Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-09 / 288. szám

1M. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP í> A Varga-brigád ÉS A SÓGOROK A minap • déli órákban jártunk a karcagi Dimitrov Tsz l~ee üaemeg>Tségéb«i. Sü­tött a nap, de bágyadt fénye nem adott aranyi meleget, hogy a fagyos, deres föld ki­engedjen. Csak a frissen ha­sított barázda gőzölgőit A traktorok fél oldalra dőlve, bukdácsolva, meg-megállva, aztán újra nekilódulva ha­ladtak dűlőhosszant. A Kar­cagi Gépállomás Varga-bri­gádja birkózott itt a kőke­ményre fagyott földdel Ke­gyetlenül nehéz most szán­tani. Még az erős lánctalpas traktorok is lassan, küszköd­ve jutnak előre, az össze­kapcsolt két H offer eleje pedig igen gyakran magasá­ba emelkedik, amíg az új fogásban a kezdő barázdát hasítja az eke. — Negyven centiméter mé­lyen szán tatjuk a földet, mert jövőre itt barázdás ön­tözéssel termesztjük a kuko­ricát és a cukorrépát. Ezen a részen 327 holdra juttatjuk majd el az öntözővizet — magyarázza Franyó István, az üzemegység agrcnómusa. — Nem szeretnénk, ha ta­vaszra maradna a szántás, azért próbálgatjuk a kormos traktorokat is üzemeltetni. — De lehet, hogy ezeknek esak abba keß hagyni a munkát, „kifagynak" a föld­ből — mondja Varga Sán­dor, a traktorosok brigádve­zetője. — Szeretnénk ma is, ha nem maradna szántat! an fiHd. A brigád tagjai dolgos, szorgalmáé emberek. S ha *z idő engedné, egy jó hét alatt befejeznénk a szántást még így ie, hogy hd ez, hő! az törik, s jóval kevesebb «gy-egy gép teljesítménye a ■tokásosnál. — Az igaz, hogy ezek az emberek — amíg csak bír­nak dolgozni, nem szállnak 1« a gép nyergéből — helye­sel az agronómua. — Isme­rem őket még a gépállomás­ról. S itt az üzemegységben is negyedik éve dolgozik • Varga-brigád. Nincs pana­szunk a munkájukra. Igye­keznék mindené időben és jó minőségben elvégezni Vala­mennyiem gyakorlott trakto­rosok, ■ olyan emberek, akik szeretnek dolgozni, s nem­csak úgy immel-ámmal dó­séi ják, amit rájuk bíznak. — Nézze csak! Sikerült ne­kik a forduló, pedig már azt hittem, elakadnak. Ügyesek — dicséri az aeronómus a két traktorost, akik némi küszködés után átgördültek aa árokszerű mélyedésen, s már egyre távolodva fordít­ják a földet. Kurucz Imre és Varga Jó­zsef uralta a két „vaspari­pát", s a napfényben meg- megcsillant a fényes ekevas. A földet szegélyező fasor fe­Szeretek szórakozni, mo­ziba járni, de ugyanakkor bosszankodni nem. Pedig a szolnoki Vörös Csillag Filmszínházban erre már nem egyszer volt alkalom. Legutóbb — pontosabban december 4-én délután fél ötkor — a Nyomorultak című filmet néztem és bosszankodtam. Ugyanis — sietségből vagy figyelmet­lenségből, nem tudom — több száz filmkocka oly­kor kimaradt a filmből így például soha nem tudhatta meg a jámbor néző, hogy Jean Valjean hogyan búcsúzott el a jó- lelícű püspöktől, hogyan találkozott a kéményseprő kisfiúval, vagy hogyan ke­rült Marius és apja a tör­ténetbe. Persze, nem az első elő­adás. ahol kimaradnak részletek. Az „Aki szelet vet” című film szintén üt­ött megcsonkítva pergett le a nézők előtt. Miért?... lől lánctalpas közeledett, a brigádvezető intésére lassí­tott, majd megállt. Ketten kászálódtak le a gép vezető­fülkéjéből. — Tizenkét éve dolgozunk együtt, meg rokonok is va­gyunk, sógorok — újságolja Saliga András. A megás, szemüveges sógor, Olajos Lőrinc csak helyeslőén bó­lint, s még hozzáfűzi: — Ab­ban ie nagyon egyetértünk, hogy mindketten szenvedé­lyes horgászok vagyunk. Ha víz közelében dolgozunk. volt munkánk. Azért is jöt­tünk át a Vincze-brigádból ide, a Dimitrov Tsz-be, mert itt nagyobb szükség van a lánctalpas traktorra. Azt a másik dűlőt majdnem egé­szében mi szántottuk fel Kétszáz holdon végeztünk 40 centis mélyszántást. Ügy szá­molgatjuk, hogy az éves tervből, ami 2400 normál­hold, körülbelül 90 százalé­kot tudtunk le eddig. — No, de induljunk is! Dolgozzunk, amíg lehet Ha nem fagy. egész éjszaka szán­nnrfg az egyikőnk a gépet nyergeli, addig a másik a szerencséjét próbálja. S ha sikerül a fogás, magunk el­készítjük a paprikás-, vagy rántott halat. — A munkában is ilyen nagy az egyetértés? — Abban is. Bár ez az évünk nem úgy sikerült, mint szerettük volna. A tavasszal csak egy szűk hónapot dol­goztunk, aztán aratáság nem tunk, hadd haladjon a mun­ka — mondják búcsúzóul. Mielőtt elindulnak, meg­erősítik az eke meglazult csavarjait. Aztán már hasít­ják is a mély barázdát. A két dolgos traktorosnak — a sógoroknak — is része van abban, hogy a Varga-brigád éves tervének teljesítésében már meghaladta a száz szá­zalékot Nagy Katalin Fekete víz a Tiszában Szombat reggel Szolnoknál érdekes jelenségre figyeltek fel a parti üzemek dolgozói és a járókelők. Kora reggelre sötét szürkére, később pedig egészen feketére változott a víz színe. A folyón közlekedő hajók csavarjai egészen fe­kete, iszapos, szennyes vizet kavartak fel. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság laboratóriu­mában megvizsgálták a vizet. Megállapították, hogy a rit­kán tapasztalt színváltozás oka egyszerűen szennyeződés A csehszlovák gyárak szenny­vizét a Bodrog, az észak-ma­gyarországi iparvidék szintén szüretien szennyvizét pedig a Sajó szállította a folyóba. A víz hőfoka jelenleg plusz egy fok. így tehát nincs meg az optimális biológiai és kémiai feltétele az öntisztulásnak. Nyáron húsz—huszonnégy fokos víznél ilyesmi nem for­dulhat elő, mert a szerves- anyag-szennyeződést a víz­ben lévő mikroorganizmusok lebontják és biztosítják a víz szokásos bamászöld színét A szakemberek véleménye szerint, amennyiben a víz­szint emelkedik és felhígul a folyó vize, még plusz egy fokos hőmérséklet esetén is megszűnik a jelenlegi szín­változás. Kétszáz élő magyar író műve A jövő esztendőben mint­egy ötszázhúsz szépirodalmi alkotás lát majd napvilágot, több mint nyolcmillió pél­dányban. A művek közül kétszáz élő magyar író mű­ve lesz. Folytatódnak a be­vált sorozatok — Arany Könyvtár. Kincses Könyvek, Olcsó Könyvtár — és foly­tatódik a jelentős írók — Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz — életművének so­Illyés Gyula, Sándor Kál­mán, Tamási Áron, Mester­házi Lajos, Vas István, Dar­vas József, Szabó Magda könyvei, Darvas József. Ga- labárdi Zoltán, Bihari Klá­ra. Kodolányi János művei jelennek meg. Jelentős számban látnak napvilágot jövőre a fiatal íróik és költők művei: Fülöp János, Galambos Lajos, Gáli István Barát Lajos, Solymár Talán úgy gondolják a vetítők: a filmen kívül egy-két fejtörőre is igényt tartanak a nézők? rozatoe megjelentetése is. Az első magyar írók kö­zül a tervekben Illés Béla, Németh László, Goda Gábor, József, S zakón vl Károly, Kalász Márton, Orbán Ottó. Simon Lajos, Ténagy Sándor neve szerepel a tervekben. Mégegyszer a Tartuffe-ről Vidéken jg főváron «7«n«ona ú bo.io* es áruházuk epii nek A tervek szerint az idén mintegy 600 új bolttal és vendéglátóhellyel bővül a J kereskedelmi hálózat, 570 j élelmiszer és iparcikk-üzle- j tét pedig önkiszolgáló, illet- j ve önkiválasztó rendszerűvé ' alakítanak át Ezzel az új módon árusító üzletek száma 3700 fölé emelkedik. A hálózatfejlesztés és kor­szerűsítés az egész országra kiterjed, a tervezésben és a megvalósításban nem tesznek ! különbséget a főváros és a j vidék között a fővárosinak megfelelő színvonalú bolto- kát létesítenek vidéken is. | A vidéki kereskedelem fej- j lődését és kezdeményező készségét biztosítja az is, ’ hogy az új, korszerű eladási j formák alkalmazása vidéken, í Gyulán kezdődött. Jóllehet a szakemberek azóta már to- j Vább javították az eladási formákat, a kezdeményezés dicséret azonban mindenkép- : pen a gyulai városi kereske­delmet illeti. A Kereskedel­mi Tervező Irodában el­mondták. hogy vidéken, Do­rogon létesült az első ABC áruház is, amelyben egy he­lyen jutnak hozzá a vásárlók a legfontosabb napi cekkek- hez. A kereskedelem korszerű­sítésének másik iránya az önálló üzletházak építése. — Ezek kisebb, egy-két boltot magukba foglaló önálló épü letek. Az első kis üzletháza­kat az óbudai kísérleti lakó­telepen és Diósdon létesítet­ték. de már épülnék a főváro­sival azonos üzlefháznk. A Tartuffe bemutató nagy sikere indokolja, hogy még­egyszer visszatérjünk erre a témára. Közel ötszáz főnyi közön­ség, feszült figyelem, fel-fei- viharzó, szűnni nem akaró lelkes tapsorkán — ez jelle­mezte a jászalsószentgyörgyi premiert. „Nem hittem volna, hogy lehetséges falun ilyen fejlett, a legkisebb nüanszokra is reagáló közönségre találni” — ez volt egy jelenlevő fő­városi szakember véleménye. S bár ennek a véleménynek a célja az őszinte öröm kife­jezése, mégis arról árulko­dik: a városi emberek — a szakemberek is — lebecsülik még a falusi ember értelmi színvonalát. Nem meglepő ez, hiszen nem is olyan régen általános vélemény volt. hogy a ko­moly művészi produkciót nem értik meg falun. E té­ves nézettől vezetve jöttek a községbe a különböző „hak­ni-brigádok” és giccs-éneke- sek, hogy sebtiben összetá­kolt műsorukkal „műélve­zetre szoktassák” a paraszt­ságot. Azt hitték ez. és csak ez kell a falunak. S emiatt válla'ták a rangjukhoz nem méltó silány kabarétréfák szerepeit ismert fővárosi mű­vészek is. Pedig a parasztság ma már nem azonos azzal, ami tizen­öt, még kevésbé azzal, ami harminc évvel ezelőtt volt Erre a legjobb példa éppen ez a kis jász község, ahol száztíz személy jár dolgozók iskolájába, közel kétszázan látogatják a nők akadémiá­ját, két tsz szakmunkáskép­ző tanfolyam működik és ötvenöt ismeretterjesztő elő­adást tartottak — átlagosan hetvenhárom hallgató rész­vételével. Ezt a fejlődést látta meg a Szigligeti Színház igazgató­sága, amikor már másodszor tartott Jászalsószentgyörgyön bemutató előadást. A bátor kezdeményezés minden di­cséretet megérdemel, szüksé­gességét pedig igazolja az a nagy siker, amit a művészek a premieren arattak. Lukácsi László Jászalsószentgyörgy Kati, a jókislámf Övó néni kérem, én jó kislány leszek, nem lesz velem több baj, — ugye, kimehetek? Fogadkozott Kati, — Ügy lesz, tessék hinni! Es nem fogok többet, a vízcsapból inni Pohárkából iszok. úgy ahogy kell. tudom, nem locsolok senkit, azt is megfogadom. Kint játszik mindenki. Ugye, kimehetek? — Ha jó leszel, igen, várnak a gyerekek! És csodák-csodája, Kati megváltozott, Pannival, Pistivel, vígan homokozott... Sasa Ervin Öntözés szennyvízből RÖVIDESEN öntözésre használják fel az üzemek és városok összegyűlt szenny­vizét. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóságon Szalóki József, Bereczki László, Makorai Mi­hály és Konkoly Béla mérnö­kök vezetéséve! egy kollek­tív* tanulmánytervet készít három alföldi város szenny­víz felhasználásiról. E íé'na új feladat ért állította a víz­ügyi szakembereket hisz a szennyvízből való öntözés új terület, tehát nem állnak rendelkezésükre kialakult irányelvek. Mi késztette a Tízügyi szakembereket arra, hogy s hagyományos öntözési módok mellett új lehetőségek után kutassanak? A válasz hatá­rozott: a vízhiány. Meglévő tartalékainkat szinte maxi­málisan igénybe vettük, s újabb vízkiemelő művek és tárolók nélkül az öntözött terület számottevően nem növelhető. Ugyanakkor szin­te önként kínálkozó lehetőség a szennyvíz felhasználása. A SZENNYVÍZ ülepítése tisztítása és elvezetése sok gondot okoz, ugyanakkor költséges is. Ha öntözésre használják derítése és tisztí­tása jóval olcsóbbá válik. Ahhoz azonban, hogy a szennyvíz öntözésre alkal­mas legyen, sok problémát kell a szakembereknek meg­oldaniuk. Így például a tervezés so­rán arra is gondolnak, hogy a csatornák mosásakor ne bűzösítsék el a környéket. Nyilvánvaló, hogy a szenny­víz sok. egészségre ártalmas anyagot is tartalmaz, s ezek közömbösítése is megoldásra vár. A szolnoki vízig tervező kollektíváját a KÖJÁLL, to­vábbá az OVF a VITUKI és a VIZTERV is segíti szakta­nácsaival. A szennyvizet megfelelő ülepítés, tisztítás után ipari vízzel frissítik. Azonban még így is csak olyan növényeket öntöznek vele, melyeket nem közvetlen emberi fogyasztás­ra termelnek — például ta­karmány féléket. ÖNTÖZNI csak nyáron kell, ugyanakkor a szennyvíz elvezetése folyamatos. A ta­nulmánytervben, ezzel is szá­molnak. A növényeknek szükséges vizet az év minden szakában folyamatosan veze­tik a termő földre. így a víz­igény a nyári hónapokban is kisebb lesz. A vízügyi igazgatóságon a törökszentmiklósi, a ceglédi és a nagykőrösi szennyvizek felhasználásának tanulmány- tervén dolgoznak. Török- szentmiklós város csatorná­zási tervét most készíti a Mélyépterv. A vízig velük kooperálva kapcsolódott a tervezésbe. Az elképzelések szerint a szennyvíz minősé­gét az ivóvíz kutak vízfeles- 1 egével javítják. Az első lép­csőként így 200 hold föld vá­lik öntözhetővé. A csatorná­zási munkákkal párhuzamo­san növekszik majd az ön­tözött terület is. Húsz éves távlatban mintegy ezer hold földet öntözhetnek ily módon a város környékén. NAGYKŐRÖSÖN a kon­zervgyár szennyvizét hasz­nálja fel az öntözőmű. Az üzem szennyvize sok. értékes szervesanyagot tartalmaz, így kiválóan alkalmas arra is, hogy pótolja a talaj táp- erejének bizonyos hányadát. Nagykőrös határában — csu­pán a konzervgyár szenny­vizéből — 400—500 hold szántóföld árasztására ele­sendő vizet nyernek. A víz frissítését, hígítását furott kutakból biztosítják. A ceglédiek a szeszipari és a szikvíz üzemek szennyvi­zét akarják öntözésre fel­használni. A tanulmányterv száz hold öntözésének előké­szítésével foglalkozik. A szennyvíz felhasználása beláthatatlan távlatokat nyit az öntözéses gazdálkodás előtt. Épp ezért kíváncsian várjuk a tanulmánytervek elkészítését s az azokban foglaltak gyakorlati alkalma­zását Az érem másik oldala Idős parasztember kopog­tatott szerkesztőségünkbe — panaszkodni jött e szonda- szöllősi Vörösmező Tsz ve­zetőire. Bírálta a járási ta­nácsot, hogy az sem intéz­kedett ügyében. K. S. el­mondta, hogy i kai. hold földdel léptek be 1959-ben • szandaszöllősi Aranykalász Tsz-be. melynek jogutóda, • Vörösmező Tsz vezetői nem ismerik el a főldjáradék iránti igényét. Látszólag igaza vám K. S,- nek. Ám az éremnek két oldala van, s tapasztalatból tudjuk, hogy a másik féI véleményét is ki kell kér­nünk. Csak Így lehet érdem­legesen állást foglalni K. &. ügyében. A panasz kivizsgálására a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodáját kértük fel. Az iroda vezetője lelláisme- retesen utána nézett a do­lognak és közölte észrevéte­leit szerkesztőségünkkel. Kitűnt. hogv jogtalan kö- vetelzőzővel állunk szemben. K. S. valóban 1959-ben lé­pett be a tsz-be, de nem nyolc holddal, hanem csak 1529 négyszögöl szántóföld­del Ennek tiszta jövedelme mindössze 5,62 aranykorona értéket képvisel. Az illető havonként 260 forint állami nyugdíjban részesül. Jól tudjuk, hogy ebből még nem lehet megélni Szükséges, hogy az illető erejéhez képest részt vegyen a közös munkában. Ezenkí­vül gyermekeinek is erköl­csi kötelességük, hogy támo­gassák őt. K. S. azonban nem vesz részt a közös munkában. El­kerüli a szövetkezeti gazda­ságot, s a közös munka he­lyett inkább fuvarozással foglalkozik. Alapszabályelle­nesen tart lovat. A közgyű­lés ezer forint kártérítésre kötelezte őt, melyet a bíró­ságnál fellebbezett meg. Ke­resetét azonban elutasították, mert nem volt igaza. K. S. helyett a tsz fizeti az SZTK dijat melyet szin­tén nem térít meg a közös gazdaságnak. így fest tehát a panaszos ügye a valóságban. — ni, L — csis —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom