Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

L / ^ v<Ui*y XJlII. évfolyam 214. szám. Ara 60 fillér 1962. november 23., péntek. MA: Tanítók a népművelés közkatonái A KÍNAI CSAPATOK BESZÜNTETTÉK A TÜZELÉST AZ INDIAI HATÁSON JÁSZBERÉNYI JEGYZETEK TANÁCSKOZIK A KONGRESSZUS Gazdaságpolitikánk biztosítja népgazdaságunk egészséges fejlődését Fock Jenő elvtárs felszólalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusa tegnap Erdei Lászlómé elnökletével folytatta munkáját. Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja szerdán délelőtt szólalt fel. A szerdán és csütörtökön elhangzott többi fel­szólalást lapunk 3—6 oldalán közöljük. Rámutatott, hogy ötéves tervünk első két évének vég­rehajtása során élért ered­ményeink bizonyítják, hogy helyesen alkalmaztuk és megfelelően hasznosítjuk a VIL kongresszus útmutatá- sát. Hazánk általános fejlődé­sét tekintve, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével, és az elért si­kerek megszilárdításával be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocializmust építő népünk­nek. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése jelentősé­gét és hatását tekintve, a munkásosztály hatalmának kivívása és megvédése óta elért legnagyobb sikerünk. Munkásosztályunk és dol­gozó parasztságunk nagy­szerű összefogásának, a párt politikája következe­tes végrehajtásának ered­ménye, hogy az átszerve­zés időszakában — ba sze­rény mértékben is — nö­vekedett a mezőgazdasági termelés. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a népgaz­daság erőforrásainak egy részét erre a célra átcsopor­tosítsuk. Ezután az öntözés, a mű­trágya- és a növény véd ős zer- termelés fejlesztéséről szó­lott, majd Így folytatta: Gazdasági helyzetünk szi­lárd, fejlődésünk ütemében lépést tartunk a baráti szocialista országokkal. — Gyorsabban és ked­vezőbb arányok mellett bővül termelésünk, mint a kapitalista világ sok, nálunk fejlettebb országáé. Az ország gazdasági fejlő­dését összefoglalóan a nem­zeti jövedelem alakulása mutatja: Az egy lakosra ju­tó nemzeti jövedelem a múlt évben 5.5 százalékkal nőtt. A növekedés ebben az év­ben hozzávetőleg ugyaneny- nyi lesz. A növekvő nemzeti jövedelem tette lehetővé, hogy erőteljesen fejlesszük hazánk védelmi képességét, emeljük a lakosság fogyasz­tását és a felhalmozást is. A lakosság közvetlen és közve­tett fogyasztásának növeke­dését mutatja a magasabb belkereskedelmi forgalom, a kibővült egészségügyi és szo­ciális ellátottság, a kulturá­lis szükségletek jobb kielé­gítése. Az ország kedvezően fejlő­dő gazdasági helyzete lehe­tővé teszi, hogy pontosan eleget tegyünk esedékes nemzetközi fizetési kötele­zettségei n knek. Fock Jenő ezután megál­lapította. hogy népgazda­ságunk fejlődése az ötéves terv első két évében, a fő irányokat tekintve, összhang­ban volt a terv céljaival Az ipar termelése 1961— 1962-ben a tervezettnél gyorsabban, több mint 20 százalékkal nőtt, A7 ötéves terv céljaival öcs-rimnehne változik az ipar szerkezete. A nehézipar ter­melésének növekedési üteme meghaladta a könnyűiparét. A nehéziparon belül na­gyobb ütemben (két év alatt több mint 46 százalékkal) nő a vegyipar termelése. A gépipari termelés növekedé­se meghaladja a 25 százalé­kot. Az ötéves terv első két évében jelentős beruházáso­kat hajtottunk végre. Ezek értéke az eredetileg elő­irányzottnál 1961-ben 5 szá­lén mezőgazdasági termés- eredmények következtében kisebb volt, mint az előző években. Valamelyest kisebb volt az évi tervekben szá­mításba vettnél is. Mégis a dolgozók milliói­nak véleményét fejezzük ki, amikor azt mondjuk: szebb, tartalmasabb, gazdagabb és boldogabb lett népünk élete az elmúlt években is. Maga­biztosan állíthatjuk ezt, mert együtt élünk a dolgozó nép­pel, ismerjük gondjukat, ba­jukat, örömüket. Fejlődik közlekedésünk is és sikeresen helytáll a ter­melés és az életszínvonal Megválasztották megyénk küldötteit a Vasas Szakszervezet országos kongresszusára Tegnap délután Jászberényben tartotta küldöttvá­lasztó taggyűlését a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszer­vezetének Szolnok megyei Bizottsága. A „Lehel” munkásklubban megtartott tanácskozáson részt vett Balogh István, a Vasas központ képviselője és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa részéről Falusi Zoltán. Kalmár Frigyes beszámo­lójában elmondotta, hogy a SZOT határozata alapján a jövő év elején újjáválasztják a szakszervezetek vezetősé­gét. E határozat alapján a Vasas Szakszervezet elnök­sége is úgy döntött, hogy összehívja országos kong­resszusát és újjáválasztja központi bizottságát Beszá­molójának további részében ismertette a Vasas Szakszer­vezet megyei bizottságának az év eleje óta végzett mun­káját Megyénk küldöt­tei a kongresszu­son zalékkal, 1962-ben előrelát­hatólag 2—3 százalékkal, a két évben együttesen mintegy kettő és fél milliárd forint­tal lesz több. A beruházások koncentrációja és az építke­zések kivitelezésének idő­tartama valamennyit javult, az előrehaladás azonban még nem kielégítő. A két kongresszus közti időben üzembe helyezett 92 fontosabb ipari beru­házásból, 64 épült vidé­ken. A beruházások érté­két alapul véve 89 szá­zalék jutott a vidékre és mintegy 11 százalék Bu­dapestre. Beruházási tervünk rekonst­rukciós jellege azonban nagy­mértékben meghatározta elő­rehaladásunk ütemét a vi­déki ipartelepítésben. Ennek következménye, hogy az iparban foglalkoztatottak száma Budapesten 50 ezer fővel (9 százalékkal), vidé­ken pedig 100 ezer fővel (csaknem 14 százalékkal) nőtt. Nem vagyunk megelé­gedve a vidék iparosításá­nak ütemével. Még vezető beosztású emberek között is sokan vannak olyanok, akik igaznak vélt gazdaságossági indokokra hivatkozva, gátol­ják a vidék iparosítását. Nincs igazuk a vidéki ipa­rosítás ellenzőinek. Az ötéves terv első két évében az életszínvonal nö­vekedési üteme a kedvezőt­növekedésével együtt járó nagyobb teher- és személy­szállítási feladatok megoldá­sában. Második ötéves tervünk végrehajtása során mun­kánk rendkívül fontos ré­szét képezi: a népgazdaság szerkezetének átalakítása. A két kongresszus között to­vábbi eredményeket sikerült elérni. A nem lebecsülendő ered­mények ellenére sem lehe­tünk elégedettek a híradás­technika és műszeripar fej­lődésével, valamint a gyárt­mányszerkezet átalakításá­ban elért eredményekkel Meg kell gyorsítani a gyárt­mány struktúra átalakítását, hogy az a műszaki haladás­nak, a koszerűségnek, a gaz­daságosságnak, a piac köve­telményeinek megfeleljen. Ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk — mondotta a to­vábbiakban — nem elég a fokozottabb felvilágosító munka. . Szükséges utasítá­sainkat, rendelkezéseinket, valamint a végrehajtás ellen­őrzését megszigorítanunk, de önmagában ez sem jelenthet megoldást. Javítani keli az anyagi ösztönzést is, hogy az ne gátolja, ellenkezőleg, se­gítse a fejlődés gyorsítását. Jelenleg, a különféle előze­tes huzavonák leküzdése itán is, egyes iparágakban három- négy évig tart, míg egy új tennék Boawzatgyártásra ke­rül. Ez egyebek között azzal is jár, hogy ami a tervezés időpontjában műszakilag ha­ladónak számított, mire a piacra kerül, már elmara­dottá válik* Nem kétséges, hogy mű­szaki értelmiségünk alkotó kedvének és lendületének to­vábbi fokozásával meg lehet gyorsítani termékeink mű­szaki színvonalának emelé­sét Fock elvtárs ezután a 20 éves távlati terv kidolgozá­sáról szólott. A 20 éves terv megvalósításával a fogyasztási javak oly bő­ségét kívánjuk elérni, hogy népünk egy főre jutó fo­gyasztása túlszárnyalja a fejlett kapitalista országo­két. A számítások szerint ez akkor lehetséges, ha a termelés továbbra is a je­lenlegihez hasonló ütem­ben nő. Ez .a fejlődési ütem lénye­gesen felülmúlja a tőkés or­szágokét és lépést tart a szo­cialista országokkal. A munka termelékenysé­gének emelésében az eddigi­nél nagyobb ütemet keli el­érnünk. Ez biztosítható, ha a termelés minden ágában al­kalmazzuk a legfejlettebb technikát, korunk tudomá­nyos vívmányait és adottsá­gainkat jobban használjuk ki. Továbbiakban Fock elvtár« rámutatott: 1957—1959 kö­zött a termelés növekedésé A bizottság a hozzátartozó négy üzemnél megvizsgálta a bérszabályzatokban foglal­tak betartását, kivizsgált és elintézett több, bérügyekben érkezett panaszos levelet. Az üzemek műszaki fejlesztésé­nek tervéről összefoglaló je­lentést készített A bizottság társadalombiz­tosítási tanácsa felülvizsgál­ta az egyes vállalatok igaz­gatói alapjainak felhasználá­sát Foglalkozott az iparág nyugdíjasainak szociális helyzetével és erről a me­gye illetékes szerveit tájé­koztatta Ezenkívül ez a szerv felülvizsgálta a bizott­sághoz tartozó üzemek egész­ségügyi helyzetét is­A bizottság beszámolója megállapította, hogy a szak- szervezeti műhelybizottságok az élet követelményeivel lé­pést tartottak és munkájukat megfelel őem végezték. A jövőben a Vasas Szak- szervezet munkáját is az MSZMP Via kongresszusán elfogadott határozat irány­elviéi szerint keü végezni. Az alapszervezetek fő fel­adataként változatlanul a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek megjavítását, a vezetés színvonalának emelését szabta meg a me­gyei bizottság. A Vasas megyébizottság számvizsgáló bizottságának jelentését Gömörf Sándor, a bizottság elnöke Ismertette. A szervezeti élet, különösen a kötelezettségek teljesítésé­ben mutatkozó javulást bi­zonyítja a számadatok alap­ján. A beszámolók és az azt követő hozzászólások után a résztvevők megválasztották a XXIV. országos Vasas kongresszus Szolnok megyei küldötteit. A határozat értelmében Németh István, az Aprító­gépgyár esztergályosa és Cs. Molnár Vendelné, a Fém­nyomó és Lemezárugyár se­gédmunkása képviseli a me­gye vasas dolgozóit az or­szágos kongresszuson. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldöttválasztó taggyűlésére hat dolgozót választottak az iparág kép­viseletében. Ülést tartott a Mezőtúri Városi Tanács Tegnap délelőtt nyolc órakor összeült a Mezőtúri Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Először Lévai Zsigmond vb elnök jelentését hallgatták meg a résztvevők a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról- Soós György, a művelődési cso­port vezetője a csoport mun­káját ismertette ezután. A végrehajtó bizottság elfogad­ta a beszámolót és megálla­pította, hogy a népművelési csoport irányító, ellenőrző munkája az utóbbi időben megjavult­Következő napirendi pont­ként a Mezőtúri Ruházati KTSZ munkáját tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. nek mintegy fele származott a termelékenység emelkedé­séből. Célként tűztük ki a kéthar­mad—egyharmados arány elérését. Az ötéves terv ed­digi időszakában ezt elértük és bizonyos, hogy a terv egész időszakát tekintve — az arány még jobb lesz. A harmadik ötéves tervben tovább kell haladnunk, el kell érnünk, hogy a termelés növekedésének mintegy há­romnegyed részét a termelé­kenység emelkedése biztosít­sa, miközben csökken a mun­kaidő. A 20 éves terv máso­dik felében az ipari termelés egész növekedését a termelé­kenység útján kell fedezni a munkaidőt pedig tovább kell rövidíteni. A számítások szerint a vegyiparban mintegy tíz-ti- zenegyszeres fejlesztést le­hetséges és indokolt megva­lósítanunk. Mindenekelőtt lényegesen növelnünk kell a műtrágya és a mezőgazdaság számára fontos egyéb vegyi­anyagok gyártását. Fokoz­nunk kell az egyes műanya­gok és műszálak termelését, tovább kell emelnünk az ex­portunkban is nagy jelentő­ségű gyógyszeriparunk ter­melését. Húszéves tervünk idősza­kában a tüzelőanyag- és energiaszükségleteink kielé­gítésére fokozott mértékben basznál ink fel az ország erő­forrásait. Ezek az utóbbi évekbe« bővültek. — Nagy földgáztelepeket tártunk fel és kőolajkészleteink is szá­mottevően emelkedtek­Mezőgazdasági termelé­sünk 20 év alatt kettő, kettő és félszeresére növekszik. — Mindezt a munka termelé­kenységének gyors növeke­désével fogjuk elérni. A me­zőgazdasági keresők aránya az 1938. év 50 százalék és az 1960. évi 35 százalék helyett, előzetes harmadik ötéves ter­vünk szerint már 1970-ben csunán 27—28 százalék lesz. A 20 éves terv végére 16 száza­lékra csökken. Ennek jelen­tőségét a népgazdaság fejlő­dése szempontjából akkor tudjuk felmérni, ha figye­lembe vesszük, hogy egy ke­reső az inarban mintegy há­rom és félszer annyi nemze­ti jövedelmet állít elő, mint a mezőgazdaságban. Fock' Jenő ezután a gazda­sági vezetés színvonaláról be­szélt. Rámutatott, hogy a vezetési színvonal eme­lésével egyidejűleg növe­kedni kell a. dolgozók rész­vételének is a vezetésben, gazdasági munkánkban mind nagyobb szerepe van a tudománynak. Ma azonban még korántsem mondhatjuk, hogy a gazda­sági munka és a tudomá­nyok kapcsolata már kielé­gítő volna, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom