Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-06 / 285. szám
1S83, december 6, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Huszonegy méterrel hátrább gurítottak egy épületet Varsó, (MTI) Varsó egyik legszebb sugárútjának forgalmát akadályozta a korszerű épületeknél 21 méterrel előbb álló korabeli templomépület. Miután a műemlékszámba menő épületet lebontani nem akarták, a városi mérnökök elhatározták, hogy a templomot alágörgőzik és hátrább gurítják. A több hónapos megfeszített előkészítő munka után december 1-én megindult az épület, s percenként 9 cm-es „sebességgel” haladva, csaknem négy óra alatt 21 métert tett meg, s ezzel egyenlő szintbe került az új háztömbökkel. A Bing-Bing fegyház fogja Román film MOLIERE: TARTUFFE A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ BEMUTATÓI A Jászaüsószentgyörgyön zsúfolt nézőtér előtt mutatta be a színház legújabb produkcióját. A Tartuffe úgynevezett sikerdarab örök emberi témájánál, brilliáns szelle- mességén, fordulatosságán nemzedékiek sora nevelődött, és vált fogékonnyá a színpad művészete iránt. A Tartu ffe-öt ezúttal is Igen nagy szeretettel fogadták. A híren képmutató nagy diadalait és csúfos felsülését szinte lélegzetvisszafojtva izgulták végig a művelődési otthon látogatói. S ezúttal a televízió vakító reflektorai is emelték az ünnepi hangulatot, a ldn jász község színházi premierjén. Pós Sándortól becsületes rendezői munkát láthattunk. Az előadás stílusa egységes, nem archaizáló. Megvan a pengése, az izgalmas fordulatok .kijönnék0. Nem rajta múlt, hogy néhány színész nem tudta megteremteni maga körül a Moűiére-i levegőt. A legnagyobb elismeréssel tudunk megemlékezni Mérv- sáros Lászlóról, a címszereplőről. Nehéz, bonyolult, sok oldalról jellemezendő figurát oldott meg magasfokú színészi dialektikával. A belülről való jellemzés, a bonyolult lélektani történések egészen apró, finom eszközökkel való megszólaltatása a legnagyobb erényei szerepjátszásának. Kis játék az imakönyvvel, egy-egy szemvillanás, egy gyorsan visszafogott diadalmas mozdulat köteteket mesél él a képmutató hitvány jelleméről éppen úgy, mint körmönfont ravaszságáról, veszedelmes taktikájáról. Kár, hogy az első felvonás végefelé némi idegesség volt észlelhető rajta. Ez azonban az alakítás belső értékéből nem von le semmit. Győri Ilona (Organ neje) síma, nagyvonalú játékkal ábrázolta a hűséges asszonyt, aki vészedéi mes női fegyvereit, a kacérságot, a gyengédséget, a szenvedélyességet, a jó ügy, Tartuffe leleplezése, érdekében használja fel. Egyike az előadás biztos oszlopainak. Sebestyén Éva (Peméllené) nehéz szerepet oldott meg, véleményünk szerint, jól. Ez különösen az első jelenetre vonatkozik. A befejező részben már nem éreztük annyira meggyőzőnek. Donna, a társalkodónő igen fontos szaré plő, hiszen azokat a jeleneteket, amelyekben Tartuffe nincs a színen, neki kell irányítania. Egervári Klára rokonszenvesen alakított, bár nem minden ponton tudott megbirkózni ezzel a szereppel, talán túl sokat kívánt adni arcjátékkal, amely néha felesleges volt Harsányságát egy-két helyen nem ártana visszafogni. Cléante, Mailére szócsöve, az író véleményét képviseli. Éppen ezért sokat bölcselke- dik és bizonygat olyasmit, ami ma már nem szorul sem bizonyításra, sem más esetben mentegetésre. Amit Mo- liére az ő szájába adott, az nem elsősorban Orgonnak, az elvakult bigottnak, hanem a közönségnek szólt Éppen ezért nem lenne szentségtörés szövegén jelentősen rövidíteni. Forgách Kálmán becsületes, komoly színészi munkát Végzett ebben a szerepben, de a Cléante alakjából terjengő unalmat nem minden esetben bírta felöl dánt Ez különösen az első jelenetre vonatkozik. Orgon — Kiszely Tibor — szépen megformált, gondosan kidolgozott játékot nyújtott. Molnár Miklós (Damis) és Halász László (Lojális úr) jó munkával, hasznosan illeszkedtek az együttesbe. Rövid epizódszerepében elfogadható volt Köti Árpád, mint rendőrtiszt. A szerelmes Marianna (Vary Éva) és Valér (Tatay Károly) az előadás legbizonytalanabb pontjai. Sajnos, még nem tudtak felnőni az együtteshez. Kifejező és jellemző Fehér Miklós díszlete. Vágó Nelly ízléses jelmezei a kor levegőjét jól érzékeltetik. Hernádi Tibor Növekszik a KTSZ-ek javító- szó-jr ál tató tevékenysége Ezekben a napokban fe jeződött be a megye kisipar szövetkezeteinek kongresszu- | si muntoaversemye. Érmet eredményeként több szövetkezetben határidő előtt teljesítik az éves tervet. A verseny élenjárói a szocialista brigádok voltak. Az idén az általános javítási, szolgáltatása munkák 10% kai növekedtek az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a lakosság részére történő javítás, szolgáltatás közel egynegyedével nőtt 1961- hez képest. A családi ház építkezés egyharmadával emelkedett. Nőtt az idén az exportra kerülő áruk száma és értéke is. Különösen megnőtt a bébi- és gyermekruhák exportja, amelyeket a Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet készít. Mintegy 13 ezer pár labdarúgó-cipő készül nyugati megrendelésre a Mezőtúri Lábbelikészítő KTSZ-ben. A legnagyobb megrendelő az NSZK, Belgium, Irak és Anglia. IDEÁLIS FÉRJ Rio de Janeiro egyik tv- műsorában a következő kérdést tették fel a nézőknek: „Véleménye szerint milyen legyen az ideális férj?” A kérdésre rengeteg válasz érkezett, köztük néhány vaskos kötetre terjedt Az első díjat az alábbi válasz kapta: „Az ideális férj az a férfi, aki sziklaszilárdan hisz abban, hogy az ideális feleséget vette nőül”, Helyreállít ják a Szabadság obelissket Moszkva, (TASZSZ) Az Izvesztyija keddi száma hírt ad arról, hogy hamarosan helyreállítják Moszkvában a szabadság obeliszket, ezt a történelmi emlékművet, amelyet a személyi kultusz idején távolítottak el és zúztak szét. A szovjet alkotmányt jelképező obeldszket Vlagyimir Iljics Lenin kezdeményezésére állították fél és 1918. november 7-én, az Októberi Forradalom első évfordulóján avatták fel ünnepélyesen. (MTI) — A SZOLNOKI Damjanich múzeumban megnyílt Aba-Xovák emlékkiállítást egy hét alatt mintegy kétezren tekintették meg. RETTENETES 1 — A származásom miatt most már felvennének az egyetemre, de most meg a tanulmányi előmenetelemmel vannak megakadva! A brigád „kiskatonája Nemrégen utazott vissza szolgálati helyére. Itthon volt szabadságon a gyárban, a munkásszálláson. Furcsa az otthon és a munkásszál lás szó így egymás mellett. Itt azonban valóban helytálló, hiszen Jancsi, a másodéves katona a gyárba, szállására, hazajött. Teljesen árva gyerek, még- csak rokonairól sem tud. Három évvel ezelőtt került Martfűre. Külsőre csinos, középtermetű, barna fiú. Csendesen és szorgalmasan dolgozott gépe mellett. Általában vígkedélyű volt, néha azonban az egyedülállók sajátosan szomorú, levert hangulatában élt napokig. A többiek hamar megkedvelték és a bevonulás előtti tavaszon bevették a műhely szocialista brigádjába. Ezentúl még szorgalmasabban dolgozott és tartózkodása is lassan felengedett. Baráti körre talált, gondolatait el- éLmondogatta társainak. Amikor behívták nehezen tudott megválni a műhelytől, amely egyben a családja is volt. Félt az újtól, a társ- talanságtól. Tudta, hogy a katonaságot megszokja ugyan, sőt abban is biztos volt, hogy nem lesz rá ott sem panasz, de érezte, hogy az ott eltöltött idő csupán átmeneti állapot lesz részére. A műhely, á cipőkészítés lett végérvényesen hazája, hiszen az ottani közösség emelte először családtagi rangra. Üj helyéről üdvözlőlapokat küldözgetett, néha egy pár sort írt életéről, hétköznapjairól, de a szűkszavú tudósításokban érezni lehe tett, újra társtalanná, árva gyerekké vált. A katonai élet sok jót adott, de nem helyettesítette a nemrég megtalált otthont. Erezték ezt a műhelytoeliek is. Összegyűjtöttek egy kis hazait és csomagban elküldték Jancsi címére, őszinte- hangú köszönőlevél volt a válasz. Azóta minden hónapban gyűjtenek a fiúnak. A brigádtagok mindegyike ad néhány forintot és így összejön kétszáz forint körül. Jól jön Jancsinak a zsoldkiegé- szítés. Kétszeresen jól, hiszen a pénznek is örül, de főként annak, hogy gondolnak rá, segítik, a család — a brigád tagjának érzi magát. Ezért tölti szabad idejét a gyárban, ezért jön „haza” a munkásszállásra. A történet nem is olyan különleges, hiszen más brigádok is tesznek hasonló dolgokat. Jövöre munkahe lyére is visszavárják. És így Jancsi, bár szülők nélkül nevelkedett, de mire felnőtt egy nagy szerető család tagja 'ett. E. Gy. s SZÜLŐK, -----NE VELŐK *** A pedagógusok segítői „MAR MEGINT” — ez volt a kérdése sok szülőnek, amikor különböző célokra újabb, meg újabb pénzt kért tőle az SZMK. Különösen az volt visszatetsző, amikor egyes iskolákban nagy mértékű ajándékokra gyűjtöttek, s ezzel a megalázó gesztussal próbálták gyermekük pozícióját megszilárdítani. Miért kezdjük ezzel a rossz emlékkel a cikket? Azért, mert már emlék. A tapasztalatok szerint nincs már olyan szülői munkaközösség, amelynek tevékenységét — mondjuk ki magyarul — kö- nyöradománygyűjtés jelle mezné. Már a tavalyi oktatási évben, de méginkább az idén ezek a testületek egyre jobban megfelelnek új és igazi hivatásuknak, a pedagógusokat, a nevelést segítő, a szülők felvilágosítását végző közösség válik belőlük. A SZÜLÖK e testületében hatalmas erő rejlik. Ezt az oktatási reform, majd a III- as törvény tárgyalása bizonyította be. Olyan iskolákban, mint a szolnoki Délibáb úti, ahol a legnagyobb nehézségek árán tudták csak egy-egy értekezletre összetoborozni a szülőket, tömegesen jelentek meg az anyák, édesapák, igen élénk vitáik alakultak ki és nagy segítséget nyújtottak kitűnő javaslataikkal, munkafelajánlá- saikkaL Mi jellemzi az idén a munkaközösségeket? A tavalyihoz képest nagyobb önállóság, bátrabb kezdeményezés; A túlterhelt pedagógusok tehermentesítése, a nevelésre, a közösségi szellem kialakítására való fokozottabb törekvés jellemző mind a terveikre. mind eddigi rövid, de eredményekben máris gazdag munkájukra. Munkaközösségi választmányi tagokul ebben az évben olyanokat választottak meg, akik társadalmi munkával nincsenek túlterhelve és így aktivitásuknak nincs akadálya. Sok olyan szülőt vontak be így az iskolai segítségbe, aki eddig társadalmi munkát nem végzett. ’ Miben segíthetnek, miben segítenek az SZMK-k? Min- denik előtt az iskola, az óvoda és a család kapcsolatának elmélyítésében. Rendszeresen végeznek családlátogatásokat Figyelemmel kísérik a gyermekek szociális helyzetét, ahol szükséges, segítenek a problémák megoldásában. Ugyanakkor nevelőink elbeszélgetnek a szülőkkel a kettős nevelés veszélyeiről, a gyermek problémáiról, a pedagógusokkal való helyes viszony kialakításáról. így cselekszenek például az Ujszász —Nagykerti általános iskolában, ahol a család látogatók figyelme arra is kiterjed: miért tanul rosszul, miért hiányzik sokat egy-egy gyermek. Sokat tesznek azért, hogy a közös rendezvényekre, szülői értekezletekre minél több apa, anya menjen el. Megmagyarázzák, miért jő, ha a nyílt órákta elmennek és megnézik, hogyan tanul gyermekük, milyen módszerrel dolgozik a pedagógus* A SZÜLŐI munkaközösségek feladata a pedagógiai propaganda hathatós segítése; Ebben ,ar. évben már igen sok iskolában működik majd a szülők akadémiája. De ahol ilyen nincs is, egyes előadásokon foglalkoznak a nevelés legaktuálisabb kérdéseivel. A szolnoki járás iskoláiban nyolc előadásból álló tanfolyamot rendeznek a szülőknek. Az előadások között kulturális, világnézeti témák mellett a család és iskola kapcsolata, a szülők által a gyermekeknek nyújtandó segítség módja, a VIII. kongresszus anyagának feldolgo- zása szerepek Az iskola támogatásának igen sok formáját alkalmazták és alkalmazzák a munka- közösségek. A szolnoki Kassal úti iskolában a nyári úttörőtáborozáson a szülők főztekj Másutt kirándulásokra kiférik a tanulókat; segítsenek a pedagógusoknak a rend fenntartásában, a gyermekek ellátásában. Több helyen a cigánygyerekek otthoni körülményeinek felmérésében, problémáik megoldásában adnak segítséget a munkaközösségek. Természetesen ezután sem hanyagolható el. sőt egyre inkább előtérbe kerül az iskolák, óvodák otthonosabb Dá tétele. Ehhez azonban nem a pénzgyűjtés, hanem az őszinte szívvel felajánlott társadalmi munka vezet. Különösen az iskolatörvény megtárgyalása óta emelkedett a társadalmi munkák száma és forintértékének összege. A szolnoki Dobó István úti óvoda szülői munkaközössége 1961-ben tízezer forint értékű társadalmi munkát végzett A Lomb utcai, a cukorgyári, a Rákóczi üti iskolában Szolnokon kézimunka estéket tartottak, a kézimunkák eladása révén befolyt összeget az iskolák szépítésére használták. Az ilyen jellegű segítés értékét növeli az is, hogy a kézimunka esteken irodalmi szemelvényeket olvasnak fel. pedanó<n'ai tár- niiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiillilliiiiiiiiiiimiiinib KÖZBOTRÁNYT OKOZÓ „ANATÓMIAI TANULMÁNYOK” Páduában bíróság elé állítottak egy orvostanhallgatót, mert barátnőjével egy parkírozó kocsiban „közbotrányt okozó magatartást tanúsított”. Miután a bíróság nem tudta megcáfolni azt az állítást. hogy az orvostanhallgató kolléganője csak anatómiai tanulmányaiban volt a fiatalembernek segítségére, — a vádlottat felmentették. I gyű előadásokat hallgatnak meg az édesanyák. MEGDŐLT az a régi előítélet is, hogy a szülői munkaközösség a mamák egyesülete. Az utóbbi időben egyre több édesapa kapcsolódik — főként társadalmi munkával — az iskola, illetve az óvoda életébe, örvendetes jelenség ez. A munkaközösségek „gazdája” a nőtanács. Róluk néhány kivételtől eltekintve csak a dicséret hangján szólhatunk. Segít a pedagógiai előadások szervezésében, a családlátogatásoknál megvitatja a munkaközösségek terveit, tanácsokat ad munkájukhoz, figyelemmel kísért a gyermekneveléssel kapcsolatos tevékenységüket. A ti- szaföldvári, a szolnoki, a Szolnok járási nőtanácsok mind elvi, mind szervezési kérdésekben hathatós segítséget nyújtanak; A PEDAGÓGUSOK örömmel üdvözlik az SZMK-k nagyfokú aktivizálódását. Nincs a nevelő számára nagyobb öröm, mint az, hogy a tanítványok szülei érdeklődnek az iskola iránt, figyelembe veszik nevelési tanácsaikat, segítenek nekik az elmaradottabb szülő nevelésében, magukénak érzik az iskola minden örömét és gondját. S ha a munkaközösségek tevékenysége nyomán több tudást adhatnak, jobban hajlíthatják, formálhatják az érzékeny gyermeklelkeket, ha e munka nyomán szebb lesz az ■'skola, otthonosabb a tanterem. akkor elmondhatjuk, hasznos, nélkülözhetetlen, nnevs^erű munkát végeznek az édaonrík édesanyák tárra dal mi közäce^gei. Hernádi Tibor Allergica képzeletbeli ország. De igen valóságos amerikai gengszterek ülnek a börtönében. Az egyik halálraítélttel könyvet íratnak, s a reklám gépezete megindul. A film azt a kérdést dönti el: ki a nagyobb gengszter, a gyilkos-e, vagy a könyvkiadó.
