Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

1962. november 2. ■i/OLNOK MEGVET NÉPLAP 3 Préselt üzemanyag Az amerikai légi erőiméi áj eljárást dolgoztak ki a repülőgép üzemanyagának szállítására. Az áj eljárás a tehergépkocsin való tar­tály nélküli szállítást is le­hetővé teszi. A folyékony, rendkívül robbanékony re­pülőgép-benzint különleges eljárással szilárd anyaggá változtatják, tégla alakúvá préselik és védőburokkal lát­ják el a nedvesedés és más kártékony behatások ellen. A hőmérsékleti ingadozások­nak és nedvességnek szilár­dan ellenálló „téglákat”, amelyeket hosszabb ideig akár víz alatt is lehet tar­tani, használat előtt egy speciális géppel ismét folyé­kony halmazállapotúvá vál­toztatják vissza. Gyárból — A HATARBA Ráez Kálmán Ta­tabányáról jött Mezőtúrra. A MÁV kocsilaka­tosa már több he­te a Béke Tsz földjén dolgozik, vetőszántást vé­gez. Máris úgy megszerette a me­zőgazdaságot, hogy gondolkozik felcseréli a mű­helyt a tágas ha­tárral á csirkék úttisztítását futószalaghoz állított automata gépen végzik j ár­ra számított és csak tizenki­lencet fizetett... — Ilyen és kisebb tétele' bői adódik heti harmincezer forintot meghaladó hideg­konyha forgalmunk, — emlí­tette a bolt vezetője. — Ezekből az ízletes, nem hiz­laló scikkekből három évvel ezelőtt még tizedennyit sem forgalmaztunk. Cukrászsüte­ményeinkből hetenként mint­egy huszonötezer forint érté­kű kél el. Ha még egy kissé növekszik a forgalom: önálló cu'krász és hidegkonyha osz­tályt létesítünk. A Csemege Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat 121. számú szolnoki boltjá­ban tegnap délelőtt épp úgy gusztáltak a vevők, sürögtek az eladók, mint máskor. Csu­pán a két bejárati ajtó kö­zötti részen volt a szokottnál nagyobb forgalom. Nagyokat nyelő kuncsaftok mérettek az újdonságokból: kaviáros to­jásból, fogas-szeletből, he- ring-roládból, libamáj és sonikakrémből. Kellemes meglepetést szerzett vásárló­jának egy csodás rózsaszín­ben pompázó francia saláta dísztál. A vevő ötven forint­Bombák &u%s szolnoki Mzlefb&n m Martfű. Este van. Messzi ről már látni a Ligeti Károd iparitanuló otthon kivilági tett ablakait. A parkban üre sen sorakoznak a fák köz meghúzódó padok. Fehérvári Györgyné diákszálló gondnoka, ötödiil éve dolgozik itt. Végigveze a hosszú folyosókon. EH mondja, hogy az otthonba: jelenleg 114 lány lakik. Be szól egy-egy terembe. Neve két említ. — Tessék! — hallani a ajtók mögül. — A klubhelyiségbe men jetek!... Ott várjatok! Aztán magáról beszél még A férjéről, aki testnevelő ta nár. Itt az otthonban van la kásuik, és hat órát dolgozil naponként. m Fekete Júlia: — Még nyolcadikba jár tam. Az egyik nővérem má: itt dolgozott akkor. Mikoi hazajött, vasárnap. mej szombatonként, sokat mesél a gyárról. A munkáról, he® milyen események történtei a műhelyben. Szerettem ki menni elébe a vonathoz is Mindig tudott valamit me sélni. Azt mondtam nek egyszer hazafelé menet a; úton: én szívesen elmennél oda dolgozni ... Sokáig nerr szólt... Jó volt. ahogy hall­gatott. Hiába mondta volns már, hogy ne menjek. Akko: már határoztam ... Elképzel­tem magamban a gépeket, £ hosszú folyosókat, a munka­társakat ... Ahod a nővéren dolgozott, már mindenkire tudtam mindent... S így Iá tatlan is nagyon megszeret­tem már őket! Emlékszem, hétfői nap volt. Reggel. A művezető már a kapuban várt bennünket... Végigve­zetett a műhelyeken. Olyan különös volt minden. Egy cipőbélésvarró lány mellé kerültem.. ; Első nap csak nézni kellett... Nehezen szoktam meg a környezetet. Sohasem voltam még előtte gyárban. Később már ment. Megtanultam gyorsan. Már szerettem volna elkerülni máshova ... Mást is megta­nulni ... A szabász-műhelybe mentem volna leginkább. Sokszor benéztem az ajtón. Figyeltem, hogy dolgoznak ott. Teljesült is a vágyam... Odakerültem. Most már má­sodéves vagyok. Szőke Teréz Karcagról ke­rült a Tisza Cipőgyárba. — Állami gondozott va­gyok — mondja. — Először gimnáziumba jelentkeztem. Nem vettek fel. Elolvastam többször is az értesítést. Hát­ha nem jód láttam. Annyira szerettem volna odakerülni. Nem mertem szólni még nagymamámnak sem. Más­nap elmentem Szolnokra, a gyermekvédő otthonba. Se­gítsenek! Ott mondták: jöj­jek el ide. — Megbánta? — Nem. Féltem a felvételi vizsgától. Igaz, jó tanuló voltam, de ha nem sikerül... Hová megyek akkor? Ki se­gít rajtam még? — És sikerült... — Nem kellett felvételi vizsgát tennem. Az otthon gondnoka mond­ja: — Az állami gondozottak­kal néha elnézőek vagyunk. Tekintettel kell, hogy le­gyünk a családi körülmé­nyekre. S azokat, akik vala­milyen körülmény miatt ki­maradtak a gimnáziumból, mi fölvettük. Helyes volt..; Bizonyítja ezt, hogy Teriké­nek is eddig még mind né­gyes féléletei vannak. Hegedűs Katalin. Édesapja ügyvédi munkaközösségben dolgozik Cegléden. Először közgazdasági technikumba jelentkezett — Nem sikerült — mond­ja. — Későn volt már, mi­kor mentem. Betelt akkorra a létszám .;. — ... és nem akart egy évet mulasztani? — így volt. A nagybátyám itt dolgozott akkoriban Mart­fűn. Ö biztatott. Szakmát kaphatok majd a kezembe. Egy levelet írtam apukám­nak. Nem szólt bele. Én tu­dom, ha kedvem van, jöjjek. Vonzott még a kollégium is. Érdekelt a diákotthoni élet. — Hányadikos most? — Másodikba járok. Szere­tek itt lenni ... Olyan jó, mikor moziba megyünk, jön­nék mind a szobatársaim. Beszélgetünk. Vidámak va­gyunk. Nagyon szeretek együtt lenni velük. BSEr) m Aztán elkísérnek egy dara­big. Este van. Itt jön mel­lettem még Borsos Évike is. Meséli, hogy az ipari tanu­lók országos versenyére ké­szül. összehúzza magán a ballonkabátot. Kicsit hűvös szél fúj és látni messze a diákszálló kivilágított fényes ablakait. — serfőző — Este, diákszálláson Évekkel ezelőtt határozatot hoztak a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat korszerűsítésére. Most, hogy a tervezett rekonstrukció be­fejezéséhez közeledik, érdekes kép alakul ki. Bebizonyoso­dott, hogy az üzem bővítése nem elegendő a termelés nagymértékű fokozásához. Kétségtelen tény. hogy az új, 295 négyzetméteres raktár és csomagolóhelyiség évek óta vajúdó problémán segített. Az is fokozta a termelés üte­mét, hogy a tisztító, előkészí­tő szalagsorokat átépítették és meggyorsították; Ez és más intézkedések azonban csak a lehetőségét adták a többtermelésnek. Az üzem munkájának fellendí­tésén hathatósan a mezőgaz­daság na gyű zenivé válása segíthetett; 1954—55-ben még teljesen szezonjellegű volt az özem munkája; Az év elején kez­dődött és áprilisig tartott a tojásbehozataK szezon. A ba­romfi-feldolgozás szeptem­berben kezdődött, a közbeeső idő alatt a termelés igen kis­mérvű volt. Jellemző, hogy még három évvel ezelőtt is a gyár termeléséhez szüksé­ges baromfimennyiség 80 százalékát egyéni gazdák szállították. Ma a termelés 80 százalékát termelőszövet­kezetek biztosítják; A nagyarányú változás út­ja a következő volt: a gyár állományába hét agronómus került, akik a megye terme­lőszövetkezeteit járva szak­tanáccsal, takarmányozási tanáccsal, állategészségügyi Intézkedésekkel segítették a baromfinevelőket. Munkájuk fontosságára és eredményes­ségére csupán egy számadat: az engedélyezett nevelés köz­beni elhullás 10 százalék; Az egy évvel ezelőtti 26 százalé­kos elhullással szemben az idén átlag 7—8 százalékos veszteség várható. Emellett 10—12 százalékos minőségja­vulás mutatkozik a nevelés­ben, A másik igen nagy problé­mát a szezanjelleg adta. Megfelelően előkészített munkával elérték, hogy ez évben már áprilistól (szep­tember helyett) folyamatosan kerül piacra friss baromfi­hús, Jövőre pedig február- márciustól kerül rántanivaló csirke az üzletekbe, illetve a külföldi rendelőkhöz. Ez nemcsak a szezonjelleget szüntette meg, hanem meny- nyiségi növekedést is eredmé­nyezett. Egy év alatt egymil­lióval több napos-állatot ad­tak nevelésre, mint az előző évben. Ilyen eredményt, fejlődést nem könnyű elérni, sok türe­lem, hozzáértés kell mind a termelőszövetkezet, mind a vállalat részéről. A esépai Alkotmány Termelőszövetke­zet például három éven ke­resztül sikertelenül kísérle­tezett baromfineveléssel. Tü­relmes, felvilágosító munká­val sikerült a vállalatnak el­érnie, hogy negyedszer Is megpróbálkoztak. Takar­mánnyal is segítették őket. Az idén 80 000 baromfit ad­tak át a vállalatnak, emel­lett ezerötszázat szabadon ér­tékesítettek és ez külön jó jövedelmet jelentett, A teljes évi termelés 500 vagon vágott baromfi lesz. A jövő útja pedig a liba­feldolgozás bővítése. Külföl­dön, jobban szeretik a libát, mint bármi más baromfifaj­tát, s a tolla igen értékes ex­portanyag, E. Gy. Februárban már rántanivaló csirke kerül az üzletekbe Megyénkben két és félezer pártcsoport működik jelen­leg. Már ez a skám is mu­tatja, milyen nagy erő áll alapszervezeteink rendelke­zésére. Ha ezeket a kis kol­lektívákat körültekintően irányítják, beavatják őket a gazdaságszervező és ellenőr­ző munkába, nagyon sokat segíthetnek. ’ Pártcsoport jaink munkájá­ban néhány évvel ezelőtt még sok volt a formalitás. Most már elmondhatjuk, hogy többségükben eleven az élet, rendszeresek az ösz- szejövetelek, a vitatémákat többnyire a mindennapi fel­adatokból merítik. A pártcsoportok fejlődése, öntevékenysége különösen a kongresszusi irányelvek meg­jelenése után mutatkozott meg. Az irányelveket a párt­csoportok 95 százalékában megvitatták. Sok kérdés, ja­vaslat, jelentős észrevétel, vélemény hangzott el az összejöveteleken és sok te­kintetben megkönnyítették a párttaggyűlések munkáját. Gördülékenyebbé tették a Törődjünk többel a páriesoporiekkal szervezést, mert legtöbben úgy ülték már be a taggyű­lésekre. hogy előzőleg beszél­tek," gondolkodtak az irány­elvekről. A beszélgetések során fel­színre kerültek azok a fel­adatok is, amiket a párt­csoportok munkájának meg­javításáért tehetünk. Ered­ményesebb ott a munka, ahol az alapszcpvezeti vezetőségek törődnek velük, gondolnák arra, hogy rend­szeresen összeülhessenek, s főleg a taggyűlések előtt tá­jékoztatják őket arról, miről lesz majd szó. Helyes az a törekvés is, amit már több helyen tapasztalhatunk: a pártszervezetek vezetőségei­vel egyidőben a pártcsopor- tök is ütemtervet készítenek egyes - határozatok végrehaj­tásának segítésére. A párttagok többsége szí­vesen jár el a pártcsoport­ülésekre. A kongresszusi té zisek megvitatásának idejé a kunhegyesi j járás 224 pari csoportjából például köze kétszázban szinte kivétel néi kül mindenki ott volt megbeszélésen. Sokan fél i szólaltak. A pártcsoportok önállósí gámak növekedésére utal a a tény is, hogy sok helye — különösen a termelőüze mekben — különböző válls lásokat is tettek, s már az óta is többször összeültei beszámoltak a vállaláso teljesítéséről. Ahol úgy adf dott, bírálták is azokat, aki nem eléggé gondosan végzi a vállalások teljesítéséne értékelését. A tiszaörsí Bú zakalász Tsz-ben az ez él tapasztalatok alapján a pár! csoportok azt kérték iga határozottan, hogy gondosat ban foglalkozzanak az öntő zéssel, a víz mellé megfe lelő, hozzáértő' szakembere is legyenek a tsz-ben, akii mindig tudják, mit kel tenni azért, hogy a szövet kezet lehetőségeit kihasznál ják. Most, a pántértekezletet után is sok, fontos munka bízhatnak a pártcsoportokn az alapszervezetek. Helyesei teszik többfelé például, hog bevonják őket a pártoktatá előkészítésébe. Segíthetne! azzal is. ha egy-egy párt csoport-értekezleten a hall gatók beszámolnak tanulmá nyi előmenetelükről, eseti e gondjaikról. Sokat segíthe a pártcsoport a propagam distálknak is a hallgatói ösztönzésével. Számos helyei alakult már ki az a mód' szer is, hogy a párt csoport értekezletekre meghívják i tömegszervezeti bizalmiakat a szocialista brigádvezetőket s együtt tanácskoznak a ten nivalókról. A párt csoportok az alap szervezetek helyes irányítá­sával még- a jelenleginél h öntevékenyebbek lehetnek. Ahol a pártvezetőség időn­ként megtárgyalja a párt- csoportok működését, vágj ahol egy-egy bizalmi beszá­mol a párttaggyűlésnek, otl sosem fogynak ki a munká­ból. Mindig megtalálják i következő, legfontosabb fel­adatokat. Több helyen ad­hatnának még bátrabban feladatokat a pártcsoportok­nak a munkafegyelem meg­szilárdítása, a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése és hasonló gaz­dasági feladatok érdekében, Erre utal az, hogy ahol a párt vezetőség esetenkénl megbízza a pártcsoportokat — vizsgálják meg egy-egj hiba okát és számoljanak b< a tapasztalatokról, — otl többnyire sikerrel jár a pró­bálkozás. A hibák feltárásá­val egyidőben ösztönöznek i személyes példamutatásra, a tanulásra, az általános mű­veltség és a szakmai kép­zettség növelésére. A pártcsoportok munkájá­nak javítása állandó feladat, a pártmunka szerves része. Ebben az évben minden párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta ezt. A határo­zatok végrehajtásának meg­szervezésébe és ellenőrzésé­be is egyre többször bevon­ják őket. Ez azonban még még mindig nem állandó. Feltétlenül szükséges az is, hogy a bizalmiakat bevonják a pártoktatásba. Munkájuk javítása, önálló­ságuk növelése, türelmes, sokoldalú munkát, s állan­dó tanulást követel. A járási, városi pártbizott­ságok és az alapszervezetek vezetőségei nagy figyelmet fordítottak a pártcsoportok szervezeti kiépítésére. Most arra törekedjünk, hogy te­vékenységüket, politikai tar­talommal töltsük meg. Ké­szítsük fel őket a VIII. párt- iongresszus határozatainak végrehajtására. Szabó István a megyei pártbizottság munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom