Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-29 / 303. szám

1962. december 29, *701-NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amikor kevés a jószándék A vizsgálatot végző népi ellenőrök részletes jelentésü­ket a következő összefoglaló­val zárták: „a vállalat veze­tősége jelen összetételében nem alkalmas a feladatok elvégzésére és a munka irá­nyítására”. Hasonló követ­keztetésre jutottak a megyei pártbizottság ipari osztálya és a megyei tanács ipari osz­tálya megbízásából vizsgála­tot végzők is. A felettes szervekhez be­érkezett jelentések, statiszti­kai adatok már hónapokkal ezelőtt jelezték, nincs min­den rendben a Szolnoki Ru­házati Vállalatnál, Baj van a tervteljesítéssel, csökken a termelékenység, veszteséges­sé válik a vállalat. A megyei pártbizottság és tanács javas­latára a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság végzett a vállalatnál részletes, átfogó vizsgálatot. A népi ellen­őrök, akik szakképzett, hoz­záértő, más gyáraknál és in­tézményeknél felelős vezető beosztásban lévő dolgozók november 12-én kezdték meg munkájukat. November 16- án a vizsgáló csoport veze­tője összegezte munkatársai tapasztalatait. Érdemes bele­lapozni e jegyzőkönyvbe, mely tényeket és hiteles számadatokat tartalmaz: A vállalat háromnegyed- éves tervét 89 százalékra tel­jesítette, holott a tervezett munkáslétszámot és bérala­pot közel 100 százalékig fel­használta. A vállalat vezetői anyagellátási nehézségekkel és a rossz gyártmányválasz­tékkal magyarázzák e kétes „eredményt’1. A vizsgálók által készített munkaidőmér­leg ezzel szemben a kö­vetkezőket bizonyítja: az elmúlt háromnegyed évben 24 8S0 óra állásidőt fiiettek ki a dolgozóknak és 20 ezer órán felül volt a fizetetlen szabadság is. Ez együtt több, mint 45 ezer improduktív órát jelent, ami azt bizonyít­ja, hogy 26 dolgozó felesleges volt. A lemaradás 74,1 szá­zaléka tehát termelékenység­csökkenésből adódik. A 169 dolgozó közül ötven­négynek nincs besorolása, a besoroltak pedig az előírások figyelembevétele nélkül kap­ják fizetésüket. A VI-os bér­kategória 5,20 forintos előírt órabére helyett 6 forintot fi­zetnek, a VlII-asban 6,40 he­lyett 8 forintot. Ennek kö­vetkeztében az időbéresek in­dokolatlanul nagyobb kere­sethez jutnak, mint a telje­sítménybérben dolgozók. Bár a megyei tanács munkaügyi osztálya több ízben utasítást adott normafel ül vi zsgálatra — legutóbb a nyár folyamán —, ez még egy alkalommal sem történt meg és így a be­gyakorlottság és egyéb té­nyezők következtében a dol­gozók 60 százaléka jelentő­sien túlteljesíti a laza nor­mákat. Az egyes részlegeknél lévő munka- és darabbér karto­nok teljesen áttekinthetetle­nek és nem egyeznek a köz­ponti, kartonokkal. Az el­számolási lapokra a dolgo­zók maguk írják be napi tel­jesítményüket. amit a rész­legvezető aláírásával igazol. Ennek a lapnak egyik példá­nya a bérszámfejtés alapja. Ez így rendben is lenne, ha ellenőrzött, hiteles adatokat tartalmazna, de — például a fehérnemű II. részleg veze­tője kijelentette, hogy ő ugyan aláírja az elszámolási lapokat, azonban az elké­szült munkát nem ellenőrzi és nem egyezteti a valóságos és beírt darabszámokat. A vizsgált időszakban kifi­zettek 9038 forint prémiumot minden alap nélkül. I vállalat november 30-án kelt : levelében „megmagyarázza bizonyítványát” — mondván többek között, hogy nincs is kapacitás feleslegük, mint azt a vizsgálat megállapította és a jövőben beérkező munká­kat azoknak a részlegeknek adják, melyek eddig nem voltak megfelelően kihasz­nálva. Érthető ugye? — nincs, de ami van azt majd megszüntetjük. És most jön a csattanó. Ezt a levelet de­cember 8-án a városi tanács ipari csoportja a következő megjegyzéssel küldte a me­gyei tanácshoz: .. . most mór jónak tartjuk a vállalat írás­beli elképzeléseit és úgy lát­juk, hogy az „anarchikus” termelésirányítás megszűnik. Sőt még azt is megígérik, hogy a jövőben >öbb oondot fordítanak a vól'a a*ra Ez a semmit sem mondó nyi­latkozat nem méltó a városi tanács ipari csoportjához. Bürokratikus, a határozott állásfoglalást, intézkedést óvatosan kerülgető magatar­tásuk oda vezetett, hogy a megyei tanács, a Népi Ellen­őrzési Bizottság és a megyei pártbizottság a közvetlen fe­lettes kiiktatásával igyek­szik mielőbb segítséget adni a vállalatnak, rendbehozni ügyeit. Erdélyi György Gimnázium a Hortobágy szélén | ÜGY BELETEMETKEZETT | ez a kis falu ebbe a téli fehérségbe, hogyha nem pi­pálnának a kémények hosszú füstcsíkokat eregetve, ha menetrendszerint nem kelle­ne erre járnia az autóbusz­nak, tán el is feledkeznének róla e vidéken. Viszont az autóbusznak itt a végállo­mása, — mivelhogy innen már csinált út nem vezet tovább. A falu szélétől a pusztaság húzódik, — a Hortobágy. Ilyen isten háta mögötti helyen van Nagyiván. Most ki akarnának tömi ebből a magányból, az elszigeteltség­gel járó tudatlanságból. Évekkel ezelőtt kezdődött. Kultúrházat építettek ma­guknak. Azután iskolába kezdtek járni azok, akik nem végezték el a nyolc osztályt. S most ősszel el­döntötték: gimnáziumi osz­tály kéne Nagyivánban. Nem tudnak másként tovább ta­nulni. Az autóbusz, — az egyetlen közlekedési eszköz — hajnali ötkor indul útnak innen Tiszafüredre, s vissza csak este nyolc felé érnek. Ennyi szabad ideje meg senkinek sincs. Nem lehet távol egy egész napom min­den héten 22 ember, hogy iskolába menjen. Tovább tanulni viszont mindenkép­pen alkarnak. Végülis Sas­vári Józsefet, a helybeli is­kola igazgatóját küldték de­putációba Tiszafüredre. Az azután lelkiismeretesen el­járt az ivárnak ügyében: le­gyen kihelyezett gimnáziumi osztály á puszta szélén. Lett, megkezdődött a ta­nulás. Az általános iskola főiskolát végzett nevelői vál­lalták a tanítást külön en­gedéllyé] huszonkét hallgató számára. Kurucz Béla, — a helyi fmsz ügyve-etője — ma büszkén mutatja a bizonyít­ványt: s'került a negyedévi beszámoló. Hogy is mondta? — Erős akarat kell ahhoz, hogy valaki tanuljon már meglett ember fejjel. De tudja, tanulni ajánlatos. ILYESFÉLEKÉPPEN Gondosan, szakérteleménél Prém'umfeltéte'eket nem adtak ki. csak a rendelkezésre álló összeget osztották fel. Hogy milyen jogom? Erre még az igazgató sem tudott választ adni. A műhelyek és termelő részlegek szervezetlenségét elősegítette és magyarázza az a tény is, hogy ez évben az egész adminisztrációs és mű­szaki gárda kicserélődött. Ki­lenc hónap alatt hatan vál­tották egymást a diszponens, négyen az elő- és utókalkülá- tori, négyen a terv-statisztiku- si hárman a kontírozó köny­velői munkakörben. Nyilván­való, hogy másfél, két hóna­pos szolgálat egy felelősség- teljes munkakörben nem hogy jó munkát, de még megfelelő áttekintést, hely­zetmegismerést sem eredmé­nyezhet. Nem csoda, hogy az ügyvitel teljesen széthulló, áttekinthetetlen. Jellemző, hogy az évi műszaki intéz­kedési tervet — amely a munka egyik alapvető segéd­eszköze — a vizsgálók kéré­sére nem tudták bemutatni, mert három napi keresés után sem találták meg. Még egy adat: A vizsgálat befejezésekor a vállalat igaz­gatója, műszaki vezetője és főkönyvelője a következő írásbeli nyilatkozatot tette: 1. Nem ismerik a vállalat kapacitását; 2. az 1963-as tervszámokat a kapacitás kihasználására vonatkozóan nem ismerik; 3. az 1963-ban, a gépállás, nagyjavítás miatt hozzávető­leges kieső időt sem ismerik. 4. Az 1962-es év egy gépi üzemórára eső termelési ér­tékét nem ismerik. És ezt a nyilatkozatot alá is írták. Vajon ezideig miért kaptak fizetést? Hogyan irá­nyítják az új évben azt a vállalatot, amit nem is is­mernek? A felsorolt tények egy ré­szét képezik a vizsgálatnak és teljesen érthető a népi el­lenőrök által a teljes anyag­ból levont következtetés: A vállalat irányítása nem megfelelő, a dolgozók nem ismerik fel­adatukat, a társadalmi tulaj­don védelme nincs biztosít­va. a bizonylatok — elszámo­lások áttekinthetetlenek, nincs műszaki irányítás, a termelő munkát kapkodás, szervezetlenség gátolja. A megyei tanács egy nap­pal a vizsgálat befejezése után utasítást adott a hibák kijavításának megkezdésére és erről írásbeli jelentést kért a vállalattól a városi tanács ipari csoportja részé­re. amely a vállalat közvet­len felettese és irányítója, A Tanácskozás a hí rák kai és az ügyészekkel Az MSZMP Szolnok me­gyei Végrehajtó Bizottsága tegnap tanácskozásra hívta össze a megye igazságügyi szerveiben dolgozó ügyésze­ket és bírákat. A tanácskozá­son részt vett dr. Szénási Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, legfőbb államügyész és dr. Szalai Jó­zsef igazságügyminiszterhe­lyettes. A tanácskozás bevezető előadásában Csáki István, a megyei pártb-^^ság első tit­kára arról beszélt, hogy a VHI. pártkongresszus hatá­rozataiból milyen feladatok adódnak az igazságügyi mun­kával kapcsolatosan. Az elő­adást hozzászólások követték, vélekedik Kolozsvári Imre is, a Béke Termelőszövetke­zet Zetorosa, aki 38 esz­tendős korára szánta rá ma­gát a tovább tanulásra. Pe­dig nem könnyű munkát végez. Sokszor átfagyva, el­gémberedett kézzel ül a pád­ba, hogy azután ceruzával a kézben folytassa a munkát. De eredményesen munkálja a tudás fáját: matematiká­ból, biológiából jelest kar patt, s az irodalomtörténet is négyesre sikerült. Becsülettel jár az iskolába Bugán Tamás, Kocsis Mi­hály, Kovács Géza is. Pedig egyikük a hortobágyi, mási­kuk meg a Középtiszai Ál­lami Gazdaságból jön Nagy- ivánba. Alkalmi járművön teszik meg a több mint tíz kilométeres utat ide és ugyancsak ennyit vissza, a tudományért. Egyszóval tizenketten be­csületesen járnak. S talán nem túlzók, ha azt mondom: azok, akik a legnehezebb munkát végzik, akiknek a legjobban kell megküzdeni a tudásért. Mire alapozom ezt az ál­lításom? ,, a szabad idejüket Nagyiván­ban, senki sem kívánhatja tőlük, hogy az utazástól fá­radtan, összetörve iskola­padba üljenek? Halál Lász- lóné, a községi tanács vb- titkára a választásokra hi­vatkozva hagyta abba a ta­nulást... és így sorolhatnám tovább. Haláinéva] egyébként be­széltem. Üzentek érte: jöjjön át az iskolába. Helyes, ked­ves asszony. Látszik rajta, hogy munkáját szereti be­csülettel ellátni. S hogy most írásomban is ellent­mondók neki, azt csak segí­teni akarásból teszem. Mit válaszolt arra a kérdésemre, miért hagyta abba a tanu­lást? — Most jönnek a válasz­tások, nem lesz időm... (ké­sőbb) nem írták elő kötele­zően, hogy tanuljak, mi vá­lasztott szerv vagyunk... (még később) nem értem a matematikát, szégyellném a gyerekem előtt, ha nem len­nék jeles tanuló... talán jövőre újra megpróbálko­zom az iskolával. Ezek bizony gyenge érvek. Nézzük csak sorra: Az első? A választás két hónapig tart, az iskola viszont négy évig. Sok szülőt láttam már, áld együtt tanult a gyere­kével. Nem szégyellte, ha a lányától kellett megkérdez­nie: melyek a valódi törtek és melyek az ál törtek? •— vagy kérlek segíts megoldani ezt az egyénletet! Sőt, éppen ezáltal alakult ki kettőjük között egy barátibb, megér­tőbb kapcsolat. A gyerek értékelte anyja áldozatválla­lását. A második érvre pe­dig, — éppen azért, mert választott szervek, mert az emberek bizalmából került beosztásába, éppen ezért kel­lene tanulnia. MA ISMÉT KOVÁCS GABRIELLA ; például férjhez megy, 5 J abba hagyja a tanulásit. Ügy ! gondolkodik a fakanál mellé : felesleges a matematika. ! Igaz volna ez? Bajtainé ar­ra hivatkozott, hogy bete­ges, nem járhat iskolába. Elég neki a háztartás. Hogy ezt nem tudta, mikor hozzá­kezdett...? Aztán a két MÄVAUT dolgozó sem tud járni, mert bár itt töltik Pár nap múlva zárul a szocialista brigád címért küzdők ez évi versenye. Az új év kezdetén új felajánlások szü­letnek, újabb brigádok alakulnak, akik az egyre jobban terjedő mozgalomba bekapcsolódnak. Képünkön Illés Im­re, a szolnoki Járműjavító Vállalat mozdonyarmatúra la­katosa, szocialista brigádvezető munka közben Karácsonyi rekord Szolnok megye az ünnepek alatt jónéhány vagon húst, többek között fél vagon szárnyast használt fel, s eh­hez 10 vagon kenyeret fo­gyasztott el. Száz mázsa vaj és ugyan­ennyi margarin fogyott el. Nemkülönben 170.000 tojás és csak Szolnok városban körülbelül tízezer liter tej Az ünnepi ebédhez jól csúszott a bor. Erről tanús­kodik, hogy Szolnokon és még három városban össze­sen 86 hektoliter bort ittak. Végül 187 vagon narancs, citrom, hatvan mázsa dato­lya, negyedennyi banán, több mint másfélezer mázsa sza­loncukor é6 négyszáz mázsa csokoládé figura került a hatvannégyezer négyszázhat- vanöt folyóméter karácsony­fára és alá. Bőségesen került másfajta ajándék is a szolnokiak fe­nyőfái alá. Nyakkendő, zsebkendő és az örök konfekciók voltak az idei karácsonyi vásár sztárjai. Elsősorban a baby- holmik és az ízlései nőt ka­bátok fogytak. hull a hó, — nagy, puha pelyhekben. Üjabb takarót borít a tél Nagyiván fölé. De az itt lakó emberekben él a tenniakarás. És ne en­gedje meg az a tizenkét ember, akik rendszeresen járnak a kihelyezett gim­náziumi osztályba, ne enged­jék a falu pedagógusai, hogy ez a téli hideg nemtörődöm­ség eltemesse a bért. Varga Viktória TERHES ANYÄK I FIGYELMÉBE „IntersoG-nek nevezik azt az állapotot, amelyről sokan nem is tudják, hogy mit jelent. Az effajta em­berek rendszerint egyedül élnek, gyermektelenek és csak alapos orvosi vizsgálat után tudják meg, hogy fé­lig nők, félig férfiak. Dr. John Mclean Morris, a Yalei Egyetem professzo­ra, arra figyelmezteti a ter­hes anyákat, hogy a nőne­műnek fejlődő magzat himnemű jelleget ölthet, ha az anya a terhesség alatt válogatás nélkül és túl nagy mennyiségben szed hormonokat. A ter­hesség korai szakaszában történő hormonszedés a legveszedelmesebb a mag­zat nemének megváltozta­tására. Hasonló jelenség léphet fel, ha az anya szervezete a mellékvese funkcionális zavarai kö­vetkeztében himnemű hor­monokat termel. HAZAK behúzható tetővel Tavasszal állítják fel Svéd­országban az első behúzható tetővel készült előregyártót* házakat. Meleg nyári napo­kon a legfelső emelet helyi­ségeit falakkal övezetett fe- ‘--IVertté alakíthatják. Gombnyomásra a háztető behúzható a falakba, de szükség esetén három perc alatt tanét betölti a tetőte­ßibtiolerapia A könyv mint orvosság Svédországban nemrég so­kat vitatott könyv jelent meg. Trója a rádióban és tv- ben jólismert dr. Bertil Sö- derling orvos. A könyv cí­me: „Barátkozzunk a köoy* vekkel”. A könyv egyetlen felada­ta, hogy könyvek olvasásá­ra ösztönözze az embereket. Testi és lelki bajoknak ol­vasássá] való gyógyítását nevezd dr. Söderling biblio- terápiának és azt állítja, hogy ez a speciális tudo­mány egyre nagyobb tért hódít majd. „A könyv sokféle felada­tot láthat él, pótolhatja az ebédet, a morfium injekciót és sok egyebet is. Ha vala­milyen félelemtől űzött, ideges ember keres fel és a vizsgálatnál nem tapasz­talok semmiféle szervi bajt, akkor egy bizonyos könyvet adok neki — mondotta dr, Söderling. A beteg rend­szerint nyugodtabban érke­zik és további könyveket kér. Persze a könyv' nem mindig pótolja a gyógyszert, de bizonyos esetekben jobb szolgálatot tesz, mint egy doboz pirula. Ehhez azon­ban érteni kell, a biblioterá- piához. Az öreg. elhagyatott ember_ például a ..saját’1 idejéről szóló könyvet ol­vasson. Kevésbé elveszett­nek érzi magát és eltűnik számos, önmagában felfe­dezni vélt betegség-szimpto- mája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom