Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

1961 november 14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 II szarvasmarha-állomány takarmányozása, átteieltetése a jászapáti Alkotmány Tsz-ben az Állattenyésztési éves terv készítését szep­tember elsejével már meg lehet kezdeni. Elekor már többnyire rendelkezésre ál­lanak az adatok, s a kuko­ricából próbatörést lehet vé­gezni. Az adatok birtokában először a takarmányozási elő­irányzatot készítjük el, rész­letesen szemes és szálasta- kanmány havi bontásban egy évre, vagyis az új termésig Majd ebből összesítjük a ta­karmánymérleget. Követeljük meg az állattenyésztőktől, hogy az általuk elkészített, igazgatósági gyűlésen jóvá­hagyott havi takarmányozá­si előirányzat szerint tákar- mányozzanak, attól csak en­gedéllyel térjenek el. Ennek fontos kelléke: nagyon pon­tos, szakszerű takarmány­adag összeállítás á keret- utalványon; a szálas- és abraktakanmányadagak pon­tos mérése; érdem szerinti takarmányozás (egyedi abra­kolás főleg a tehenészetben); szecskázás, s a szecskázott takarmányok arányos össze­keverése; szakszerű pácolás; a szálas, illetve szecskázott és füllesztett takarmányokat két-három ízben hordjuk ki a jászolba és csak annyit, amennyit a jószág jóízűen elfogyaszt. Ügyeljünk arra, hogy a£k ne maradjon. FORDÍTSUNK nagy gon­dot a Uicematermesztésre. Az idejében való kaszálás­sal, a legfejlettebb módsze­rek által történt szárítással növeljük lucernás zártánk mi­nőségét. Szakszerű takarmá­nyozásnál láthatjuk, hogy egy kilogramm lucernás zóna ta- karmányértéke, keményítő­ben, fehérjében is változik aszerint, mikor és milyen mi­nőségben takarítottuk be. Gondos, jóminőségű betaka­rítással 20—30 százalékkal is fokozatjuk a lucemaszéna taíkarmányértékét s ez lehe­tővé teszi, hogy annyival több tejet, húst termeljünk. Nagyon vigyázzunk a kazlak szalmával való befedésére is. Védjünk meg minden ma­rék lucernát az idő viszon­tagságaitól és az arankától ts, amely nagymértékben csökkenti a termést. A lucernaszalmát, pelyvát és kukoricaszárat is addig takarítsuk be, amíg annak tápértéke van. A takarmány­szalmát mindenkor úgy te­kintsük, mint a széna M- Qfészítőjét Termelőszövetkezetünkben az abraktakarmánnyal való takarékosság és az önköltség- csökkentés érdekében a mes­terséges rideg borjúnevelő­ben a szopós borjakkal nyá­ron zöld takarmányt, ősszel és tavasszal pedig silótakar­mányt etetünk. A téli hideg hónapokban a silótakarmány etetését még nem tudtuk megoldani mivel rideg tar­tás mellett az etetés te hideg helyen történik és a takar­mány megfagy. Mindent megbecsülünk, amit takarmányként haszno­síthatunk. Idős tagjaink most is összegyűjtötték a cukor­répa-koronát, kirázogatták közüle a földet. Kazalba hordjuk, lánctalpas traktor­ra] tömöri tjük és télen ke­verve, füllesztve etetjük. SOK HELYEN még ma is sok kis gödörbe készítik a kukorica-silót. Ez nagyon drága és a romlási veszte­ség is nagyobb. Mi földfelett silózzuk a kukoricát. Egy üzemegység részére 100 hold termését rakjuk egy téglalap alakú kazalba, lánctalpassal járatjuk állandóan, s így tökéletesen tömörítjük. A kész kazlat árpával bevetjük, meglocsoijuk és törekkel be­szórjuk. Ezzel a módszerrel a gödörsilókhoz képest mi­nimális a romlási veszteség, az anyagi megtakarítás pedig jelentős. Most három helyen készítettünk kukoricasilóból ilyen kazlat. Idejében meg­vizsgáltuk — a tagok segít­ségével — kukoricatábláinkat n ahol gyengének láttuk a termést, azt besil óztuk. így ■•»AfTmentettiik törne £tak ár­szátik el, mert a járási tanács mezőgazdasági osztálya ezt megköveteli, hanem hogy aszerint gazdálkodjanak, ott kevesebb gondot okoz az állatok takarmányozása, át- tedeltetése. Mudri Mihály, a jászapáti Alkotmány Tsz főállattenyésztője Barátság-ó! a j vezeték építőinek találkozója A Lengyel Szocialista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a szö­vetségnek a Barátság-olaj­vezeték építésén dolgozó tag­jai azzal a kezdeményezés­sel álltak elő, hogy 1963. ta­vaszára Varsóba összehívják a Szovjetunión, az NDK-n, Csehszlovákián, Magyaror­szágon és Lengyelországon keresztül futó olajvezeték ifjú építőinek küldötteit. Mtice t/ácnaU ax illetékesek? — Ne lógasd az orrod, Jani! Tavaly a Tsz-be szer­veztelek be és azt se bántad meg... M ár66 tonna papír terven felül Négyszáz javaslat a játékfelülvizsgáló bizottság előtt Játékgyártással mellék­ágként, többnyire más termékek készítésén kívül számos üzem és ktsz foglal­kozik. egynémelyek rendel­kezik is tervezővel, de a já­tékok zömét mégis a bar­kácsoló szülők és pedagógu­sok szerkesztik. Terveikkel, ötleteikkel az­tán a játékfelülvizsgáló bi­zottsághoz fordulnak. hogy elgondolásaikat a sorozat­gyártásnál is felhasználják. Mintegy négyszáz javaslat került az idén a bizottság elé, s ezek közűi 150-et ta­láltak elfogadhatónak. — A karácsonyra lorga- lomba kerülő 30—40 új já­ték között található például a fémépítő szekrény tovább­fejlesztett változata, amelyet lapos zseb lámpa elemmel mű­ködő motörral egészítettek ki. A fémlapokból összeállí­tott kis járműveket a mo­torra] irányíthatják, sőt a játékos felnőttek, a bizottság tagjai mozgó kas radart is összeállítottak. A Szolnoki Papírgyárat is kellemetlenül érintette a ta­vaszi tiszai árvíz. Emiatt több napon keresztül vízhiánnyal küszködtek. Áprilisban újabb komoly zökkenőt jelentett a folyamatos termelésre való áttérés is. Ezeknek a ténye­zőknek hatására a félévet hatvannyolc tonna papír és negyven tonna fehérített, szalmaoellulóe adóssággal zárták. Az üzemben a harmadik, negyedévben a szocialista brigádok kezdeményezésére széleskörű mozgalmat indí­tottak a lemaradás behozásá­ra. A brigádok és a gépke­zelők között a kongresszus tiszteletére verseny alakult ki, amely az egész üzemre átterjedt Lelkiismeretes munkával már a megyei pártértekezlet napjára be­hozták lemaradásukat, sőt a napi terven felül is termel­tek. Most, a kongresszus eiőtt egy héttel, a népgazdaság szá­mára oly fontos papírból 66 tonna, cellulózból pedig 7 tonna többletet tudnak- fel­mutatni. így az üzem alap- rentabi'litása eddig mintegy 2,6 millió forinttal emelke­dett, Jöeszű. ügyestezü embe rek készítménye a répasze­le* brikettáló gép. Meg­könnyíti a téli takarmány- ellátást Persze nem olcsó mulatság egy ilyen gép be­szerzése. sok valutát teli érte adni Nyugat-Német- országnak. Megéri azonban még így is. A gép megvá­sárlása előtt a répaszeletet szárítás után ömlesztve küldték az állami gazdasá­goknak, szövetkezeteknek. Külön tételként melaszt is küldtek vele, amit felhasz­nálás előtt belekevertek a szeletbe. Az új gép viszont a me­laszt és a szárított szeletet összekeveri és a briketthez hasonló kész takarmány­kockákat készít, Ennek a szállítása lényegesen kömy- nyebb, rakodása jóval egy­szerűbb, minit a tégi mód­szerrel. Egy vasúti kocsi­ban a brikettből három­szor akkora mennyiség fér el, mint az ömlesztett áru­ból.- Ugyanez a helyzet a gazdaságok raktáraiban. Jóval kisebb helyen, az el­szór ódás veszélye nélkül tárolható. Szeretik: is a „répabri- kettet" a felhasználók, ál­latni gazdaságok, termelő­szövetkezetek, Ezt onnan tudjuk, mert a megyében is használták. Ugyanis a Szolnoki Cukorgyár felis­merve a gép előnyeit, be­szerzett egyet nehéz valu­táért. Gyorsan munkába állították és tavaly száz vagon répabrikettet gyár­tottak. Elhatározták, hogy az idén ha lehet még ennél is többet készítenek. Meg is kezdték a gyárosát és szeptember 12-ig 10 vagon brikettet készítettek. Azóta egy darabot sem, sőt a je­lek szerint es évben már nem is készül több. Az Iparigazgatóság főmérnöke ugyanis ittjártakor leállí­totta a gépet, mégpedig a következők miatt: A répaszelet brikettálá- sa a gyárnak pénzébe ke­rült ami érthető. Emiatt a brikett mázsánként tíz forinttal drágább lett, mintha ömlesztve adták volna. Ez is érthető. A fel­használók ezt a különböze­ti tudomásul vették és még így is szívesen vásá­rolták. Igenám. de az adó­hivatal jóvoltából a tíz fo­rint különbözetet a gyár nem tarthatta meg, hanem árkiegyenlítés címén he kellett fizetnie az adóhiva­talnak. így minden mázsa brikett gyártása ráfizetés lett a gyárnak. Ez a vesz­teség tehát a cukor ön­költségét növelte, Ezért állították le a gyártást — jogosan. Itt tart a mai nap is a* ügy. Az aktái pedig vala­hol az áparigazgatóság és az ár híva tál között vándo­rolnak, vagy nyugszanak. Az utóbbi a valószínűbb, hiszen szeptember t2 óta eltelt másfél hónap ezt bi­zonyítja, A tsz-ek és állami gaz­daságok pedig ostromolják a tanácstalanul álló cukor­gyárat Magunk részéről mind­össze egy kérdést tennénk fel az illetékeseknek, jelen esetben az iparigazgatóság­nak és as árhivatalnaka tudnak-e arról, hogy mi­lyen döntő fontosságú me­zőgazdaságunk téK takar- má nyellátásánaik bi ztosítá- sa? Felvilágosítással szíve­sen szolgálnak a „répabri­kettet” váró tsz-ek. gazda­ságok, Erdélyi György Kereken harminc ifjú öcsödi leány és fiú cseperedik a község jóhírű böl­csődéjében. A leg­eslegif jobbakkal Horváth Lenke gondozónő foglal, kozik. A világ legnagyobb turbinája Harkovban kidolgozták a világ legnagyobb egyh enge­res gőzturbinájának terveit. Teljestőképessége 750 000 ki­lowatt. Egyetlen ilyen agre- gát generátorral felszerelve a hőerőműben évente több mint 5 milliárd kilowattóra viillamosenergiát tud ter­melni. Leonyid Subenko-Subin, az Ukrán Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a har­kovi turbinagyár főkonstruk­tőre szerint az új turbina alapul szolgál a másfélmillió kilowatt kapaictású agregát megteremtéséihez Egy évtizede traktoron Szaporodnak az evek és kitüntetések került sor, 300 hold termését vágta le. Most még a jász- fényszarui Petőfi Tsz-ben is emlegetik: 20 napig ott szán­tott társával. Nagy Mátyás­sal. s a két géppel 160 hol­dat szántottak fel 33—34 centiméter mélyen. Egy mű­szakos a gépük, de sokszor még este 11 órakor is a nyer­gében ültek, nyújtott mű­szakban dolgoztak. Sándor István most is azt tervezi, hogy legalább 120 százalékra teljesíti éves ter­vét. jelenleg már fölötte jár a 100 százaléknak. Az a ki­tüntetés, amelyet november 7. tiszteletére kapott, még inkább arra serkenti, hogy továbbra is az élgárdához tartozzon. Háromszoros kivá­ló dolgozó jelvénye és okle­vele mellé a ..Mezőgazdaság kiváló dolgozója” jelvényt is megkapta. I, i-v. manynaik. Ellenkező esetben sok kis apró cső lett volna értéktelen szárral. Májusban már láttuk, hogy nagyszámú szarvas­marhaállományunk és hízó­marháink jászlon rengeteg szálastakarmányt fogyasztot­tak volna. Ezért megszervez­tük a legeltetést és a lege­lőn való hizlalást. A hízc üszőket, bikákat karámrend­szerben, legelőn hizlaltuk ab­rakolással májustól július 10-ig. Legelőinken minden talpalatnyi helyet kihasznál­tunk s az átlag súlygyara­podás megfelelő volt Emel­lett sok vagon szénát taka­rítottunk meg és az önkölt­ség is csökkent, mivel a jó­szág a legelőn maga kereste meg táplálékát A termelőszövetkezeti te­henészetekben a szakszerűt­len takarmányozás miatt sok esetben feleslegesen etetnek abrakot. Nem rendelkeznek megfelelő összetételű takar­mánnyal. a fuvart pedig saj­nálják, amit a keverőüzemig és vissza kellene tenni. Leg­többször drágán ráfizetnek erre a „takarékosságra”, mert ha csak kukoricát etetnek, gyakran keményítő-túletetés történik. Ugyanez a neiyzet főleg a fiatal, nagy fehérje- igényes növendékek hizlalá­sánál is. A TEHENÉSZETBEN a tenyésztői munka is élőbb- utóbb meghozza a befekte­tett tőke kamatát. Tehénál­lományunk négy éve TBC és brucellózis-mentes. Ennek anyagi haszna eddig nem jelentkezett, de jelentkezik 1963-tól, amikor az államnak adott 500 000 liter tej után 150 000 forint felárat kapunk, amiért az állományúink ne­gatív. Tavaly 3663 kilogramm tejtermelés esett egy tehénre, ezt az idén isimét fokozzuk. A tejtermelés fokozásával nemcsak az önköltség csök­ken, hanem nagy mennyisé­gű korpát is kapunk. Októ­ber 1-ig a törzskönyves te­henek után Járó mennyiség­gel együtt 10 vagon korpát kaptunk. Állatállományunk élttel él­tetésével kapcsolatban nehéz évnek nézünk elébe. Mégis, mivel termelőszövetkezetünk vezetősége és tagsága minden tőle telhetőt megtett a ta- karmánybázis biztosításáért, reméljük, hogy sikerül szarvasmarha-állományunkat veszteségmentesen átteleltet­nünk. Takarmánymérlegünk azt mutatja, hogy nincs hiá­nyunk a szarvasmarhák ré­szére szükséges szálas- és abraktakarmányból. A lédús takarmányunk is kitart a zöldfutószalag első termésé­nek etetéséig. Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol a takar­mánymérleget nem azért ké­Erősen alkonyodott, mikor az alattyáni Űj Élet Tsz ta­nyaközpontjához értünk. Az úton libasorban kerékpáro­sok haladtak. A szövetkezeti tagok mára letudták a mun­kát. igyekeztek hazafelé. Sándor István, a gépállomás traktorosa a dűlőútra kanya­rodott. hogy még egy fordu­lót tegyen mielőtt teljesen besötétedik. A silónakvalót hordják, a szembejövő von­tatók pótkocsijára is púpozva rakták az apróra vágott ku­koricaszárat. Sándor István idestova egy évtizede dolgozik trak­torosként. Hetedik éve ül a Lanz-Bulldog nyergében, előtte Hoffer traktora volt. A 80 erőgéppel rendelkező gépállomáson, ahol szép­számmal vannak a géphez értők, a szakmát szerető em­berek, nem kis dolog a leg­jobbak közé kerülni, s állni is a versenyt. Csak olyan ember maradhat éveken át az élvonalban, aki magával szemben is igényes, s mindig többre és többre törekszik. Sándor Istvánról- elismerés­sel mondta az Alattyáni Gépállomás főagronómusa: olyan ember, akire mindig számíthatunk, pontos, fegyel­mezett, a munkájának és családjának él. S ehhez még ide kívánko­zik: a gépet nemcsak ismeri, hanem szereti is. Gndosan ápolja, karbantartja, s talán becézi is. mint valami ked­ves jószágot. A gépek iránti érdeklődése késztette a szak­maválasztás idején arra, hogy két szakmát is megta­nuljon. Gépész-kovács a szakképzettsége. A szaktudás szorgalommal párosul, s ennek eredménye, hogy évek óta nemcsak a kampány-munkáknál, hanem az éves terv teljesítésében a 120—130 százaléknál nem adja alább. Az idén is ta­vaszi tervét 131, az aratási tervét pedig 143 százalékra teljesítette. A növényápolás idején mintegy 700 holdat gyomtalanított, s mikor a kalászosok betakarítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom