Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-12 / 290. szám
1962. december 12. SZOLNOK MEGYEI xeplap 3 Miért fázik ötszáz dolgozó? Lapunk szeptember 25-i számában „Drága meleg” címmel írtunk arról, hogy a Tiszámén t,- Vegyiművek táv-gőzfűtése a többszöri határidő módosítások miatt még nem készült el. Akkori írásunkban sürgettük a munkák mielőbbi befejezését, hogy a tél beálltával a műhelyekben és öltözőkben megfelelő hőmérsékletet lehessen biztosítani. „ Tél van. tehát újból felkerestük a gyártelepet. Vajon milyen a fűtés, az építését és szerelését végző vállalatok teljesítették-e ki tudja hányadik határidőmódosításban vállalt kötelezettségüket? Első értesülésünk újabb határidőmódosulásról szóL December 31-re lesz kész a távfűtés, ezt ígéri az építőipari és szerelőipari vállalat egyaránt. A látottak azonban cáfolatai ennek áz ígéretnek. A kiásott árkoknak csupán a felébe fektették még le a csöveket az elmúlt két hónap alatt. A nehezebbik fele, amikor az épületekbe való bevezetést végzik, még hátra van. A gyár hozzáértő mérnökei szerint legjobb esetben is csak január végéi lesz fűtés. Persze az is csak akkor, ha a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemben végzik a munkát A mostani tempó mellett az idei télen már csak a tavaszi napsütés tud kifogni. A szakszervezeti titkárral jártuk a gyárit A forgácsoló műhelyben és a műszereseknél — ahol a precíz munkához jó körülmények is kellenik — egy-egy vaskályha áll i termek közepén melejet alig-alig árasztva. Biiony itt nem sokkal kellenusebb a levegő, mint kint a szabadban. A modem, ij ebédlő és öltözőépület bejáratánál színes, képes fáitábla' fogad, rajta a felíra — mindent az emberért Az öltözőbe belépve fázősa húzzuk ösz- sze magurikoi a nagykabátot öt-hat faos hőmérséklet mellett zuhanyoznak és öltöznek a runkásók. Áz ebédlő az erríléten van. Itt három tumuban étkeznek, tehát az egye terítékek le adása után izonnal mosogatni kelL deleg víz viszont csak igsn gyéren jut, hiszen a hrom gáztűzhelyen a vízrelegftés mellett az ételeket melegen kell tartani. Itt s türelmetlenül várják a kzánházak forró vizét Most vásároltak 120 ezer forintért vaskályhákat. Ezek azonban csipán részmegoldást jelentnek. Több helyen a távfűtésre számítva nincs kémény. . Az ablakokon nyúlnik ki a fekete vascsövek. Szénnel is rosz- szul állna;. Nyáron nem igényeltek, mert gőzfűtésre számítottal, most pedig nem könnyű -agontételben szenet szereni. Naponta ismétlődő térések mennek a felettes izervekhez, hogy segítsenek a fűtés megoldásán legáább szénnel. A hatalmas izem k ét-három napos taitalékkal rendelkezik mindösize. Ez a helyzet tehát a Ve- gyimŰTek távfűtésénél. Hogy ki a felelős a határidők be non tartásáért, azt nem könnyű kibogozni. Az Építőipari Vállalat érvekkel bizonyítja, hogy csak részben tartozik rá az ügy. A szerelőipariak az építőkre hivatkoznak. Az mindenesetre tény, hogy egyre kevesebb munkás dolgozik a hőközpont munkálatain, holott a . vegyiművek beruházási osztálya egy szakmunkásokból álló alvállalkozót szerződtetett, azonban az építőipar érthetetlen módon rövid idő után más munkára vitte őket. Hallottunk hivatkozást fontosabb, magasabb érdekekre. Mindezek azonban nem szolgálhatnak mentségül. Társadalmunkban a legfőbb érték az ember és állítjuk, hogy a Ti- szamenti Vegyiműveknél a távfűtés építését végző vállalatok, a megengedhetetlen körülmények között lévő munkásokkal keveset törődnek. A határidő módosítások, a felelőtlen ígéretek dermedt tengeri kígyóvá növesztették azt a vezetéket, amelyen az áramló forró gőz az embert lenne hivatva szolgálni. Erdélyi György Á VIIL kongresszus után A legelő öntözés tapasztalatai két állami gazdaságban Fehér Lajos elvtárs kongresszusi felszólalásában megragadta a figyelmemet a kővetkező rész: az országban 1 697 500 hold a legelőterület, s ha ezen a területen csak egy mázsával emeljük a termésátlagot, ez 16 975 vagon szénát jelent. Palágyi Gábor főagronómus Mezőgazdaságunknak talán legelhanyagoltabb területe a legelőgazdálkodás. Az elmúlt évtized alatt mind a kalászosok, mind a kapások termelésében eredményeket értünk el, a legelők szakszerű ápolására, gondozására és hasznosítására viszont kevés gondot fordítottunk. íredig országos viszonylatban a mezőgazdaságilag hasznosított területnek 20 százaléka rét és legelő. Ekkora területen a termelési színvonal emelése népgazdasági szempontból is fontos és sürgős feladat. A Középtiszai Állami Gazdaságban 6143 hold legelőterülettel rendéíkezünk. A hozamfokozást elsősorban a öntözésre is alkalmas, jobb minőségű legelőkön kezdtük, mivel gyorsan és aránylag kevesebb költséggel kívántunk jó eredményt elérni. Az idén 1023 hold legelőt háromszor megöntöztünk árasztásos módszerrel. Mintegy 1500 holdon végeztünk kézi- és repülőgépes gyomirtást. A vegyszeres gyomirtást 1.3 Dikonirttal az erősen gyomos területeken végeztük. A legelőket késő ősszel hátára fektetett magtakarófogással lesimítottuk, aa avar, a talajjavító anyag és az istállótrágya elegyen- getése céljából. Mintegy 140 hold legelőn 80 mázsa/kh érett istállótrágyát szórtunk szét, 30 holdat pedig rizspelyvával takartunk le. A legelők őszi műtrágyázása mintegy 1200 holdon jelenleg is folyik. Azok az öntözött legelők, amelyeket már harmadik éve öntöztünk és műtrágyáztunk, igen jól bebodorkásodtak és hozamuk elérte a holdanként! 25 mázsa szénaértéket, 180 hold átlagában, A szakaszos legeltetés mellett a legelők egy részét meg is kaszáltuk, 12 mázsa/kh a gyepszé- na-hozam. Ez évben 338 holdon végeztünk kémiai talajjavítást (mész+gipsz), jövőre pedig 100 hold javítását tervezzük és. a kunmadarast legelőkön talaj kutakból kísréléti öntözést alkalmazunk. Biztosak vagyunk abban, loey a fenti .munkákkal nagy •ejtett tartalékokat szabadiunk fel állattenyésztésünk vámára. Országos átalagban 1961- ben a legelők szánahozama 1.8 mázsa, a rétek hozama pedig 10 mázsa volt. A sokévi átlag sem haladja meg a 12 mázsás holdanként! meny- rvtséget. Az itt elmondottak in'szon t bi zon vitték, müv^n éhetőséfroic vannak a lege’ő- íazdálkodás javítására, a szé- íahozam növelésére. Orbán László Szolnok menve) émmi Gazdaságok Igazgatósága Néhány állami gazdaság már felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és gyakorlati tapasztalatokat nyújt az érdeklődőknek. Tavaly még a szakemberek sem hitték el, amikor beszámoltunk a Kunszentmártoni Állami Gazdaság 1961. évi legelőgazdálkodási eredményeiről. Itt két mázsa nitrogén műtrágyával, négyszeri öntözéssel holdanként 140—150 mázsa zöldfűtermést értek el 200 hold átlagában, ez 35 mázsa szénának felel meg. Kísérleti parcellán 4—6 A mezőtúri föld- müvesszövetkezei irodájában a Német Demokratikur Köztársaságból vásárolt 140 0116 forint értékű ASCOTA könyve lőgép jelentősen meggyorsítja az adminisztrációs munkát. Havonta 20 000 tételt rögzít s ad össze a kartonon, ugyanannyit a naplón. Képünkön Szilágyi Katalin látható a gép mellett Egymillió kilométer — baleset nélkül Karácsonyi András harmincöt évvel ezelőtt ült először a kormán jokerek mellé. Ma már nehezen tudja beleélni magát azokba az időkbe: zörgő-rázkódó Ráfiján karbidlámpa világította be az utat. A fékpofák sárgarézből készültek. Minél erősebben nyomta a pedált, annál gyengébben fogott Amikor az első autóbuszával elvergődött Oroszkáig, hol a kenem végzi el a kötelességét, már akadozik a gépezet,. Karácsonyi András nem ínyenc csemegét lát a cukorban. Neki a kopott répából fehér mezőkké formálódó cukorpor az éáeteleme. Ezért indult mindig zokszó nélkül a végetérhetetlennek tűnő utakra Warsa- vájával a beteg gyerek, a szórakozni vágyó feleség mellől. Ezért tűri szótlan fordulásait A felszabaduláskor került a Szolnoki Cukorgyárba, s azóta is itt dolgozik. Oroszkáról — ahol a „répások kocsisa” volt — a fasiszták terrorja kergette eL Amikor közeledtek a szovjet csapatok, a németek minden munkabíró férfit magukkal akartak vinni. Szinte szökött Oroszkáról, letelepedett Szolnokon. Nem tudna a szakmája nélkül élni. És itt nemcsak a gépkocsivezetésre gondol. Tudja, hogy csupán egy csavarnak számít a háromezer ember együttes munkájában, mégis becsületesen dolgozik. Hiszen ha háromezerből csak egy Tudja, nekik is rengeteg a gondjuk, bosszúságuk, míg eljut a harmincezer vagon répa a gyárba. Balesete még sohasem volt. Tavalyelőtt megkapta a „Balesetmentes közlekedésért" jelvényt. Megszámlálhatatlan kilométert tett meg 1927 óta, de legfeljebb ha nyúl került kocsijának kerekei alá. Pedig egyre több az autó. Karácsonyi András azonban féltő óvatossággal figyel kocsijára. ö épségben szeretne nyugdíjba menni. És akkor majd kedvére gyönyörködik unokáiba, — amint szopogatják a cukrot. Zs. B. SZOLNOKI SZALMACELLULÖZ A STEYERMÜHLI PAPÍRGYÁRNAK A napokban indították útnak Ausztriába — Steyer- mühlbe — annak az 50 tonna szalmacellulóznak utolsó tételét, melyet a Szolnoki Papírgyár exportált az ottani papírgyárnak. Juhász Mihály, a papírgyár igazgatója elmondotta, úgy látszik, tovább bővülsz osztrák papírgyárral a kereskedelmi kapcsolat. Megemlítette azt is, hogy nem ez az első szállítmányuk Steyermühlbe. 1960-ban egy kísérleti termékből már szállítottak 10 tonna cellulózt részükre. — Közbejött nehézségek ellenére is jól sikerült, kifogástalan minőségű árut álliIPARI MOZAIKOK toriunk elő. A dolgozók nagy lelkesedéssel dolgoztak az export cellulóz elkészítésén — mondotta Juhász Mihály. HATÁRIDŐ ELŐTT november 15-re a karcagi Általános Szerelő Ktsz elkészített egy 80 000 forint értékű kétfejes kantványoló gépet a budapesti Duna Cipőgyárnak. Eddig csak egyfe- jes kantványoló gépet gyártottak a szövetkezetben. A prototípus elkészülte után azonban már sorozatban készülnék az említett modem, nagyteljesítményű cipőipari gépek. KÉSZENLÉTBEN A PÄLYAFENNTARTŐK A MÁV pályafenntartási főnökségén felkészültek a tartós havazásra. A jelenlegi hőmennyiség még nem akadályozza a forgalmat, azonban a kitérők és váltók állandó tisztítását megkezdték. Nagyobb hó és esetleges hótorlaszok esetén a helyi tanácsok által biztosított közmunkások is a vonatforgalom akadályainak elhárításán dolgoznak. ÜJABB KONGRESSZUSI VERSENY A MÁV forgalom dolgozói a Vasutas Szakszervezet VI. kongresszusára készülnek. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyüket meghosszabbították január 26-ig, kongresszusuk kezdé •feiek időpontjáig, j Munkásakadémia a Középtiszai Vízügyi Igazgatóságit ál A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság javítóműhelyében — kétéves időtartammal — munkásakadémiát szerveztek. Az akadémia kéthetenkénti előadásai változatos témákat ölelnek fel. A TIT tagjai és az igazgatóság szakemberei fejlesztik a hallgatók általános műveltségét, a technikai és műszaki ismereteit. Több tudományos előadást is tartanak a munkások részére. A műhelyekben nagy az érdeklődés az előadások iránit. Emelkedett a jászsági tsz-ek gazdálkodásának színvonala Hétfőn délelőtt a jászberényi járási-városi pártbizottságon munkaértekezletet tartottak. Ennek során ismertették a Magyar Nemzeti Bank jászberényi fiókja által a járás tsz-eiben végzett pénzügyi vizsgálat eredményét. A jelentésből megállapítható, hogy a járás termeőszővetkeze- teinek gazdálkodása az előző évekhez képest javult. A terület negyvennyolc tsz-e közül — az előzetes felmérés szerint — mindössze nyolc fizet 2o forintnál kevesebbet munkaegységenként tagjainak. A gyenge tsz-ek sorában álló jászdózsaj Petőfi és a jászszentandrási Haladás Tsz például 18—18 forintot, a fászágói Kókai László Tsz tizenhetet, a jánoshidai Vörös Csillag Tsz tizen, négyet. Járási átlagban 25 —27 forintos munkaegység értékre lehet számítani. Leggazdagabb zárszámadás elé — negyven forintot meghaladó értékkel — a jászbol- dogházai Aranykalász Tsz gazdái néznek. Munkaegységenként harminc forintnál többet tizeinkét tsz számol el. Tavaly a járás területén féltucat tsz végezte mérleghiánnyal az évet; ez idén csak kettő: a jánoshidai Vörös Hajnal és a jászberényi Lenin Tsz. A jászberényi járás tsz-ei eddig 105 százalékra teljesítették hízóértékesítésj tervüket; szarvasmarha hizlalás! tervüket pedig 106 százalékra. Terveik szerint a jövő évben e tsz-ek 36 000 sertést hizlalnak meg, mázsa nitrogén műtrágyaadaggal, öntözve katasztrális holdanként 200—240 mázsa zöldfű termelhető ezen a Körös-parti legelőterületen. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársai, Szarvas Ferenc és Benedek László — ezévi kísérle- j teikkel alátámasztják állttá- j sunkat, mert a legjobb kezelési módszerrel Karcagon is holdanként 206 mázsa zöld- ( fű termést értek el, ez megfelel 40—50 mázsa szénamennyiségnek holdanként. — M;t írnak a szakemberek erről a fontos kérdésről: Péter László igazgató A Kunszentmártopi Állami ■ Gazdaság a Körös folyó árterületén 200 hold legelővel; rendelkezik. A korábbi években, amikor még nem öntöztük, mintegy 150 növendékmarhát legeltettünk, de egész nyáron még ezeknek sem volt biztosítva a zöld legelő, mert már július közepán a fű lesíilt, hasznavehetetlenné vált. A jószágokat, hogy ne romoljanak, egyéb, szántó- j földön termett takarmánnyal , kellett tartanunk. Gazdaságunk két éve ren- ! dezte be a legelőt egyszerű, olcsó öntözésre úgy, hogy ekével árkokat húztunk, négy szakaszra osztottuk a legelőt, s a szakaszos legeltetést alkalmaztuk. Az öntözés — amelyet műtrágyázással holdanként 50 kilogramm pétisó adagolá- ; savai hajtottunk végre — 1 teljesen megváltoztatta a legelő képét, annak flóráját átalakította, s az gazdag takarmányhozamot biztosító területté vált J Ehhez persze az is hozzájárult, hogy nagyobb gondot fordítottunk a gyomtalaní- j tásra,. a legelő ápolására, s : eddig már a legelő felét is- j táJlótrágyáztuk. Az öntözött legelőn az első évben — 1961-ben — május 1-től október végéig, tehát hat hónapon át — átlag 300 szarvasmarhát legeltettünk más takarmány nélkül, s még 210 mázsa rétiszénát is betakarítottunk. Az idén tovább fokozódott a legelő hozama, 360 jószágot legeltet- ' tünk, s ezen felül a betakarított rétiszéna 1700 mázsa. A következő években még szakszerűbben végezzük a szakaszos öntözést, a műtrágya-adagolást, a körforgós legeltetést és szénakaszálást, a legelő ápolását. Azt akarjuk elérni, hogy minden hold legelő legalább két szarvas- marhát tartson el teljes biztonsággal. s még holdanként 10—15 mázsa rétiszénahoza- mot is biztosítson.
