291. szám

1962. december 13. SZOIÄOIC MEGYEI NÉPLAP 3 lapokat és 0 felső öntött ke reszttartókat a DIMAVAO a raktárából szeptember vé­ge előtt küldte Szolnokra holott tudta, hogy a hó végé­re kész préseket várnak < gyártól. így tehát a forgácsé lók után a szerelők is túlórá­ban dolgoztak. A 30 gép ok­tóber 10-re lett kész és újabl 1170 túlóra növelte költsé­geit Ez a túlórák rohamos nőve kedésének története. A tanul­ság pedig elgondolkoztató: 1. A vállalat a közel más­félezer túlórával népgazdasá­gi érdeket szolgált, hiszen ígj a gyümölcsprések idejéber megkezdhették munkájukat 2. A vállalat azzal, hogj túlórában végezte a munkál (mi mást tehetett volna?) ön­magának ártott, hiszen az é\ végén a statisztikai számok­ból csak az látszik, hogy a3 engedélyezettnél több a túl­óra. (Ezért pedig . nem kap dicséretet az igazgató.) 3. A kooperáló egységek (DIMÁVAG, KETI, stb.) a ki­sebb üzemekkel nem működ- nek együtt, hanem a maguk készítette határidő terveket ráerőszakolják a „gyen­gébbre^ 4. Az alkatrészeket szállító üzemek szívesen fizetik a késedelmi kötbért, hiszen az a kis értékű alkatrészeknél kis összeg, viszont a gépei összeállító üzemnél (jelen esetben a vasiparnál) a teljes gép késedelmes szállításáért fizetnek — tetemes összege» két — önhibájukon kívül. 5. A túlórák és a késedel­mi kötbérek rontják a Vas­ipari Vállalat nyereségtervét, tervszerűtlenné teszik a ter­melést, növelik a gyártmá­nyok önköltségét. ■Ezek • megszüntetése egy módon lehetséges: a koope­ráció egyenlő jogú együttmű­ködést, ne pedig a kisebb ka­pacitású vállalat kiszolgálta* tottságát jelentse. (E, Gy.) Nyugdíjba megy a Tiszazug legidősebb cukrászmestere Hegedűs Károly ötven esz* tendeje dolgozik Kunszent- mártonban. ö a Tiszazug leg­idősebb cukrászmestere. Ké­szítményeit úgyszólván 0 környék minden községében ismerik, hiszen munkálkodá­sa ideje alatt mintegy 6 ezér lakodalomba szállított süte­ményt. Ha a tanulási időt is számítja, akkor életében több mint tízmillió minyont, tor­tát és egyéb süteményt ké­szített. Hegedűs Károly bácsi, a szakma kiváló mestere ezév- ben nyugdíjba megy. Ezt megelőzően azonban még rendez egy kiállítást, ahol utoljára mutatja be a híres „Hegedűs-féle” készítménye­ket. MEGTALÁLTAK BOCCACCIO EREDETI LEVELÉT Roberto Abbondanza a Pe­ru giai Levéltár igazgatója egy XVI. századi könyv bel­sejében megtalálta Giovanni Boccaccio saját kezűleg írott levelét. A levelet a világhírű „De- lamerone” írója a Leonardo üertaldo olasz pénzváltóhoz intézte a franciaországi Avi- gonba. a pápák akkori szék­helyére. Többek között azt írja benne, hogy Spoleto her­cege foglyul ejtett egy ánichino di Mangardo nevű lémet zsoldos kapitányt, és íz talán lehetővé teszi majd, rogy a pápa ügye rendeződ­jék és visszatérhessen Avig- íonból a pápai államokba. A levél rendkívül értékes •itka okmány. Dante mellett 3occaccio volt az olasz nyelv is irodalom „atyja”, de Dante rezétől írt egyetlen sor sem naradt fenn. Túlóra és kooperáció Az idén közel kétszeresére emelkedett a szolnoki Vas­ipari Vállalat terve. A tervszám növekedése sok új és nehéz problémát is je­lent. Megoldásuk nem kis erőfeszítést kíván. Sok külső tényező befolyásolhatja, több „objektív nehézség” ronthat­ja nehéz munkával szerzett jó eredményeiket A Vasipari Vállalatnál a legdöntőbb ilyen ok a „ko­operáció”. Arról van szó, hogy a vál­lalatnál a tavalyihoz képest 316 százalékkal nőtt a túl­órák száma a kooperáló szervek jóvoltából. Az 1000 literes félautomata gyümölcspréseket az elmúlt években a Borsodvidéki Gép­gyár készítette. Ez tavaly be­olvadt a DIMÁVAG-ba és így a préritészítés is átkerült ehhez a mammut-vállalathoz. ök a felettes szervekkel egyetértésben 1962. január 1-el a szolnoki Vasipari Vál­lalathoz adták át a préskészí­tést — azzal, hogy ez év szeptember 30-ig harmincat készítsenek el első és sürgős tételként az őszi szürethez. A vasipariak tehát mun­kához láttak. Tekintve, hogy a felettes szervek arról elfe­lejtkeztek. hogy ki készítse £ gépek több mázsás munka­hengereit, — kilincselésse] kezdték. Szolnokon, Jászbe­rényben, Cegléden, Török- szentmiklóson, ahol a munka­henger készítéséhez szüksé­ges gépek megvoltak, kapa­citáshiány miatt nem vállal­ták a munkát. így kerültek júniusban a KETI-hez (Kis­ipari Exportra Termeltető Iroda), amely a vasipari szakma kisiparosait is ellátja munkával. A KETI a gyár jelentkezésére egy hónap múlva reagált és kijelölt kél kisiparost a munkn hengerek elkészítésére. Igenám, de a kisiparosok nyeregben érez­ve magukat a rohanó idő ál­tal sürgetett vasipariaktól olyan árat kértek, hogy a teljes gép készítése veszte­ségessé vált volna. Ezek után mi mást tehetett a Vasipari Vállalat — nekiállt és au­gusztusban. szeptemberben saját maga elkészítette a hengereket a nem éppen megfelelő gépein,, sok kín­lódássá és a forgácsoló szak­embereknek kifizetett 238 túlórával. A bajok pedig tovább gyű­rűztek. A présekhez szük­séges I. osztályú tölgy oldal­A mosolygásába jóadag szomorúság vegyül. — Nin­csenek tisztában az alapvető számtani fogalmakkal. — Nem mondja, de én tudom, biztosan arra gondol, hogy a ; hiányos általános iskolai képzés mennyire megnehezíti i a középiskolában mind a . diákok, mind a tanárok dol- ■ gát Kétes ieles i — Híven tükrözi ez a két dolgozat az egész csoport . színvonalát? — kérdem. Vá- - Jászképpen szó nélkül to­vább lapoz. Egyik papírt a másik után mutatja. Bizony, ; alig van, amelyikben ne len­ne durva hiba. Pedig többen jeles, vagy éppen kitűnő bi­zonyítványai hagyták el az , általános iskolát. — Talán túl . nehéz az anyag — próbálom védeni a csemetéket. — A — mondja —, egy­általán nem. Amit én taní­tok nekik, az már a hetedi­kes fizikában és kémiában is benne volt. Lehet, hogy a fizikát, ké­miát bemagolták, de gon­dolkodni nem tanultak meg. Miért választottalak Elmond egy jellemző ese­tet. Minden óra előtt elis- métli nekik, hogy ha valami rácsöppen a kezükre, előbb száraz ruhával töröljék le és csak aztán öblítsék le bő vízzel. A minap az egyik kislány kezén kis piros hó- lyogat lát. Kérdésére a lány bevallja, hogy valami „me­leg víz” volt az egyik üveg­ben, a dugótól nedves lett a keze és ő erre rögtön le­mosta. — Tehát a második és fő hibájuk a mélyebb érdeklő­dés hiánya. Nem nagyon tudják, mit tanultak az előző órán. Dehát ez nem is cso­da, mikor a tizenöt közül alig néhányan tudják, hogy miért választották a kémiai politechnikát. Általában „csak úgy” ezt választották, mert valamit választani kel­lett. (Most biztosan sóhajtva gondol arra, hogyan fogják ezek a lányok tudni majd az analit:kai kémia elemeit.) — Nem baj — búcsúzik tőlem töretlen jókedvvel — bízni kell bennük. Minden kezdet nehéz és mire eljön az év vége, talán már ők is meeszeretik a kémiát. Sok sikert kívánok nekik, a lányoknak pedig több ér­deklődést és főleg szorgal­mat. P. Z. területre jusson egy öntözé­ses szakmunkás. Biztosítjuk a zavartalan tanulást. Ebben nagy segít­séget nyújtottak és nyújta­nak a törökszentmiklósi me­zőgazdasági technikum taná­rai. Az ő segítségükkel tud­tuk elhelyezni a hallgatókat és élelmeztetésüket megol­dani. A háromhetes tanfo­lyam november 26 án kez­dődött. Az ünnepélyes meg­nyitón Kuczera István, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt az öntözés jelentőségéről, a szaktudás fontosságáról. Az előadások megtartására meg­felelő képzettséggel rendel­kező embereket kértünk fel. Csizmadia elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának előadója oktatja a hallgatókat az öntözés alap­ismereteire. Előadók: Bara nyi Lajos, Kecskés Ferenc öntözéses agronómusok és Pillió Zoltán gépészeti elő­adó. A tanfolyam költségeit a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya viseli. Három hét után a hallgatók vizsgát tesznek, s aki a követelmé­nyeknek megfelel, öntözési szakmunkás bizonyítványt kap. A tanfolyam egyetlen hibája' az, hogy a gyakor­lati oktatásra a téli időszak miatt nincs lehetőség. He­lyes lenne a nyáron pótolni a most elmaradt gyakorlati oktatást. Kasuba János Töröikszen tmiklós Az öntözés fejlesztése és szakmunkásképzés a törökszentmiklósi járásban megépítésével pedig további tízezer hold öntözése lehet­séges. Járásunkban a szocia­lista nagyüzemek létrehozá­sával az öntözéses terület évről évre növekedett. 1959- ben 1900. 1960 ban 1200, 1961 (ben 1800, 1962-ben 3000 holdat öntöztünk. Az öntözés azonban sok helyen nem hozta meg a várt eredményt. Ez részben azzal magyarázható, hogy nem volt meg a kellő hozzá­értés. A területi fejlődéssel ugyanis nem tartott lépést a szakemberek, főleg a szak­munkások képzése. A járási tanács mezőgazdasági osztá­lya ezért most öntözéses szakmunkásképző tanfolya­mot szervezett, hatvan hall­gató részére. A tanfolyamon való részvételt megfelelő előképzettséghez — ezüstka­lászos gazdatanfolyam, ön­tözésben való jártasság — kötöttük. Igyekeztünk a hall­gatókat úgy elosztani, illetve a tanfolyamra behívni, hogy a termelőszövetkezetekben minden 50—60 hold öntözött A törökszentmiklósd járás a megye csapadékban egyik legszegényebb területe. Évi mennyisége több esztendőre visszamenőleg alig haladja meg az 500 millimétert, sőt legtöbbször ez alatt marad. Az idei év pedig egyenesen kritikus volt. Az áprilistól októberig lehullott csapadék összesen 149 millimétert tett ki. Ez — a tél és a tavasz folyamán a talajban tárolt vízzel együtt — a növények fejlődéséhez szükséges opti­mális vízmennyiség felét sem biztosította. Sajnos ennek hatása a terméseredménye­ken nagyon is érezhető. Nem nyugodhatunk meg abban, hogy a mezőgazdasági ter­melést az időjárás szeszélye tegye függővé. Az egyik mód, amellyel a termelést biztonságosabbá tehetjük, a csapadék mesterséges pótlá­sa. Járásunkban — hacsak a jelenlegi állapotot vesszük is figyelembe, — 1965-re igen nagy területet, mintegy 4500 holdat tudunk öntözni. A második tiszai vízlépcső SZOLNOK MEGYE Tanácsé nak Végrehajtó Bizottsági kiadta dr. Urbaincsek János Szolnok megye vízföldtani és vízellátása című tudomá­nyos munkáját. Ezzel a ma­gyar _ vízföldtani szakiroda- lom értékes és átfogó műve' gyarapodott. Ez az első olyar munka ugyanis, amely teljes részletességgel feltárja egy közigazgatási egység vízel­látási kérdéseit, szemben as eddigi egyoldalú vagy csak kis területre vonatkozó vizs­gálatokkal. Az ilyen jellegű feldolgo­zásnak alapja, hogy a kér­déses terület rétegtani, szer­kezeti és vízföldtani viszo­nyaira vonatkozó adatok hiánytalanul rendelkezésre álljanak. Szolnok megye te­rületén — mint általában a Nagy-Alföldön mindenütt — az artézi kutak túlnyomó többsége jelenti a jó ivóvíz­zel való ellátottságot. A ku­tak elszaporodásával azok korábbi felméréseivel is ta­lálkozunk, de ezek legtöbb­ször a fennállott nehézségek miatt megakadtak, vagy csak bizonyos szempontok fi­gyelembevételével történtek meg. Az artézi kutak nyil­vántartását 1958-ig elsősor­ban a Magyar Állami Föld­tani Intézet végezte, beje­lentésük és a dokumentációk megküldése azonban olyan rendszertelen volt, hogy az ország artézi kútjairól teljes pontossággal nem lehetett egységes képet alkotni. Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság látta, hogy a városi, köz­ségi vagy országos jellegű vízellátási tervet csak úgy tud készíteni, ha minden adatot ismer. Ezért 1958-ban megbízást adott az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Vízföldtani Osztályának, hogy kezdje meg az ország artézi kútjainak feltérképezését. Ez a munka 1962 elegén be is fejeződött. Szolnok megye vízföldtani viszonyainak, valamint víz­ellátásának részletes feldol­gozását az tette szükségessé, hogy egyik olyan területe az országnak, ahol aránylag nagyszámú — kb. 1780 — artézi kút létesült, de a la­kosság legnagyobb része en­nek ellenére sincs megfelelő ivóvízzel ellátva. Az artézi kutak mellet az ásott kutak kiegészítik és áthidalják ugyan a vízellátási nehézsé­geket, azonban ezek túlnyo­mórésze csak fertőzött vizet szolgáltat, s ezért felhaszná­lásuk rendkívül korlátozott. Az összefoglaló munka li­fe jezete részletesen elemzi Szolnok megye földtani és vízföldtani viszonyait. Az ősföldrajzi kép megrajzolá­sánál a szerző az artézi ku­tak fajlagos vízhozam ada­tait használja fel, mivél a felszíni képződmények erre alig adhatnak utalást. Az al- jazatot képező paleozóos, mezozóos képződményekről, majd a harmadkoriak közül az eocén, oligocón és miocén üledékekről csak egészen rö­vid áttekintést kapunk. Ez érthető is, hiszen az erre vo­natkozó ismeretek kizárólag a szénhidrogénkutató fúrá­sokra támaszkodhatnak, de még ilyen kevés adat mel­lett is értékes szemléltető kép alakúit ki a megye mély­földtani viszonyairól. Az átfogó mű célja azon­ban elsősorban a vízellátási kérdések beható tanulmányo­zása. Éppen ezért több feje­zet foglal kozik a pliocén és pleisztocén korú képződ­mények rétegtani, szerkezeti és ősföldrajzi viszonyaival. Ezen belül megismerkedhe­tünk minden egyes helység, község és város — földtani, vízföldtani adottságaival, mai vízellátottságával és távlati vízigényével. így gyakorlati szempontból ez a könyv egyik legfontosabb része. A MEGYE területén még na­gyon sok helyen újabb ar­tézi kutak lemélyítését kell tervbe venni, mert ezzel növelni lehet a vízellátottság mértékét, De a rétegvizek MEGJELENT dr. Urbancsek János tanulmánya kémiai jellemzői megleheti sen nagy változatossági mutatnak nemcsak a mél] ség felé, hanem vízszintes k terjedésben is, amely a v: felhasználhatóságát erőse befolyásolja. A legfontosab alkotórésznek a vasnak < összes keménységnek genet: kájáról alapos és részlete elemzést ad a szerző. Alte Iában a vizsgált területen - kevés helytől eltekintve — magas vastartalom a víz af resszivitásából ered, s er nek meggátlására már múltban és napjainkban i többféle módszett alkalmas tak. A rétegvizek kémiai tu lajdonságairól szóló fejeze ezekről a módszerekről — fa csövezéstől a katódvédele mig — is tájékoztatást ac A kutak élettartamának meg hosszabbítása, valamint a j minőségű ivóvíz biztosítás­céljából a korrózió elleni vé delem alkalmazása ma má elsőrendű feladat a kútépí tésben. A rétegvizek gázosságánal vizsgálatából kiderül, hogy. meglévő artézi kutak 50 szá zaléka gázos vizet szolgáltai majd a hőmérsékleti adatok ból meg lehet szerkeszteni i geotermikus grádiens alakú Lását. Eszerint Szolnok me gyében a geotermikus grá diens értéke jóval kisebb 3. m-nél. tehát az átlagos euró pai értéknél A hetedik fejezet a víz földtan egyik igen nehéz mindig visszatérő és vita tár gyát képező problémáját igyekszik megoldani: a ré tegvizek utánpótlódását é áramlási irányát. A leg újabb vizsgálati eredménye két is figyelembe véve kidé rült, hogy a megye terüle tén kimutatott több kisebl vízföldtani tájegység víz utánpótlódása különböző irányból történik, s enne* oka a vízvezető rétegek mi neműsége lehet és részber mélyszerkezeti okokra ve zethető vissza. Az ivóvizet szolgáltató ré tegvizek mellett igen fontos szerepet játszanak a megye ben a termális-, ásvány- ét gyógyvizek. Egyszerű ter­mális vizet 84 helyen tár­tak fel, de emellett alkali- hidrogénkarbonátos, klori- dós, jódos-brómos vizek ú ismeretesek több helyről. A könyv utolsó részét Rö nai A.: „Szolnok megye ta­tonként a poJitechndkás lá­nyoké. Dolgozat javítás Mikor belépek, éppen egy „röpcsd”, azaz röpdolgozat fölé hajolnak a fejek. A fia­tal, mosolygós arcú tanárnő gyakran Mámon kéri tőlük a tanultakat, úgy látszik, szük­ség is van rá. — Hát igen, az érdeklődé­sük elég felszínes, amolyan szalmalángszerű lelkesedés — mondja, amikor a lányok már szétszéledtek és mind­járt meg is invitál egy kis dolgozatjavításra. — Nézze ezt — tesz elém egy ákombákómmal telefrt papírost. Olvasom: „A labo­ratóriumi edényeket általá­ban vízzel mossuk el, a faly- sulyt (így, eJipszilounal!) pe­dig forró vízzel (??).” Másik dolgozatból: Egy anyag súlya 5 kilogramm,. térfogata 2 köbdeci méter, mennyi a faj- súlya? A válasz: 2,5 liter. Élénk kislányok hangos csivítelése töri meg az el­szívó ventillátor monoton zú­gását minden pénteken a Tiszamenti Vegyiművek la­boratóriumában. Szeptember óta ismerkedik a gyakorlat­ban a kémiával az első gim­nazista lányok egy csoportja. Eleinte igen félénken mo­zogtak a csillogó lombikok és pipetták világában és csak tisztes távolból merték szemlélni, hogy milyen bo­szorkányos ügyességgel vará­zsol az, üvegtechnikus furcsa alakú edényeket a süvítő gázláng felett az egyszerű üvegcsövekből. Azóta ■ már otthonosabban mozognak, a kémia ezidőszerint ammónia- szagú birodalmában (persze előbb gondosan kioktatta őket a tanár néni balesetvé­delemből), sőt „saját” labor­juk is van. Ugyanis nemrég fejezték be az egyik labora­tóriumi szoba felújítását és a régi labor péntek délelőt­SZALMALÁNG- kémiai értelemben lajvíz viszonyai” című össze­foglalása adja, amely szük­ségszerű kiegészítője a réteg­vizek részletes tanulmányo­zásának. A talajvíz jelentő­sége ivóvízként való fel­használása terén ugyan csök­kent, de az öntözéses gazdál­kodás távlati terveit figye- lembevéve, igen nagy lehe­tőségek nyílnak még további tanulmányozására és haszno­sítására. A SZÖVEGES rész mellett számos szép kiállítású tér­kép és ábra, ötletes, sok eset­ben egyéni ábrázolásmódjá­val rendkívül emeli a könyv értékét. Az összefoglaló mű az el­ső olyan mindenre kiterjedő részletes vízföldtani munka, amely mind a tudomány, mind a gyakorlat számára elengedhetetlen segédeszköz. Módszertanilag irányt mutat további földtani vagy köz- igazgatási egység feldolgozá­sához. Szolnok megye vízel­látásának további fejleszté­séhez pedig biztos támpontot nyújt. M, G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom