Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-23 / 300. szám
1962. december 23. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP s SZERETNI KELL AZ ANYAGOT Valami elkezd... és végtelen türelemmel formálni Eredeti szakmája asztalos, de munkakönyvé szak- képzettségi rovatába bátran be lehetne irni: Dóba László ezermeste \ Saját bevallása szerint egyedül az elektromos szakmában járatlan, csak a kisebb javításokat tudja elvégezni a rádión és egyéb villamos berendezéseken. Dolgozott már a vasiparban is, ott szerszám újításait alkalmazták. Mostani munkahelyén, a kisújszállási Faipari Vállalatnál az utóbbi két év alatt huszonkét újítását valósították meg. Mindössze harminchárom éves. Amikor arról faggattam, hogyan lett sokszoros újító, hosszan gondolkodott, aztán meglepő választ adott: — Amikor a gyár áttért a játékgyártásra, nem volt sem tervező, sem készítő szakemberünk. Az üzem léte pedig megkövetelte, hogy új, a többi gyárral szemben versenykénes gyermekjátékokat készítsünk. Megbíztak, hogy néhány munkatársam bevonásával próbálkozzunk új gyermekjáték készftéssel. így kezdődött és ebben volt egy kis kényszerítő körülmény is, hiszen csinálni kellett Szerencsére sikerült. — Ez persze csak az egyik oldala a dolognak — neveti el magát. — Az első sikerek pénzt is jelentettek és tekintve, hogy az mindig jól jön, a több kereset lehetősége újabb tervekre ösztönzött. A kettős hatás meghozta az eredményt, öt kitüntetés — amelyből három kiváló dolgozó jelvény, — mutatja, hogy az erkölcsi elismerés megvolt. Emellett az anyagiakban sem volt hiány. — Negyvenezer forint körül van az az összeg, amit ezideig újításaiért kapott. Csupán tavaly több mint 20 000 forintot számoltak le részére újítási és ötletdíjként. Az eddig végzett munka pedig kamatozik is. Például egy régebbi játékát most vezették be Szegeden a játékkészítők. Minden eladott darab értékének két százalékát megküldik részére, a játék tervezőjének. Nem kis büszkeség az sem, hogy nevét az egész iparban jól ismerik. Elképzelései, az azok nyomán született gyermek politechnikai játékok a világ minden tájára elkerülnek. Angol, holland, szovjet gyerekek azon a játékon nevelődnek szórakozva, amit a kisújszállási asztalos otthon az ő két gyermeke között megálmodott és formába öntött. Mert ahogy ő mondja, elsősorban nekik készíti, a sajátjainak a játékokat, ök egyben a legfőbb meósai is. Apjuktól örökölt szakértelemmel nézik az új tárgyat és ha nem elég tartós, ők bizony azt is bebizonyítják gyorsan. Jó pár összetört játék a tárgyi bizonyíték erre. Keveset beszél magáról és gyermekein kívül legszívesebben a műhelyről szól. Arról, hogy ma már egész tervezőgárdájuk van, saját nevelésből. A legbüszkébb arra, hogy eddig minden új tervezésű játékukat elfogadta a kereskedelem és az exportáló vállalat. — ö maga tervrajzok nélkül dolgozik. Ha egy ötlete megszületett, azonnal nekiáll és készíti, aztán közben módosít rajta — nem egyszer egészen addig, míg meg nem találja a végleges formát. Bár nem a szavak embere, azért egy mondatában eredményeinek, sikereinek titkát! elárulta. így mondta: Szeret- j ni kell az anyagot és végtelen türelemmel formálni. Erdélyi György ATOMENERGIÁVAL FÜTÖTT VAROS A svéd technikusok, dinamit segítségével hatalmas, negyven méter magas barlangot vájtak az Ojeste hegybe, „bevonták betonnal és atom-erőművet építettek benne. Ezzel párhuzamosan hőelvezető berendezést is szerkesztettek. Atom-erőműveket ugyanolyan elvek alapján építettek, mint külföldi kollégáik, tehát az atomenergia hőforrásként szolgál. A hatalmas kályhák rostélyain — az atom helyettesíti a szenet. SZAKTANÁCS A törzsbaromfik téli áthelyezése A TÖRZSBAROMFIK egészsége és a több tojás termelés ige® sok tényezőtől függ. Egyik-másik hiányában a jól takarmányozott, egészséges és termelő szervezettel rendelkező tojóegyed sem képes kifejteni a benne rejlő termlési képességeket. Az állati szervezet termelő- képességére és egészségére nagy hatással van a levegő összetétele, hőmérséklete, páratartalma. Télen az állatok a nap nagyrészét az ólakban töltik a kellemes környezetet tehát ott kell biztosítani számukra. A jó téli ólazás alapfelételei hőmérséklet, levegőcsere, fény, almozás, állatsűrűség. Ismeretes, hogy a tyúkok tojástermelésére a 8—20 Celsius fok hőmérséklet a kedvező. Az 61 hőmérsékletét ne engedjük télen sem 6 Celsius foknál alacsonyabbra süly- lyedni, mert ebben az esetben a tojástermelés csökkenésével kell számolnunk. A hőmérséklet 14 Celsius foknál magasabb se legyen, mert akkor már párás, meleg lesz a levegő és a szellőztetés alkalmával az állatok könnyen megfáznak. Az ólak mesterséges fűtéséről nem szükséges gondoskodni, az állatok által termelt hő, mélyalom, vagy öregalom alkalmazása biztosítja a kellő hőmérsékl etet. A baromfi különösen a hőingadozásokra igen kényes, ezért a belső és a külső hőmérséklet közötti különbséget fokozatos átmenettel kell kiegyenlíteni a kiengedd ^lkaiméval Téli időszakban az ól legmagasabb oontján annvi szellőzőnvilás lesven nyitva, hogy a hőmérséklet tíz—tizennégy Celsius fok körül legven. Az ól levegőiének meefe- lelő összetételit és páratar- tpim-sf s7pii^i-.a+A<;qo] biztosíthatjuk. A szellőztetés akkor megfelelő, ha tiszta, kifoeás- talan összetételű levevő kerül az. ólba. az elhasznált., párás levegő pedig eltávozik anélkül, hogv huzatot okozna. A tyűkoknak legmegfelelőbb ha az ól relatív páratartalma 55—60 százalék. Ismeretes az is. hogy a •tar hatására as agyalapi mirigyben hormon termelődik. mely a peteérést gyorsítja és így a tojástermelés fokozódik. A tojástermelé6 szempontjából _ • általában a 12—13 fényóra a legjobb. A rövid őszi és téli napszakban a fény tartalmát — ahol erre lehetőség van — rendes villanyégővel szabályozhatjuk száz tyúkra egy 40 wattos villanyégő szükséges. A TYÚKÓLAKBAN leggyakrabban használt föld vagy betonpadozat hőmérséklete hat—nyolc Celsius fokkal hidegebb az ól hőmérsékleténél. Ezért az állatok alólról való felfázásának megakadályozására almozás- ról kell gondoskodni. Almo- zásra olyan anyagot használjunk, mely rossz hővezető, jó nedvszívó és az egészségre sem káros. Legjobb a száraz, penészmentes szalmaszecska, apró forgács és a zúzott kukoricacsutka 25—30 centiméter vastagságban. Az állatok elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy egy négyzetméterre nagytestű tyúkokból négy, kistestűek- ből ötnél több ne jusson. Leegyekrabhan a zsúfoltan ülő, befülledt állatok fáznak meg. A levegő áramlása a belső fal mellett mindig erősebb Ezért a belső faltól csak 50—60 centiméterre helyezzük el az ülőrudakat. Ezek egymástól való távolsága 40—50 centiméter legven tyúkonként 20—25 centiméter Clőrúd hosszat kell számítani. Tojófészkekből annyit kell készíteni, hogy négy tyúkra jusson egy fészek. A gvöngv- tvúk törzsállományt fél Intenzív tartásmódban (szín fajta, stb.) négyzetméteren- Vént öt—hat állatot s7*nvtya teleltetjük. A szabadkifutó biztosítása Is fontos. A pulyka törzsállományt toióházakban. vagy erre átalakított helyiségben úgy kel’ elhelyezni, hogy négyzetméterenként két állatnál több ne jusson Egyébként télen ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a tyúk törzsállomány beólozásánál. A lúdtörzseknek nincsen nagy Igényük, csak a hideg mSUH, hótól U ifiképp« » széltől kell őket védeni, ezért a legegyszerűbb jól le- vegőző, de nem huzatos ól is megfelel számukra. A férőhelyeket illetően egy négyzetméterre három ludat számíthatunk ott, ahol az ól mellett kifutó is van. Ahol viszont többet tartózkodnak a ludak az ólban, ott csak kettőt. Egyébként ugyanolyan száraz, tiszta almozást kívánnak mint a törzstyúkok. A tojófészkek mélysége 60. szélessége 50 magassága szintén 50 centiméter legyen. Három tojólúdra kéül egy fészket számítani. A ludaknak szabad mozgás kell, mert a korábban tojást rakó ludak, már az el6Ő olvadást fel használták párosod ás ra. a hó alól feltünedező zöld fűfélék evésével is enyhítik szervezetük vitamin hiányát, növelik a betegségekkel szembeni el- lenállóképességüket. A KACSA törzseknek a ludakéhoz hasonló a téli óla- zása. A férőhelyet illetően egy négyzet méterre nagyobb testűekből három, a kisebbekből négy kacsát számíthatunk. A kacsáknál az ó'a- zás mellett legkényesebb dolog a szellőztetés. Inkább nyitott felső ablakrészekkel teleltessük a jószágokat, mint bezárt, nyirkos, átnedvesedett almú istállókban. A kacsa és a lúd szereti a friss levegőt, a hideg nem ártalmas nekik, ha biztosítjuk a tiszta száraz almot. A kacsáknak télen is szükségük van a vízi kifutóra, hogy tollazatuk átfürösztve, átzsírozva továbbra is jól szigeteljen. A rossz téli almozás és az ehhez kapcsolódó hiányos takarmányozás nemcsak a tojástermelés csökkenését, vagy megszűnését jelenti, hanem az állomány jelentős elhullását is okozhatja. Fontos tehát, hogy az elmondottak figyelembevételével a termelőszövetkezetek, s a háztáji baromfitenyésztők is jobb tartási körülményeket biztosítsanak állományuk részére. A fáradtság és a befektetet* költség bőségesen megtérül Mohácsi Imre a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat központi szaktanácsadója Kultúrmlsszió a tanyákon | „Ide a legjobb előadók kellenek" | Akik viszik, s akik kapják a tudást Hatalmas kiterjedésű, közel hetvenezer holdas a karcagi határ. Errefelé is megritkultak már a tanyák, az egykori lakók a sártengerből beköltöztek a városba, vagy a majorközpontokba. Ám, jelentős még az olyan családok száma, amelyek a tanyán élnék, lényegében elzárva a technika vívmányaitól, a kultúrától. Róluk szól most ez az írás, s azokról, akik vállalva az áldozatot — erőt, fáradtságot, időt nem kímélve, viszik a tudás, a szép szó erejét a karcagi tanyák népének. NYOLC KULTÜRKÖZPONT Karcagon a kulturális szervek, intézmények és a társadalmi szervek felosztották maguk között az öt térmelő- szövetkezetet. A Déryné Művelődési Ház például a Lenin Tsz-ben segíti a kulturális munkát. A művelődési ház autóbusza azonban 1960 óta nemcsak a Lenin Tsz majorjait látogatja, hanem az egész határt — Nyolc kultúrközpontban rendezünk hetenként ismeret- terjesztő és filmelőadásokat — mondta Fási Miklós, művészeti előadó. — Ezek közül pl. a ldskulcsosi iskolában, a Május 1 Tsz „Táncsdcs”- üzemegységében, a Tilalmasi Állami Gazdaságban hetenként kétszer, míg a botoná&i, a karcagpusztai iskolában, a sebeséri tanyaközpontban, a magyarlaki kísérleti gazdaságban, újabban pedig a Lenin Tsz Gergely-üzem- egységében hetenként egyszer tartunk ismeretterjesztő és mozáelőadást. Pénteken (december 21-én) indul első Ízben az autóbusz a Lenin Tsz újabb üzemegységébe: Karcagpusztára, december 28-án ped'g a Cserháti üzemegységbe látogat el. összesen nyolc kultúrközpon- tunk van a külterületen. A KÖZÖNSÉG Kérdés: megéri-e a fáradságot a művelődési ház munkatársainak, a TIT. helyi szervezete előadóinak a „tanyajárás”? Feltétlenül. Az előadásokon átlagosan negyA Ganz-M AVAG Híd gyár dolgozói befejezték a szolnoki Tisza-hid vasszerkezetének szerelését. Képünk azt ábrázolja, ?m’kor s^ctszerriték az utolsó darut és átadták a hídfeljárót az útburkolóknak. vénén jelennek meg, sokan 3—4 kilométert is gyalogolnak, hogy ismerkedjenek az űrhajózás, vagy az emberi test anatómiájának titkaival, s utána megnézzenek egy filmet. A közönség hálás, még a Béke Tsz sebeséri üzemegységében is, pedig ott igen mostoha körülmények között, rozoga padokon, cementes zsákokon ülve hallgatják az előadást. A tsz vezetősége régóta ígéri: rövidesen kulturáltabb körülményeket teremt a raktárszerű helységben, ám az ígéret mindmáig ígéret maradt. Ennek ellenére itt is, akárcsak a botonási iskolában, ugrásszerűen növekedett az idén a hallgatók létszáma. VÁLTOZATOS TEMATIKA, SZÍNVONALAS ELŐADÁSOK ' Hitter Piroska, a TIT karcagi szervezetének titkára rendszeresen ellenőrzi a tanyavilágban megtartott ismeretterjesztő előadásokat. Milyen tapasztalatokat szerzett az utóbbi időben kőrútjain? —- Először is azt — válaszolta —, hogy helyes volt a hallgatók véleményé* is kikérni, figyelembe venni aa idei ismeretterjesztő program összeállításánál. Kiderült ugyanis, hogy az érdeklődés rendkívül szerteágazó Éppen ezért egészségügyi, jogi, politikai, pedagógiai, irodalmi, mezőgazdasági témájú előadásokat iktattunk a programba. — Melyek a le^épszerűbb előadások? — Az egészségügyi, politikai, mezőgazdasági és irodalmi témájúak. Persze, a* idei népművelési szezon Végéig változhat toég á sorrend... — Általános tapasztalat az is, hogy a sikeres, a törzs- közönség kialakulását segítő előadások legfontosabb feltétele a jó előadó. Ide valóban a legjobb előadók szükségesek. Ilyen előadókban Karcagon sincs hiány. Szívesen hallgatják pl. Sáfár László, Erőss András, Kovács Károly, Kulcsár Pál, Papp István, dr. Csávás István, B. Major László, Szálai István pedagógust, dr. Nagy Gyrögyné, dr. Mohai Ferenc orvost, Czakó Etelka, Szűcs Erzsébet gyógyszerészt, Bíró Lászlót a művelődési ház igazgatóját, de ugyanezt mondhatom a többi előadóra is. A TIT karcagi szervezetének ötven tagú előadó gárdájából lob. húszán tartanak rendszeresen előadásokat a karcagi tanyavilágban. — bubor — Betlehem Sze mélyvovattál utaztam Budapestre. Az egyik megállót elhagyva. nifílik az ajtó s felhangzik a „Mennyből az angyal” című kis karácsonyi ének. Meglepődve fordultam a hang irányába és megláttam a kis énekest. 12—13 éves ei- gánygyerek, kifordított — itt-ott már molvrágta — birkabőr bekecsben, kezében a maga szerkesztette. fából készült betlehem. Magánszámát befejezve körbejárta az utasokat. csaknem mindenki a zsebébe nyúlt, s hullottak a forintosok a kopott sapkába. Amikor hozzám ért. megállítottam, s faggatni kezdtem• „Váltottál jegyet?” — kérdeztem e’őször. „Váltottam hát!” — felelte. „Meddig?” „Szentmártonkátáig” „És hogy jutott eszedbe vonaton betlehemeim?" „Nem én találtam el, hanem édesapám meg édesanyám, ők mondták, hogy itt adnak a legtöbbet, mer aki utazik, annak már nem számít egykét forint.” „Üttörő vagy?" „Az hát!” — mondta büszkén, s szemlátomást kihúzta masát. „És a Jézuska hozta az ajándékot karácsonykor?" „Ugyan ne tessék már azt hinni, hogy én olyan kisgyerek vagyok, hogy még azt sem tudom” — méltatlankodott. „Hát akkor miért kéregé'sz? Szegények vagytok?” „Nem vagyunk mink! Dolgoznak édesapámék. Van nekünk minden, ami kell. Ez meg nem kéregetés, szerepelek érte. Ez belépődíj!” Utitársaim élénken derültek eszmecserénkén, s még egy utolsó kérdést tettem fel a gyereknek. „Hányadikba jársz V* „Hatodikba, és jó tanuló vagyok!” Azzal nagy , Dicsér- tesséket” köszönve tovább folytatja útját, csak nekem súgta oda, hogy a többiek ne hallják: „Előre”. Megjegyzést nem fűzök az esethez, önmagában is eleget mond arról, hogy nemcsak a cigány- rryerekeket kellene kötelezni iskolába iá- rásra, hanem a szüleikre is ráférve egy kis nevelés, hogy leg- zlább öntudaíuk felébredjen. Törődjünk velük is egy kicsit! Bohuczkj Éva
