Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-27 / 277. szám

1962. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Őszi állattenyésztési szemle A napokban tartották meg az áttelel tetési szemlét a törökszentmiklósi Dózsa Tsz- ben. A közgazdász szakem­berek a könyvelés adatai alapján vizsgálták meg a közös gazdaság évi takar­mánymérlegét, beruházási tervét. A szemlebizottság négy tagja: Csemány Béla tsz-elnök, Karancsi Lajos tsz-főállattenyésztő, Riegler Kálmán állatorvos és Tóth Imre, a városi tanács mező- gazdasági osztály főállatte­nyésztője a szövetkezet ma­jorjait ellenőrizte. A vizsgálat az állatok el­helyezésére, gondozására, kondíciójára, az épületek tő­késítésére és az állategész­ségügyi követelmények betar­tására terjedt ki. A legfőbb kérdés azonban a takarmány ellátottság volt. Az állatállo­mányuk teleltetéséhez szük­séges takarmánynak csak a felével rendelkeznek, ezért takarékoskodniok kell. Üj- Ballán nevelnek 130 növen­dék szarvasmarhát, melyek­kel abrakot, szénát nem etetnek. Kapnak viszont zú zott kukoricaszár, nyers ré­paszelet és törek keveréké­ből annyit, amennyi jólesik. Sajnos, ennek tápértéke jó­val kevesebb, mint a siló­nak. Csak akkor lenne elég tápláló, ha adnának még hozzá legalább két kiló szé­nát A baromfinevelés már nem szezonjellegű Termelőszövetkezeteink többségében a baromfinjeve- Iós ma már nem szezonjelle­gű, mert egész éven át ne­velhetnek csibét A nagy­üzemi baromfinevelőket olyan fűtőberendezéssel s más eszközökkel látják él, amelyek lehetővé teszik az őszi és téli csibenevelést is. A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalathoz mór eddig 35 tsz jelentette be igényét: novemberben és decemberben 200 000 napos­csibére számítanak. A ter­melőszövetkezetek megrende­lése alapján a kisújszállási kettetüállomás megkezdte a keltetést November 15-én a törökszentmiklósi Aranyka­lász és a zagyvarékasi Béke Tsz már át is vette a napos­csibéket Jövő év elején ezek a közös gazdaságok már pri­mőrcsirkét visznek piacra. A keltetés és a szállítás most már folyamatos. A Ba­romfifeldolgozó Vállalat ad­dig is, amíg nem kezdik meg az 1963. évre szóló szerződé­sek kötését, ideiglenes jelle­gű megállapodásokat köt a tsz-ekkel a primőrcsirke ér­tékesítésére. Kovács József Élm. Min. Megyei Felvásárlási Kirendeltség JID" pirít elégetésére képes ez a készülékóriás, ami lehetővé teszi két régi tipusú etázsos pörkölőkemence „nyugdíja­zását”, azaz ha az új „fluid” kifogástalanul működik, ak­kor (még egy ilyen egység megépítésével az összes régi Humboldt kemence üzemen kívül helyezhető lesz. Ezen felül szükségtelenné teszi a hűtőrendszer bővítését, amely nélkül egyébként alig lenne növelhető az üzem tel­jesítőképessége; a távozó 800 fokos gáz melegéből pedig 40 atmoszférás gőzt lehet nyerni.. amelyet részben üzemi célokra, részben a la­kótelep távfűtésére fognak használni. A pörk kihordását is gépesítették ennél a be­rendezésnél. A műszaki átadás nemso­kára megtörténik. A kivitele­zőik már az önműködő mű­szerek szerelését végzik és jelenleg már megkezdték a belső falazat meleg levegő­vel történő szárítását is. A készülék a tervek szerint de­cember elején megkezdi a próbaüzemelést. Nincs mesz- sze már az az idő, amikor a vegyiműveknél nem emberek tolják a súlyos csilléket és piszkálják hatalmas vasru- dakkal a rakoncátlan tüzet; ismét bealkonyult egy fá­rasztó fizikai munkának. Pásztor Zoltán vegyészmérnök Az állatok elhelyezése ki­fogástalan. A szerfás épület magas volt, padlásnélküli, ezért hideg. A szövetkezeti gazdák nemrég készítették el a letapasztott nádpadlást a kettes üzemegység istállói­ban és a juhhodályban. A fiaztatót is sikerült bizonyos fokig téliesíteni. A koca- száJlásnak szánt sertésól nyitott oldalát az ősszel be­falazták. Éppen most jó a szaporulat, amikor kevés a takarmányuk. Az átlagos fialás kocánként 12—13, de volt olyan falkájuk, ahol mind a húsz anyadisznónak 16—18 malaca lett. Alig győ­zik a sok malacot dajkaság- ba adni. Még az idén meg­lesz az egész 1963. évi hízó alapanyaguk. A két üzemegységben 2200 sertése van a gazdaságnak. Kondíciójuk közepes, mert a kívánt tápanyagnak csak a hetven százalékát kapják meg. Az év elején szerző­dést kötöttek 1500 hízóser­tésre, s nyolcszázat már le­adtak. Most arra irányul minden erőfeszítésük,' hogy a még hiányzó hétszázat meg- hdzlalják. Ezért vonták meg az abrakot a tehenektől is. A százas állományból idáig 2300 hektoliter tejet fejtek és november, december hó­napban nem várnak többet 35 000 liternél. Az éves terv­hez viszonyítva a kiesés 350 hektó tej. Kiszámították, hogy még ezen az áron is megéri a hízókat átadni. A felmérésnél bebizonyo­sodott hogy valóban kevés a takarmány, a Dózsa Tsz- ben, azt a keveset viszont igen gondosan tárolják. Ta­karmányvásárlásra nem gon­doltak, nincs is erre pénze a gazdaságnak. F. M. Bonyodalmak a beruházások körül A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását a párt és az állam az utóbbi években is segítette. A nagy­üzemi mezőgazdaság orszá­gos szintű, nagyfokú előre­haladását, megerősödését az elfogulatlan külföldi szemlé­lők is elismerik. Sok esetben tanúi voltunk annak is, hogy a kívülállók és termelőszö­vetkezeti tagok vita során igyekeztek tisztázni azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelyek aránylag rövid idő alatt biztosították az ered­ményes fejlődést. Termelőszövetkezetünk, a tiszaföldvári Lenin Tsz is nagy lépéseket tett a fejlődés utján az utóbbi két évben. Ezt gazdasági sikereink is bizonyítják! Termelési eredményeinkért az 1961. évi országos ver­senyben harmadik helye­zést kaptán! A sikerekben nagy része van a szövetkezeti gazdák ál­dozatos, becsületes munkáján kívül a felsőbb szervektől kapott segítségnek. Ilyenek: a céltudatos, szakmai tanács­adás, a fejlett agrotechnikai I módszerek, haladottabb agro- kultúrai előírások terjesztése, a műtrágya, növényvédőszer gyártásának fejlesztése, stb. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk annak is, hogy pártunk és kormányunk lehetővé tet­te a szakemberek átirányítá­sát. Olyan vezetők, szakem­berek kerültek a termelőszö­vetkezetbe, akik szívügyük­nek tekintik és értenek ás ahhoz, hogy maximálisan ki­használják a fent ismertetett lehetőségeket. Tapasztalatból tudjuk, hogy a megvalósítandó beru­házási feladatok sorrendjé­nek helyes megállapítása szintén segítséget jelent szá­munkra. Döntő feladatunk­nak az állandóan, nagyütem­ben szaporodó állatállomá­nyunk korszerű elhelyezését tekintjük. Már az elmúlt években arra törekedtünk, amikor bevételeink nagyobb részét a növénytermelés adta, hogy ezen változtassunk, s az állattenyésztés és állati ter­mékek szolgáltassák bevéte* Az utazóközönség érdekében A vasút évről évre erőfeszíté­seket tesz annak érdekében, hogy az utazás körülményeit megjavítsa, növelje a személy­szállító vonatok sebességét és bővítse a kocsiparkot, az igé­nyeknek megfelelő tiszta, jól fű­tött és világított szerelvényeket közlekedtessen. A felsoroltak fokozott biztosí­tása érdekében 1962. december 1-tól 1963. január 15-ig a buda­pesti Vasútigazgatóság területén naponta a vonaton bejáró dol­gozók és tanulók áramlásának felmérésére, az utazások meny- nyiségl és viszonylati meghatá­rozására a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium 1. Vasúti Fő­osztálya adatgyűjtést rendez. A2 adatgyűjtés eredménye alapján a kővetkező években tudomá­nyosan megalapozott — utas- áramlatt térképek alapján ka­pott adatokon épült — menet­rendet készítenek. Az adatgyűjtés csak úgy lehet eredményes, ha a naponta be­járó dolgozók és tanulók as adatgyűjtés fontosságát felis­merve, a díjmentesen rendelke­zésükre bocsátott „adatszolgál­tató lapot” helyesen kitöltik és azt a személy pénztárosnak vagy a kijelölt vasutas dolgozónak visszaadják. Ezen túlmenően az adatgyűj­tés eredménye csak úgy hasz­nálható, ha a nagyüzemek az adatszolgáltatás Időpontjában ér­vényes műszak-kezdési időt nem változtatják meg. MEGJELENT A JÁSZKUNSÁG 3. SZÁMA A harmadik negyedévi szám első cikke beköszöntő a kongresszusra. Merényi László tanár a félszázad­dal ezelőtt lezajlott jászkun­sági békemozgalmakról ír. A legszéiesebb érdeklődésre tarthat számot A termelő- szövetkezetek 1963. évi ter­vezése elé címmel írott ta­nulmány Szakálos Lajos me­zőgazdasági mérnök tollából. Igen jó tanulságokat von le az előző évi tervezések ta­pasztalataiból. A szolnoki ▼árosközpont tervpályázaté Mik eredményeiről Pélyi Fe­A szülői felelősségről Szülői fogadóórára voltam hivatalos a minap Szolno­kon, a Koltói úti általános iskolába. S bár egy kicsit késve érkeztem, még tanúja lehettem annak, hogy közel hatvan szülő ott tolongott a pedagógusok közül s érdek­lődött: — Miért kapott az Évi földrajzból hármast, mikor eddig mindig ötösre felelt? Egy apuka fiát próbálta védeni: rendes gyerek, csak egy kicsit szeles. S hogy nem tanul úgy, mint kelle­ne? Hát mit csináljon a szülő? — Segítse a gyereket — hangzott a válasz. Legyen türelme foglalkozni a gye­rekkel. Nem akarom — és talán nem is lenne értelme fel­sorolni azokat a szülőket, akik ezen a fogadóórán a pedagógusokkal együtt vitat­ták meg: mit tegyenek kö­zösen a gyermek érdeké­ben. Inkább azokról a szülők­ről szeretnék szólni, akik­nek a gyermekével — hogy úgymondjam — probléma van az iskolában, s mégsem érdeklődnek sohasem fiuk vagy lányuk előmeneteléről. De úgy is megfogalmazhat­nám ezt: azért van problé­ma a gyerekkel, mert a szü­lő nem törődik vele eléggé. Sajnos, akad példa erre bő­ven: Csoportos rádióhallgatás, TV nézés, röpgyűlések renc, a megyei politechnikai kiállítás tanulságairól Bárdi Imre írt rövid cikket. Üj vonások a lakosság igé­nyeinek kielégítésében cím­mel a javító-szolgáltató ipar teljesítményeiről, nehézségei­ről számol be Sűrű József. A Jászkunság 3. száma feltűnik sokodalóságával, és ami igen előnyös: rövid, tö­mör, jól összefogott, céltu­datos cikkeivel. Ügy gondol­juk, hogy ezek az előnyös változások hathatósan hozzá­járulnak a folyóirat népsze rűségének növekedéséhez. A jászberényi járás lakói is napról napra nagy figye­lemmel kísérték a kongresz- szus munkáját A községek­ben több helyen csoportosan hallgatták a rádió közvetí­tését, vagy a televízió köré gyülekeztek, hogy ne csak hallják, hanem lássák is a küldötteket, a külföldi ven­dégeket akik a vitában részt vették. Jánoshidán, Jászboldoghá- zán, Alattyánom és más köz­ségekben is az érdeklődők népes csoportja a közvetíté­sek utón még együtt maradt, beszélgettek a látottakról, hallottakról. Jászkiséren a termelőszö­vetkezetekben röpgyűléseken ismertették Kádár elvtárs beszámolóját. Több közös gazdaságban — a jászapáti Kossuth és Alkotmány Tsz- ben — a szokásosnál több újságot rendeltek s ebédidő­ben a brigádszáUásco fel­olvastak az újságból. L. András kereken három évvel idősebb társainál. Többször ismételt osztályt s onnét e korkülönbség. Most is csak nagy üggyel-bajjal csúszik át a vizsgákon. A szülei azonban mindezek el­lenére még egyszer sem vol tak bent az iskolában, hogy a pedagógusokkal beszélve — együttesen próbálják se­gíteni gyermekük előmene­telét. I. István szülei sem ko­pogtattak még be soha a nevelői szoba ajtaján. Pedig mennyi javítani való van ennek a fiúnak is tanulmá­nyi eredményén. És így so­rolhatnám tovább. A Koltói úti iskolában há­romszázhúsz felsőtagozatos gyerek jár. S azoknak a szülőknek száma, akik rend­szeresen eljárnak a fogadó­órára — ötven-hatvan. 6 mindig ugyanazok. Pedig amikor a szülői fe­lelősségről beszélünk, akkor ehhez a fogalomhoz az is hozzátartozik, hogy a neve­lőkkel együtt segítsük gyer­mekünk fejlődését, tanul­mányi előmenetelét. V. V. leink zömét. Ez évben ezt már sikerült is elérnünk. Ehhez természtesen nagy ütemben kellett építenünk az istállókat, ólakat. Beruházásaink megvalósí­tása során azt is tapasztaltuk, hogy egyes szervek sokszor elszakadnak az élettől. Sze­rintünk sürgősen változtatni keli azon, hogy a termelőszö­vetkezeti beruházási kere­tek elosztásánál figyelmen kívül hagyják a termelő- szövetkezetek indokolt igé­nyét. Termelőszövetkezetünkben a 4208 hold közös művelésű szántóterülethez viszonyítva a tehénlétszám igen alacsony. Ennek fő oka az, hogy nem rendelkeztünk férőhellyel, s az idén is csak sok huza-vo- na után tudtuk elérni, hogy az adott hitelből olyan épüle­tet készíthessünk, amely al­kalmas a tehenek tartására. Intenzíven foglalkoztunk s a jövőben is szeretnénk foglal­kozni baromfitenyésztéssel. Éves tervünket tenyésztőiás- ból október 31-ig 185,4, étke­zési tojásból 170,2 százalékra teljesítettük. Eredményeinket növelni szeretnénk, amit elv­ben mindenki helyesnek is tart, de ennek valóraváltásá- hoz vajmi kevés gyakorlati segítséget kapunk. Az építési beruházást szinte lehetetlen megvalósítaná Egyes szervek a kiadott építkezési típustervekhez csökönyösen ragaszkodnak, annak ellenére, hogy azok között akad olyan, amelyet ma már bűn felépíteni. Példa erre a száz férőhelyes borjúnevelőnk, amelyet a Földművelésügyi Minisztéri­um típusterve alapján épí­tettünk. Az ajtókat úgy he­lyezték el, hogy az egész is­tállóban az állatok egészsé­gét veszélyeztető huzat van. A műszaki átvétel után sa­ját költségűnkön kellett az ajtókat ésszerűen elhelyezni. Növénytermelési eredmé­nyeink növelése érdekében évről-évre fejlődik a gépesí­tés is. Az utóbbi két évben egy U—28-as, egy K—25-ös Zetor, egy Maulwurf, egy Sz —100-as és két Zetor 3011-es erőgépept kaptunk. E gépek nagy segítséget je­lentenek, de egyben nagy gondot is, amikor alkat­részt kell hozzájuk szerez­ni, hiszen minden gépiink más tipusú. A fenti hibák kijavítása érdekében javasoljuk, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium a termelőszövetkezeti építkezésekhez az eddiginél több, jó típustervet készít­tessen. Ezeket kellő időben ismertessék a tsz-ek vezetői­vel. s ha mód van rá üzem közben is mutassák be. Amennyiben pedig valame­lyik típustervet a tsz ész­szerűen módosítani kíván, ezt tegyék lehetővé. A gépesítés­ben is feltétlenül szükséges a tipizálás. A felsőbb szer­vek a gépek elosztásánál ve­gyék figyelembe, hogy egy- egy tsz milyen típusokkal rendelkezik; Bódi Imre elnök Tíszaföldvár, Lenin Tsz Hosszú lenne egészében felsorolni, hány helyen dol­gozott az utóbbi tíz évben, diplomájának megszerzése után Ferenczi Imre agronó- mus. Legutóbb a Mezőtúri Állami Gazdaságtól vált meg. Volt termelőszövetke­zetben Tiszavárkonyban. Be- senyszögön, Z6anán, Tisza Je­nőn, Tisza tenyőn; állami gaz­daságban Tószegen, Palotá­son; rövid ideig ügyködött i MÉK-nél is. Rendezetler életmódja folytán a máséhoj nyúlt; emiatt a szolnoki já­rásbíróság hat hónapi, hárorr évi próbaidőre feltételesei felfüggesztett szabadságvesz­tés büntetésre és 1800 forinl visszafizetésére ítélte; Takács Gyuszi tisztessége Ra jtavesztettek a mezőtúri disszidens jelöltek hogy életmódjukon próbál­tak volna változtatni —disz- szidálásra szánták él magu­kat. Távozás előtt Ferenczi egy levelet hagyott hátra, mélyben minden, a gazda­ságban hagyott ingóságát Ta­kács Gyula mezőgazdasági tanulónak ajándékozta. A becsületes legényt nem ingatta meg a váratlan ajándék. A levél tartalmát a rendőrség és a gazdasági vezetőség tudomására hozta, A nyomban kiadott országos körözés eredménnyel járt: Győr táján elfogták a nyu­gat felé bandukolókat. Most mindketten előzetes letartóz­tatásban várják büntetőpe­rük tárgyalásának kitűzését. Ferenczi a gazdaságban Is­merkedett meg Kelemen Jó­zsef sertésgondozóval. Kele­men kocsmaszámláit abból fizette, hogy jóhiszemű em­berektől részint kölcsönkére- getett, részint előleget vett fel soha nem szállított ku­koricára. A cimborák — ahelyett, „FLl Igen gyakran elhangzik manapság ez a szó a Tisza- menti Vegyiműveknél. E rö­vid és különös szócska sok­sok kutatómunkát, próbálko­zást és jelenleg reményteljes várakozást rejt magában. A szó tulajdonképpen a fluidizációs pörkölőkemencét jelenti, amely egy rendkívül sokoldalú vegyipari eljárás­nak a piritégetésre alkal­mazott változata. Az eljárás lényege a következő: Egy nagy átmérőjű függőleges hengerbe apró nyílásokkal készült rácsozatot helyeznek, erre bizonyos magasságig szilárd szemcsés anyagot raknak be, melyet át akar­nak alakítani. A rácsozaton keresztül annyi levegőt fú- vatnak be, hogy a szemcsés anyagot ne vigye ki a készü­lékből, hanem csak forrásban lévő folyadékhoz hasonló mozgásban tartsa. Innen ered az eljárás latinos neve is. A reakció megindítása után a szilárd anyag adagolása és elvétele folyamatosan törté­nik. Ezt a módszert már évek óta használják külföldön pi­ritégetésre és sok más vegy­ipari célra Hazánkban a pe­rem artoni kísérleti berende­zés és a budapesti kiskapaci- tású készülék után Szolnokon helyezik üzembe az első nagyméretű fiuidizációs reak­tnrrt TMn rtonta trvnna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom