Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-24 / 301. szám
1982. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s AZ I I ESZTERCALYQSNO A gyárban, munkahelyén nem találom. Szülési szabadságon van. Amikor lakásán ajtót nyit és mondja, hogy 6 az akit keresek — alaposan meglepődök: vékony, törékeny, alacsony asszony áll előttem. Amíg idefelé Jöttem mást képzeltem el magamban. Erős fizikumú, férfias megjelenésre gondoltam, olyanra, aki erős kézzel, mint a hajóját kormányosa, úgy irányítja a gyors fordulattal dolgozó esztergagépet Az első meglepetés tehát már a bejáratnál ért. Később, amikor már javában beszélgettünk, a két kezét néztem hosszt) időn keresztül. Keskeny. ánolt keze volt, s ahogy masvarázott furcsa volt elkérhetni ezeket a nehéz, féké** vasak között Észrevette és nevetve mondta: — leány korom ban amik- kijöttem a gyárból, a leejo! ban arra vigyáztam. hoc ölvan lesven a kezem, mint tisztv’se’őnőké. Csak ezé irigyeltem őket. ezért ápo’ tam magam elkeseredett*’ Talán szégyelljem volna, b észreveszi valahol hogv ke szos szakmában va ffvök é örültem, ha kezotm ti*án iro dpi dolwvzönak ítéltek. EÜkomolyodik — Azóta persze tudor- mén hogy a tintafoltos k' ugvanolvap piszk-snak ha mint a vssporos De azért, kezeimre most 1« büszke ve gyök — nevet fel újra. Tizenhat éves korában C bakházáról került fel Pest- Ipari tanulónak ő repült k ntoliára a családi fészekbö1 hogy emherré vállon A le kisebb, talán a legkedveseb’ is. — a hetedik everek volt Vonzódott a génekhez, irwv ♦prrzerelő szeretett vein-’ tenni, de már rom jjitott bgb- a számára. Női' foglalkozáshoz» szövéshez nem volt kedve — fgr lett esztergályos tanuló. Nyolcvanén kezdték lánvok ezt a számukra szokatlan mesterséget, ma már csupán egv—-két hírmondó maradt belőlük. Ügy látszik beigazolódott a mese: a legkisebbnek van a legnagyobb akarata, bátorsága. Tarulóidpiónek második évét már Szolnokon, itt a Cukorgyárban töltötte, ttt lett szakmunkás le é* azóta í* itt dolgozik. Brrvit mond magáról és most én faggatom: —• Hogyan él. elégedett a s*nkmáiával? Nem nehézbe a munkai Kitér a válasz, elől, viaszé jára fordítja: — Azt hiszem elégedettek velem. Kiváló dolgozó vagyok. Évenként újabb ipari tanulókat nevo’ek, most egy érettségizett fiút tanítok .flm-es gyerek, csők szigorúan kell forni. mert szeret el- mászkálni a gép mel’ől Egyébként kót idős srakmun- bástársam után én vagyok a mnv’óöí! tyőT-r*d''l. hogr a délutáni műszakban ők nm csenek bent és akkor én osztom ki a munkát a férfiaknak. mindenkinek. Tekintélyem is van hiszen nagyrészük fia*n1abb a szakmában, mint én. Hánv éve van a gyárban’ — Tíz éve az esztergapad mellett. Űiabb meghökkenés, gyors számolás magamban, szóval huszonhét éves. Nézz* — mondja, — az előbb azt a dolgot a szigorúságról csak azért mondtam mert engem is így neveltek. Szigorúan. És én megszerettem » génemet, nem hagytam magám. — Volt egv öreg tanítóm Ht Törőcsik Pista bácsi — most már nvucdftban van. — ő aztán igazán szigorú vol* Kiabált szidott ha kellett nem . tisztelte” bennem a nőt. hát miért tiezmltom ér a tanulógyerekeimben a fér fit? — Űjra nevet — Különben is az én szakmám fizikailag nem nehéz. (így mondja — az én szakmám.) Higgye el, hogy rendesen végig dolgozom a nyolc órát de én a gyári munkámban testileg még nem fáradtam et Figyelni, számolni és érezni a felelősséget a tized- milliméterekért, ez a fárasztó. Most már kérdezés nélkül is beszél. Érzem, hogy „otthon” van a témában. — Általában a kényesebb munkát végzem. A gépkocsik részére szelepcsiszolást, csapszegeket a traktorokhoz dugattyúkat Ha ért a motorhoz tudhatja, hogy mit jelent a szelepek pontos zárása, a dugattyúk mérete. Még sohasem Jött panasz a garázsból, hogy elrontottunk volna valamit. Érezni kell a gépet, a reme-, gését. a hangját ismerni. Soha nem tudnék más munkát elképzelni magamnak, mint ezt amit ugyan nem választottam, de nagyon megszereltem, — itthon vagyok már egy ideje, nyolc hetes a gyerek és még egy darabig tart * szabadság, de nincs olyan Pap, hogy ne jutna eszembe a gyár, a műhely. Megszoktam és talán a szakmámra is épp olyan büszke vagyok, mint a kezeimre. Senki ©lőtt nem titkolom, hogy mivel keresem a fizetésem. Érzem, Eogy jól választottam. Tudja mennyi a fizetésem? — kérdezi hirtelen felvetve a fejét. — Ilyenkor, kampány idején kétezer forint felett, de az ezierhatszázat egész évben elérem. Hát nem érdemes szeretni azt a szakmát, amit így megbecsülnek fizetésben is? _ Látom csillog a szeme, ahogy beszél. — Engem Is szeretnek A jutalomosztáskor nem feledkeznek meg rólam soha. Tavaly mentem férjhez, a férjem is itt dolgozik a gyárban. Azt hiszem ismeri a lakás- helvzetet mindenütt egyfor ma Ttt fs rengeteg igérvló volt. IV '“is ez év októberében már megkentük ezif a lakást, tavaszra pedig a fürdőszobát !s berendezik Örülök neki. 'tszoha, gázfűtés Hát nem ■drmes szívet adni a mun- íba? Elhallgat. fejét útra lehnit- a, mintha szégyellné, hogy anyit beszólt. — Na, de ha nagvon sok 'nziik lenne csak itthon áradná? — kérdem — Nem — mondja és űjra 'veti a fájót Tízen*'at óve* >rom óta gép mellett állok s még soha nem kívántam agy jó lenne abbahagyni. Kineveti magát, úgy folyatja. — A háztartást fey is ellátni, ha meg eeész nap itthon cmék, elnevelném a fiamat, ''ért aPnvtt kónVeztetPém. — Szóval fia van — mon- iom. — Igen, Pistike. Az apja ereaztnevét kapta, ifjabb CapoJcsi István. Amikor elbúcsúzom, megfogom keskeny kezét, meghajtom magam, de még így fel magasabb vagyok nála Százötven magas lehet — villan a fejembe. Ahogy megyek visszafelé a városba, fejemben rendezgetve az új anyagot, a témát, arra gondolok, hogy az írás címe .az. esztervályoranő” lesz És akkor hirtelen eszembe jut, hogv amikor először megláttam a lakása ajtajában én is tisztviselőnőnek néztem. Erdélyi György Gazdasági munkánk kulcs-kérdése: a termelékenység emelése 4 1ig van olyan dolgozó, aki ne szeretne többet keresni, kulturáltabban, jobbéin élni. Ezek a természetes egyéni törekvések találkoznak nálunk a társadalom célkitűzéseivel, s az egyes ember boldogulása elválaszthatatlan az ország gazdasági fejlődésétől. Az életszínvonal emelésének feltétele, kimeríthetetlen tartaléka a termelékenység emelése. Nem véletlenül esett olyan sok szó pártunk VTTI. kongresszusán gazdasági építő- munkánk kérdéseiről. „Magyarországon a munka termelékenysége még nagyon elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. E tekintetben mi a szocialista országok sorában még mindig a táblázat alján vagyunk. A munka termelékenység növelése mindenekelőtt a jobb termelŐ- eszk őzökön a műszaki színvonal fejlesztésén múlik” — állapítja meg a VTTt. kongresszus beszámolója. A kongresszusi beszámolóból a* is kitűnik, hogy az egymással összefüggő gazdaságpolitikai intézkedések egész láncolata azt a célt szolgálja, hogy a békés világgazdasági versenyben mi is bebizonyítsuk szocialista társadalmi rendszerünk fölényét Ezt segíti a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése, s iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése Nyilvánvaló, ha azokat az iparágakat fejlesztjük elsődlegesen, — amelyekben a természeti és gazdasági adottságaink a legjobbak, s a termékek leginkább megközelítik a világszínvonalat eleve növekszik a társadalmi munka termelékenysége. — Ugyanezt a célt szolgálja beruházási politikánk- az ßj. korszerű üzemek létesítése, a meglévők rekonstrukciója, avagy a vállalatok átszervezése- a túlságosan szétforgácsolt üzemek ésszerű összevonása, a termelés magasbbfokú koncentrációja. |/«1on ezek a* országos, v sőt nemzetközi szintű intézkedések azt jelen tik-e. hogy jelenleg az üzemekben másodlagos, vagy jelentéktelen feladattá zsugorodott a termel éken vség emelése» Szó sincs erről. Vegyük például az üzemek Összevonását. A szétforgácsolt vállalatok adminisztratív egyesítése önmagéban aligha jár gazdasági haszonnal, ha nem követi ezt mélyen szántó hetső átszervezés’ a gyártmányfejlesztés és a VMK összevonása, a gének és a gyártási profil átrendezése. A termelőerők fejlesztését nem a* összevonás, hanem a termelés nagvohbtokú fcon- rentrádóláosk megfelelő korszer ű munkaszervezés és teehnnlézjjj alVatmazá- sa jelenti g mindezek a vállalatok vezetőitől és munkásaitól kívánnak nagyobb erőfeszítést De így vagyunk sok más feladattal 1* A teehnflm fnU.-c—tóse Űj, korszerű üzemek létesítése megkívánta n beruházási eszközök nagyfokú koncentrálását. Ez az országos célkitűzés csak akkor valósulhat meg maradéktalanul. ha a vállalatok nem támasztanak felesleges beruházási igén veket. ellenkezőleg a legcélszerűbben felhasználják a rendelkezésűkre bocsájtott eszközöket A gépek, a be rendezések és az épületek jobb kihasználásával többműszakos üzemével nemcsak új terme1 ők a pacit ások beruházását tehe'ik feleslegessé, hanem helyileg is közveti«1 ül növelhetik a termelékenységet ha a műszakszó mok növelése révén felszabadítják a kor- szerűtlen és elavult gépeket. Ilyen irányú kezdeményezéssel találkoztunk a j ászherényi Aprftógépgy árban. a kisújszállási Faipari Vállalatnál. Utóbbi a termelékenysége növelésének közel háromnegyed részét beruházás nélküli belső szervezeti intézkedésekkel oldotta meg. A meglévő termelőapparátus Jobb kihasználása azonban tervszerű és átgondolt szervezőmunkát igényel. M helyi üzemszervezői é* és technológiai rrvun- ' ka szerepe tehát egyáltalán nem csökkent A haladás módja nem az, hogy a helyi vezetők benyújtják a számlát „így és fgv fejlesztem a termlékenységet, csak ennyi meg ennyi pénzt kérek”, hanem a meglevő lehetőségek legjobb kihasználásával bizonyítani minden üzemben a szocialista munka fölényét A gyáron belüli magasfokú szervezettség. 9 a korszerű módszerek meghonosítása csakis tudományoson megalapozott vezetés műve lehet Az ötletszerű kampánymunkával csupán látszat ered mén veket lehet produkálni. Több vállalatnál már felismerték ezt » önálló üzemszervezési csoportokat alakítottak, ■ elkezdődött a termelési folyamatok tudományos elemzése és átgondolt szervezése. Erre az útra tért a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ahol az év második felétien elért eredmények igazolják útjuk helyességé*. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat gépparkjának átrendezésveiL a futószalagsor Jobb kihaíaná- 1 ásóval 25 százalékkal növelte termelékenvségét és ezzel az ország hasonló jellegű feldolgozó üzemei közül az élne került Másutt egy-egy műhely munkájának felmérésére, korszerű átszervezésére műszaki közgazdász brigádok vállalkoztak, « néhol valóságos kincsesbányákat tárnak föl A jászberényi Fémnyomó és Lemezára gyárban közgazdasági osztályt hoztak létre, amely a műszaki és adminisztratív ellenőrzés egy kézben tartásával iparági viszonylatban is számottevő eredményt ért eL Amikor a vállalatoknál részlete» veezteségjdő tanulmányokat készítettek, »ok vezető rádöbbent, hogy ■ irmuké idő egy harmada, vagy egynegyede szervezési, anyagellátási, fegyelmi stb hibák miatt veszendőbe megy Akkor történtek bízonyo» intézkedések. Most érdemes újólag felmérni a helyzetet, s számba venni a fejlődést A haladás vajmi csekély. A tartalékok kisebb-nagyobb mértékben még jó munka esetén is újra képződnek. gjok helyi vezető azon" ban nem is nagyon akarja az összes belső tartalékait fel tárni. Azért sem, mert a ténylegesen meglévő lazaságok, nagy veszte- ségidők rossz színben tüntetik fel az üzem. a műhely munkáját de mégim- kább azért mert sohasem árt „egy kis biztonsági tárta’ék’" Ezekre a tartalékokra, ha a szükség úgy hozza, fény derül, s ilyenkor a műhely, az üzem szokásos teljesítményének néha másfél-kétszeresét produkálja. A termelés szervezése, fejlesztése; tudományos alapon sokoldalú, gazdasági elemző-számító munkát igényel, s megköveteli a vezetés pontos és gyors informálását Különösen fontos ezért a friss és megbízható adatszolgáltatás. Azt a vezetőt nem érheti meglepetés, aki ismeri az anyag, az alkatrészkészletek naprakész állományát a gyártmány átfutási idejét normaóra szükségletét a termelés különböző fázisaiban. így van az példá.J a mór említett Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál is ahol az egyes üzemrészek vezetői a hónap megkezdése előtt a fenti kérdésekről részletes kimutatást készítenek. Ez egyben biztosítja a műhelyek munkával való „telítettségét" és kizárttá teszi az üzemen belüli munkanélküliséget A munkások támogatására és alkotó kezdeményezésére is csak az a vezető tarthat igényt, aki pontosan tudja, mit akar. A munkások, ha körültekintően, s velük egyetértésben intézkednek, képesek, pillanatnyi látszólagos érdekeiken is felül emelkedve segíteni a termelékenység emelését. Erre utalnak például az üzemi normarendezések tapasztalatai A kongresszusi versen vffiOfr valóm eredményei még világosabban mutatják, hogy a dolgozók javaslataikkal kezdeményezéseikkel segítik a vezetést rendteremtő munkájában és a saját soraikban Jelentkező lazaságok ellen is fellépnek A dolgozók növekvő aktivitása mutatja, érzik és értik, hogy ötéves tervünk sikerének az életszínvonal további emelésének záloga a termelékenvség tervszerű emelése. Ahogy Kádár elvtárs a kongresszusi beszámolóban mondotta: „A munka termelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér, mint az imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam." jt r üzemi párt- é® sznk- ” szervezet feladata, hogy ne „elvileg és általában”, hanem nagy hozzáértéssel — a szakmai és a helyi viszonyok konkrét ismeretében — seofisék a termelékenység célkitűzésének teljesítését Igv például érdemes tanulmányozni a rokonszakmában dolgozó más vállalatok gazdasági és konkrét termelékenységi eredményeit, ■ az élenjáró munkamódszerek és szervezési tapasztalatokat. S ezeket az ismereteket hasznosítani lehet már az 1963. évi tervek összeállításánál te. Az idd fapasztalatok mérlegének elkészítése, s az új esztendő tervének elemzése fontos tanulságokkal szolgálhat: vajon milyen intézkedésekkel kívánja a vállalat az 1963 évi termelékenységi tervet teljesíteni, elégségesek-e ezek, s hol van lehetőség új tartalékok számbavételére, A Vili. pártkongresszus szellemében rövid idő alatt pótolnunk kell lemaradásainkat s a munka termelékenységének magasabb színvonalával hazánkban te példáznia kell a szocialista munka fölényét a békés gazdasági versenyben S ez népi csak az országos intézkedéseken múlik, egyre nagyobb és hozzáértőbb erőfeszítést igényel a gyárak, üzemek vezetőitől és munkásaitól. öregek a munkahelytől v évvel több ? még egy évvel tovább dől gozik mert mánt 6 mondta, eredetileg arra gondolt, hogy még vagy nyolc évet dolgozna a nyugdíj előtt. A hatvanhét éves Takács bácsi is ráhúz még egy esztendő* Pénzhita!mat kaptak mindnyájan Hogy mennvit’ Azt nem árulom el. hiszen férfi - szolidaritás is van, de elégedettek, voltak vele Na. persze nem megy mész helyre a kis kvlrtnpénz, legtöbb he lyen az unokák karácsonyi ajándéka bővül ebből. Meglepetés volt az is, hogy börmellényt. adott részükre a vállalat, ami a mostani hideg napokban bizony nagyon elkel. Könnyebb be- oezt ás, fizetésemelés — ezek tartoznak még a hivatalos ajándékhoz Mégis a legnagyobb örömet o baráti hang és az őszinte megbecsülés jelentette. A vállalat vezetőinek érdeme, hogy ezt létrehozták, hogy igazán örömteli karácsonyt hoztak nyugdíjba készülő dolgozóiknak. — egy — Fiatal i Rúc^ú az évtől és Lehet még eg} Tudósítást kellene frtiom, de az esemény olyan kedves, jó érzést keltő volt, hogy a szárazhangú tény- közlés nem fejezné W igazán a történteket Huszonöt, a jövő évben nyugdíjba ndutó dolgozó ült össze vezetőivel az Autóköz lekedési Vállalatnál Közülük talán a beszélgetést megnyitó vállalatvezető »ott a legfiatalabb A dicsretnél és a köszönetnél jobban beszéltek a meghatott tekintetek, a aok- sok év gondjától nőtt és erre a Ids időre kisimuló barázdák az idős arcokon. Mert szemlelet, megbecsülést kaptak ezek az emberek és nehéz munkáséletük utolsó szakában sok könnyebbséget munkatársaiktól, a fiataloktól. t Nyolcán január elsőién kezdik meg pihenésüket Mindnyájan kiváló jelvényes dolgozók. Többen viszont Itt a megbeszélésen harcolták tó a „hosszabbítást”. A hetvenhárocn éves Téglás! bácsi
