Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-01 / 281. szám
19*2. «fcember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s FELELŐS SZEMÉLYEK f f FELELŐTLEN ígéretek A szolnci Szigligeti Színház nekansmkci ójának befejezésére a «ruházó és a kivitelező (Éí Szolnok megyei Építőipari Vállalat) között írásba fogalt szerződés készült, melben az átadás határidejét 1963. július 31-re tűzték ki. E határidő előrehozására ionban rendkívül nagy szüség volt azért, hogy a megyeszékhely ne maradjon egy teljes szezonon át sínház nélkül. A színházépílet hosszú ideig tartó áta'akítása, a színház társulatámk otthontalansága, a megfeblő próbalehetőségek hiátya befolyásolja a vidéken «mutatott darabok színvonalat is. Minden, jól tudva a megyei tarucs illetékesei, a színház vesetői kérték az építőipart i szerződésben foglalt átadási határidő lényeges megrödvítésére. 1962. november 7 volt a Szigligeti Színház átalakításának befejezésére hozott első határidő, melynek betartására az ÉM Szolnok megy«! Építőipari Vállalat igazgatója, László János tett ígéretet Ez azt jelentette volna, h gn, csak a nézőtér, a színpad és a ruhatár készül el. A próbák és az előadások megkezdődhetnek, mialatt a külső építkezés tovább folyik íz idő rövidsége miatt m a latáridő 1962. december 31 re módosult. Az új Jiatár- id* betartásáért az építőipari vállalat főmérnöke, Kiss Lajos szavatolt ISz alatt a2 idő alatt teljeser, ’ «1 kellet volna készülni színház átalakításának,, „ külső homlokzati bevakc,r,^ hiányával. Az építők,,-'ígéretére alapozva ,a színház vezetői az ép'ilet v.^jozáns horhlok- zaának rajzával ellátott plakátokon hirdetni kezdték: jaruár 4-én újra megnyílik a Szigligeti Színház. Az ígért átadási határidő alapján készítették el a műsortervet is, melyet a Szolnok megyei Tanács VB jóváhagyott. Ilyen tervek alapjel szerződtették a társulatot is. Sor került a műsorban szereplő darabok dísz- feteinek tervezésére, mely numkát és költséget jelentett a színháznak. Elkészültek a bérleti hirdetések falragaszai is. Kiragasztásukra azonban már nem került sor. November 28-án a színház .igazgatói irodájában újabb megbeszélés volt Berényi Gábor színházigazgató kérésére, hogy végleges, de betartható átadási határidőt szabjon ki az építőipar. Dikó Miklós főépítésve- zető szerint a homlokzati vakolás nélküli átadás 1963. március 15-én lehetséges. A főépítésvezető dmomdatta, hogy kezdetben sem értett egyet a korábbi ígéretekkel, mert nem tartotta azokat megvalósíthatónak. Annyi bizonyos, hogy az igazgatónak és a főmérnöknek legalább úgy kellett volna látnia a munkát gátló akadályokat, mint a főépítésvezetőnek, de még nála is körültekintőbben kellett volna a helyzetet minden következményével együtt megítélni. Mi is történt tulajdonképpen? Az építőipar új határidőt állapított meg. A szerződésben foglalt 1963. július 31-i határidőnél talán hamarabb készül el a színház átalakítása, bővítése azzal, hogy vállalták, előbb befejezik a munkálatokat. Erre feltétlenül szükség is volt. Ezt azonban egyszeri, jól átgondolt és végleges, az építőipar részéről inkább kissé pesszimista módon olyan időpont megállapításával kellett volna biztosítani, amikorra az meg is valósítható. Korunk kulturális igényeinek félkarú óriása a színház nélküli város. Az emberek nagy figyelemmel kísérik a színház építését és a nyitásról megjelenő híreket Minit már annyiszor, újra csalódni fognak az építőkben. Az idáig lelkesen „tájoló" azfnészgárda is elégedetlen, mert végre már saját színházában, nagy színpadon, komoly díszletekkel, jó darabok játszásával a szolnoki közönségnek ia szeretné megmutatni tudását. A tervezett 11 darab helyett most már előreláthatólag csak hatnak a lejátszására jut idő az egyre rövidülő színházi évadban. A színház különféle műhelyeinek kezdeni kellene a díszletek, jelmezek készítését. Közben módosítani kell a műsortervet, a bérlethirdetést, el kell halasztani a próbákat Mindezt azért, mert az építőipari vállalat igazgatója és főmérnöke felelősségük teljes tudatában felelőtlen ígéreteket tettek, nem gondolván ama, hogy azokból milyen károk származhatnak. Bognár János r Értesítés Értesítjük az utazóközönséget, hogy az 1963/94. évre szóló „Dolgozók igazolványa” érvényesítését december 15-én megkezdjük. A régi igazolványok 1963. január 14- én éjiéiig érvényesek: Január 15- én 0 órától mar csak az új igazolványok lesznek érvényesek az utazásra. A távolsági vonalakra 1962/63. évre kiállított bérletigazolványok továbbra is érvényesek. Azok a bérletigazolványok, melyeken a helyi és a távolsági járat együtt van érvényesítve, azok — a távolsági igazolványokhoz hasonlóan — 1963-ra is érvényesek. (Például Rákóczifalva—Papírgyár 254-6.» ttj igazolvnáyok kiállítása az alábbi helységekben szükséges: Karcag, Kunhegyes, Szolnok, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Török- szentmiklós, Zagyvarékas, Jászberény. Jászfényszaru. A jászberényiek és jászfény- szaruiak részére a jászberényi üzemegység, a többi helység utasai részére szolnoki irodánk érvényesíti az igazolványokat. — Azokon a helyeken, hol fényképpel ellátott igazolványok vannak rendszeresítve, ott továbbra is fénykép szükséges. A fénykép megkívánt mérete 4x4 centiméter; a felvétel hat hónapnál régebbi nem lehet. A 7. sa. AKÖV igazgatósága Három napig utazott a pénztárca Móricz Viktomé, rákóczi- falvai lakos, az Állami Biztosító dolgozója november 20-án autóbusszal utazott haza. Jegyváltás után erszényét — amely körülbelül 400 forintot és fontos iratokat tartalmazott — véletlenül a zsebe mellé csúsztatta. Másnap reggel jelentette az AKÖV-nél, hogy az erszénye eltűnt, s azt a választ kapta, — sajnos ők sem tudnak az erszény hollétéről. A fiatalasszony már búcsút mondott a 400 forintjának, iratainak, amikor 23-án reggel telefonhoz hivatták. Az AKÖV-től keresték. A szolgálatban lévő ügyeletes tiszt közölte Móricznéval, hogy pénztárcáját megtalálták, s tartalma hiánytalan. A pénztárcát Cziffra József kalauz találta meg takarítás közben az ülések alatt, melyet visszaszolgáltattak. Cziffra József becsületből csillagos ötösre vizsgázott. — táncsics — Évente mintegy 25 000 rádiót, televíziót, magnetofont javítanak a GELKA szolnoki kirendeltségének műhelyében. A képen Nagy János „Kékes* televíziót javít A FILM-TOTO pályázat eredménye Lapunk november 10-i, 13-i. és 15-i számában egy- egy szovjet filmből való képet közöltünk. Olvasóinkra bíztuk, találják el, melyik filmből való a jelenet, ki rendezte, kik a főszereplők? Hat feladott kérdésünkre totó szisztém szerint kellett kiválasztani a helyes választ A megfejtéssel sokan próbálkoztak több, kevesebb sikerrel. Összesen harminckét olvasónk találta el film- totónk mind a hat számát. O, 2, 2, X, X, X). Közöttük sorsoltuk ki a felajánlott jutalmakat. 1. díj: 10 darab hanglemez és 10 mozijegy volt. Nyerte. Zilahy Gyuláné, Szolnok, Szántó a, 5 sz. alatti lakos. Z díj: 3 kötet könyv és 10 darab mozijegy. Nyerte: Nagy Júlia. Tiszaföldvár, Fő út 36. sz. alatti lakos; 3, díj: 15 darab mozijegy. Nyerte: Tóth Sándorné, Túr- keve, Rákóczi u, 23. sz. alatti lakos. A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat a nyereményeket postán juttatja el a címnettekhez. Talán egy üzem munkája sem kapcsolódott olyan szorosan, közvetlenül a pártkongresz- szushoz, mint a lap-nyomdászoké. A Szolnoki Nyomdaipari Vállalat dolgozói elvállalták, hogy a pártkongresszusról szóló tudósítással megnövekedett oldalterjedelmú Néplapot úszás nélkül elkészítik, az éjszakai órákban végzett munkával lehetővé teszik a szokásosnál későbbi lapzártát. Vállalásukat becsülettel teljesítették, a Szolnok megyei Néplap egy héten át 8 oldal terjedelemben időben eljutott az olvasókhoz. Képünk, a laprészleg dolgozóit ábrázolja. (Balról jobbra) Nagy Mátyás címszedő, Tóth Károly öntő, Pálvölgyi István gépszedő, Majorosi Géza gépszedő. Weszp Mihály gépmester. Hem- rlk László segédKorrektor, Teleki József gépszedő, Szentire! Miklós tördelő, csoportvezető. Molnár kár»hí gépszedő, Lázi József korrektor. Válaszol az illetékes Csütörtöki lapszámunkban megjelent „48 000 forint megtakarítás és .éjjeli menedékhely’ a Szolnoki Állami Gazdaságban” című írásunkra tegnap Horváth Károly, a gazdaság igazatója válaszolt. „Folyó hó 29-i újságcikkükből értesültem, hogy a hizlaldái építkezés dolgozói nem nyertek megfelelő elszállásolást. Az ügyet a helyszínen azonnal megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az újságcikk megfelel a valóságnak, — írta. — Azonnal felvettem az érintkezést a szolnoki cukorgyárral, melynek munkásszállása nem volt kellőképpen kihasználva. Ott valamennyi építési dolgozó kifogástalan elszállásolást nyert.” | A közelmúltban rendelkezés jelent meg a társadalmi bíróságokra vonatkozó kérdések rendezésére. Az 1963. január 1-én életbelépő jogszabály fontosabb rendelkezéseiről olvasóinkat az alábbiakban tájékoztatjuk. Milyen ügyek tartoznak társadalmi bíróság elé ? A szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a társadalmi bíróság azzal szemben jár el, aki iszákos, Züllött életmódot folytat, családjával nem törődik, gyermeke neveléséről vagy eltartásáról kellően nem gondoskodik, illetve támogatásra szoruló ■ szülei segítését megtagadja. A szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a társadalmi bíróság jár el ezenkívül azzal szemben is, aki a munkafegyelmet megsértette (pl. a munkaidőre előírt szabályokat többször megsértette, munkáját hanyagul vagy az anyagot pazarolva végezte, az egészségvédő szabályokat nem tartotta meg stb.), vagy a szocialista együttélés szabályait sértő cselekményt követett el (pl. botrányt okozott, a tőle elvárható segítséget önző módon megtagadta, munkatársai iránt méltatlan magatartást tanúsított stb.) A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozik a munkahelyen elkövetett — fegyelmi vétséget is képező — egyes szabálysértések elbírálása is, ha azt a szak- szervezeti bizottság döntésre eléje terjeszti. A szakszervezeti bizottság csak olyan ügyeket terjeszthet a társadalmi bíróság elé, amelyek nem képeznek bűntettet. A társadalmi bíróság azonban az ügyész vagy a bíróság által áttett egyes kisebb jelentőségű bűncselekmények ügyében is eljárhat, ha az okozott sérelem nagysága és az elkövetés módja nem teszik szükségessé büntető eljárás lefolytatását Ilyen bűntettek különösen a társadalmi tulajdon és a személyek javai ellen a munkahelyen elkövetett kisebb súlyú bűntettek, továbbá a garázdaság, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a jogtalan használat és az önbíráskodás. A felsoroltakon kívül a társadalmi bíróság jár el akkor is, ha a vállalat dolgozója a vállalat másik dolgozója ellen becsületsértést, rágalmazást vagy köny- nyű testi sértést követ eL Milyen intézkedéseket hozhat a társadalmi bíróság? A társadalmi bíróság az elé terjesztett anyagi természetű vitás ügyben — amennyiben megállapítása szerint a hitelező követelése helytálló — az adóst arra kötelezi, hogy az igényét érvényesítő dolgozónak járó pénzösszeget fizesse meg, vagy megfelelő szolgáltatást teljesítsen (pl. a kölcsönadott tárgyat adja vissza stb.). Egyéb ügyekben a felelősségre vont dolgozót figyelmeztetésben, megrovásban részesítheti, illetve a nyereségrészesedés egy részének, de legfeljebb félének, valamint az igazgató által adott pénzjutalomnak meghatározott, időre, de legfeljebb egy évre szóló elvonását is elrendelheti. Fegyelmi vétség esetén a társadalmi bíróság a vállalat igazgatójának javasolhatja, hogy a dolgozót alacsonyabb munkakörbe helyezze, illetve javasolhatja azonnali hatályú elbocsátását is. A Munka Törvénykönyvében meghatározott egyéb fegyelmi büntetéseket maga is kiszabhat. Becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés, továbbá kisebb jelentőségű bűntett vagy szabály- sértés miatt a társadalmi bíróság a felelősségre vont dolgozót ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja. A társadalmi bíróság a felelősségre vont dolgozóval szemben ugyanabban a határozatban több intézkedést is hozhat, ha az eset körülményei ezt indokolják és a határozat nevelő hatása ezáltal fokozható. Például a figyelmeztetésben vagy megrovásban részesített dolgozót kártérítésre is kötelezheti és azt is elrendelheti, hogy a megrongált dolgot saját munkájával hozza helyre, vagy az előzőkben ismertetett intézkedések mellett javasolhatja a dolgozó elvonókúrára való kötelezését, illetve azt is, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének egy részét közvetlenül a családtag, gondozó számára utalják ki. A társadalmi bíróság abban az esetben, ha a szak- szervezeti bizottság által előterjesztett cselekmény bűntett, vagy ha az ügyész, vagy a bíróság által hozzá áttett bűntett ügyében büntető eljárás lefolytatása látszik indokoltnak, illetve a becsületsértés, rágalmazás, köny- nyű testi sértésként eléje vitt cselekmény már bűntettet is megvalósít, az ügye* haladéktalanul átteszi az illetékes ügyészhez/ Jogorvoslat Az a dolgozó, aki a társáé dalmi bíróság intézkedését magára sérelmesnek tartja, a határozat közlését követő nyolc napom belül panasa- szal élhet a szakszervezeti bizottsághoz, vagy «tatén nyolc napon belül szóban vagy írásban bejelentheti a társadalmi bíróságnál, hogy a járásbírósághoz fordul. A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatát a járásbíróságtól az kérheti, akit a társadalmi bíróság megrovásnál súlyosabb in* tézkedéssel ' sújtott, illetve akitől a társadalmi bíróság munkabérlevonást mondott ki, illetve elrendelte a munkabér egy részének a családtag. gondozó részére való közvetlen kiutalását. A járásbírósághoz fordulhat az is, aki a társadalmi bíróságnak kártérítés ügyben hozott; vagy a vállalat dolgozói között felmerült anyagi természetű vitás ügyet eldöntő határozatát magára sérelmesnek tartja. A becsületsértés, rágalmazás, illetve könnyű testi sértés sértettje szintén bírósági jogorvoslattal élhet akkor, ha a társadalmi bíróság intézkedését nem tartja kielégítőnek. A határozatok végrehajtása A társadalmi bíróság határozatának végrehajtásáról, amennyiben az abban foglaltaknak a kötelezett önként nem tesz eleget, a vállalat gondoskodik. A pénzbírságot, a kártérítést és más követeléseket a dolgozó munkabéréből kel’ levonni. A pénzbírság címén befolyt összegeket a vállalati dolgozók szociális és kulturális ellátására kell fordítani. Ameny- nyiben a járásbíróságtól a határozat felülvizsgálásét kérik, vagy a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a társadalmi bíróság az ügyben új tárgyalást tűzött ki, az ügy végleges elintézéséig nincs helye végrehajtásnak. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az olyan határozatra, amely a dolgozó munkabérének (járandóságénak) egy részét a családtag. gondozó részére rendelte kiutalni. Új rendelkezések a társadalmi bíróságokról
