Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-13 / 291. szám

1 XIE évfolyam, 291. szám, Ara SO fillér 1962. december 13„ csütörtök MA i SZALMALÁNG — KÉMIAI ÉRTELEMBEN TŰLÓRA ÉS KOOPERÁCIÓ MÜZEUMI LEVÉL Szülők, nevelők fóruma lányküldöttség »T tanácsának szakára reskedelmi miniszter, Loson- czi Pál földművelésügyi mi­niszter, Vályi Péter, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek első helyettese, Szita Já­nos, az Országos Tervhivatal nemzetközi kapcsolatok fő­osztályának vezetője és Ma­ra! László, a KGST magyar­országi képviselőjének he­lyettese. (MTI) Egymillió csibe Ilyen szép kis csibéket adunk a tsz-eknek, — mutatja Sza- lontai Piroska csak egyszer is kiszednek a gépekből? A hófehér falú, patika tisztaságú teremben húsz keltetőgép sorakozik egymás mellett, ^ s mindegyikbe tíz­ezer tojás fér. Ez év már­cius közepétől — ekkor kezdte meg az üzemelést az új baromfikeltető állomás — szeptemberig 948 742 csibét, 60189 kacsát, 16 530 gyön­gyöst, 42 615 pulykát keltet­tek. A néhány hetes szünet után, október 24 én ismét gépbe raktak 26 550 tojást. S azóta már összesen 91800 csibe látott itt napvilágot. A fegyvemeki Vörös Csillag mintegy 15 000, a vezsenyi Tiszamenti 10 000, a szol­noki Lenin és a kétpói Sza­badság Tsz 8000—8000 pihés aprójószágot vitt el a kelte­tőből. Természetesen rajtuk kívül még más tsz-ék is fog­lalkoznak téli csibenevelés­sel. s azok is megkeresik a kisújszállási keltetőüzemet. Három műszakban tizen két asszony és lány lámpáz- za a tojásokat, vigyáz a gé­pek működésére vagy éppen szállításra készíti, ládákba rakja a csibéket. Nemcsak hozzáértést, hanem lelkiis Halló in nepifip... Küldött Elvtársak! A Szovjetunió Legfelső Ta nácsának legutolsó ülésszak; óta eltelt hét hónap alat rendkívül fontos eseményei játszódtak ie a nemzetköz: porondon. Ez események né­melyike komoly veszélybt sodorta a béke ügyét. A szov­jet kormány kötelességének tartja, hogy elemzést adjon s jelenleg; nemzetközi helyzet­ről, és ismertesse az utóbbi időben tett külpolitikai lépé­seit. Az állam külpolitikája, diplomáciai tevékenysége a nemzetközi élet jelenségeinek elemzésében mély tudomá­nyosságot. magasfokú politi­kai művészetet követel meg a szocialista országok kor­mányzó politikai pártjaitól és államférfiaitól. Ez kell ahhoz, hogy olyan határoza­tokat hozhassanak, amelyek figyelembe veszik a reális helyzetet, józanul felmérik az erőviszonyokat és olyan eredményeket hozhatnak, amelyek megerősítik a szo­cializmus pozícióit, megfelel­nek minden békeszerető nép érdekeinek. — Itt Merczkel Istvánné. Ne is kérdezzen. nem vagyok jó riportalany! — Na, majd meglátjuk. Mit csinált a mai napon? — Nagymosást. Na, a ma­ga kedvéért engedek a negyvennyolcból. Ötöst ho zott a flam magatartásból. Ennek nagyon örültem. A múlt héten kétszáz forintot nyertem a békekölcsönön. Csak az bosszantott, hogy a mellette lévő szám tízezret hozott volna a házhoz. Va­sárnap disznót vágunk, s képzelje, minden fűszer kap­ható Mezőtúron. Még fok­hagyma is! Cirokseprű is van. — Mire költötte a nyere­séget? — Az uramnak vettem rajta banloninget. Per­sze még egy ötvenessel meg kellett toldanom. Látja, ez az asszonysors. Végre az ember egy kis pénzhez jut, akkor is a férjemuram látja hasznát. Azt tudja, hogy én vezetem a mezőtúri kultúr­otthon klubját? — Igen. Ott mi újság? — Szombaton költözünk az új helyiségbe. Ott aztán majd lehet dolgozni. — Eddig csupa jót mon­dott. Nem bosszantotta sem mi? — Jaj dehogynem! Tudja levelező vagyok az itteni ki­helyezett közgazdasági tech­nikumban. Nem túl jól si­került a beszámolóm. Ezt azért ne írja meg! Aztán meg itt a karácsony, kevés a pénzem. — Miért nem takarékos­kodott? — Mert nem tudok tihonában" meretességet, pontosságot is igényel ez a munka. Csórja Ilona és Németh Mánia míg fürge kézzel forgatja a lám­pa előtt a tojásokat, elso­rolja melyik közös gazda­ságban, milyen a törzsállo­mány, honnan kapják a leg­szebb tojásokat. Ica és Marika dolgozik legrégebben a keltetőben, még a légi épületben kezd­ték tanulgatni ezt a mun­kát. Több éves gyakorlatuk mellé szeptemberben a szak­munkás bizonyítványt is megszerezték. Négyesre vizs­gáztak. Ugyanilyen ered­ménnyel végezte a szakmun­kás tanfolyamot _ Szalontaá Piroska, és & legifjabb dolgo­zó, a 18 éves Batrócsi Erzsi is. Vtindanpyiukat „lepipálta” »Zoliban legidősebb munka- ársuk, Németh Istvánná. Az > szakmunkás biZanyítvá- íyába a kitűnő bejegyzés cerült. A munkában nincs kü- ömbség. Mindannyian szor­galmasak, kötelességtudók és egítőkészek. A gyakorlot- abbák tanítgatják a többit, ennek eredménye, hogy tácz Istvánné, Kui Kál- nánné, Ábri Jánosné, Nagy stvánné és Monoki Kál- lánné, az új munkások is gyesen dolgoznak. A ba- omfikeltető állomás kis olléktívájára jövőre is nagy áladat vár. Tervük szerint gy milliónál több csibét, ötvenezer pulykát, negy- enezer kacsát és harminc- zer gyöngyöst keltetnek, ok napot töltenék és sok jszakát átvirrasztanak a épek mellett, amíg ennyi is pihés jószágot átadnak tsz-ek barariifigondozóinak. N. K. ©e S pp „s z u I o o Nem is olyan egyszerű csak úgy kapásból válaszol­ni arra, amit Hegedűs Fe­renc, a kisújszállási baromfi- keltető vezetője a hozzájuk látogató kisdiákoktól kérde­zett: hány kotló költené ki annyi csibét, mint amennyit Magyar korm utazott a KGS 17. ülés Szerdán délután magyar kormányküldöttség utazott Bukarestbe, a KGST taná­csának pénteken kezdődő 17. ülésszakára. A delegációt Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. Tagjai: Cser­gő János, kohó- és gépipari miniszter, Incze Jenő külke­VIÍÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ' SZOLNOK Mi** M & Célunk: a béke, az alkotás, a kommunizmus Moszkva, (MTI). Szerda délután együttes ülésre jöt­tek össze a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács képviselői. Az ülés részvevői viharos tapssal köszön­tötték az SZKP és a szovjet kormány vezetőit, valamint a velük együtt terembe lépő Joszip Broz Tito jugo­szláv köztársasági elnököt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárát. Carlos Rafael Rodriguezt, a Kubai Nemzeti Földreform Intézet igazgatóját, a kubai keres­kedelmi kormányküldöttség vezetőjét. Az együttes ülésen Venyiamin Dimsic, a népgazda­sági tanács elnöke, miniszterelnökhelyettes, majd Gar­buzov pénzügyminiszter zárszót mondott. Mindketten megállapították, hogy a képviselők több módosító indítványt terjesztettek be. A Legfelső Tanács költségvetési bizottságai ezeket az indítványokat elfo­gadták, s megbízták a Minisztertanácsot, hogv az indít­ványokat a gyakorlatban is valósítsa meg. Ezután a képviselők egyhangúan jóváhagyták az 1963. évi népgazdasági tervet és költségvetést. Szünet után a Legfelső Tanács hozzálátott a követ­kező napirendi pont — a Szovjetunió nemzetközi hely­zete és külpolitikája — megvitatásához. Zúgó taps fogadta a napirendi pont előadóját, Nyi- kita Hruscsov miniszterelnököt, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkárát. N. Sz. Hruscsov efvtárs beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Hruscsov ezután utalt arra, hogy a szovjet kormány, szi­lárdan követve a békés együttélés politikájának ie- nini elveit, minden szüksé­geset megtett és megtesz a béke megőrzése érdekében Itt rámutatott a Karib-tenger térségében támadt válság so­rán végrehajott akciók ered­ményeire, melyek igazolták, hogy a békéért küzdő erők képesek leküzdeni a legveszé­lyesebb nemzetközi válságo­kat, képesek az imperialista agresszorok megfékezésére. A Szovjetunió békepoliti­kája össznépi államunk szo­cialista jellegéből, a kommu­nista társadalom felépítésé­nek nemes céljaiból ered; Minden gondolatunk az alko­tásra és csakis az alkotásra, a kommunizmus felépítésére összpontosul. Pártunknak, népünknek e magasztos cél­jait ismét megmutatta a2 SZKP Központi Bizottságá­nak novemberi plénuma. A plenum egész menete és határozata; meggyőző erő­vel bizonyítják, hogy pár­tunk — támogatva és fej­lesztve mindazt, ami új és haladó elhárítva űtjábói mindazt, ami idejét múlta, — szilárdan és következe­tesen megy előre a lenini úton. A párt irányvonala, kül- és belpolitikája, intéz­kedései, amelyeket az utób­bi években tett a gazdasági vezetés megjavítására nagyszerű gyümölcsöket teremnek. Hruscsov ezután beszélt a szovjetunió iparának és me­zőgazdaságának fejlődéséről. Ha iparunk a hétéves terv nég hátralévő három eszten- lejében ugyanilyen ütemben íalad előre, — amibe nem cételkedünk — akkor hét év ilatt nem — mint hittük — 10 százalékkal, hanem meg­közelítőleg kétszeresére emeli ermelését — mondotta, majd gy folytatta: Pártunk és kormányunk, a i lágy Lenin útmutatásait kö- : 'etve, nemcsak az. elért sike- i eket, de a hiányosságokat is átja és helyesen értékeli. Mi < ól látjuk, hogy iparunk még 1 óbban dolgozhat, mezőgaz- : iaságunkban pedig meg van í , lehetőség a gyorsabb ütemű ; ejlődésre. Az SZKP Közpoh- 1 ti Bizottsága novemberi plé­numának határozatai, vala­mint a Legfelső Tanács által éppen most jóváhagyott 1963, évi népgazdasági terv és költségvetés feltárja az útat a hétéves terv ötödik évének új, magasabb céljai felé. Hazánk magabiztosan ha­lad a gazdasági és kulturá­lis fejlődés útján. Ugyanezen az úton, velünk együtt halad­nak a szocialista országok népei is, amelyekkel jól fej­lődnek és erősödnek baráti, testvéri kapcsolataink. Nemrégiben tartották meg a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Csehszlovák Kommunista Párt kongresz- szusát. Hamarosan összeül a Német Demokratikus Köztár­saság kommunistáinak kong­resszusa. A kongresszusok határozatai és a kongresszu­sok előtt kiadott dokumentu­mok megmutatják, hogy a szocialista országok testvér­pártjai fő figyelmüket békés, alkotó célokra — a szocializ­mus építésének befejezésére és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei­nek előkészítésére — fordít­ják. A Szovjetunió és a többi szociaiista országok belső fejlődésének folyamata meggyőző erővel mutatja meg minden népnek, hogy a szocializmus országai magasrendű alkotómunkát végeznek a béke nevében, az ember javáért és bol­dogságáért, a szocializmus és a kommunizmus győzel­méért. Hruscsov ezután így foly­tatta: amikor a szovjet em­berektől megkérdezik, hogy „akarnak-e az oroszok hábo­rút?” a mi válaszunk világos: határozott nemet mondunk a háborúnak ! Ugyanilyen választ adnak a többi szocialista ország népei is, de nem egyedül élünk ezen a bolygón és nekünk számolnunk kell azzal, hogy az agresszív imperialista erők folytatják a hidegháborút, ígyre inkább fokozzák a fegyverkezési versenyt. Á szovjet emberek jó mun- cát végeztek, hogy megte­kintsék a hadviselés legmo- lernebb és legerősebb eszkö- :eit: atom- és hidrogénbom- aákat és rakétafegyvereket, neleértve az interkontinentá- is ballisztikus és globális -akétákat. Mi megteremtet- ük ezeket az eszközöket, sek a legjobbak a világon és degendő mennyiségben ren- lelkezünk velük ahhoz, hogy ■llehségeink csapására olyan dllámgyors, megsemmisítő sapással válaszoljunk, amely ihamvasztja az ellenünk zegezett támaszpontokat, bár tol legyenek is azok, és a nűhelyeket is, amelyek a egyvereket kovácsolják az gresszor hadseregei szá- ! sára. ■ Korunkban az emberiség- ' ek egyfajta választási lehe- 1 őségé van; a békés együtt- : lés. vagy a pusztító háború. ' >e háborús katasztrófára j gyetlen állam népének sincs ' züksége. Az új háború —, ha 5 legengedik, hogy kirobban- 1 an — milliókat pusztítana I 1, függetlenül nemzeti hova- 1 irtózásuktól, vagyoni Jiely- t í tűk tői. Egyetlen lehetőség f íarad: a békés együttélés, ez r ed'g annvit jelent, hogy le r ell mondani a háborúról.- mint a nemzetközi vitás kér­- dések megoldásának eszközé- 1 röíl, tárgyalások útján kell . megoldani a vitás problémá­it kát. t Egyre nyilvánvalóbbá vá- t lik, hogy az imperialisták te­remtette agressziós fészkek- olyan szikrákat rejtenek ma­- gukban, amelyek felgyujthat- í ják az általános rakéta-nuk- . leáris háború lángját : Az imperializmus agresszív • erői hurkolják össze a nem- , zetközi feszültségnek az em­beriségre nézve rendkívül \ veszélyes következményekkel , járó csomóit. E feszültség ■ kulminációs pontja volt a : Karib-tenger térségében ke­letkezett válság. A Karib-tenger térségében előállt válság leküzdése a békepolitika nagy győzel­me. Mi idézte elő ezt a válsá­got? Hogyan robbant ki? Mi­lyen tanulságokat kell levon­nunk belőle? E kérdések tü­zetes elemzést tesznek szük­ségessé, amely segít a béke- szerető erőknek abban, hogy jobban kiismerjék magukat a kialault helyzetben és meg­tudják határozni feladataikat a béke további megőrzéséért és megszilárdításáért folyd harcban. Mielőtt azonban rátérnék erre az elemzésre, szeretnél: emlékeztetni rá, hogyan bon­takozott ki a kubai forrada­lom és hogyan alakult a Szovjetunió és Kuba viszo­nya; A szabadságszerető kubai nép vezére Fidel Castro és harcostársai köré tömörülve — az imperialistaellenes népi forradalom zászlaját magasba emelve, megtisztította hazája földjét az észak-amerikai fosztogatóktól és cinkosaik­tól. Ez valóban hősi, csodá­latraméltó harc volt. A ku­bai forradalom a dolgozók forradalma volt, a dolgozók érdekében. A Kubai Köztár­saság a szocializmus alapjait lerakó demokratikus állam­má vált, s amikor a függet­lenségét kivívó kubai népre imperialista szomszédja gaz­dasági, majd katonai nyo­mást gyakorolt, a szocialista országok, elsősorban a Szov­jetunió természetesen kuba segítségére sietett.- A forradalmi Kuba, honvé­delmének megerősítése ér­dekében, kénytelen volt min­den szükséges Intézkedést megtenni. A Szovjetunió se­gített Kubának egy, a népe vívmányai felett őrködő erős hadsereg megteremtésében. Mivel az Egyesült Államok részéről fokozódott a fenye­getés, a kubai kormány ez év nyarán további segítséget kért a szovjet kormánytól. Nekünk csuoán Kuba győzelme volt a célunk Nem maradhatunk közömbös szemlélők. Elhatároztuk, hogy segítő kezet nyújtunk Kubának. Kuba szabadságsze­rető népének mesvédel meze­sére azt a lehetőséget láttuk, hogy rakétákat helyezünk el Kubában: ha az amerikai imperialisták valóban rá­szánják magukat a behato­lásra, akkor hadd érezzék, liogy a háború, amellyel fe­nyegetőznek, ott áh saját ha­láraiknál. hogy reálisabb fo­galmat alkossanak a termo­nukleáris háború vészéivé­’ni. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom