Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

A Minisztertanács ülése BOLDOG ÜJÉVET A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács vasár­nap illést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 17. rendes ülésszakán és a KGST végrehajtó bizottságá­nak 3. ülésén vezetésével részt vett kormányküldöttség munkájáról. Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a veze. tésével afrikai országokban járj kormánydelegáció tevé­kenységéről. A Miniszterta­nács a két beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a földművelésügyi miniszter jelentését az egye. temi és főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről és a szak­mérnök-képzésről. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1963. évi munkatervét. Középiskolás diákok az önkéntes ifjúsági építőtáborokban AZ ÖNKÉNTES ifjúsági építőtáborokban Szolnok me­gyéből 1155 középiskolás diák vett részt ezen a nyaram. A fiatalok örtözőesatoma-építő munkája nyomán több száz hold föld vált öntözhetővé, s a kukorica címerezéssel néhány milliós értéket őriz­tek meg a népgazdaság szá­mára. A KISZ X. kongresszusa a második ötéves terv idősza­kára összesen 100 ezer köb- zépisfcolás, illetve egyetemi diák mozgósítását vállalta, akik az ifjúsági önkéntes építőtáborokban töltve szün­idejük egy részét, jelentős munkával járulnak hozzá a szocializmus építéséhez. A KISZ Szolnok megyei Végrehajtó bizottsága a na­pokban tárgyalt az 1963. évi építőtáborozással kapcsolatos szervezési feladatokról, illet­ve a nyári tapasztalatokról. A tanácskozáson ott 'voltak azok a fiatal pedagógusok is, akik e mozgalom elindulása óta rendszeresen részt vettek a tábor életének irányításá­ban. MOLNÁR GYÖRGY, a KISZ megyei bizottságának első titkára értékelte az ed­digi eredményeket. Többek között megállapította: azon felül, hogy a fiatalok a nép­gazdaság fejlesztése érdeké­ben munkaerejüket felajánl­ják, s ebből gazdaságilag értékelhető eredmények szü­letnek, jelentős ez a munka a kollektív szellem megerő­sítésének, kialakításának fo­lyamatában, amely az iskolai közösségi életre gyakorol jó hatást, továbbá a fizikai munkával járó testi nehéz­ségek. fokozzák az ezzel fog­lalkozó munkások iránti tiszteletet, megbecsülést. Ezek után az 1963-as évi tervek ismertetésére került sor. Az előterjesztés szerint folytatják a már ez évben megkezdett mezőtúri magas­vezetésű öntözőcsatorna épí­tését. Kétezerkétszáz m-es szakaszon 17 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Szol­nok megye négyszáz fiatalja mellett ezen a munkán szá­mos Csongrád és Békés me­gyei diák fog dolgozni. A lányok Balatonúihelyen zöld­ség- és növényápolással fog­lalkoznak majd. A beszámoló megemlítette, hogy a KISZ Központi Bi- sottsása azoknak a diákok­nak, akik a nyári építő tábo­rozáson ötödik alkalommal vesznek részt, aranykoszorús KISZ-jelvényt adományoz. A TÁBOROK szervezeti életével kapcsolatosan olyan döntés született, amely sze­rint csökkentik az irányító függetlenített létszámot, egy­ben kiterjesztik az önkor­mányzati rendszer funkció- jót. Megállapodás született a táborokba való jelentkezés idejével kapcsolatban. 1963 januárjával a KISZ alapi- szervezetek megkezdik azok­nak a diákoknak az össze­írását, akik e nemes mun­kából részt kívánnak vállalni. — f. P- — Január 1-én rendszeresítik az ultrarövidhulláma rádióadást Hazánkban néhány éve két ultrarövidhullámú rádióadó működik kísérleti műsorral. A budapesti és a pécsi URH- állomás eddig kizárólag ze­nei műsort sugárzott. Az uit- rarövidhullámú rádióadás kí­sérleti jellegét most meg­szüntetik, s január 1-től már rendszeres lesz az adás. Az új év első ultrarövidhullámú műsora reggel 5 óráig azonos a Kossuth- és a Petőfi-adó műsorával (tánczene). Utána naponta 18—22.30 óra között adnak URH-műsort. Újdon­ság, hogy a zenei műsorokon kívül friss híreket, zenetör téneti és ismeretterjesztő tu­dományos előadásokat, iro­dalmi műsorokat is sugároz­nak URH-n. Január elején színházi adás is lesz. a Víg­színházból közvetítik a Ly- sistrate-t. A Kossuth- és a Petőfi-rádió komoly zenei produkcióit ezekkel egyidő- ben a jövőben az URH-adó is sugározza, s terveznek né­hány külön URH-bemutatót is. A rendszeres adas beveze­tése még nem érint sok hall­gatót, hiszen az ország több mint kétmillió rádióelőfizető­je közül alig 150—160 ezer­nek van URH vételére is al­kalmas készüléke. Az ötéves tervtörvény kimondja, hogy az ország területének nagy részét el kell látni ultrarö- vidhullámű műsorral. Ennek megvalósítását jövőre meg­kezdik. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági szakemberek továbbképzésének tapasztalatai A mezőgazdasági szakem­berek továbbképzéséről szóló jelentés megállapítja: az el­múlt 10 év alatt szervezett továbbképzésben összesen mintegy 5000 mezőgazdasági szakember vett részt, azaz évenként az összes mezőgaz­dasági szakembereknek csu­pán körülbelül 6—7 százalé­ka. A kormány g továbbkép­zésben résztvevő mezőgazda- sági szakemberek létszámá­nak emelése céljából 1961- ben határozatot hozott az ag­rármérnökök, a kertész-mér­nökök és a mezőgazdasági gépészmérnökök továbbkép­zéséről, valamint a mező- gazdasági szakmérnökkép­zésről. A továbbképzés köz­ponti szerveként létrehozta a mezőgazdasági mérnökto­vábbképző intézetet és a továbbképzés egész országra terjedő fel­adatainak ellátására fő­iskolákat és tudományos in­tézeteket jelölt ki. Ezek most már több mint 2000 mezőgaz­dasági szakembert képeznek tovább évenként, vagyis az összes mezőgazdasági szak­embereknek 18—20 %-át. 1960-ban 7 szakon megin­dult a mezőgazdasági szak- mémökképzés. Az élső két évben a képzés csak nappali tagozaton történt, mos* azon­ban már többségében levele­ző tagozaton folyik. Eddig már valamivel több mint há­romszázan szereztek mező- gazdasági szakmérnöki okle­velet. A népgazdaság igényei­nek megfelelően a legna­gyobb számban növényvédel­mi, baromfitenyésztési és baromfiipari, valamint öntö­zéses gazdálkodási szakmér­nököket képeztek ki. A kormány elé terjesztett jelentés a továbbképzés és szakmérnökképzés tapaszta­latait általában jónak ítéli meg A termelőszövetkezetek sok esetben elzárkóznak a hallgatók tanfolyam költsé­geinek megtérítése elől, hol­ott ez legalábbis abban az esetben, amikor a hallgatót a munkahely küldi a tanfo­lyamra. feltétlenül méltányos lenne. A gyengébb termelő- szövetkezeteknek 1963-tól le­hetőségük van arra, hogy a tanfolyamok költségeinek az állami költségvetésből való megtérítését igényeljék. A szakmérnökképzés iránt tapasztalható nagy érdeklő­dés ellenére is előfordul, hogy a levelező tagozatok lét­számát nem töltik ki telje­sen. majd később lemorzso­lódásokra kerül sor. Ez rész­ben arra vezethető vissza, hogy a képzésben való rész­vétel a hallgatóktól jelentős anyagi áldozatot kíván, s ez az oklevél megszerzése után — jelenleg még — bérezés formájában sem mindig el­lensúlyozható. A rendelkezé­sek értelmében a munkálta­tók a hallgatók tandíjait és vizsgadíjait megtéríthetik ugyan, a munkáltatók na­gyobb része azonban — saj­nálatosan — nem él ezzel a jogával. (MTI) MA: Ipari beruházások 1962-ben FÉNY ÉS ÁRNYÉK SPORTVEZETŐK ÚJÉVI NYILATKOZATA PETŐFI NARANCSFAJA Mellékfoglalkozása: községi lelkész ÖREGASSZONYOK FAGY A KUKÁST ANY AN HÍREK V Macmillan: — Sajnálom, hogy nem sikerült önnel te­tő alá hoznom ezt a Sky-boitot! Kennedy; — Épp ezért Polárisz-unk a további együtt­működésre!: (Endrődi István rajza) Csökken a padlókefélőgép, a motor- kerékpár, a varrógép, a lemezjátszó és egyes fehérneműek ára TÉLI ÖKÜM0K lakáskarbantartás elősegítése érdekében 30 százalékkal alacsonyabb lesz az olajfes­tékek és lakkok ára is. Az árleszállítás eredmé­nyeként a lakosság megta­karítása 1963-ban előrelátha­tólag meghaladja a 300 mil- i lió forintot.- (MTI) AZ ORSZÁGOS arhivatal KÖZLEMÉNYE A felsorolt árcsökkentése­ken kívül 1963. január 1-éve] egyszerűbb és jobban ellen­őrizhető ú.f termelői és fo­gyasztói árképzési rendszer lép életbe a bútorok, a kéz­műipari cipők és a fonott áruk körében. Ennek követ­keztében a termékek közül néhánynak emelkedik a fo­gyasztói ára, másoké viszont csökken de ezé az árcsök­kentések illetve áremelkedé­sek kiegyenlítik , egymást, azaf a lakosság eziránvú ki­adásainak oZerWzegé’ nem érintik (MTI, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESU LJETEKi SZOLNOK Jk / * m • mrilHái * WJ TiIT nwfai *<lgj| \ÍU InMMíloktíM Ii7»ri»nii1r xni. évfolyam, 305. szám, Áras 60 fillér 1962. december 31., hétfő Az illetékes állami szer­vek — az 1963. évi tervről szolé kormányhatározatnak megfelelően, a termelési ter­vekkel összhangban — 1963. január 1-től leszállítják né­hány tartós fogyasztási cikk és egyes textiláruk árát, va­lamint a lakáskarbantartási szolgáltatások díját. A dolgozó nők háztartási munkáját, megkönnyítő tar- ■ tós fogyasztási cikkek közül a centrifugák és az elektro­mos padlókefélő gépek ára 30 százalékkal, a varrógépe­ké 20 százalékkal csökken. Leszállítják a motorkerék­párok, valamint a lemezját­szók árát is, az előbbiekét 20—25, az utóbbiakét 30 szá­zalékkal. A nőd nylon harisnyák, valamint a női és férfi hab­selyem kötött alsó ne műk 20 százalékkal lesznek olcsób­bak. A lakáskarbantartási díja­kat 1963. végéig az ország egész területén fokozatosan csökkentik a teljesített szol­gáltatásoktól függően mint­egy 15—20 százalékkal A

Next

/
Oldalképek
Tartalom