Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-22 / 299. szám

T9*V?. december 22. •SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 L2 Szocialista brigádok a kunszentmártoni járásban A szocialista br'gádirozgalom nemcsak a nagyüze­mekben hódít, egyre több követője akad a vidéki vállala­toknál, gépállomásokon, szövetkezetekben, kereskedelmi egységekben. A kunszentmártoni járásban közel ötezer dolgozó versenyez 72 brigádban a szocialista címért. Szakfelügyelet — társadalmi munkában Legutóbb a járási pártbi­zottság hívta össze e brigá­dok vezetőit, legjobb tagjait, hogy megbeszéljék a ver­senymozgalom jövő évi fel­adatait, módot adjon a szocialista brigádok tapasztalatainak, módszereinek átadására, lehetővé tegye munkájuk eredményének szélesebb körben való megismerését. A megbeszélésen Garáz István, a járási pártbizottság titkárának megnyitója után Kakuk Mihály, a járási vb tagja tartott vitaindító elő­adást. melyben kimerítően foglalkozott a szocialista bri­gád címért folyó verseny el­vi kérdéseivel. A szocialista brigádok életében fő célként a természetességet jelölte meg. Ne legyen a felajánlások­ban. illetve a feltételekben egyetlen olyan pont sem, amely erőltetett mely el­tér a természetes minden­napi élettől. Nincs értelme pl. erőltetni fiataloknál a kollektív mozi- látogatást. amikor kettesben — s legtöbbször nem bri­gádbélivel — óhajtanának moziba menni. A megbeszélés részvevői helyeselték az előadó fejte­Eladó „tányér múzeum“ A Viharsarokban sokan is­merik özv. Farkas Gyulánét, a békéscsabai híres ószeres asszonyt. Az övé az újságok­ból és a filmhíradóból is­mert „tányérmúzeum”, amelynek darabjait fél év­százada gyűjtötte konyhája falán. A fehérhajú „Farkas néni” most kénytelen-kellet­len „nyugdíjba vonul”. Nyolc­vanéves korában megbete- gedett, s emiatt a főváros- '' bán lakó lányához költözik. A tányérgyújteményét alkal­mi áron eladásra ajánlotta fel a múzeumoknak és a műgyűjtőknek. getéseit — s nagyon is egyet lehet érteni vele. örömmel hallottunk arról is, hogy a mozgalom eredményei bizta­tóak. Elősegítették, hogy a kunszentmártoni FMSZ, a Kunszentmártoni Gépállomás és a kungyalui Zöld Mező T jrmeiőszövetkezet elnyerje a Megyei Pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vándorzászlaját. A Szolnok megyei Tejipari Vál­lalat kunszentmártoni üze­me országos szinten második helvezést ért el. A mezőgazdaságban is egy­re jobban terjed a szocialis­ta munkaverseny. Igen jó kezdeményezések születtek a tiszasasi Rákó­czi Tsz-ben. ahol a brigá­dok munkáját havonta ér­tékelik és az élenjárókat jutalmazzák. Kakuk elvtárs előadásában arról is szólt, hogy sok he­lyen még döcögősen megy a munka. Különösen az elért eredmények nyilvánosságra- hozatala, propagálása lehet­ne jobb. Ezen a közeljövőben változtatni kell. amihez a pártbizottság is megfelelő se­gítséget szándékozik adni. Fúj a szél. Belekapaszko­dik a vékonytörzsű, kopár jegenyékbe, s úgy megropog­tatja őket, mintha le akar­ná sodorni az út pereméről. A fák sorát kétoldalt árok követi, azon túl a kietlen, puszta határ. Itt-ott fehérük a mező a laposokban, ellen­tétben máshol a parlag sö­tétjével, ahonnan a decem­beri viharos fergeteg felkap­Az előadás után igen élénk vita alakult ki a megjelent száz szocialista brigádvezető és meghívott között. Leg­több szó a szocialista brigá­dok jutalmazásának elveiről és gyakorlatáról esett. Több felszólaló azokat a módszereket, is­mertette, melyek a gyakor­latban beváltak és eredmé­nyeket értek el általa. Foglalkoztak a szocialista ember formálásának és er­kölcsi követelményeinek kér­déseivel is. Az értekezlet tapasztalatai és útmutatása alapján — úgy vélem — nagyobb lendület­tel jobb szervezéssel kezd­hetünk a jövő évi verseny előkészítéséhez. Födémesi Nándor, a Kunszentmártoni Vasipari Vállalat igazgatója ta, s messze röpítette a ha­vat. Köd van. A távolban alig látni a tanyák körvona­lait. csak a bamahátú, nád- fedeles hodály tűnik szembe. A birkák mitsem törődve a kinti hideggel, a vályúhoz trappolnak. Isznak a fagyos vízből. A hodályban három vasvilla siklik előre a három gondozó kezében, míg végig nem takarítják mindenütt az aljat. Kerekes Pista bácsi a legidősebb, neki jut eszébe először, hogy kinézzen az ud­varra. — Üres a vályú! — szól, s már indul is, hogy a kifo­gyott víz helyébe újra mer­jen. Kicsit mintha fázna. Keze megpirosodik a gémas- kút le-föl futó rúdján. Nem­rég lett juhász, néhány év­vel ezelőtt még a sertéstele­pen dolgozott. Fiatal korában kocsis volt, korán kezdte, úgy mondja felült a bakra, amikor a hajtószárat már meg tudta fogni. 1954-ben belépett a karcagi Dimitrov Tsz-be. — Aztán, mennyi földje volt? — kérdezem tőle. — Nekem fiam, teljes két négyszögöl — így az öreg és nevet. Én meg nem tudtam mire vélni a dolgot, s értet- len képpel néztem rá. Majd megmagyarázta, hogy neki földje sose volt. legfeljebb Sebőknél, a temetőcsősznél. A fia, Jóska is itt dolgozik. Ketten ezemégyszáz munka­egységet gyűjtöttek eddig. Aztán csak a beszaladó ju- hokra figyelünk. Majd beme­gyünk a ' öbbiekhez. Miután végeztek az etetéssel, itatás­sal, lehet már beszélgetni. — Esténként mit csinál­nak? — érdeklődöm, mikor már mindenki elhelyezke­dett. — Olyan jól eltöltjük az időnket, hogy azt maga nem is gondolta — nyilatkozik vi­dáman eg> szőke, pirosken- dős fiatalasszony, Jacsó Já- nosné. ’»sorolja, milyen könyveket olvas, mennyi új­ságot hoz naponta a postás, hogy tudjam, mennyire nem elmaradottak a tanyasi em­berek. — Csak azt is el kellene mondani — szói csendesen a iászol túlsó oldalán ülő férje —, hogy egy baj van ... A végét már egész halkan mondja, éppen csak meghal­lom. A többiek is rá figyel­nek, kíváncsian, ugyan mi a .baj, hiszen jó itt. jól keres­Az általános és kö­zépiskolák szakfelügyeletének ellátása a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya által megbízott, kiválóan képzett pedagógusok dolga. Az okta­tás] intézmények számához viszonyítva a szakfelügyelők létszáma kevés. így aztán az iskolák látogatására évente aligha kerülhet egy alkalom­nál többször sor. A fejlődés, a szükségszerűség ennél töb­bet követel. Különösen vo­natkozik e megállapításunk az általános iskolákra. Tud­valevő, hogy a községekben sok a képesítés nélküli ne­velő, s azoknak a száma is magas, akik jelenleg egyete­men. illetve pedagógiai fő­iskolán hosszabb ideje vég­zik tanulmányaikat. Ezek gyakorlati tudásának fej lesz­nek, jól élnek és mégis... Jacsó morog ültében, aztán kiböki: — Nincs villanyunk Ezt ugyan mind tudják, de már megszokták a lámpát, mióta idekint juhászkodnak. Persze, olvasni is jobb volna villanyégőnél, mint így. Hét végén bemennek a városba szórakozni, de máskor az esti hidegben, sötétségben csak a szomszéd tanyáig botorkál­nak él, tovább nem. Legtöbb­ször Kerekeséknél tanyáz­nak. Pista bácsi tizenkilenc- éves fia tárogatózik, s olyan jó azt hallgatni. Mintha csak megérezte vol­na. hogy éppen róla beszé­lünk, belép Jóska. — Kifogtam a lovakat — mondja, s beugrik a hodály ajtót helyettesítő méteres rá­cson. Eredeti juhász öltözéke olyan nagyszerű, hogy kü­lönb már nem is lehetne. Ne­kem különösen a „dürgő gombos” mellény tetszik. Csillog-villog rajta a sok aranyió, legalább diónagysá­gú gomb. — Ne túlozz, fiam — inti le az apja —. mert bizony nem lovaik voltak azok, ha­nem két kicsi szamár. Nincs ez ellen apelláta, mert valóban szamárfogaton fuvarozza az állatoknak a ta­karmányt a túlsó dűlőről. Nem szégyen az, Jóska még­is szemére hozza a zsíros bá­ránybőr sapkát, aztán elfut. Percek múlva hosszú fado­bozzal tér vissza. A tekinte­tek felragyognak, de senki sem árulja el, hogy mi van benne. A tárogató. Jóska nagy lélegzettel megszólal­tatja, s az a hamis hangok után már nagyon szépen szól. A kemény ujjak köny- nyedén futnak a billentyű­kön, árad a dallam, mint máskor annyiszor esténként. A birkák egymáshoz lapulva, feltartott fejjel figyelnek. Mind a hatszáz, csak csupa fejeket látni, a fehér bár­sony. hosszú orrukat, melyek szinte kivilágítanak a zsiro6 gyapjú bundából. Kint még zordabb az idő. mint délben volt, rossz elin­dulni. Az egyre vadabb ro­hammal támadó szél végig­száguld akadálytalanul a me­zőn és zúgása csakhamar el­nyeli a tárogató bús énekét, hogy a városba ne vigven mást. csak hideget. Fehér Mária tése nem oldható meg telje­sen a tantestületen belül, hiszen a folyamatos szakmai bírálatot, közvetlen segítsé­get nem nélkülözhetik. A már gyakorlott pedagógusok ellenőrzése, képzése, irányí­tása a fejlődés szempontjá­ból szintúgy nagy jelentő­ségű. Az ellenőrző, irányító munka hatékonyságának nö­velése érdekében a tanács mű­velődésügyi osztálya irányí­tása mellett, társadalmi tan­felügyeleti munkaközösséget hoztak létre a kunszentmár­toni járásban. A mintegy tizenhat — pedagógiailag, szakmailag és politikailag kiválóan képzett társadalmi munkás, az osztály munka­tervének végrehajtását segíti elő. E testület fő célja — az egyéb felügyeleti felada­tokon kívül — a pedagógiai és szakmai képzés fejlesz­tése. A pedagógusok továbbkép­zését eddig a járási székhe­lyen, oktatási napok kereté­ben oldották meg. Amióta ez a kollektíva létrejött, a központi oktatási rendszert megszüntethették, s helyé­be a közvetlen és helyi se­gítő munkát alkalmazták. E Hatezer holdon termesztenek vető­burgonyát az állami gazdaságok A zavartalan burgonyael­látás érdekében az idén elő­ször, nagyobb mennyiségű — ötezer vagon — vetőburgonya érkezett a Német Demokra­tikus Köztársaságból és Len­gyelországból. A gazdaságok tehát tavasszal minden ne­hézség nélkül megoldhatják a burgonya-vetésterület nö­velésével kapcsolatos felada­tokat és a külföldről kapott, betegségnek jobban ellenálló fajtákra cserélhetik át a sa­ját készletüket. Az állami gazdaságok az új gazdasági évben tízezer holdon étkezési burgonyát, hatezer holdon pedig vető­gumót állítanak elő. A kül­földi fajták fokozott fel- használása mellett ugyanis tovább folytatják' a hazai, kedvelt fajták elszaporításá- nak több éves programját. A kutatóintézetek 'irányítása mellett a hatezer holdon elsősorban gülbaba, rózsa, somogyi korai és somogyi sárga fajtájú vetőburgonyát termesztenek. (MTI) Válaszol az illetékes JAVUL A KISZOLGÁLÁS November 16-i lapszámunk „Halló, itt Néplap...” rova­tában az Alföldi Üzemi Ven­déglátó Vállalat szolnoki üze­mében tapasztalható — ob­jektív okok miatt — lassú kiszolgálással foglalkoztunk. Mint Jeszenszky Zoltán üz­letvezető közölte: a vendéglő Személyzeti létszámát gyara- píthatták, így a kiszolgálás javult. LEVÁLTOTTÁK A HANYAG BOLTVEZETŐT Tomanjmonostori olvasóink egyike panaszos levelében bí­rálta a helyi földművesszö­vetkezeti boltban tapasztal­ható rendellenességet. Hely­telenítette, hogy az élelmi­szert nyitott fiókban tartják, hol lepi a légy, a por. Figyel­meztetésünkre a földműves- szövetr.ezetek kunhegyesi já­rási központja vizsgálatot tartott a boltban Ennek so­rán megállapította, hogy ol­vasónk észrevételei minden­ben megfelelnek a valóság­nak. Gulyás József, az FJK igaz- eatósági elnöke közölte, hogy a munkáiét hanvagul végző boltvezetőt leváltották, és szabálvtainosásai miatt fe­gyelmi eljárást indítottak el­lene. testület tagjai támogatást adnak a felnőtt oktatás szak- felügyeletének ellátásában. Sőt a tanyasi iskolákba is eljutnak. Előre meghatáro­zott látogatási terv bizto­sítja a munka arányos el­osztását. E munkaközösség már eddig is jelentős telje­sítményt nyújtott. Többek között megvizsgálta a beis­kolázás helyzetét, a lemor­zsolódások okait, a nevelők felkészülését, s az alapis­mereti tanfolyamokkal kap­csolatos kérdések a vizsgálatok iger • >­sítható megáll? ■ r :i­vaslattal szolgál ib­bi munka szempontjából. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a nevelők örömmel fogadták a társa­dalmi tanfelügyeleti rendszer létrejöttét, hiszen jelentkező problémáikra gyorsan kap­nak választ. A látogató fel­ügyelők — ha kell, rögtön­zött mintatanítást tartanak, s az irányitó támogatás, az adott helyzet megkövetelte formáit alkalmazzák, vonat­kozzon az elméleti-, vagy gyakorlati problémákra. A társadalmi munkások következetes és lelkiismere­tes munkája nyomán a ko­rábbi évekhez mérten sokat fejlődött az énekkari mun­ka és a rajzoktatás is. Sze- levényen, Öcsödön és Kun- szentmártonban az iskolák már az évvégi kiállításokra készülnek. Varga Ernő osz­tályvezető elmondotta, hogy az intézmények vezetésnek nyújtott támogatásuk hatása is érzékelhető már. A munkaközösség tagjai látogatásaikról feljegyzéseket készítenek, azt s a közös tapasztalatokat elemzően megtárgyalják, állást foglal­nak. E munkamódszerrel az osztály folyamatos tájékoz­tatást kap a községekben folyó nevelőmunkáról, a je­lentkező nehézségek gyorsabb megoldására így nyílik, most már körültekintően, megala­pozottan, lehetőség. Vala­mennyien igen lelkiismerete­sen, ügybuzgalommal végzik munkájukat. Különösen so­kat vállal magára az öcsödi Szigeti György, s Szalai András cserkaszöllői nevelő. A kunszentmártoni járási tanács művelődésügyi osztálya igen sokat vár e kísérlettől. Az éves tapasz­talatok természetesen többet mutatnak majd ki. Annyi máris megállapítható, hogy a járásban ez a kezdemé­nyezés v eddigiek során be­bizonyította létjogosultságát. Reméljük, hogy olyan mód­szereket dolgoznak ki, ame­lyek e kísérlet teljes sike­téhez vezetnek s a kimun­kált tapasztalatok általáno­síthatók lesznek Szolnok megye többi járásában is. Fábián Péter Harmincai illió hörcsög „terítéken*° A tavasszal indított, min­den eddiginél nagyobbszabá- sú szervezett hörcsögirtó hadjárat jó eredménnyel járt Borsod megyében. Ä szak­emberek számítása szerint szénkéneges gázosítással csupán a megye területén 25—30 millió kisebb-nagyobb hörcsögöt sikerült elpusztíta­ni. A gázosítás zömét ugyan­is a fialások idején hajtották végre, amikor a hörcsögfiak még nem rajzoltak ki á lyu­kakból. Mint az Országos Növény- védelmi Szolgálatnál közöl­ték, utoljára 1937—1943. kö­zött volt rendkívül erős hör­csöginvázió hazánkban. S most — az egymás után kö­vetkező aszályos esztendőié hatására — megismétlődött* Karácsonyra tetőtől—talpig felöltözhet a 33. Ruházati Boltban Szolnok, Beloiannisz u 7 Telefon: 10-84. Karácsonyi ajándékok nagy választékban — méteráru, kötöttáru, cipő és készruha osz­tályainkon. Ünnepi csomagolást eszközlünk a vásárlók kívánságára. Hárommillió köbméter fát termeitek ki az erdészek Az erdőgazdaságok a nagy köbméter fát termeltek ki aszály, a rendkívüli időjárás az országban és szállítottak ellenére túlteljesítették azo- el. A fakitermelés mellett kát a feladatokat, amelyeket nagy gondot fordítottak az számukra a terv előírt. A új erdők telepítésére és az most lezárult gazdasági év- erdőn kívüli fásításokra is. ben több mint hárommillió (MTI) Tárogató a birkahodályban

Next

/
Oldalképek
Tartalom