Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

19(12. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TAKARÉK Iqjjó JÁTÉK TIZENKÉT SZIRMÚ VIRÁG 1. sor: 12 láncszemből karika. 2. sor: 24 kétrácsavarásos pál­ca a karikába. 3. sor: 24 kétrácsavarásos pál­ca, a pálcák között 2—3 lánc­szemmel. 4. sor: Minden második két­csavarásos pálcába háromcsava- rásos pálca, a pálcák között 8—8 láncszemmel. 5. sor: 4 láncszem fölé kis rö­vidpálcákat horgolunk, igy ér­történik az összekapcsolás a másik virághoz.) 3 egycsavárá- sos pálca, 3 láncszem, 3 egycsa- varásos pálca, 1 egycsavarásos pálca a négycsavarásos pálcába. A harmadik Ívbe: 5 egycsavará­sos és 1 dövidpálca. ÖSSZEKÖTŐ CSILLAG 1. sor: 11 láncszemből karika. 2. sor: 3 kétcsavarásos pálca egyszerre áthúzva, utána 5 lánc­kezűnk el a kiindulási ponthoz: 7 láncszem után négycsavará­sos pálcával a következő 8 lánc­szemes lyuk 2-ik láncszemébe öl­tünk. — 10 láncszem után négy­csavarásos pálcával visszame­gyünk az előző 8 láncszemes lyuk hátulról második láncsze­mébe úgy, hogy amikor a 4 csa­varásból kettőt már lehorgol­tunk, a szálat az előzőleg elké­szített négycsavarásos pálca mö­gött is átvesszük s úgy folytat­juk tovább a pálca lehorgolását. (Ezzel az egymáson keresztben átmenő pálcákat a találkozási pontnál -egymáshoz rögzítjük.) — .7 láncszem és rövidpálcával le­öltünk a második 8 láncszemes lyuk láncszemeinek közepébe. 6. sor: Az első ívbe: 1 rövid- pálca, 5 egyrácsavarásos pálca, a négycsavarásos pálcába egy­csavarásos pálca. A második ív­be: 3 egycsavarásos pálca, 3 láncszem, 3 egycsavarásos pálca, 3 láncszem (ez a felső közép, itt szem. Ezt összesen nyolcszor horgoljuk bele a karikába. 3. sor: Egy kis rövidpálcával az első láncszem fölé megyünk, innen kezdjük a mintát. Az el­ső lyukba 3 egyszerre áthúzott egycsavarásos pálca. 5 láncszem, 3 egyszerre áthúzott egycsavará­sos pálca, 5 láncszem, 3 egyszer­re áthúzott egycsavarásos pálca. 7 láncszem után hozzákapcsol­juk rövidpálcával a nagy mintá­hoz s újabb 7 láncszem után (egy lyuk kihagyásával) a har­madik lyukba horgoljuk az első lyukba horgolt lábcsoportokat. Kerek térítőnél az első csillag köré 6 újabb csillag helyezkedik. Ezeket a középsőhöz és egymás­hoz is 2—2 csillagággal kapcsol­juk. Itt összekötő csillag nem kell. Négyszögletes térítőnél az Ssz- szehorgolás minden oldalon 2—2 csillag-ágnál történik.. A kima­radt 4 ághoz horgoljuk az össze­kötő csillagot. KÜRTÖS GUSZTÁV: KÖRBE­KÖRBE Kerék Péter, Kerék Pál. kettőnek két kerékpár, . vagyis: egy pár kerékpár, azon jár a Kerék-pár: Kerék Péter, Kerék Pál. Jó tudni Szeméttartónk belseje is legyen mindig tiszta. Ezért jó, ha zománcos, fedővel el­látott edényt használunk, amelyet naponta kimosunk, hogy ne savanyodjon benne a maradék, nyirkos hulladék. Használjunk a mosáshoz kü­lön e célra szolgáló nyeles kefét. Ultrás vízzel mossuk. Jó kezdet—jó folytatás Minden kezdet nehéz... De minden jó kezdet könnyebbé teszi a folytatást... A tanuló ifjúságról van szó. A szülő azzal segíti gyer­meke iskolai előmenetelét, ha biztosítja számára a fo- Vvamatos tanulás lehetőségét. Az a gyermek, aki minden nap megoldja a maga fel­adatát — s ez nem sok, ez­zel aránylag rövid idő alatt, könnyen megbirkózhat — ak­kor sohasem éri váratlanul a feleltetés és ha felel, so­hasem marad szégyenben. Nagyon fontos, hogy a gyermek első feleletei is jók egyenek. Ez növeli a tanuló cedvét, fokozza önbizalmát, pgyensúlyozottá teszi a kör- pyezetét. A jó feleletek dol- ta „harci kérdés”. A „harc” íft csupán annyit jelent, * ogy a szülő — zaklató hangnem nélkül, szeretettel­jes modorban — állandóan ellenőrzi tanuló gyermekét. Pontosan tudnia kell, hogy mi a ^gyerek leckéje, s hogy a leckéjét megoldja-e? Azok a pedagógusok, akik legteljesebb mértékben a hivatásuk magaslatán állnak, osztályfőnöki minőségűikben sohasem mulasztják el a családlátogatást. Az osztály­főnök ilyenkor megbeszéli a niiiiiiiiimiiiiimuiiiiiiiiiiiiimmiiiiHiiimii Este 8 után Kéz és lábápolás KEZÜNKET lehetőleg zsí- os szapannal és meleg víz­ien mossuk, és — főleg a ideg hónapokban — alapo- an töröljük meg, nehogy a zél kifújja. Esténként zsí- os, bőrtápláló krémmel ken- ük be,, de ajánlatos reggel i könnyen felszívódó kéz­rémmel vagy glicerinnel •ekenni. A glicerin puhít, shérít, de kissé szárít is, zért mindig a nedves bőrre örzsöljük. A gyógyszertár­án vásárolt glicerint higít- uk fel azonos mennyiségű ízzel és tegyünk hozzá né- ány csepp citromlét. A itrom és az uborkalé áltá­lban jót tesz a kivörösödött, serepes kéznek. Ha nagyon piszkos mun- át végzünk — (például ályhát tisztítunk), puha iappanba nyomjuk bele örmeinket, mert így utána önnyebben megtisztíthatjuk. A LÁBÁPOLÁSRA a lég­ibb nő kevés gondot fordít, ez hiba. Télen, a vékony arisnyán keresztül a láb ►őrét gyakran kifújja a szél, elcsípi a hideg, ettől re- zelős lesz, feszül a bőr. lyenkor — főként a boká­éi — kenjük be zsíros rémmel vagy glicerinnel, lyáron a nyitott szandálok iiliinösea megkövetelik a láb ápolását. Köröankefével, szappannal naponta súroljuk meg lábujjkörmeinket, és a kéregnélküli szandáloktól megkeményedő sarkokat me­legvizes áztatás után kenjük be zsíros krémmel. A fáradt, duzzadt lábaknak jót tesz az esti lábfürdő. Tegyünk a vízbe szódabikarbónát vagy egy fél fenyőtablettát. Éj­szakára lazán csavarjuk be ecetes vízbe mártott fásliba, és tegyünk a lábunk alá kis­párnát (a láb így pihen a legjobban). • ** mm x. ... fei u , o • * Aki „este nyolc után” is a kosztümöt szereti, bizonyá­ra szívesen választja ezt az egyszerű vonalú, elegáns öl­tözéket, Az anyagok: drapp csipke és düsessz szülővel a gyermek problé­máit. Tájékozódik, tanácsot ad. Nagy szeretettel kell fo­gadni a családban az oda el­látogató pedagógust. Külön munka ez, szeretetből fakad, a hivatásérzet parancsára történik. A szülő se várja azonban, hogy csak a pedagógus men­jen el hozzá. Azzal se érje bé, hogy nagy időközökben vannak szülői értekezletek is. Ezek rendszerint a bizo­nyítvány-kiosztás előtti idő­szakban történnek. Sok gye­rek esetében ez már késői időpont. Minden szülő igen okosan teszi, ha személyesen és gyakrabban érdeklődik az osztályfőnöknél gyermeke tanulása és magatartása iránt. Ki kell mondanunk az ál­talános törvényt: az iskola és a s2ülők kapcsolata a leg­fontosabb feltétele annak, hogy a tanulás és a nevelés olyan legyen, ami mind az iskolának, mind pedig a szülőnek büszkeségévé válik. Különösen azoknak a szü­lőknek kötelességük gyakrab­ban a konzultálni gyermekük osztályfőnökével, akik tudják, hogy csemetéjük jellemében vannak kérdéses vonások. So­ha el ne feledje egyetlen szülő sem: minden gyermek ne­velhető, alakítható, formál­ható — még a „legrakoncát­lanabb” is —, ha a szülő és a pedagógus együttesen találja meg a gyermek szívé­hez a kulcsot. Nem sok joga van a rossz bizonyítvány miatt -háborog- ni vagy éppen szitkozódni és bűnbakot keresni az olyan szülőnek, aki év közben ma­gára hagyja gyermekét... a Edények háztartásban Az edény a főzés nélkülözhe­tetlen „szerszám”-a. Minél több és többféle áll rendelkezésre, annál könnyebb a háziasszony dolga. 2—4 személyes háztartáshoz szükséges: 1 mosófazék (10—20 literes), 1 mosogatódézsa (veid- Ting), amelyben — ha nincs még egy — tésztát is dagaszthatunk, 2 lábos (2 és 3 literes), amelyben egy-két napra való húst vagy főzeléket készíthetünk, 1 fazék (IVa literes) levesfőzéshez, tészta kifőzéshez, 1 fazék (4 literes) húslevesnek, tültött káposztá­nak. 1 félliteres kislábos rántáské­szítéshez, maradék eltevéséhez, 1 tejeslábos vagy fazék, 1 kávé­főző edény, l teafőző edény, 1 palacsintasütő — rántottét is készíthetünk benne, 1 sütőtepsi — ha van sütőnk, a húsdaráló — amellyel különböző betétek fel- használásával más mindenfélét is darálhatunk. Ezeken felül még néhány fe­dőt, főzőkanalat vásároljunk. Később, ha van rá pénzünk, da­rabonként kiegészíthetjük kony­hafelszerelésünket. Tányérból, pohárból, csészé­ből legalább egy darabbal töb­bet vásároljunk, mint ahány an az asztal körül szoktunk ülni. A jóminőségű evőeszköz örökéletű, míg ha hitványát veszünk, na­ponta eltörik egy-egy kanál vagy villa. Szerszámainkat kiegészítik: kenyérvágó kés, húsvágó kés, hámozókés, húsvágódeszka, ame­lyen hagymát ie vágunk, de tésztafélét soha, mert hagyma- szagú lesz. II. forduló 1. Mikor alakult az OTP? (1948? 1949?) 2. Ki írta a könnyelmű, pazarló tücsökről és a szor­galmas takarékos hangyáról szóló tanmc-eá+9 (Benedek Elek? Lafontaine?) 3. Melyik városból indult a lottó világhódító útjára? (Budapest? Róma?) 4. Örökölhető-e a takarékbetétkönyv? (Igen? Nem?) 5. Hány járás van megyénkben? (Hat? Hét?) r —o ■> 'S -'S v/> S' • Q- : 4 2. 3 k 5 oJ X NÍv: dm: A válaszokból típpeléssel kell eltalálnod a helyeset. Hasonlóan tippelsz, mint a totóban: l=ha az eíső felelet a helyes, 2=ha a második felelet a he­lyes, x=ha egyik felelet sem jó. Vágd ki a típpszelvényt, töltsd ki, Írd rá neved, címed, és azt, hogy második hét és csütörtö­kig bezárólag küldd be a Nép­lap szerkesztőségébe, zárt borí­tékban. A borítékra ne felejtsd ráírni: TAKARÉK 1 Az lesz a győztes, aki az őt fordulóban a legtöbb találatot gyűjti össze. Előre 'hát az ötször őt találatért! A legügyesebbek takarékbetét­könyvet, aktatáskát, töltőtollat, könyvet kapnak jutalmul. Kedves Gyerekek! Az első for­duló alkalmával többen sajátké­szítésű típpszelvényt küldtek be. Ezeket még elfogadjuk, de a következőkben már csak az új­ságból kivágott szelvény az ér vényes. A kalács kémiája Most elmondom töviről he­gyire a kalács történetét. Belőle mindent megtudtok, amit erről tudnotok kéül. A háziasszonyinak eszébe jut: ma kalácsot sütök. Egy nagy tálba vizet tesz. Bele­teszi az élesztőt, sót és lisz­tet, aztán az egészet össze­keveri. A csiriz a szétfutó lisztszemecsikóket nagy puha gombóccá fogja össze. A há­ziasszony befedi a tálat, és meleg helyre állítja. Ahogy az élesztő belekerül a tésztá­ba, nyomban hozzálát szokott munkájához — a ssénsavgáz előállításához. Ha nem lenne csiriz a tész­ta anyagában, a fejlődő szén­savgáz menten elillanna. De a csiriz, mély nyúlós és ru­galmas, nem engedi kiszaba­dulni az apró gázbuboréko­kat. Látnátok csak mennyire igyekszik a szénsavgáz sza­badulni! Mennyire rázza bőr töne falát! Mégsem tudja széjjelszaggatni a súlyos csi­rizburkot. Végre a tészta kelni kezd. Megmozdul, magasra dagad, egyre jobban, majdhogy ki nem fut a dagasztótálból. Ekkor a tésztát sütőbe te­szik, Bizony, ott Is sokmin­den megváltozik benne. A legerősebben á felületén éri a meleg. Akkor változik a keményítő dextrinné. majd lassan kialakul a kalács szi­lárd, bamapiros héja. A meleg hatására a kalács belsejében a sejtek fala — amelyben a keményítő rabos­kodik — széjjelreped, mint a krumpliban is, s megpuhul a keményítő. Végül a csiriz kiszárad, felreped és szaba­don engedi a szénsavat, S a frissen kisült kalács pompás illata betölti az egész lakást. Kincs a szőlőben Egy földműves, kinek min­dene a szőlője volt, halála előtt magához hívatta lusta fiait, akik naphosszat csak a fák alatt feküdtek. Hiába kérte eddig őket nap-nap után: segítsenek a szőlőt megkapálni, egy se mozdult. Most hát, hogy a féltett sző­lő tönkre ne menjen, a végső percben cselt eszelt ld. Amint a haldoklót körül­vették a fiúk, igy szólt hoz­zájuk: — Fiaim, drága gyerme­keim, elhagy már az élet, ki­lobban, látjátok ti is, a mé­cses. Azért hívattalak, hogy elmondjam nektek: odakint a szőlőben van elrejtve min­den vagyonom. Keressétek csak szorgalmasan, tudom rá­találtok. Alighogy ennyit szólt, sze­me mindörökre lezárult. A fiúk azt gondolták, hogy apjuk egy láda kincset ásott el titokban kint a szőlőtőkék között. Ásót, kapát fogott kiki, s hajnaltól estig, és tavasztól őszig kapálták, ásták kinn a földet. Bár kincsre: aranyra \ és ezüstre, de. még csak réz­re sem találtak, a jól meg­dolgozott föld gazdag ter­méssel fizetett. És az se kisebb jó, hogy a fiúk megtanulták: a munka többet ér egy láda kincsnél. jjdffsSz cí«*í tUjUCfOcJfan Csmafjtrojviofítortáí* •ooféy a/sz.otv> y/\ v CCjjlf kWfí*?/, tóőv... Mennyire. / fo&gíj erecm e+icy&arseif Mf'A/f, V/í£?' srtrí. PM -ÍF?2 ,oOOJ aonaaaoaaanJiaaa Oci 00 030°°­A S> ezre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom