Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-24 / 301. szám
* MOLBTOK MBCTEI VRPLAF IMI december M F ígéretek szakszerű gazdálkodás A tapasztaltabb testvér segítségével biztos ösztönnel megérezték, hogy ez új Magyarország végleg felszámolja, azt a rendszert, mely okét emigrációba kény szeri tette. Az ellenforradalom hatására í956-ban nem kevesen hagyták el az országot, hogy meghasonlott emberek módjára, a múltba menekül lenek. Közülük többtizezren már hazatértek. Elbeszéléseikből és a kint élók leveleikből tudjuk, hogy legtöbbjük már régen megbánta elhamarkodott lépését. Csalódtak a nagy hangon hirdetett nyugati életformában, kiábrándultak a kapitalista „édes élet”-bőL A nyolc évtized alatt nyugaton letelepedett magyarok — ezt világosan kell látnunk — kevés kivételtől eltekintve, nem ellenségeink, sőt mind határozottabb rokonszenwel kísérik hazánk fejlődését, népünk felemelkedését;. Azok. 'akik régebben a nyomor halálos szorítása elől emigráltak. gyökeret vertek ugyan új hazájukban, de túlnyomó cöbbségük ma is magyarnak vallja magát és velünk együtt örül sikereinknek. Sem kivándorlásuk oka, sem osztályhelyzetük nem indokolja régi hazájuk meg tag» dúsát. A szülőttfuoitw ' vágynál. Ady „menekülő forradalomnak” nevezte és keserű szavakkal hívta fel az úri rend figyelmét. „Vegye észre ezt a forradalmat, mely csak a parlamenti szócsaták, .jól szervezett sajtókórus, szolgabírák és csendőrök kommandói és az árverező dob pergése miatt nem hallatszik”. A felszabadulással új fejezet kezdődött a magyar emigráció történetében. Hot évtizedig a tőkés és a földesúri rendszer gazdasági és politikai menekültjei emigráltak. A második világháború utolsó hónapjaiban a volt uralkodó osztályok tagjai és kiszolgálói, horthysta katonatisztek. politikusok, csendőrök és nyilasok menekültek nyugatra. És lelkiismeretlenül magukkal hurcoltak nagyszámú megtévesztett embert, elsősorban fiatalokat, katonákat, leventéket, „kimé- • nekített’“ gyárak munkásait. Közülük nagyon sokan kint letelepedtek. Ugyanakkor 1945 után történt először, hogy régen kivándorolt magyarok tömegesen hazajöttél, , A francia és belga bányákban, amerikai és kanadai farmokon, gyárakban dolgozó munkások: éa parasztok Ök is a nagy család tagjai Iád, aiyelynek ne lennének nyugaton közeli vagy távoli to^zátartozói. Mintegy másfél millió magyar él országhatárainkon túl. nyugaton. Nyolcvan évvel ezelőtt, még az osztrák— magyar monarchia „aranykorának” idején kezdődött a magyar nép legújabbkori történelmének ez a „népvándorlása”. Évtizedek!e tartott és az első világháború is csak időlegesen szakította félbe, hogy a Tanácsköztársaság bukása, a fehérterror és a gazdasági válságok idején újult erővel induljon meg ismét. A jogfosztottság, a munkanélküliség, a föld utáni vágy és annak tudata, hogy sorsuk jobbrafordulá- sára legcsekélyebb reményük sincs — ez a vak keserűség hajszolta a munkásokat, parasztokat. hogy az itthont felcseréljék az idegennel. &ZA „NÉPVÁNDORLÁS” *’ azonban több volt a biztos megélhetés utáni Z EMBEREK minden országban a nemzeti szokások, sajátos hagyományok szerint ünnepük a karácsonyt. Az angol ólénál ez a vidámság napja, a franciáknál csendes baráti összejövetel a nyári melegben utcai karneválokon szórakoznak a délamerikaiak, izzó népünnepélyeket rendesnek a máltaiak. Nálunk, Magyar- országon a karácsony a családi összetartozás és együtt- lét, a nyugodt és békés otthon meghitt hangulatú ünnepe. Kedves hagyományunk, hogy a népe® nagy családók tagjai karácsony estéjén összegyűlnek és a közösen feldíszített fenyőfa alá helyezik az egymásnak szánt ajándékokat Még jobban összeforr ilyenkor a család és sók szerető gondolat, felszakadt sóhaj száll ezekben az órákban azok felé is, akik távol élnek itthoni SBpretteíktőL Hiszen Ma- gyaruruzái^uo alig van cmPatyolat a dolgozók szolgálatában! TOVÁBB BŐVÜL A SZOLGÁLTATÁS. Mosásra, festésre, tisztításra beadott ruháin kívánságra a jövőben javítási munkákat (gomb és gomblyukvarrást, nadrágkoptató cserélést, apróbb javításokat is végzünk. Kedves ügyfeleinknek boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. PATYOLAT VÁLLALAT Szolnok • A múlt évi zárszámadás idején amikor a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben jártunk, a szövetkezeti gazdák között nagy volt az elkeseredés. Évek óta alig jutottak előbbre és tavaly is rosszul zártak. Mindössze 14,85 forint jutott munkaegységenként, de év végén semmit sem kaptak, sőt tartoztak a tsz-nek, mert 91 000 forinttal túlelőlegezték őket. A vezetőik kapkodtak ehhez is ahhoz is, baj volt a munka- fegyelemmel, bizalmatlanok voltak a közös iránt az emberek! Szép szavakban, megalapozatlan ígéretekben ugyan nem volt hiány, de azokból nem lehet megélni. Oláh István elnöknek és Tóth László agronómusnak nehé2 dolga volt a gazdaságban. Először meg kellett nyerni ök az emberek bizalmát, visszaadni hitüket, szót érteni velük, hogy együttes erővel küzdjék le a bajokat. Az állami gazdaságból jött szakemberek viszonylag rövid idő alatt beilleszkedtek a szövetkezet életébe. Reális terveket készítettek, s a tagokkal együtt fogtak hozzá a megvalósításához. Visszatér a bizalom A tavaszi munkák üteme meglepetést keltett a járásban, mert elsőként a Hámán Kató Tsz-ben végeztek el. Miután levonták a tavalyi tartozást, a teljesített munka arányában megkezdték az előleg fizetését is. Premizálták az állattenyésztőket, akik nem akartak hinni a szemüknek, hogy pénzt Is kapnak. Hónapról hónapra szilárdult a szövetkezetben a munka- fegyelem, visszatért a bizalom és hinni kezdtek a szövetkezet életképességében. Lassan mindenki látta, hogy az új vezetők értenek a gazdálkodáshoz és nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. Különösen a rendszeressé vált havi élóleg fizetés után. Májusban ugyanis rátértek a forintosított ejszámol ásra. A teljesítmény 70 százalékát készpénzben fizették ki á tagoknak. S ami az első hónapokban még újdonság volt, később megszokottá vált Fellapoztuk az oktőt>eri bérjegyzéket és válogatás nélkül írtunk ki néhány nevet. Mészáros György, zetoros 2924, Gulyás Erzsébet nö- vénytemesztő 1440, Nagy Imre fogatos 1507. Pók Lajos kertészeti dolgozó 1355. B Szabó Tstván tehenész 2246 idős Bacsu Lajos (60 éves! sertésgondozó 1470 forintot keresett. A Hámán Kató Tsz-ben december 1-ig 1 800 000 forintot fizettek ki a tagok y munkaegységeire. S most már senki sem kételkedik abban, hogy egymillió forintot év végén, a zárszámadáskor kapnak meg. A tsz az idén esvszer sem állt sorba a bankban fizetési nehézségek miatt Most is félmillió forint áll rendelkezésükre, melv a különböző szállítások után tovább növekszik. Az évi tervükben 23,60 forint munkaegységemként! jövedelmet terveztek a fürediek. Ha a készpénzfizetést munkaegységenkénti jövedelemre számoljuk át, 28 forintos átlagot kapunk. A jövedelem cabia Vajon miből fizetnék a Hámán Kató Tsz-ben? Kozmetikázták az elszámolást, vagy a jövő év terhére osztanak? Elmulasztották talán a beruházásokat és csak a mának élnek? Szó sincs róla! A jövedelem alapjait a jó vezetés, a gazdák összefogása, munkaszeretete, s a szak- , szerű gazdálkodás teremtette meg. örömmel hallottuk, hogy a tavalyinál két mázsával több — holdanként 9 29 mázsa — búzát termeltek. 1961-ben 2,60, az idén 6,60 mázsa átlagot adott a napraforgójuk. A fajta borsójuk a tervezett 6 helyett 8 mázsával fizetett. A tsz-tagok családonként 3 mázsa búzát és minden keresett forint után 4 dekagramm árpát kaptak. Gabonából felvásárlási kötelezettségüket 110 százalékra teljesítették — 34 vagon búzát értékesítettek. Szemléltetően mutatják a jövedelem forrását az alábbi számok. Az idén 560 hizottsertést, 80 vágómarhát, 37 mázsa baromfit. 1260 hektoliter tejet és 42 mázsa gyapjút adtak köz- fogyasztásra. A szövetkezetiek kifizették adójukat és az esedékes köl- csönüket is. Egymillió forint rövidlejáratú, és 813 000 forint beruházási hitelt fizettek vissza. Saját erőből építettek egv 120 férőhelyes sertés fiaztatót és felújították régi hizlaldájukat. Tiszta vagyonuk előreláthatóan 8— 900 000 forinttal gyarapodik. És az emberek? Rájöttek, hogy másként is lehet élni, hozzáértő vezetéssel jól is tudnak* gazdálkodni. A kukorica kapáláskor felesleges munkaerejük is volt. Két hétig harmincötén Karcag-Ti- lalmason. az állami gazdaságban kapáltak. Az aratá« ideién még vasárnap is dolgoztak az asszonyok. A férfiak elismeréssel szítak a gépesítésről, a zsákolók helyett fúvatók szállították a gabonát a magtárba, s a billenő kocsik rakodók nélkül dolgoztak Csaknem méaegy- rarr annyi gazda szorgoskodott az idén a földeken, mint tavaly. A vezetőség gyakran kikérte a tagok véleményét, érvényesült a szövetkezeti demokrácia, havonta tartottak közgyűlést Mindkét félnek igaza von így nem csodálkozhatunk, hogy október végén a betakarítással, november elején a vetéssel,is végeztek. A közö* gazdaságban nincs szántatlan terület és hozzáfogtak a szépen kelt kalászosok fej trágyázásához. A füredi közös gazdaságban jókedvvel dolgoznak az emberek. Ezt tudják a szövetkezet vezetői is, de mégis meglepődtek a do- hánycsomózók szokatlan kérésén: „Hajnali négykor jöjjön értünk a Zetor, mert előbb szeretnénk végezni”. Most 110 asszony, lány és férfi reggel négytől este tízig foglalatoskodik a dohánynál, hogy mielőbb elszállíthassák. A füredi tsz vezetői a tagok szorgalmával, a tagok pedig a jó vezetéssel magyarázzák az idei eredményeket. Bizonyára mindkét félnek Igaza van. Áprilisban arról írtunk, hogy a tsz agrármérnök elnöke még az idén a közepesek közé akarja a tsz-t sorakoztatni. Túlzás nélkül mondhatjuk, sikerült. Igaz, sok segítséget kaptak az államtól és patronálóiktól is. Kilenc erőgépet vásároltak, melyek fél év alatt, éves normát teljesítettek. A tilalmas! állami gazdaság vetőmagot kombájnt kölcsönzött a budapesti, XIV. kerületi Híradástechnikai Gépgyár eszterga-, fúrógépet, munka- padot küldött, s ha kérték, három nap alatt legyártotta a fagyos földön eltörött eketengelyt Számottevő a külső seaftség, de élni is tudtak vele. Vonnak még pondok A tsz vezetői 1963-at a megerősödés évének szánják. Ennek tudatában készítették el a jövő évi termelési tervet is. Az idén 18 fajta növényük volt, jövőre 10-et termelnek. Területük 50 százalékán takarmányféléket vetnek. Az államnak ezer hízót fognak szállítani. A tagok jövedelme 10 százalékkal gyarapodik. Természetesen a fürediek sincsenek gond nélkül. Már üzemelni kellene az új, 600 férőhelyes hizlaldájuknak, de ablak hiányában a járási TÜVÁLL még nem fejezte be építését. Takarmánykeverő házukat december 15-én kellett volna átadni, de csak 20 százalékos a készültségi foka. Az építés elhúzódása zavarja a gazdálkodást, ermatt zsúfoltak például a sertésszállások. Egy év nem nagy idő, különösen rövid a mezőgazdaságban. A Hámán Kató Tsz példája igazolja, hogy egy év alatt is lehet jó eredményt elérni, még akkor is, ha az időjárás mostoha. Máthé László Egy éve annak, hogy a Csorbái Állami Gazdaság vezetői a megyei párt végrehajtó bizottságtól megbízást kaptak: segítsék elő a tisza- őrsi Buzakalász Tsz megerősödését, s úgy tekintsék a gyenge szövetkezetei, mint saját gazdaságukat Nem volt könnyű dolguk a csorbáinknak, mert a Búzakalász a megye legrosszabbul működő közös gazdaságai közé tartozott Laza volt a fegyelem, | tehetetlen a vezetés és szak- I szerűülen a gazdálkodás. Ta- I valy 903 ezer forint mérleghiánnyal zártak és 12,64 fo- rint jutott a tagok munka- j egységeire. A napokban Sándor Kálmán elvtárssal, az állami gazdaság igazgatójával látogattunk el az általuk patronált , tsz-be. Meg akartunk győződni arról: Vajon az állama gazdaságiak állták-e adott szavaikat, s a szövetkezet túl jutott-e a nehézségeken. Le- i het-e bízni megerősödésük- | ben és fejlődtek-e az idén? Tisztelik, becsülik a patronáiókat Sándor elvtársat régi ismerősként üdvözölték a szövetkezeti gazdák, hisz sűrűn iá- : tott, kedves vendég .náluk, i Egy kicsit úgy tekintenek rá. . mint saját vezetőikre. Egyszóval: tisztelik. Nem ok nélkül, mert az állami gazdaságiak osztoztak minden gondjukban, bajukban és segítettek azok leküzdésében. Egy évvel ezelőtt fiatal, tapasztalt elnököt választottak a Búzakalász tagjai. Balogh Lajos, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben, a tiszaőrsi j tsz-nél nagyobb üzemegységet irányított, de egyedül volt itt. Hiányoztak a szakemberek, akiiekéi a vezetést ( megoszthatta | Az állatni gazdaság nem I késlekedett. Kiss István ag- ronómust állandó munkára küldte a szövetkezetbe. Sándor Ferenc gépészeti vezető megbízatása nyolc hónapra szólt. Idei fizetésüket is régi munkahelyükről kapták, hogy ezzel se terheljék a gyenge gazdaságot. Erő- és munkagépek vetőmag és takarmány érkezett, Csorbáról, Traktorosok jöttek, akik szántani, vetni és aratni segítettek Tiszaőrsön. Az állami gazdaság párttitkára, üzemgazdásza és főkönyvelője is a tsz-ben bábáskodott. Szinte állandó részvevői voltak a vezetősé- i gi üléseknek és a közgyűléseknek. Együtt készítették a megerősítést szolgáló éves és távlati termelési tervet is. Anyagilag ösztönözték a tagokat Miközben az állami gazdaság nyújtotta segítséget ösz- azegeztük, a tsz jelenlegi helyzetére terelődött a szó. Hogyan zárják az évet, túljutottak-e a mélyponton? A tsz elnöke a gazdák szemléletében beállt változást tartja a legnagyobb eredménynek. Ügy mondja: „visszatért a tagok bizalma”. A sok csalódás után talán ezt volt a legnehezebb megszerezni. A tagok munkakedve az anyagi juttatásokkal párhuzamosan növekedett. Premizálták az állattenyésztőket és a növénytermesztőket is. A sertéshizlaldában minden 100 kilogramm hízás után 16, a süldőknél 32 forintot kaptak a gondozók. A tehenészeket minden liter tej Után 10 fillér, a baromfinevelőket kilogrammonként 1 forint illette meg. Jutalmazták a borjak gondozóit, a jnarhahizla- lókat is. Az utóbSiak például az extrém minőségű állatok után 150, az I. osztályúak után 100 forintot kaptak. Nagy Dániel hízómarha g n- dozó 4000 forintot vihetett haza prémiumként. Az .állattenyésztők kétha- vonként vehették fel az őket megillető összeget. Ez nagy előrelépés volt a tavalyihoz képest, mert akkor nem premizáltak. A takarmányt norma szerint utalványozták, de a jutalmazást nem kötötték a felhasználáshoz és az érié- kesüléshez. Az elnök is látja, ezt módosítaniuk kell jövőre. A növénytermesztőket helyesen az össztermés után premizálták. Tizenöt százaléka a művelőké volt. Ezenkívül a terven felüli mennyiség 40 százalékát is megkapták. Az anyagi ösztönzés jótékonyan hatott a gazdák munkakedvére. Zám- bó Béla a terv szerint 17 helyett 22,50 mázsa kukoricát termelt. A termésátlagok is növekedtek A cukorrépa minden mázsája után 60 deka, a terven felüli mennyiségért 1,60 kilo- gramm cukrot kaptak a művelők. Szakács Elemér például 600 négyszögölön 97 mázsa répát termelt és 100 kilogramm cukrot kapott. A premizálás Mhatott a terméseredményekre is. Ta- i valy 22 vagon csöves kukoricájuk termett, az Idén 40, pedig hat vagonnyit a tagok hazavittek. 1961-ban 61 mázsa volt a cukorrépa termésátlaga. most 128 mázsa lett. Ha egyebektől eltekintünk e számadatok is megmutatják a premizálási módszerek ösztönző hatását. A tagok munkakedve más munkánknál is tükröződik. Most több volt a gép, de még sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly a iiagy- ivániak arattak és csépeltek a Búzakalász Tsz-ben. Az idén összefogtak, maguk végezték él. mert természetben érdekeltté tették őket. Idejében végeztek az Ősziek betakarításával, vetésévéi is. Csökkent az adósság A szövetkezet kezd lábra állni. Másfélmillió forint rövidlejáratú hiteit fizettek vissza és 270 000 forinttal törlesztették a tavalyi mérleghiányt. Mintegy 3—400 ezer forinttal fog növekedni a tiszta vagyonuk. Az idén már csak 12-féle növényt termeltek. Hizlaldát, dohánypajtát ép'tettek, jövőre fiaztatót és magtárt létesítenek. Kétezerre szaporodott a baromfi törzsállomány, s túlteljesítik a tervezett tojáshozamot, hatszáz sertést adtak át A csorbáink nélkül nem sikerűit volna Balogh elvtárs elhárítja a dicséretét, szerinte korai még. Előreláthatólag 15—16 forintot osztanak munkaegységenként. a premizálással azonban jóval magasabb lesz a jövedelem. De ez Is kevés, jövőre nagyobb léptekkel akarnak haladni, s megalapozottabban is kezdik az *1 évet. A Buzakalász tagjai nagyra értékelik az állami gazdaság segítségét A tőlük küldött fóagronómus ért a nyelvükön. Nem is volt baj a munkafegyelemmel. A patronálók és a tsfc körött szoros barátság Alakult ki. Sándor élvtárs szerint nem elvtelenül. Ha nem tetszett valami, akkor Is megmondták véleményükét. A Buzakalász Tsz bár nagyot fejlődött az idén, a tagok jövedelme szempontjából nem tartozik a közepesek közé. A vezetés megszi- iárdulása. s a tagok bizalma, munkakedve azxmban biztosíték arra, hogy jövőre jobb híreket halljunk róluk. Ennek érdekében még sokat aehet a Csorbái Állami Gazdaság is. ■< — m. L —
