Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 15. Van-e még vétójoga Adenauernek? Adenauer nyugatnémet kancellár kedden az éjszakai órákban megérkezett Washingtonba. A kancellárt a repü­lőtéren Rusk amerikai külügyminiszter fogadta. Kennedy szerdán — magyar idő szerint a délutáni órákban fogadást ad a Fehér Házban vendége tiszteletére. Ezután megkezdik a tanácskozást, amelyen jelen lesz Rusk külügyminiszter. Ball külügyminiszterhelyettcs, Thompson, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykö­vete, Dowling, az Egyesült Államok bonni nagykövete és Tyler európai ügyekkel megbízott államtitkár. Adenauer és Kennedy valamint munkatársaik ezután munkaebé­den vesznek részt, majd este folytatják a megbeszélése­ket. Hivatalos körök szerint a tanácskozásokon a leszere­lés kérdéseiről, az atomfegyverkísérletek beszüntetésének problémájáról és a kubai válság után kialakult kelet-nyu­gati viszonyról lesz szó. Valószínűleg nagyon fontos he­lyet foglal majd el az eszmecserében Berlin kérdése. (MTI) Adenauer azt tartja wa­shingtoni útja legfőbb céljá­nak. hegy a tőle megszokott merev magatartásával már előre megnehezítse a nyilván hamarosan elkezdődő kelet­nyugati tárgyalások kibonta­kozását — hangsúlyozzák a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában. Aden­auer már azt is túlzásnak és engedménynek tekinti a Nyugat részéről, hogy egy­általán tárgyalni kezd a Szovjetunióval, illetve a szocialista táborral olyan problémáikról, mint az égető nyugat-berlini kérdés, a le­szerelés, az atomfegyver- kísérletek megszüntetése stb. Azt pedig közvetlenül Wa­shingtonba utazása előtt amerikai újságíróknak nyíl­tan kifejtette, hogy ha Ilyen tárgyalásokra mégis sor ke­rül, azokon „a Nyugatnak kemény magatartást kell ta­núsítania’'. nemzetközi problémák újsze­rű megközelítésének lett már a kerékkötője a vén nyugatnémet kancellár azál­tal, hogy az utolsó pillanat­ban „lebeszélte" amerikai tárgyalópartnereit ésszerű, józanabb politikai lépésekről. Ez elsősorban a német kér­dés különböző részletproblé­máira vonatkozik, hiszen itt Adenauer különösen tart at­tól, hogy a legkisebb változás hatására is összeomlik és semmivé válik az a politikai koncepció, amelyet a bonni kormány urad 13 éven ke­resztül oly makacsul kép­viseltek és védelmeznek ma is. Az érem másik oldala vi­szont az, hogy Adenauemek egyre nehezebb és nehezebb dolga van az Egyesült Álla­mokban. Washington és Bonn felhőtlen barátsága és zavartalan együttműködése már a múlté. Az idén ápri­lisban például már sem az amerikai, sem a nyugatné­met fővárosiban nem titkol­hatták él, hogy mélyreható bizalmi válság támadt az Egyesült Államok és Nyugat- Németország vezető politiku­sai között Erről ugyan ma sem az amerikaiak, sem a nyugatnémetek nem akarnak beszélni, de ezzel a problé­mát még korántsem oldották meg. Berlinben nem tartják va­lószínűnek, hogy — különö­sen most, az új kelet-nyugati tárgyalások előtt — ismét kiújuljanak és a nyilvános­ság elé kerüljenek Washing­ton és Bonn ellentétei. Azt azonban bizonyosra veszik, hogy Adenauer Washington­ban ismét konokul érvényre akarja majd juttatni saját ósdi politikai elgondolásait. A közeljövő megmutatja, hogy az Egyesült Államok vezető körei a józan ész sza­vára hallgatva az ésszerű tárgyalások útját keresdk-e, vagy pedig a bonni ultrák vezérkolomposával együtt ők is rabjai maradnak egy ide­jétmúlt és mindenképpen tarthatatlan politikai el kép- zelésnek. Hírek Jemenből Adenauer nem most utazik először az Egyesült Államok­ba: ez a tizedik, Kennedy / hivatalba lépése óta pedig a harmadik amerikai útja. Semmi esetre sem lehet azt mondaná, hogy Adenauer tengerentúli látogatásai — saját szempontjából nézve — eredménytelenek lettek vol­na. Sőt, nagyon sokszor úgy látszott, mintha az Egyesült Államok vezető körei vétó­jogot biztosítottak volna a bonni ultrák szószólójának a nyugati politika kialakításá­ban. Sok érdekes gondolat megvalósításának, fontos A szanaai rádió kedden közölte, hogy ha Szaud-Ará- bia vagy Jordánia légiereje támadást intéz a köztársa­sági Jemen, területe ellen, Jemen bombázni fogja Sza- ud-Arábia és Jordánia kato­nai támaszpontjait és meg­semmisíti. azokat. A közle­mény, melyet a kairói rádió is átvett, felszólítja Szaud- Arábia és Jordánia lakóit, tartózkodjanak távol a repü­lőterektől, rádióállomásoktól, kormányépületektől és a ki­rályi palotától. Szaud-Arábia a maga ré­széről kormánynyilatkozat­ban követelte, hogy nemzet­közi ellenőrzés alatt a lehe­tő leggyorsabban távolítsák el az összes külföldi csapato­kat Jemenből. A kormánynyilatkozat az­zal vádolja az EAK légiere­jét és hadihajóit, hogy ismé­telten lőtték és bombázták Szaud-Arábia délnyugati ha­tárvidékének városait. A TASZSZ jelentése sze­rint az EAK kormánya egy­millió egyiptomi font érté­kű kamatmentes kölcsönt nyújtott Jemennek. Stevenson elégedett a Kuznyeeovvai tartott megbeszéléssel Stevenson, az Egyesült Ál­lamok fő ENSZ-küldötte kedden csaknem négy óra hosszat tanácskozott VasZilij Kuznyeeovvai. a Szovjetunió első külügymimiszterhelyet- teséyel. A megbeszélésen „összehasonlították és tisz­tázták” a két országnak a megoldatlan kérdésekben ta­núsított álláspontját. Stevenson később tudósí­tóknak kijelentette, hogy a Szovjetunióval a kubai kér­désről folytatott megbeszélé­sek „reményteljesebb,, fordu­latot vettek. A tárgyalások „konstruktívak” voltak, Stevenson szerdán számol be U .Thantnak. az ENSZ ügyvezető főtitkárának a Kuznyeeovvai tartott megbe­szélésről. Az amerikai külügyminisz­térium kedd este közölte, hogy az elmúlt két hét folya­mán 35 kereskedelmi hajó haladt át a Kuba körül vont fegyveres blokádon. Közülük nyolc szovjet hajó volt Három más szocialista országból jött. 18 hajó szocia­lista országok megbízásából vitt rakományt, hat pedig nem kommunista államból tartott Kubába. * A külügyminisztérium nem közölte, mennyi hajót vizsgáltak át Makóján, a szovjet minisz­tertanács első elnökhelyette­se kedden Carlos Raphael Rodrigueznek, a kubai or­Befejeződöi t a Bolgár Kommunista Patt Vili. kongresszusa Szófia, (MTI) Szerdáin délben tdlencna- pos tanácskozás után befe­jeződött a bolgár Kommu­nista Párt VIII. kongresz- szusa. A kongresszus záró- ülésén Todór Zsivkov, a bolgár Kommuáista Párt Központi Bizottságának első titkára mondott zárszót (MTI) szágos földreformintézet el­nökének kíséretében látoga­tást tett az ország egyik legnagyobb állami gazdasá­gában. Mikojan nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, hangsúlyozta, hogy a gazda­ság szép jövőnek néz elébe* egyike lesz a világ legna­gyobb gazdaságainak, az állat- tenyésztésben á kommunista gazdálkodás egyik gócpont­jává válik. (MTI) Gnanianarao — Kuba ellen irányuló agresszió» támaszpont Sajtó jelentések arról szá­molnak be, hogy az Egyesült Államok Kuba ellen irá­nyuló agresszióra akarja fel­használni a guantanamoi ha­ditengerészeti támaszpontját Schulz, a New York Times tudósítója Guantanamóból azt jelenti, hogy a támasz­ponton nagymértékben nö­velték a fegyveres erőik lét­számát és lázas háborús elő­készületek folynak. Október 19-én a támaszpontra . több ezer tengerészgyalogos érke­zett nehéz fegyverekkel és lőszerekkel. A Pentagon nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a válság „támadó had­műveletekhez vezethet, ame­lyeket Guantanamoról kell majd támogatni”. Egy krőzus önkéntes száműzetése“ V Megható eseményről szá­mol be az egyik londoni es­ti lap. Lord Astor, a The Ti­mes a újság milliomos tulaj­donosa érzékeny búcsút vett Carlton Housebeli fényűző lakosztályától és egyben a brit szigettói is. Mint Ölord- sága mondotta a riporterek­nek a londoni repülőtéren: „Nekem és feleségemnek na­gyon szomorú ez a mai reg­gel. Nagyon fog hiányozni nekünk Anglia”. Vajon miért kellett el­hagynia Lord As tornak és nejének szeretett hazáját, és a palotát, amely a 29-as évek óta otthonuk? Nem nehéz feleletet kapni annak, aki ismeri az ameri­kai törvényeket Ha egy an­gol állampolgár Amerikában lévő vagyonnal rendelkezik és Angiiéban hal meg, ak­kor, vagyonának 80 százaléka állami tulajdonba megy át. Lord Astomak pedig mesé­be illő milliócskái vannak Amerikában. Hát itt van á kutya elte­metve. Miközben kedvenc kutyásaitól körülvéve bána­tos arccal nézett a fényképe­zőgépek „szeme közé” a re­pülőtéren, magában talán épp arra az elmés szólásra gondolt, miszerint: Ahol a pénzem, ott a hazám. Persze azért nem olyan rossz ember — az érdemes lord, hiszen otthon maradt fiairól szépen gondoskodott Idősebbik fia a The Times kiadóvállalatának igazgatói székével együtt a Kent gróf­ságban levő kastélyéit kiseb­bik fia pedig londoni házát kapta ajándékba. Ez is vala­mi addig, míg ölükbe nem pottyan a mérhetetlen ame­rikai vagyon ... A hetvenhatéves Lord As­tor és neje a hírek szerint a francia Riviérán telepedett le egy kis kastélyban. Azon­ban egy pillanatig sem kell aggódnunk, hogy száműzöt- teirik unatkozni fognak és honvágyuk lesz. Akad majd, aki megosztja velük a ha-, gyományos karácsonyi pud- dingot, mert a Riviérán jócs­kán akadnak ingatlanügynö- kök, akik a lord Astorhoz hasonló „honatyák" emigrá- lásám gazdagodnak meg... (A Daily Worker cikke nyomán P. ZJ BECS __ a k étarcú város in. cész. Az előadáson azután kide­rült: a derék osztrákok is ugyanott ültek, ahol mi. A moziban az első hat sor telve volt, a többi ülőhely üresen tátongott. A benszülött bé­csieknek nem sok pénzük jut szórakozásra. A film, — a Ben Húr című amerikai al­kotás — csodálatos volt. El­sősorban a rendezés, a színé­szek játéka, az operatőri munka, a csodálatos szín­technika felejthetetlen él­ményt nyújtott. Nem hiába kapott ez a film tizenegy Oscar díjat, E nap délelőttjén a Schön- brunni kastélyt tekintettük meg. Sorra jártuk a terme­ket, melyek ma is olyanok, mintha ezelőtt pár perccél távozott volna onnét Mária Terézia.., A testőrök szo­bájában még ott muzsikált képzeletben az összevert sar­kantyúk zenéje. Ebben a kas­télyban valóban megállt az idő. De lenn a Schönbrunni kastély előtt ilyenkor, szom­bat délutánonként vidám fia­talok ropják a táncot. Majd mindegyik népviseletbe van öltözve. S nem zavartatják magukat a körbenálló kül­földiektől, önfeledten tán­colják a polkát, a bécsi ké­ri ngőt. — Ez a mi fiatalságunk legkedvesebb szórakozása — hallottuk. — S mi több, nem £ kerül sók pénzbe. A kül­földiek inkább a Night Club­ba, meg a többi efféle szóra­kozóhelyre járnak. Ott az­után van minden: jazz, fél­homály, streep tease, csak­hogy olyan helyen a belépő­díj 60—100 schilling. És hol van akkor még a kötelező fogyasztás? Délután a Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség vendégei voltunk. És hadd szóljak az ott hallottakról is valamit Ausztriát hosszú idő óta a Vatikán és az osztrák klé­rus támogatását élvező Oszt­rák Néppárt, és a jobboldali politikát támogató Osztrák Szocialista Párt koalíciója kormányozza. Az osztrák munkások, parasztok, értel­miségiek igazi érdekeit és demokratikus törekvéseit az Osztrák Kommunista Párt képviseli. A felszabadulás utáni években részt vett a kormányzásban is, de a reak­ció összefogása a legutóbbi választásokon kiszorította képviselőit a vezetésből. Az ellenzékieskedő fasiszta Sza­badság Párt képviselői azon­ban ott vannak a parlament­ben. Most a kommunisták kiad­ták a jelszót: a november 18-án lezajlódé választáson el kell érni, hogy ismét be­kerüljenek a parlamentbe. Éppen .ezért az eddiginél sokkal nagyobb feladatot vállalnak magukra a párt propagandistái. Egyedüli se­csó helyáxak mellett szóra­kozhattak a fiatalok. De le­bontották és mórt egy ipari üzem van a helyén. Férfiak találnak munkaal­kalmat* nőknek már nehe­zebb az elhelyezkedés. Csoda-e, ha eddig 280 000 kivándoroltat tartanak nyil­ván? Főleg fiatalok hagyták el az országot. A lányok ház­tartási alkalmazottak lettek Svájcban, Angliában. A fia­taloknak a legnagyobb gondjuk: hogyan alapítsanak családot? Azután az sem közömbös, hogy például az osztrák is­kolákban hosszú ideig nem tanítottak a fasizmusról. — Csak a kommunisták több­szöri felszólalására ejtenek most már óvatosan néhány szót az embertelen pusztí­tásról. Nem csoda, hiszen még ma is sok egykori fa­siszta van funkcióban Auszt­riában. Előfordult már, hogy egy ember ment az utcán, s a vele szemben jövőben fel­ismerte azt aki annakidején koncentrációs táborba hur- coltatta. Itt, ezen a baráti találko­zón ismerkedtem meg Fritz Kleinmannal — ezzel az idős kommunistával, ö Mauthau­sen poklából szabadult. Egy fia van, aki már járt a népi demokratikus államokban, ahová ő még nem juthatott el. Pedig szeretne! Egy kicsit közelebbről megismerni azt a világot, amelyért ők har­colnak, s nem is könnyű kö­rülmények között. — Tudja, ha maguk na­gyobb eredményeket érnek el napról napra, azzal a mi munkánkat könnyítik — mondotta nem is egyszer be­szélgetésünk! ideje alatt. (Folytatjuk.) Varga Viktória gítségük a Volkstimme, a kommunisták újságja. Bár ennek terjesztése sem egy­szerű. Maguk a párttagok árusítják házról házra járva. És sokan nem merik meg­venni, mert félnek; ha ke­nyéradójuk: tudomására jut, elbocsátják őket állásukból. Jelenleg hatszáz milliomos él Ausztriában; Ugyanakkor a munkások keresete egyre csökken. Az utóbbi hónapok­ban többet emelkedtek az árak, mint az elmúlt tíz év alatt összesen. A vasúti je­gyek ára például 25 százalék­kal nőtt és öt schilling a legolcsóbb cigaretta. Az átlagkereset 1800 schil­ling. Ebben természetesen benne van a túlóra Js. Ugyanakkor a létminimum­hoz 1400 schilling szükséges. A tizenhét Marshal-ország közül csak Olaszországban és Görögországban kevesebb a fizetés. Virágkorát éli a részletüz­let Mindent meg lehet venni részletre: lakást, bútort, ko­csit, ruhát.. csak éppen ha két részlettel elmarad, akkor visszaveszik tőle az árut. és ráadásul elveszik addig befi­zetett pénze. is. A legújabb statisztikák szerint Ausztriá­ban minden emberre — be­leértve a csecsemőt is 5000 schilling adósság jut; Valamit még az árakról: négy—hatszáz schilling egy valamire való lakás bérleti díja. Öröklakást „már” 200 000 schillingért is lehet venni; Egy kilogramm kenyér ára több mint négy schilling, egy kilogramm marhahús negyven, egy kilógramm bor­júhús hatvan schilling. De azt nem mindig lehet kapni. A villamosjegy három schil- lingbe kerül. Csoda-e, ha egymást köve­tik a sztrájkok? Nemrégen a rendőrség sztrájkolt a ma­gasabb bérért. Két éve a pé­kek ugyancsak a magasabb jövedelemért sztrájkoltak. S mi lett az eredmény? A bér­emelés összege 30 milliót tett ki. De ugyanakkor 140 mil­lióval emelték az árakat; Sztrájkoltak az orvosok a biztosítás ellen... csak pén­zért hajlandók a betegeket gyógyítani; Az egyetemeken, főiskolá­kon a hallgatóknak csak öt­hat százaléka munkás és pa­rii U egy páholy; Igaz, nem is a munkások járnak operába, s ha mennek is, csak az álló­helyre jutnak el vagy legfel­jebb a harmadik emeletre. Volt ugyan egy színház a vá­rosban, melyet a kommunis­ták tartottak fenn. ahol ól­ra szt származású; Felvétel­nél elsőrendű dolog: mennyi pénze van a papának? Amikor az idén az operá­ban megnyitották az új év­adot, 20 000 schillingbe ke­lme a Schönbrunnl kastély, amely ma szombat délutá­nonként az osztrák fiatalok kedvenc találkozó helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom