Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
1962. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A korszerű alapműveltségről Szocialista társadalmunk építésének jelenlegi szakaszában egyre gyakorlatibb munkát jelentő feladattá válik a sokoldalúan képzett és művelt embereik tömeges kialakítása. A kongresszusi irányelvek e feladatot világosan meghatározzák: „A szocializmus teljes felépítése új, magasabb igényeket támaszt: a fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel”. Az új típusú emberek kialakítása érdekében éppen most, közoktatásunk korszerűsítésével lépünk nagyobbat előre. Mostanában elég gyakran hallunk és olvasunk a műveltség korszerűsítéséről. Akadnak, akik a korszerű műveltség keretébe kizárólag a technikai műveltséget sorolják, mások a hagyomány tiszteletére hivatkozva a műveltség humán jellegét védelmezik. Mit is jelent tehát a korszerű műveltség? Erre a kérdésre az általános- és középiskolák új tantervének ismeretében kapunk megnyugtató választ. E két iskolatípus műveltségi anyaga nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az általános is- - kola a korszerű alapműveltséget alakítja ki, s ezt építi tovább a középiskola általános műveltséggé. Semmiképpen sem jelenti tehát e műveltségi anyag a szakműveltséget, még akkor sem, ha például a középiskolában szakképzéssel is kapcsolatos. Ojra hivatkozni szeretnék az irányelvek „művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozó” követelményére. Gyakran hallhatunk még olyan véleményt is, hogy a csak jó szakember viszont egyúttal művelt ember is. Ez utóbbi vélemény tápot adhat a szakmai műveltségbe való leszűkülésnek, a kifejezetten szakmai irányú érdeklődésnek. A szocialista társadalomban ki kell bontakoztatni az egyének alkotó képességét. Az alkotó képesség pedig igazán termékeny- nyé csak a sokoldalúan képzett és művelt, jó szakemberek munkájában válik. Bár távlati célunk az általános műveltségi színvonal elérése, jelenlegi legsürgetőbb feladataink a korszerű alapműveltség megteremtéséből adódnak. Ezt az alapműveltséget a jövőben az általános iskola adja. Szükség lesz rá ezentúl minden munkaterületen. Befolyásolja a munkahelyi beosztást és anyagi megbecsülést egyaránt. Éppen ezért az új tanterv az eddigi ismeretanyag halmozását kiküszöbölve az alapműveltséghez tartozó ismereteket korszerű értelmezésben válogatja ki. Miből is adódik tehát e korszerű alapműveltség? mássá a szocialista társadalmi életre, a termelésben való tudatos és alkotó tevékenységre. Igen fontos része a korszerű alapműveltségnek Mindenekelőtt a tudományos világnézet megalapozására kell gondolnunk. Már az alsóbb osztályokban nagyon fontos szerepet kap például a környezetismeret, amelynek keretében a tanulók megismerkednek a természeti és társadalmi elemi Ismeretekkel, stb. Mindez a többi tantárggyal együtt hozzájárul a dialektikus ma- . lérialista világnézet alapozáa kulturális nevelés is. E téren főleg az irodalom, történelem, rajz, ének, testnevelés stb. tantárgyaknak van nagy szerepe. Az alapvető ismereteken (mint sához. A felső tagozatos tantárgyak közül elsősorban a természettudományi ismereteket nyújtók folytatják e világnézet alapozását. (Például: élővilág, kémia, számtan és mértan, földrajz), de hozzájárulnak a társadalom- ismereti tantárgyak is (például: a történelem), valamint a most bevezetésre kerülő gyakorlati foglalkozás. A korszerű alapműveltségben fontos szerepet kap a szocialista társadalmi gyakorlat is, A tanulók már az általános iskolában — alapfokon — megismerik a termelést. Az élővilág tantárgy keretében például a mezőgazdasági termelés főbb mozzanatait, a természet megismerésének és alakításának lehetőségét (megismerve közben a természet objektív törvényeit) a kémia tanulásakor a kémia gyakorlati jelentőségét, az elméleti ismeretek szerepét a termelésben, a földrajz órákon elemzik a természet és társadalmi berendezkedés együttes hatását a gazdasági életre, a számtan és mértan tanulásakor elsajátítják az alapvető matematikai törvényeket. Ezeknek az ismereteknek a birtokában válik tudatosabbá későbbi munkájuk, s végzik azt nagyobb hozzáértéssel, alkotóbb kezdeményezéssel akkor is, ha például az általános iskola elvégzése után a mezőgazdaságban, vagy valamelyik ipari szakmában dolgoznak. így lesznek ké-* oesek megfelelni a nagyüzemi termeléssel járó tervezés, gépesítés követelményeinek, •a magasabb szintű szakmai képzettségnek. Mindezek során azonban elsajátítják a szocialista közösségi, erkölcsi magatartást is, aktívabbak lesznek társadalmi életünkben, ami ugyancsak hatással lesz dialektikus materialista világnézetük megszilárdulására. Tehát e felkészülés során válnak alkalpéldául írás, helyesírás, fogalmazás, olvasás, történelmi, művészeti tájékozottság) túl ezek a tantárgyak készítik elő és késztetik az ifjú embereket az emberi kultúra egészének meghódítására. Kialakítják körükben művészetek iránti érdeklődést, formálják ízlésüket, igényesebbé teszik elkövetkező művelődésüket. .E tárgyak keretében a korszerűség éppen abban jut kifejezésre, hogy az ismeretanyag halmozásával ellentétben a társadalmunk fejlődése szempontjából legfontosabb társadalmi ismeretekkel, művészi és kulturális alkotásokkal ismertetik meg őket, s ezzel kialakítják bennük a további általános művelődés igényét. A korszerű alapműveltség elemzésénél szólnunk kell a gyakorlatiasságról is. Ez a tartalmi elem elsősorban a „gyakorlati foglalkozás” tantárgy kapcsán^ ad lehetőséget az életre való felkészítésre, de hozzájárulnak ehhez 'más tantárgyak is. A tanulók ilyen szempontból ismerkednek meg az alapvető szerszámokkal, tanulják meg azok kezelését, s tájékozódnak a gépi megmunkálás körében. Ezeknek a foglalkozásoknak nem a szakemberképzés a feladatuk, hanem az életre való felkészítés, hogy később, elméleti ismereteik birtokában tudatosabb legyen pályaválasztásuk, színvonalasabb munkavégzésük. Lényegében megtanulják ismereteiket felhasználni, közelebb kerülnek az élethez, s megszeretik a fizikai munkát. Ennek pedig óriási jelentősége van a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbség megszüntetéséért vívott harcunkban. Ismereteiknek ez a gyakorlati alkalmazása felkészíti őket a sokoldalúságra, a minden iránti érdeklődésre. Mindezzel A siklósi vár kandallóit készítik Karcagon A karcagi agyagipari szövetkezetben újszerű, népműi vészeti csérépkályhák mintapéldányai készültek el. Az úgynevezett kunsági tálas cserepekből álló kályhák sarkait bordázott mintákkal látták el, így szemre tetszetősebb és ízlésesebb típusokat állítottak elő. Az újvonalú mintákból az év hátralévő részében 200 kályhához elegendő cserepet készítenek. A szövetkezet különleges megrendeléseket is vállal. Most a restaurálás alatt álló siklósi vár részére gyártanak korabeli kandallókat és kályhákat. Ifjúsági Fi (albizottság alakult hízik a föld A szovjet tudósok számítása szerint a föld súlya naponta háromezer tonnával növekszik a rá záporozó meteorok következtében. Járjon-e a gyerek moziba? Sokáig vitatott probléma volt ez s néhány szülőnek, nevelőnek most is az a véleménye, felesleges erre biztatni az ifjúságot. A „nevelőhatású” büntetések között gyakorta első helyen találjuk a heti vagy havi mozibajárási tilalmat. Tény, hogy a válogatás nélküli túlzásba vitt „mozizás” inkább káros, mint hasznos a gyermekiélekre. Ám szinte feltétele a művelt emberrénevelésnek a jól irányított, szervezett ifjúsági mozilátogatás. Az iskolareform is utal arra, hogy a pedagógusok oktatómunkájuk hatékonyabbá tételére bátrabban használják fel a film segítségét; Az első lépés ehhez, hogy megteremtsék a tárgyi feltételét a játékfilmek oktatónevelő munkában való hasznosítására. E célból alakult meg a megyei Ifjúsági Filmbizottság a Megyei Tanács népművelési osztálya, a Moziüzemi Vállalat, a TIT és a KISZ szervezésében. Tagjai között találhatjuk a legjobb kulturális szakemberek mellett a szakfelügyelőket, pedagógusokat és a népművelés más munkásait; E bizottság célul tűzte, hogy irányítsa a játék és oktató témájú filmek felhasználását a nevelésben, az ifjúság szórakoztatásában; A középiskoláit máris megkezdték a munka részletes kivitelezését. Szerződést kötnek a Moziüzemi Vállalattal havi egy játékfilm műsorratűzé- sére. A filmeket az iskola szaktanárai válasszák ki s a moziüzem e célból olyan jegyzéket bocsátott rendelkezésükre, melyek között bőven találhatók a kötelező szép- irodalmi olvasmányok film- revitt változatai. így Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, Puskin, Solohov, a magyar klasszikusok közül Mikszáth. Móra. Móricz, Jókai, Kosztolányi, a világirodalom nagyjai közül Dumas, Shakespeare, Victor Hugo és mások filmrevitt alkotásai állnak a szerződést kötő iskolák rendelkezésére. Rendkívül bőséges a biológiai, természettudományi és földrajzi témájú filmek választéka is. Nem kétséges, hogy a filmek eddiginél rendszeresebb és szervezettebb bekapcsolása az oktatómunkába eredményesebbé teszi a pedagógusok munkáját. az általános iskola csak meg alapozza a korszerű műveltséget A bővítés és elmélyítés már a középiskoláik, egyetemek és szakmai képzés feladata. Ez az alapműveltség azonban sohasem lehet korszerű, ha gyarapodása lezárul az iskolai munkával. A korszerű műveltségnek föltétlenül folyamatosnak keil lennie, amit csak az állandó önképzéssel vagy a népművelésbe való bekapcsolódással érhetünk el. A korszerű alapműveltség kialakítása azonban elsősorban nem az ifjúság, hanem az olyan felnőttek körében okoz sok gondot, akik még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Ma már a felnőtteknek is megvan a lehetőségük e korszerű alapműveltség megszerzésére. Sokan élnek is vele. E felnőttek belátják, hogy az egyre növekvő s az irányelvekben is megfogalmazott követelményeknek csak így tudnak megfelelni. Becsületes törekvésüket meggyőzően bizonyítja a dolgozók iskolájának állandó létszámemelkedése. Az irányelvek a jövő tennivalójaként ezért szorgalmazzák a dolgozók iskolájának további bővítését. Megszívlelendő a jászalsószentgyör- gyiek példája, ahol a község vezetői látták be a tanulás jelentőségét, s ültek iskolapadokba. Mert szocialista társadalmunk építése folyamán sem funkció, sem pedig a most megérdemelt munkahely sem menthet fel senkit, hogy a további munkája érdekében pótolja korszerű alapműveltségének hiányzó ismereteit. Tudjuk, hogy a felnőttek életében sok nehézséggel jár mindannak a pótlása, amitől a núlt rendszer fosztotta meg okét ifjúkorukban. A munkájukból és életükből adódó gátló tényezőiket Ismerve nem lehetünk türelmetlenek. De éppen saját munkájuk; és életük megkönnyítése érdekében segítenünk kell őket nehézségeik megoldásában. Ebben a segítségben nagy szerepe van a népművelésnek is. Az irányelvek meghatározzák: „A népművelés fontos feladata, hogy az idősebb generációnak az a része, amelynek nincs teljes általános iskolai végzettsége, az iskolán kívüli népművelés segítségével is hozzájuthasson a nyolcosztályos iskola ismeretanyagához”. Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzést! Egyrészt az alapvető ismeretek (például: írás, olvasás, számolás) hiányában a népművelés mai formáival nem minden esetben járulhat hozzá eredményesen a felnőtt lakosság műveléséhez. Ezeknek az ismereteknek a pótlása mindenképpen a dolgozók iskolájának a feladata lenne. De ahol ez az út nem járható (az emberek tartózkodása vagy más okok miatt) föltétlenül gondolni kell egyes formák (például alapismereteket pótló tanfolyamon) felújítására is. Másrészt viszont a népművelési munka is csak akkor lesz hatékony és eredményes, ha a népművelők maguk is rendelkeznek legalább a korszerű alapműveltséggel. Csak ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a szocializmus felépítésében minden ember olyan munkával vehessen részt, amilyet fejlődő társadalmunk tőle igényel. Nagy József intézeti tanár, Jászberény, Tanítóképző Int. 3000 éves nyélnyúj tványos bronzsarló Koravaskori szárnyasbalta, tokosbalta bron zból és lándzsahegv ritkasága miatt — szinte csak ékszerül használták, de a történelmi korszakváltás mégis ekkor kezdődött. A később ide került ki mmérek, szkiták, majd kelták már a vas feldolgozását tették használati tárgyaikban uralkodóvá. Kaposvári Gyula szépformájúak ezek a szerszámok. A tokos bronzbalta és a szárnyas balta pedig azt a gondolatot is ébresztik a nézőben, hogy a szerszámkészítés, a onzöntés technikája csak hosszabb idő után érkezhetett el arra a fokra, hogy nyéllukas baltákat is tudjanak önteni. A torabjait mutatjuk be, de közben előbukkant Szolnokon egy újabb régészeti lelet. Közismert tény, hogy a föld mélye rengeteg régészeti emléket őriz, amelyek legtöbbször földmunkálatok, mélyszántás alkalmával kerülnek felszínre. A régészek azután leletmentő ásatás segítségével tárják fel ezeket a tudományos kutatás számára. Szolnokon 1962. október 20- án folyt le a hitelesítő feltárása egy 3000 éves bronz leletnek, amelyből egyes darabok néhány nappal előbb jutottak be a múzeumba. Túri József állami gazdasági dolgozó nemrég épült családi háza mellett gödörásás közben, a megyei kórház és a cukorgyár közti területen, Attila utca 50. szám alatt körülbelül 76 cm-es mélységben zöldes-barnás színűre patinásodon bronzsarlókat, öntőrögeket, szárnyasbaltát és bronz lándzsahegyet talált, melyek között sok sarlótöredék, egy darab kardtöredék, baltatöredékek is voltak. A múzeumnak átadott régészeti anyagért a lelet megtalálója szép jutalomban részesült. Leletkivizsgálás során még további bronzeszközök kerültek napvilágra, amelyek között legjelentősebb egy tokos bronzbalta. Megmérvén a lelet összsúlyát, 12 kiló 40 deka bronzot kapunk. Tudományos értéke a múzeum számára igen jelentős. bronzkor végén itt élő nép által használt különféle bronzeszközöknek törött darabjait cserélte új szerszámokra a lelet gazdája. Erre mutat a nagyszámú töredék és öntőrög, A közölt rajzok mutatják, hogy esztétikailag is milyen kos bronzbaltán lévő kis fül ugyanis arra szolgált, hogy a baltát nyeléhez lehessen rögzíteni. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerülhetett ez a sok bronz együvé a földbe? Az biztos, hogy valami történelmi sorsforduló alkalmával próbálta menekíteni vagyonát a lelet tulajdonosa. Svaiéban a bronzkor végén itt élő őslakosság egy új nép támadó beáramlása ellen inár földvárakkal védekezett. Tészegen például a múlt század hetvenes éveiben folytatott ásatások alkalmával még jól fel lehetett ismerni a Laposhalom körül emelt őskori földsáncot. De Dunapan telén és az ország sok helyén találunk ebből a korból földvár-maradványokat, A szolnoki kórház melletti vízmentes magaslaton élő nép télepén is vagyonuk földbeásásával próbálták egyesek átvészelni a nehéz időket. De hasztalan, mert az időszámításunk kezdete előtt körülbelül 1100 évvel mégis csak az új harcias pásztor- népnek a beözönlése teremtett magának itt uralmat. Ennek a korszaknak — a korai vaskornak — szinte kizárólag bronzeszközei voltak még, a vasat csak a korszak vége felé, s akkor is — Mit mondanak ezek a leletek első megtekintésre? A sok sarló és sarlótöredék, amely darabszámra a leletnek több; mint a felét teszi, azt bizonyítja, hogy földműveléssel foglalkozó nép hagyatéka. Valószínűleg a Az országos múzeumi hónap keretében régészeti meglepetéssel ismerkedhetett meg a szolnoki közönség a múzeumi előadóesten. Terveztük, hogy a rákóczifalvi ásatások változatos és gazdag anyagának legszebb daMÚTPumi levél; Szolnokon felszínre került egy koravaskori raktárlelet
