Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-04 / 283. szám

1982. december 4. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 3 Pártmunka az iskolában A termelő üzemekben vi­lágos a pártmunika feladata. Segíteni a termelést, nevelni az embereiket, segíteni világ­nézetük alakulását, A jó pártszervezetben a tagok mindig találnak maguknak megfelelő pártmunkát. * De vajon mi a feladata a •pártszervezetnek és a párt­csoportoknak az iskolában? Milyen munkát kell végezni párttagjainknak az oktatási intézményekben? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Tóth Tibor elvtársat, a Szol­nok városi pedagógus párt­szervezet titkárát. — Az oktatási intézetek­ben végzett pártmunka — a terület és a problémák jellege miatt is — kissé kü­lönbözik a termelő egysé­gekben végzett pártmunká­tól — kezdi Tóth elvtáxs. — Legfontosabb feladatunk a tantestületek eszmei, politi­kai és — hozzátenném — pedagógiai egységének kiala­kítása. El kell érnünk — és jelentős eredményeket is könyvelhetünk él —, hogy minden tantestületben, le­gyen az óvodai-, általános-, vagy középiskolai, egyforma normákat állítsunk a neve­lők élé. Meg kell tervez­nünk módszeresen a nevelő- munka minden mozzanatát, hogy ezzel is élősegítsük ha­tékonyságát. — Tudomásunk van arról, hogy több középiskolában az új tantervi tervezetet élőbb a pértcsoport megtárgyalta és csak azután került az a tantestület élé. A kommu­nista pedagógusok egységes véleményt formáltak és így egységes álláspontot képvisel­hettek. — A pártmunkának ter­mészetesen ki kell terjednie az iskolai élet minden terü­letére; a pártcsoportnak, és személy szerint minden kom­munista nevelőnek is kö­telessége, hogy segítse az iskolai ifjúsági szervezeteket, az úttörő- és KlSZ-szerveze- tet. A jó pártcsoport rajta tartja szemét az iskola rend­jén, fegyelmén. Beleszól az iskolai nevelés részletkérdé­seibe is, mint például -íz osztályfőnöki órák színvona­lának emelésébe, a tanulók helyes élbírálásába, stb. — Az iskolai vezetés — bármilyen lelkiismeretes munkát is végez — nem tud mindennel törődni. Akadnak olyan dolgok, amelyeket át kell adni a pártcsoportnak. Minden bizonnyal igen sok pártcsoportot foglalkoztattak már olyan problémák, mint a fűtés, az iskola tisztasága, a higiénia követelményeinek betartása. A hagyományos hizlalás során a legtöbb gazdaságban olyan takarmányt adtak a sertéseknek, amilyennel ép­pen rendelkeztek. Volt úgy, hogy tiszta árpadarát, vagy kukoricadarát etettek, s csak ritkán és kevés helyen jutott a jószágoknak szemes­borsó, borsódara vagy kor­pa. Igaz, a sertés gusztusa szerint a legízletesebb abrak­takarmány a kukorica, de attól a fejlődő szervezet hú­sosodul. nem tud. A serté­seknek tehát feltétlenül szükségük van növényi és állati eredetű fehérjékre is. Milyen a malac- és sertéstápok­ban s tápanyagok aránya? keményítő- emészthető érték fehérje (zstrosltó) (hűsítő) malactápokban 3,4 aránylik 1-hez sertés 1. táp. 4,6 aránylik 1-hez •értés U. táp. 7,9 arányik 1-hez — Mi a feladata a peda­gógus pártszervezetnek az oktatási törvénnyel kapcso­latban? — Miután az országgyűlés törvényerőre emelte az új oktatási reformot, vélemé­nyem szerint a kommunista nevelőkre még nagyobb, még több feladat hárul. Ügy vé­lem, hogy a tanulás ország­szerte „népmozgalommá” vált. Ha mást nem említek, csak azt, hogy városunkban az 1962/63. tanévben az ál­talános, valamint a közép­iskolák nappali és dolgozó tagozatain mintegy 12 300 fő tanul, maga ez a szám is bi­zonyítja állításomat. Ennek a hatalmas, tudásra vágyó tömegnek kell segítenünk abban, hogy elvégezhessék tanulmányaikat, biztosíta­nunk kell számukra azt, hogy maradéktalanul végre­hajtsuk a reformtörvény alapelveit, a tanulás és mun­ka egységét, az iskola és az élet kapcsolatának szoro­sabbra válását — Városunkban e tanév­ben 522 nevelő dolgozik. Ezek közül száznyolcvanha- tan vesznek részt ideológiai oktatásban. Meggyőződésünk, hogy nevelőink óriási több­sége elfogadja pártunk poli­tikáját, támogatja azt és legjobb tudása szerint végzi oktató-nevelő munkáját. — Igen jelentősen lépett előre pártszervezetünk az ön- tevékenység útján. A meg­üresedett pártcsoportbizalmi helyekre, minden felső uta­sítás nélkül, a párttagságok megválasztották a megfelelő elvtársakat — Elmondhatom, hogy minden egyes pártcsoportunk éves munkaterv alapján dol­gozik. — Megkérdezzük Tóth elv­társat, véleménye szerint mi a legfontosabb az iskolai •pártmunkában? — Munkánkban az a leg­fontosabb — feleli Tóth elv- társ —, hogy a párt csoport megismerje és megváltoztas­sa a pedagógusok esetleges helytelen nézetét. Minden pedagógusnak tudnia kell, hogy iskolájában mik a leg­fontosabb oktatási és neve­lési célok, feladatok. Az ál­talános iskolai nevelő legyen tisztában azzal, hogy isko­lája alapozó jellegű, tehát igen sokat kell a tananyagot gyakoroltatnia, készségeket kell kialakítania a tanuló­ban. Fel kell őket készítenie a továbbtanulásra. A közép­iskolai nevelőiknek él kell mélyíteniük az általánosból hozott tudást és újakkal bő­vítve felkészíteni tanulóikat a munkára, vagy egyetemi továbbtanulásra. E tápokban a húsító táp­anyagok aránya a gazdasági abrakok — főleg a kukorica és árpa — tápértékéhez ké­pest jelentősen megjavult. Ezenkívül a fehérjék között változatos összeállítású, nagy biológiai értékű állati ere­detű és értékes növényi ere­detű fehérjék is találhatók. Például a korpán kívül földidiódara, húsliszt, hal­liszt. tápkorpa stb. emeli a tápok értéké. A keverőüze­mek arról is gondoskodnak, hogy a csontképző mész és az emésztéshez nélkülözhe­tetlen takarmánysó is ele­gendő mennyiségben rendel­kezésre álljon. Különös figyelmet érde­melnek az úgynevezett p re­mi xek, amelyeket patikamér­leg pontossággal külön elő­re összekevernek. Ezek — A mi munkánk; érték­mérője az, hogy van-e vál­tozás a nevelőik életében, szemléletében a pártmunka hatására? — Persze, emellett nem szabad elhanyagolni a tag­gyűléseket, a rendszeres pártcsoport-megbeszéléseket. — Ügy vélem, ha ezt az utat járjuk, akkor helyesen értelmezzük és végezzük pártmunkánkat — fejezte be Tóth elvtárs. Molnár Sándor A kunhegyest Vörös Októ­ber Tsz-ben áprilisban ve­tették papírra mindazt, amit a VIII. pártkongresszus tisz­teletére vállaltak. Ha keres­nénk sem találnánk olyan szövetkezeti gazdát, aki nem ismeri mit ígértek, mire vál­lalkoztak. A tsz párt és gaz­daságvezetői az áprilisban kiadott híradóban pontokba szedve részletesen ismertet­ték a kongresszusi felaján­lást, s a 350 példányból min­den szövetkezeti családnak jutott Párttaggyűléseken, közgyűléseken, s minden olyan helyen, ahol a tsz gaz­dasági helyzetéről szó volt, arról is tájékoztatták a gaz­dákat hol tartanak a válla­lás teljesítésével. Nem kell szégyenkezniök a Vörös Október vezetőinek, tagjainak. Becsülettel állták adott szavukat s amikor majd a zárszámadó közgyűlé­sen a versenyt értékelik, a legtöbb ponthoz hozzáfűzhe­tik: túlteljesítettük Nagy István, a tsz elnöke is pontról, pontra sorolja: — A talajerő növelését, a szervesanyag visszapótlását tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak. A kongresz- szusi felajánlásunkban is azt fogadtuk, hogy az összes szántó 25 százalékára jutta­tunk szervesanyagot. De a 800 holdat is meghaladja a trágyázott föld. A termésho­zamok növelését szolgálta a fejtrágyázás, amelyet őszi ve­tésünk 90 százalékán elvégez­tünk. Ennek eredménye most már mázsákban is lemérhető. A rendkívüli aszály ellenére kenyérgabonából 10 mázsás nyomelemekből és vitami­nokból is elegendő mennyi­séget tartalmaznak. A keve­rőüzem szakszerű gondosság­gal juttatja az előkeveréket a sertéstápokba. A korszerű hizlaldákban természetesen a tápok eteté­sén kívül egyéb követel­ményt is biztosítani kell. A sertéseket kis tálkákra bont­va gondosan és aprólékosan falkásítaná kell. Ezenkívül a süldőztetést teljesen meg­szüntetni és az úgynevezett kétfázisú hizlalással (ex­press-hizlal ás) gyorsított mó­don, választott malackortól kell hizlalni. A hizlalást a malac születésétől számított 8—9 hónapra kell rövidíteni, s száz kilogramm súlyban befejező' A súlygyarapodást az is elősegíti, ha a sertések gyak­ran, de sohasem a teljes jó­lakásig esznek. A gyakori etetést csak önetetőkkel (szuper automata önetetó) oldhatjuk meg. Fontos kér­dés a napi fejadagmennyiség megállapítása is. Minél ki­sebb a sertés, a testsúlyához viszonyítva annál nagyobb százalékarányú adagot kell vele etetni. Ezzel kapcsolat­ban az irányszámok az aláb­— A péirt VIII. kongresz- szuse nagy hatással volt in­tézetünk kutatóira — kezdte Sípos elvtárs. — Figyeltük a tanácskozást és naponta be­szélgettünk róla: vajon hogy foglal állást Kádár elvtáre az elhangzott vitás kérdések­ben. Örömmel hallgattuk a kínai élvtársakmak adott átlagtermésünk lett, ami ma­gasabb a járási átlagnál. Őszi árpánk 14, a tavaszi pedig 11 mázsát adott holdanként Zabból meghaladtuk a ter­vezettet. a 8,92 mázsás átlag­gal. , , — Jól jártunk azzal is, hogy nem a vállalt 610, ha­nem 725 holdat öntöztünk meg. A gondos növényápolás és az öntözés eredménye, hogy nincs takarmányhiányunk Eleget tettünk a kongresszusi felajánlásunk azon pontjá­nak is, hogy a tervezettnél 100 mázsával több kukoricát termelünk, ötszáz mázsa szé­nát takarítottunk be azokról a legelőkről, amelyeket ön­töztünk. — Tar Mihály, K. Juhász Lajos és Szentpéteri Rozália kiválóan dolgozó munkacsa­patáról, a növénytermesztés­ben foglalkoztatott tagjaink szorgalmáról csak elismerés­sel szólhatunk. Az időben és jó minőségben végzett munka ellensúlyozta a szeszélyes időjárást és biztosította: ku­koricából a 16, (májusi mor­zsolt) napraforgóból a 8,70 és cukorrépából a 110—112 má­zsás termést; — Saját gépeink jobb ki­használásával, s olyan éssze­rű megtakarításokkal, ame­lyek nem hatottak hátrányo­san a termelésre a felajánlá­sunkban szereplő 120 ezer forint helyett csaknem fél millió forinttal csökkentet­tük a növénytermelés költ­ségeit; — Az állattenyésztők sem maradnak el a növényt er­biak (ez a régi, Csáky-féle expressz hizlalás normája). 20 kg átlagsúly alatt a testsúly 5 százalékát, 28—30 kg átlagsüly között a testsúly 4,5 százalékát, 30—40 kg átlagsúly között a testsúly 4 százalékát, 40—58 kg átlagsúly között a testsúly 3.5 százalékát 50 kilogramm lelett a testsúly 3 százalékát, etessük. önetetőn a fejadagos etetés még újszerű dolog, a fejadag megállapítására nincsenek kiforrott normák, de tapasz­talatainkról beszámolhatok. Korszerű hizlaldánkban ön­etetőn fejadagos etetés mel­lett megfigyeltük, hogy a ser­tések reggeltől estig 10—15 százalékkal nagyobb adagot is jóízűen elfogyasztanak annál a mennyiségnél, ame­lyet a régi módszerrel tör­ténő express hizlalásnál etet­tünk. A fenti táblázat szerint adagokra tehát még 10—15 százalékot rászámítunk. Az egyes falkákat azonban gon­dosan meg kell figyelni, s amelyeknél napnyugta után is esznek a sertések, ott sok a napi fejadag. Ahol viszont már délután kiürül az önpte- tő. ott meg kell emelni az adagot Szárazdara etetésénél nagy gondot kell fordítani az íta­munkáról is. Államunk két­mesztőktől. A Himmer Sán­dor vezette tehenész munka­csapatnak is dicséretére vá­lik, hogy éves tej termelési tervünket már 160 százalék­ra teljesítettük. Az pedig K. Kovács Gábor munkacsapa­tának érdeme, hogy hízómar­hából 147 százalékos tervtel­jesítést értünk el. A sertéste­lep dolgozói élükön Nagy T. Lajos brigádvezetővel szin­tén olyan sikerekről adhat­nak számot, amelyekért jo­gosan jár dicséret. Annid a malacunk, hogy az okoz goh- dot, hová is helyezzük el a sok jószágot Az elhullás olyan csekély, hogy száza­lékban ki sem fejezhetjük. Az 550 hízón kívül 1300 sül­dőnk van. S eddig csupán a hízottsertés 3 millió forintot hozott a tsz pénztárába. Kiss Mi­hály, Tóth Károly, Gorzás András és Vígh Sándor mun­kacsapata jó munkájának köszönhető a sertéstenyész­tésben elért eredmény. A. Varga Pál munkacsapatát pedig azért illetheti elisme­rés, hogy a 9000 naposbarom­fit 2,8 százalékos elhullással nevelte fel. A zárszámadó közgyűlésen pontról, pontra értékelik majd a kongresszusi felaján­lás teljesítését Arról már most is számot adhatnak, hogy eredményeik eléréséhez sokban hozzájárult az a ne­mes vetélkedés, amelynek az volt a célja, hogy gondosabb jobb munkával fokozzák a terméseredményeket tovább szilárdítsák a közös gazda­ságot N. K. tásra, a friss ivóvíz biztosítá­sára. Termelőszövetkezetünk korszerű hizlaldáiban 25,7 százalékos vegyesdarapercen- tet értünk el, vagyis száz ki­logramm vegyes abrakból (sertéstápokból) 25,7 kilo­gramm súlygyarapodást Rö­viden: 4 kilogramm tápból állítottunk elő egy kilo­gramm hízott sertéssúlyt. A 25.7 százalékos vegyesdara- percent 36,3 százalékos ke­ményítőértékpercent súly- gyarapodásnak felel meg. Ez az eredmény nem egyetlen hónap, hanem félévi eredmé­nyünk átlaga. Voltak olyan tálkáink, amelyek egy hónap alatt 20,5. 21,4, 21,9, sőt 23.8 kilogramm átlag súlygyara­podást is elértek. Sokan drágának tartják a tápokat. Kétségtelen, hogy forint értékben számolva ol­csóbb is lehetne, azonban ná­lunk a korszerű hizlaldák­ban egy kilogramm súlyt 11.08 forintért hizlaltunk rá, ugyanakkor a régi hagyo­mányos hizlaldákban gazda­sági abrakon egy kilogramm súlygyarapodás 12,84 forintba került Dr. Szabó Sándor főagronómus Kétpó, Szabadság Tsz sál: Minden ember maga vá­lassza meg témáit, de azok előremutatóak legyeinek és a fejlődésit segítsék elő. Intézetünknek országos, megyei és a helyi feladatok megoldását is elő kell segíte­nie. Épp ezért, miközben a távlati, a megoldásra váró témákat kutatjuk, az élért eredmények elterjesztésével is foglalkozunk. Ismerjük a takarmányter­mesztési feladatokat, a ta­karmány mégis kévést Tud­juk, hogy öntözni, trágyázni kell, azt is, hogy milyen ará­nyokban kellene takarmányt termelni. Itt az a kutatók feladata: hogyan. lehet a ho­zamot egy egységnyi terü­letről fokozni. Kidolgoztuk mér a lege­lők talajjavítási, trágyázás és öntözési — tehát a ho­zamemelés — tennivalóit, csupán terjeszteni kellene. Megyénk most 16 millió fo­rintot kapott a legelők javí­tására. Kidolgoztuk a kapás mag- lucerna termesztés témáját is A 80—90 centiméter sor­távolságra vetett maglucema másfélszer—kétszer annyi és exportképesebb magot ad, mint a sűrű soros. A sorkö­zöket lazítani kell és itt őszi takarmánykeveréket termel­hetünk, mely 80—100 mázsa zoldtakarmányt ad máin*- ső hetében. E téma alkalmazása, álta­lánosítása nehezen halad. Még saját gazdaságunk ve­zetőjét is utasítani kellett a korszerűbb, gazdaságosabb lucerna mag termesztésre. Ha kutatóink látják eredh- ményeik elterjedését, ez na­gyobb felelősségérzettel tölti el őket. A gazdaságok veze­tői, agromómusai kevés ér­deklődést tanúsítanak a ku­tatás eredményei iránt. A megyei, járási irányítószer­veknek is hathatósabban kellene segíteni ök a tudo­mány által elért eredmények elterjesztését. Fehér Lajos elvtáre rész­letesen szólt az ösztönző módszerek alkalmazásáról. Nem gondoltam, hogy ennek elhanyagolása milyen nagy problémát jelent a tsz-ek- ben. Pedig a premizálás előbbre viszi a gazdálkodást. A kongresszuson fontos kérdésként szerepelt a ga­bonaprobléma megoldása. A búzatermesztés arányait a népgazdaság szükségletei szabják meg Fontos a fajta­kérdés, de még fontosabb, hogy az egységnyi területen nagyobb hozamokat érjünk éL S ezt a fajta önmagában nem oldja meg. Intézetünk gazdasága ta­valy öt búzafajtát termelt 16,17 mázsa átlaggal. A Be- zosztája 1-ből 19,01, a Szko- roszpelkából 15,34, a karcagi 522-esből 13,75, a San Pas- toreból 9,59, a karcagi 21-es- ből pedig 8,02 mázsás átla­got értünk el. Ha az ered­ményeket felületesen néz­zük, azt mondhatnánk, hogy Bezosztáját és Szkoroszpelkát termeljünk. Talajaink azon­ban különbözőek. Tisztáznunk kell. hogy mély fajta, milyen körülmé­nyeket igényel és termésé­nek a maximális eredmé­nyeit is ismernünk kell. Csak ezután lehet határozottan ki­mondani, hogy ezt, vagy azt a fajtát termeljük. Meggyő­ződésem, hogy a búzater­melésben rövidesen el tud­juk érni a világszínvonalat — fejezte be nyilatkozatát! dx. Sípos Sándor elvtáre. A sertéstápok jelentősége és haszna A kongresszusi szilárdította a tsz-t A kutatás tervszerű, előremutató és célirányos (egyen Dr. Siprts Sándor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatófának nyilatkozata bölcs válását az albán kér­désben. Természetesen minket el­sősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésér érde­kéitek. Kissé meglepett ben­nünket, hogy a mezőgazda­ság milyen nagy súllyal sze­repelt a kongresszus vitájá­ban. Sok szó esett a kutató milliárd forintot fordát ku­tatása célokra, s ennek je­lentős hányada a mezőgaz­daságra jut. Helyesnek tartom, hogy a kutatás tervszerű és megha­tározott irányú legyen. Fö­lösleges munka a már meg­oldott problémák kutatása. A kongresszuson több szó esett a kutatói szabadságról. Egyetértek az állásfoglalás­

Next

/
Oldalképek
Tartalom