Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-07 / 286. szám

T962 december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az érdeklődők niég megtekinthetik a fcemiaólásó pavilont, va­lamint a esi benevelőket és tojóházakat, ha a2 országos mezőgazdasági kiállítás ide­iéin erre nem volt lehetősé­gük. Tekintettel az akkor megnyilvánult nagy érdek­lődésre — bemutatási céllal — továbbra is üzemben ma­radtak e létesítményeik. A kemizálási pavilon december 15-ig, a csibenevelők és tojó- házak határidő korlátozás nélkül, bármikor megtekint­hetők. Az érdeklődők csoportosan vehetnek részt a bemutató­kon. A látogatás időpontját — legalább három nappal korábban — az FM Mező- gazadsági Kiállítási Iroda (Budapest, X., Albertirsai út 10., telefon: 470—990) ren­dezési osztályával kell kö­zölni. A bemutatók ismerte­téséhez szakvezetőről, ta­nácsadóról a kiállítási iroda gondoskodik. A járási taná­csok mezőgazdasági osztá­lyai szervezhetik a csoportos látogatásokat. Az a cél, hogy minél több termelőszövetke­zeti vezető, szakember, vala­mint a mezőgazdasági szak­igazgatási szervek dolgozói megtekintsék a bemutatókat. • * Ütvenhatezer bold trágyázott föld Megyénk közös gazdaságai csaknem 80 ezer hold trá­gyázását tervezték. Eddig 56 207 holdat terítettek meg istállótrágyával. A kisújszál­lási és mezőtúri termelőszö­vetkezetek 100 százalékra teljesítettek trágyázás! ter­vüket. Megközelítették ezt az eredményt a kunhegyesi já­rás közös gazdaságai is, vi­szont a szolnold és karcagi tsz-ekben még a tervezett területnek csupán mintegy 63 százalékán biztosították a talajerő utánpótlást. Póiolják az abrakfakarntátttji A kisújszállási Kinizsi Tsz- ben is gondot okoz a nagy­számú állatállomány áttelel- tetése. Az aszály miatt kü­lönösen abraktakarmányból termett kevés. Ennék pótlá­sára többféle intézkedést tet­tek a szövetkezet vezetői. A sertések részére például 350 köbméter csősilót készítettek, amely 12—13 vagon abrak­takarmányt helyettesit. A ter­vezett 1600 köbméter siló helyett 2240 köbmétert rak­tak el. A tehenekkel, serté­sekkel és baromfival tápokat etetnek Zöldfutószalag léte­sítésével is biztosítják a jó­szágok változatosabb takar­mányozását. A szálastakar- mányhozam növelése érde­kében jövőre 200 hold lege­lőt és 160 hold lucernát ön­töznek. SZOLKOK MEGYEIEK a Hajdúszoboszlói tanfolyamon T Hitelesítették áruértékesitési tervüket A kunhegyes! Vörös Októ­ber Tsz az idén jelentősen túlteljesíti áruértékesítési tervét. Hízottsertésből már eddig csaknem 11 mázsával, hízott marhából pedig 138 mázsával adtak többet a ter­vezettnél. A gondos ápolás és takarmányozás eredmé­nyeként az egy tyúkra terve­zett évi tojáshozamot is meg­haladták. Jelenleg 112 szá­zalékra teljesítették éves to- jástermelési tervüket, a tej­ből is itt tartanak. Egy te­hénre 2300 liter tejtermelést terveztek. A teremben hosszú asztal- sorok mellett ülnek a „kis­diákok”. A nyomtatványok fölé hajolva írnak, s ha egy- egy pillanatra lanyhul a fi­gyelmük, már ed is marad­tak egy-két adat bejegyzésé­vel. No, de a szomszéd, vagy a szembenülő segítségével csak kitöltődik minden rub­rika. Aztán valamelyik jó­hangú „kisdiák” visszaolvas­sa, mintegy ellenőrzésként mindazt, amit egy-egy lapra írtak. Mi történik itt? Zárszám­adást készít százegynéhány könyvelő. — Természetesen most csak a nyomtatványok mintapéldányát állítják ki, hogy majd otthon, ha netán valamiben elakadnának, le­gyen mit megnézni. — Nálunk már megkezdő­dött a leltározás — újságolja Kampier András, a cserkeszöllői Magyar—Ro­mán Barátság Tsz főkönyve­lője. — November 15-én fe­Szárazföldi és öntözéses kukoricatermesztés Kisújszálláson A Tsz tsz>-ek közé tartozik. Évek óta tudják, hogy hasznos és kifizetődő a mesterséges csa­padékpótlás. Az idén összte­rületüknek csaknem egyne­gyedén — 1600 holdon — ön­töztek. A szövetkezet vezetősége a letakarítás végeztével önkölt­ségszámítást végzett, s össze­hasonlító adatokkal doku­mentálja a szárazművelésű és az öntözött földek hoza­mának különbözőségét. Szá­mításaik még a kétkedőket is meggyőzik. kisújszállási Búzakalász f zsás szénatermést értek el. a szorgalmasan öntöző | Igaz, a második és harmadik [ kaszálás előtt két-két mázsa pétisót is adagoltak holdan­ként. Ha nem árasztanak, csupán egyszer kaszálhatnak és nyolc-kilenc mázsa szénát tudtak volna betakarítani. A tsz 395 holden termelt az idén lucernát. Ebből 205 hol­dat esőztettek. A szárazmű­velésű 12.60. az öntözött 20.70 mázsa száraz szénát adott át­lagosan. Pedig az utóbbiból 50 holdon magot is fogtak, tehát harmadszor már nem kaszálhattak. A szövetkezetiek 182 hold­ról öntözött, 188 holdról pe­dig szárazművelésű silókuko­ricát takarítottak be. — Az A szövetkezeti gazdák 112 hold műrétet — vetett ka­szálót — öntöztek. Itt há­romszori kaszálással 299 má­Egy holdon 48.220 forintos jövedelem szerződéses zöldségtermesztésből KADAR ELVTÁRS kong­resszusi beszámolójában töb­bek között elmondotta, hogy dolgozó népünk a zöldség- és gyümölcsellátás javításában is többet vár a termelőszö­vetkezetektől. A MÉK és a íölöművesszövetkezetek most kötik meg a zöldségtermelési szerződéseket a termelőszö­vetkezetekkel. A különböző zöldségfélesé­gekre történő szerződéskötés — néhány cikk kivételével — jól halad. A jövő évi bur­gonyatermelési szerződéskö­tési tervünket eddig már 119 százalékra, a globális zöld­ségtermelési szerződéskötési tervünket pedig 78 százalék­ra teljesítettük, örvendetes tényként említhetem, hogy ma már a termelőszövetke­zetek nagy többsége meg­kedvelte a zöldségfélék szer­ződéses alapon történő ter­mesztését. Ez természetes is, hiszen az állam jelentős ked­vezményeket biztosít és a megtermelt áru értékesítése is biztosított, s azokért jó árat kapnak a termelőszö­vetkezetek. Példákkal is bi­zonyíthatom ezt. A kőtelki Ezüstkalász Tsz 1962-ben 25 hold cecei fajta paprikára kötött termelési szerződést a MÉK-eü. A holdaknénti ter­mésátlag 161 mázsa lett, amelyből az összes bruttó bevétel 1 202 500 forint. Egy holdra átszámítva 48 220 fo­rint jövedelmet hozott a tsz- nek a paprika termesztés. A tsz vezetősége a palántane­veléstől a szedésig helyesen, szakértelemmel szervezte meg a növénvápolást. s így a legelsők között vihettek negv+áfelben oiacra papri­kát Biztosították a szaksze­rű minősítést és csomago­lást is. A CSÉPAI Ci Barázda Tsz 10 holdon fejeskáoosztát ter­melt. s erre kötött szerző­dést a MEK-el. A holdan­ként! termésátlag 143 mázsa lett. összes bevételük 329 686 forint, amelyből egv holdra 32 968 forint jut. A jászszent- ardrási Haladác Tsz tíz hold sárgadinnyéje 74 mázsájával fizetett, s összesen 173 560 forintot jövedelmezett. A szerződéses alapon értékesí­ti tett sárgadinnyéből egy hold 17 350 forinttal gyarapította a tsz bevételét. A termelőszövetkezetek többségében jól jövedelme­zett a zöldségtermesztés. — Amit az is bizonyít,, hogy több közös gazdaság 1963-ra nagyobb területre kötött termelési szerződést. A tisza- jenői Tiszagyöngye Tsz pél­dául 160-ról 205-re, a tisza- várkonyi Petőfi Tsz 60-ról 270-re, a jászszentandrási Pe­tőfi Tsz 41-ről 215-re, a kő­telki Ezsütkalász Tsz pedig 190-ről 312 holdra emelte a szerződéses zöldség területét. Sorolhatnánk tovább azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek lényegesen nagyobb területre kötöttek zöldségter­melési szerződést, mint az előző években. AZ EREDMÉNYEK mel­lett nem hallgathatjuk el azt sem, hogy egyes cikkek­ből. vöröshagymából, para­dicsomból, zödbabból, ubor­kából, kései kelkáposztából, mákból, seprűcirokból és i száraz babból nem teljesítet­tük az időarányos szerződés- kötési tervünket. — Legna­gyobb a lemaradás a jászbe­rényi, a csépai MÉK kiren­deltségek körzetében, továb­bá Karcag, Mezőtúr és Tö- rökszentmiklós városokban. Vannak olyan közös gazda­ságok — főleg a a jászberé­nyi körzetben —, ahol eddig még nem kötöttek termelési szerződést, holott számításuk szerint 1963-ban nagy terü­leten termelnek zöldséget. Ilyen a jászfelsőszentgyörgyi Üj Hajnal Tsz is, ahol sza­badpiaci értékesítésre akar­nak termelni, pedig ez bi­zonytalanná teheti a megter­melt áru eladását, s a leg­több esetben a vélt többletjö­vedelem elmarad, főleg ha a tsz felszámítja a felmerült fuvarköltséget és az árut kí­sérő öt-hat ember munkadí­ját. A szabadpiaci értékesí­tés sok esetben visszaélések­re is lehetőséget nyújt, mi­vel az áru eladási árát szin­te ’ehetetlen ellenőrizni. ÜGY VÉLJÜK, ha a fen­tebb említett példák isme­retében a szerződéses ter­meltetéstől még ma is ide­genkedő termelőszövetkezeti vezetők számvetést tesznek, rá fognak jönni arra,"bogy a bizonytalan szabadpiaci ér­tékesítési mód helyett érde­mesebb a szervezett, terme­lési szerződéses alapon nyug­vó termelést, a biztonságos értékesítést választani. Csengeri Bálint MÉK igazgató Szolnok árasztott silónakvaló 152,90 a szárazföldi pedig 72.10 má­zsa átlagtermést hozott. A termelési költség — vízdíj, műtrágya — magasabb az öntözött területen, a hoza­mok közötti különbség mégis azt mutatja — érdemes volt öntözni. Végeredményben: az árasztás olcsóbbá tette a termelést, mert egy mázsa takarmányt a szárazművelésnél 12.94, az öntözöttnél csak 10.17 forin­tért állítottak elő. A kukon őstermelés szem­léltetően mutatja az össze­hasonlítás különbözőségét. A szövetkezeti' gazdákat nem kell meggyőzni az öntö­zés hasznosságáról. A kor­szerű agrotechnikai műve­lésről annál inkább. A Búza­kalász Tsz-ben ugyanis egy szépséghibája volt az idei kukoricatermesztésnek. Ke» volt mSTnlr a főóllomeuv Július 26-i Tagszámunkban bíráltuk is a tsz-t. hogy hol­danként átlagban alig 13 és f-lp.7Ar tövet baevtak Nvil- vánvaló. ez még a szárazmű­velésű táblában is kevés. Hova lett a többi? A szö­vetkezeti vezetők a kiélt, szi­kes. kikancsolt rizstelepre hivatkoznak, hogv hiányosan kelt benne a mag. Ezen a föl- * dön azonban talaj javítást vé­geztek és trágyáztak is. A hibát a kapálásban kell ke­resni, mert kivágták a szük­séges töveket. Nem minden­ki értette meg, hogy a több tő több csövet is jelent. A tsz-ben 85 hold háztáji kukoricát is öntöztek. Ezt sem egyformán gondozták. A haladottabb gondolkodásúak sűrűbbre hagyták — 20 000 tőállománnyal — és az öntö­zővízhez a közöshöz hason­lóan műtrágyát adagoltak. Többeken a háztáji kukori­cát kiritkították. Nyilvánva­ló. hogy a különbség a ter­més mennyiségében is meg­mutatkozott. Máthé László Téli gyümölcsfavédelem A gyümölcsfának is bizto­sítani kell az életkörülmé­nyeihez szükséges tényező­ket, mert csak így várhatjuk, hogy bő terméssel és egész­séges, jó minőségű, exportké­pes gyümölccsel növeli jöve­delmünket. A téli védekezés lehet erő­művi, vagy vegyi növényvé­delem. Megfelelő eredmény­re csak akkor számíthatunk, ha a vegyszeres védekezés előtt elvégezzük az erőművit, vagyis a téli fatisztogatási munkálatokat. Ez az elpará- sodott kéregrészek letiszto- gatásából áll. Az elparáso- dás főleg a törzsön és a vas­tagabb ágrészeken fordul elő. A letisztogatást az erre a célra készült kéregkaparó vassal vagy drótkefével vé­gezzük. Arra vigyázzunk, hogy az élő kéregrészt ne sértsük meg, a parásodott részeket viszont simára le­kaparjuk. A fák törzséről el­távolított kéreghulladékot gondosan gyűjtsük össze és égessük el, mivel ezekben húzódnak meg a kártevők, vagy annak bábjai Igen fontos a hernyófész­kek leszedése és elégetése. A galagonya pille és a sárga- farú pille fészkeit az össze­font levelekben az ágak vé­gén függve találhatjuk meg. Távolítsuk el a gyümölcsfák ágrészein esetleg fennmaradt leveleket és gyümölcsmú­miákat is. A fán maradt, összeaszalódott gyümölcsmú­miákról tudni kell, hogy ezek a monilia (vánkos penész) kártétele folytán betegedtek meg, tehát fertőzöttek a mo­nilia gomba spóráitól. Ha nem távolítjuk el a fáról a gyümölcsmúmiákat a gom­babetegség tavasszal újra folytatja káros tevékenysé­gét. A leszedett múmiákat el kell égetni. A fatisztogatás gondos elvégzésével a pajzs- tetveket is pusztítjuk, a per­metezés hatását fokozzuk. Döntő szerepe a vegysze­res védekezésnek van. A fa­tisztogatás után gondoskodni kell a téli permetezés végre­hajtásáról. Mivel a Dajzstetű, valamint az almafák liszt­harmat betegsége nagy kárt szokott okozni a gyümölcsö­sökben, ezért fontos a téli permetezés — (rügyfakadás előtti) elvégzése. A permete­ző an vágót aszerint választ- ink ki. hogv müven kártevő lépett fel tiilsúlvban. Ha a naizstetű fertŐ7óa nasv. ak­kor okvetlenül íjvümölcsfa- olpi 5 szé7nlékos emulzióiét kell nermete7ni. (tvenffébb neí7atető fertőzésnél, illetve evő« lisztharmat fertőzé«nél a téli higítású mészkénlevet, vagy ezzel egyenértékű szi­lárd mészkénlevet (Neopolt) alkalmazzuk, amely gyári készítményű. Az olajos per­metező anyagokat alma, kör­te és szilvafáknál használ­juk — minden harmadik év­ben —, a kihagyott években mészkénlével permetezzünk. — A kajszi, cseresznye és meggyfáknál minden esetben tésli higítású mészkénlevet használunk. Gombabetegségek ellen al­kalmazzuk az őszi bordói le­ves permetezést, amelyet 2 százalékos hígításban készí­tünk el. Ezzel elérhetjük azt, hogy a gombák spóráit nagy­részben ősszel megsemmisít­jük. s így a következő évi védekezést eredményesebbé tesszük. — Csak fagymentes időben szabad permetezni, tökéletes munkát magasnyo­mású gépekkel tudunk vé­gezni. Az olvan permetezés semmit sem ér, amikor csak a fa egyrészét. vagy az alját permetezzük. a fa tetején lé­vő kártevőket nem pusztít­juk el. s azok továhb szapo­rodhatnak. A gyümölcstermeléssel ér­demes és kifizetődő foglal­kozni. viszont a gyümölcsfák védelme is fontos. m?rt csak így sikeres a gyümölcs ter­melése. Bossányi László a Szolnok megyei Növény­védő Állomás agronómusa jeztük be hatszázhetven hol­don a szüretet. Utána rögtön leápoltuk a szőlőfeldolgozó berendezést — amellyel na­ponta nyolcszáz—ezer mázsa szőlőt dolgoztunk fel —, elő­készítettük a leltározásra, hasonlóan a többi állóesz­közhöz. A három leltározó­bizottság részére ütemtervet készítettünk, aszerint kezd­ték meg a munkát. Az álló­eszközök számbavétele után a szemes- és szálftstakao- mány, a raktárban lévő anyag és fogyóeszköz és az állatok fedleltározása követ­kezik. — Az irodában is zárszám­adási hangulat uralkodik. A könyvelés egyszerűsítései, az újabb elgondolások valóra- váltása — amelyet az új nyomtatványok is tükröznek — megkönnyítik a munkán­kat. — S természetesen ez a tanfolyam is — mondja Szabó István, a szajoli Vörös Csepel Tsz főkönyvelője. — Megismer­jük itt a zárszámadás előké­szítésének módját, a fonto­sabb rendeleteket, a jövő évi pénzügyi tervkészítéssel, az önköltségszámítással kapcso­latos tennivalókat. Az is hasznos, hogy a munkánk, gyakorlati kérdéseit is meg­beszéljük a témaköröket kö­vető konzultációk során. A zárszámadási nyomtatványt* változtak, s a mintapéldá­nyok kitöltésén túl azt ic megmagyarázzák az előadók, miben történt változás, mit hogyan cs&náljunlk. Gombás Gáspámé a mezőtúri Cj Élet Tsz-be tér haza a tanfolyamról: — S akkor alakítjuk meg a két leltározó-bizottságot Az itt hallottak alapján rész­letesen megbeszéljük a kö­vetkező hetek tennivalóit. Azt akarjuk, hogy idejében és jól előkészítsük a zár­számadást, s akik részt vesz­nek ebben a munkában, a különböző folyamatok össze­függéseit is megismerjék. Az utóbbi években mérleghiá­nyos volt a termelőszövetke­zetünk, de most igen jól fi­zetett a rizs — holdanként 19.57 mázsát —, s így egy munkaegység is többet ér a a tervezettnél. — A mostani tanfolyam véleményem szerint abban segít, hogy a termelőszövet­kezetekben a zárszámadás előkészítése, a könyvelés egy­ségesebb és jobb legyen az eddigieknél. — A főkönyvelő helyettese vagyok, s mivel ő beteg, én jöttem el a tanfolyamra — fűzi hozzá a bemutatkozás­hoz Szatmári János. Aztán elsorolja: — Mi, a szandaszöllősi Vö­rös Mező Tsz-ben két körzet­re osztottuk fel a gazdaságot. A nyolc leltározó-bizottság december elsején megkezdte a korábban egy helyre gyűj­tött gépeli, gépi berendezé­sek, gazdasági felszerelések számbavételét. E fontos mun­ka — a leltározás — ellen­őrzésével engem bízott meg a vezetőség. A tanfolyamon tanultakat tehát a gyakor­latban hasznosíthatom. Ér­deklődéssel várom az önkölt­ségszámítással foglalkozó előadást. Mi az idén kezdtük meg ezt a munkát. Sok ta­pasztalatunk még nincs, de hogy szükséges és hasznos is ezzel foglalkozni, erről már nem kell bennünket meg­győzni. Negyedévenként ösz- szesítettük, értékeltük: mit mutatnak a számok, hogyan alakulnak a költségek, mit mennyiért tudunk előállítani. A hajduszoboszlói tanfo­lyamon a második turnus tanult. Vadasi Nándor. Zalai Antal. T. Kovács Sándor és Serfőző Imre előadók segít­ségévei készültek a követ­kező hetekben rájuk váró feladatokra, a termelőszövet­kezetek zárszámadásának előkészítésére. N. K. átlag- terméskőit«. bruttó 1 q önkőlts. termés kh-ként term. ért. májusi mores q Ft Ft■■ W* Száraz* művelés 501 kh 15.10 1150.82 271* *»•«* Öntözött 194 kh 22.10 1916.76 399« 86-34

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom