Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-09 / 262. szám
1962. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Feljegyzések egy pártértehezleiről Két levél A szóbanforgó két levelet a szolnoki pártértekez- leten ismertették. Az elsőt az egyik építőbrigád küldtei a pártbizottságra. Fő mondanivalója az volt, hogy az építők lelkes munkával készülnek a párt- lamgresszusra. Manapság sok ilyen tartalmú levél érkezik a pártbizottságokra, a a szerkesztőségekbe. Olvasásukkor soha nincs olyan érzése az embernek, hogy frázisokat pufogtat- nak előtte, hiszen a leírtak valódiságáról bármikor meggyőződhet. így hát nem is fogadta volna fenntartással senki a brigád levelét, ha postabontáskor nem kerül elő egy egyszerű asszony panasza ugyanarról a kollektíváról. Azt írta, hogy házuk tatarozása alkalmával az építők beejtettek valamit a kéménybe, s hiába rimánkodik nékik, hiába szalad Ponciustól Pilátusig, nem teszik rendbe a kéményt. Kisgyermeke van s az építők miatt nem tud neki főzni, sem fürdéséhez vizet melegíteni. Ugye, kedves Olvasó, ön is érzi, hogy ezek az építők alaposan melléfogtak. A két levélből adódik a következtetés: A párt kongresszusára csak úgy lehet méltóan készülni, ha minden cselekedetünket a dolgozók iránti ügyszeretet irányítja. A brígadéros Horváth László újdonsült , brígadéros a szolnoki Lenin Tsz-ben. Vezetési ügyekben mégsem lehet kezdőnek tekinteni, hiszen kisebb-nagyobb vezetőpozícióban volt már a szövetkezetben. Ha jól tudom, egyidóben az elnöki tisztet is ő töltötte be. Munikasze- retö, rendes ember, régebben mégis megvonták tőle a tisztségeket. „Ügy voltunk vele, hogy pártonkívüli — mondotta a városi pártértekezleten Bíró Boldizsár, a szövetkezet párttitkára —, s őszintén szólva, nem volt teljes iránta a bizalmunk. Laci bácsi ennek ellenére hajnaltól estig dolgozott, nem kímélte magát, ha a közös ügyéről volt szó. Ilyen esetekből okulva ma már a vezető tisztségek betöltésénél nem azt nézzük, ki a párttag, hanem azt: Iá a legrátermettebb. így most nyolc brigádvezetőnk közül csak három párttag. Gondolkoztam is rajta: jól van ez így? Nem estünk át a ló másik oldalára? De bármennyit töprengtem,, csak arra a megállapításra jutottam, hogy az arra rátermetteket bíztuk meg a brigádok irányításával.” „Jól van ez így?” — nem csak Bíró Boldizsár meditál, mikor a pártonkí- vüliek kisebb-nagyobb tisztségbe iktatását látja. Miért tapasztalható ez a töprengés? A párt tekintélyének, vezető szerepe csökkenésének oktalan féltése ez. Oktalan azért, mert a párt tekintélye csak nő, ha avatott szakembereket bíz meg egy-egy gazdasági feladattal és az adott szakterületen járatlan párttagok önmarcangolásának ve- szí elejét; ha nem állítja őket erejüket meghaladó követelmények elé. A párt célja a nép jólétének emelése. Ezt pedig csak szakértelemmel végzett munkával lehet elérni. A szaktudással rendelkező párttagok mellett a pártonkívüli szakemberek vezető pozícióba kerülése tehát egyáltalán nem ellentétes a párt céljaival, nagyon is megfelel politikájának. Sokszor beszélünk a kommunista szerénységről, s arról, hogy a párttagság nem jár semmiféle anyagi és egyéb előnyökkel. Nos, ha ez így van, eszerint is előnyt kell biztosítani a vezető helyek betöltésénél azoknak a rendszerünkhöz hű szakembereknek, akik az adott üzemben, hivatalban, vagy vállalatnál többre képesek az ott dolgozó, becsületes, de alacsonyabb szakképzettségű párttagoknál. Senki se tartson emiatt a várt befolyásának csökkenésétől. Sőt! Az alkotókedv, a tudásszomj mostani felvirágzása is azt bizonyítja: a. tömegek értik, s magúkévá teszik a part céljait, tudják, hogy a szocializmus az egész nép javát szolgálja. Egységesebb, erősebb lesz a fentiek által pártunk is, hiszen a karrierista elemek kívül maradnak. Mert ,,-nem cikk”, hanem önként vá- lalt többletmunka, anyagi juttatás helyett erloölcsi elismeréssel dotált áldozat- ixillalás, az egyéni haszon- szerzés helyett a köz érdekében végzett munka a párttagság. S mégis — pontosabban éppen ezért — egyre többen állnak közénk, s egyre nagyszerűbb emberek. Simon Béla Százötven áj tudományos eredmény Mezőgazdasági termelésűiig fejlődésében, a nagyüzemi gazdálkodás leialakulásában jelentős része van a tudományos munkának. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az utóbbi három évben mintegy 150 új kutatási eredmény terjedt el: újonnan nemesített növényfajták, az eddigieknél gazdaságosabb és hatékonyabb trágyázása, növényvédelmi, öntözési, nagyüzemi állattartási és állategészségügyi módszerele, A kutatási eredmények gyorsabb és szélesefcbkörű gyakorlati realizálása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma most több fontos határozatot hozott így átszervezik az egy évvel ezelőtt kijelölt bemutató gazdaságok hálózatát Számukat a mostani csaknem 400-ról körülbelül a felére csökkentik; csak azok az állami gazdaiságok és termelőszövetkezetek tartanak ezentúl rendszeres szaktanácsadást és tapasztalatcserét, amelyeiknek egész gazdálkodási színvonala és felszereltsége alkalmas a táj adottságai mellett érvényesíthető korszerű, tudományos eredmények komplex bemutatására. Szakirányítás a kunhegyes! járási tanács mezőgazdasági osztályán A kunhegyesi járási tanács mezőgazdasági osztályának státuszát tizennégyről húszra emelték. Az osztályra egyetemet, főiskolát végzett, több éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező mezőgazdászok, állattenyésztők és közgazdászok kerültek. Kevesebb a „tűzoltó munka' Egy szűk fél esztendő nem elegendő ahhoz, hogy átfogóan értékeljük az új szervezeti felépítés tapasztalatait, s így messzebbmenő következtetést sem akarunk levonni. Figyelemreméltóak azonban azok a kezdeti eredmények, melyeket az átszervezés hozott. Korábban a futó ellenőrzések jellemzőek voltak az osztály munkájára. Kiszaladtak a tsz-ekbe, s néhány óra alatt adatokat gyűjtöttek egyik, vagy másik termelési ágról. Néha arra sem jutott idejük, hogy saját maguk is meggyőződjenek az adatok helyességéről. Amolyan postás félék voltak a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya és a tszek között. Nem mélyültek el egy- egy tsz gazdálkodásának tanulmányozásában, így természetesen tanácsaik is felszínesek lehettek. A termelésszervezési csoport szakelőadói néhány hónap óta alaposabban vizsgálják a tsz-ek helyzetét. — Komplex brigádokat alakítottak, melyek 2—4 napos vizsgálatokat tartanak és megalapozottabb tapasztalatokat gyűjtenek. A brigádban növénytermelési, állattenyésztési és pénzügyi szakemberek tevékenykednek. Az idén például 120 — a gyenge tsz-ekben tételes — vizsgálatot tartottak. Felmérték a tsz-ek első félévi, majd a háromnegyedévi gazdálkodásának tapasztalatait. Előremutató javaslatok Észrevételeik hasznosak voltak. Megállapították a kiMegnyílt a pedagógusok képkiállítása Szerdán délelőtt */2 12-kor nyílt meg Szolnokon a múzeum 'földszinti kiállítótermében a megyei pedagógusok képzőművészeti kiállítása a pedagógus klub rendezésében. A megnyitóra összese- reglett közönség nagy érdeklődéssel nézte végig a bemutatott műveket, amelyeket egy hétig naponként 10-től 17 óráig tekinthet meg az érdeklődő közönség — RENDKÍVÜLI termelési tanácskozást tartottak e hét elején a szolnoki Tisza Szálló dolgozói. Ez alkalommal öten vonultak nyugál- lemányba. akiket Wester Antal üzletvezető búcsúztatott. A nyugdíjazottak nevében Takács Géza mondott köszönetét az ünneplésért és az ajándékokért. Téglagyárból — betoiárugyár A telep udvarán még ott sorakoznak a téglarakások, piros halmaikkal jelezve — téglagyár közelében járunk. Az égbenyúló kémény azonban nem füstöl. A jászkisé- ri téglagyár már csak külső képében hasonlít nevéhez. Kihűltek a kazánolt, az épületek belsejében ledőltek a közfalak, villanyvezetékek meredeznek elő. A belépőt olyan kép fogadja, mintha a termeket közelharccal foglalták volna el az ellenségtől. Valóban küzdelem folyik itt az új, születőben lévő gyár vívja harcát. A „beton korszakában’1 a tégla szerepe egyre kisebb lesz az építkezéseiknél. Kiszorítják a betonelemek, különböző falazási eljárások. Ez a felismerés vezette a megyei téglagyárak központját arra az elhatározásra, hogy részint összevonással, részint profilváltoztatással olyan terméket gyártsanak, amit keresnek is. Ui gyár saját erőből A volt téglagyár helyén már alakul a jászkiséri cell JDONSAG! a STEREO-MIKROMA fényképezőgép. Stereo-Mikroma gép készenléti tokkal stereo vágó stereo néző 6 koronggal 1600 Ft. Eredeti AGFA-Mikroma fekete-fehér és színes film kapható. <§FQÜJ§^ mentárugyár, sőt az első termékek — betonvályúk, itatok már készen sorakoznak az udvaron. Betoncsöveket, oszlopokat, vegyes betonárut készítenek a jövőben. És mindezt beruházás nélkül, saját erőből végzik. Az eddig használt gépeket más telepeknek adják át éa azok értékében csőverő, betonkeverő gépeket kapnak. A cement döngölését vibrátor végzi a nagy megerőltetést jelentő kézi munka helyett. Még csupán a szerelés kezdetén tartanak, de máris újításon töprengenek. Ha sikerül szerezniük egy gőzkazánt. akkor a régi kemencét is felhasználják hőközpontnak. így a locsolásra szárítás helyett száraz gőzzel rövidebb idő alatt készül el a cementáru. Bár a gépeknek még csak a helyét lehet látni, ez évben már üzemszerű termelést terveznek, elsősorban a termelőszövetkezetek vegyes betonanyag szükségletét akarják kielégíteni. E, Gy. Akadályozzuk meg a répaaknázómoly elterjedését A répaaknázómoly Magyarországon nem régi kártevő, mindössze egy évtizedes múltja van. De évről évre megjelenik főleg az ország melegebb déli- délkeleti részein. Szolnok megyében 1960. nyarán okozott jelentősebb kárt. Az idén új fa megjelent sokkal erősebb fertőzéssel mint 1960-ban A fér tőzés megszüntetése érdekében szigorúan be kell tartani a védekezési eljárásokat, mivel az eddigi vizsgálatok szerint annak elmulasztása okozta a súlyos termésvesz- teségeket. A répaaknázómoly hernyója aknajáratokat rág a répa "eveiében. Életmódja rejtett a fejlődés kezdeti szakaszában nehéz észlelni, ilyenkor a károsítás nyomai nem szembetűnőefc. A hernyók színe zöldesbarna hátukon rózsaszín keresztsávokkal. A répán ránézésre nem látunk elváltozásokat, a nyár vége felé a moly hernyói lankaszt- ják a növényt. Egy répafejben megszámláltak már nyolcvan hernyót is. Főleg a szívleveleket szeretik, ezek bámulnák, rothadnak károsításuk nyomán. Nemzedékeinek száma évente 2—3. melyek szinte észrevétlenül váltják egymást. A védekezéssel a kártevő megjelenését kell megakadályozni. Az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása elejét veheti a következő évj fertőzéseknek. A betakarítás során a répafejeket tábláról hordjuk le. silózzuk be, vagy vermeljük el. A dugvány takarmány és cukorrépa tarlóján a répamaradványokat gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Letaka- rít-ás után előhántós ekével mélyen szántsuk a tarlót, így megakadályozzuk a molyhernyók áttelelését. A dugványrépa prizmázásakor a prizmák alját 10 méterenként 2 kilogramm Hungária DL, vagy 1 kilogramm 10 százalékos HCH porozószerrel beszórjuk. Leföldelés közben a földtakaróba Hungária DL porozóból 16—20 a 10 százalékos HCH porozóból 8—10 grammot szórunk négyzet- méterenként. A magrépán a virágzatot és a maggomolyokat is tönkreteszi ez a veszedelmes kártevő. A száraz meleg idő kedvezett nagymértékű elszaporodásának. Ezért a dugvány- répa fertőz,öttségét tárolás előtt vizsgáljuk meg és a védekezést hajtsuk végre. Az elkövetkező évben nem lesz szükségünk egy sokkal költségesebb nyári védekezési kampányra. Kolláth Sándor a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agronómusa eséseket, s javaslatot tettek azok pótlására. A tiszaroffi Aranykalász, a kunmadarasi Petőfi Tsz-ek vezetői önmagukat akarták becsapni, amikor 160 mázsás cukorépater- mést vártak. A kunhegyes! Vörös Csillagban 8—10 mázsás rizstermésre számítottak. Utólag kitűnt, a brigád tagjainak lett igazuk, mert. 60 mázsa répával, s 3—4 mázsa rizzsel elszámolták volna magukat. S természetesen erőfeszítést sem tettek volna a kiesések pótlására. 1 A járás tsz-eiben előreláthatólag 13 millió forint lesz a növénytermelés kiesése. Az időbeni vizsgálatok, javaslatok nyomán ezt az ösz- szeget, 5 809 000 forinttal sikerül csökkenteniük, A kun- hegyesi Táncsicsban pótlólag hizlalnak sertéseket, a kunmadarasa Hunyadiban, a kenderesi Vörös Csepelben és a Haladásban pedig szarvasmarhákat. Lucemamag-fogásra tett javaslataik is több tízezer forint plusz bevételt eredményeztek a tsz-ekben. Több helyen jól sikerült a tarló- uborka vetése és terven felüli pluszt hozott Az állami és szövetkezeti érdekele összehangolása gyakran okoz gondot a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. Érvén yesáteniök kell az állami érdekeket, méghozzá úgy, hogy a szövetkezetek elképzeléseit se csorbítsák. Az 1963-as termel fed tervek összehangolásakor ez első ízben síkerült. Mindkét fél megelégedésére osztották el az ipari növények vetésterületét. Figyelembe vették a szakosítási törekvéseket és a gyenge tsz-ek óhajait. így egy tsz-ben kevesebb számú növényt, nagyobb területen gazdaságosabban termelnék. A tiszaroffi Aranykalászban évek óta sikerrel termelnek olajlent, jövőre 450 holdat vetnek. 1488 hold napraforgót 15 tsz-ben, 1350 hold borsót 13 tsz-ben termelik meg. Nem csökkent az akták száma A mezőgazdasági osztály átszervezésekor az volt az elképzelés, hogy az adminisztrációs munkát jórészt leveszik a szakemberek vállárról. Ez kevésbé sikerült. Tavaly 3,5 ezer ügydarabot intéztek el az osztályon. Ez év szeptember végén 2244- nél tartottak, s január 1-ig meghaladja a tavalyi „termést”. Ráadásul ebben még nem szerepelnek az FIVÍ-nek, a megyei tanácsnak, és a vb-nek adott jelentések. A szakemberek még mindig sok időt töltenek el a papírmunkával. A túlzott adminisztrációt az illetékes felsőbb szerveknek kellene csökken- teniök. Az újjászervezett osztály nem mentes a belső problémáktól. Az apparátusba új szakembereket a régi fizetéssel vették át, mely magasabb a régebbi szakemberek fizetésénél. Ez bérfeszültséget okozott, melyet feltétlenül rendezni kell. De ennél jóval nagyobb a lakásgond. A hiányzó státusz betöltése lakáshiány miatt akadozik. Az ott dolgozó szakemberek szükséglakásban vannak ösz- szezsúfolva. Ez szintén fékezd a jobb munkát. Solcat fejlődött és tartalmasabbá vált a mezőgazda- sági osztály munkája. Esetenként azonban még döcög végrehajtás helyszíni ellenőrzése. Az átszervezett osztály akkor tölti be hivatását, ha szakemberei hat- hatósabbarf segítik a közös gazdaságokat. Ehhez azonban tovább kell javítaniok munkamódszereiket és csöbken- teniök kell a fölösleges adminisztrációt. Máthé László
