Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

1962, november 23,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Tanácskozik a kongresszus

RAYMOND GUYOT

A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA

Bevezetőben tolmácsolta a kongresszusnak a Francia Kommunista Párt testvéri üdvözletét. Elismeréssel beszélt az MSZMP politikájáról, majd hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták mindent megtesznek a szoros kapcsolatok fejlesztése, a francia—magyar barátság erősítése érdekében. Beszélt arról a kemény harcról, mely Franciaországban több mint négy esztendeje folyik a demokrácia és a személyi hatalom között.

Elemezte a francia választások eredményét, majd a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozott, kiemelve, hogy Kubában az imperialisták újabb vereséget szenvedték.

Pártunk helyesli mindazokat a lépéseket — fűzte hozzá —, amelyeket a Szovjetunió Kuba szuverenitásénak biztosításáért és azért tett, hogy a világot megmentse egy termonukleáris világháborútól. A béke valamennyi hívével együtt arra törekszünk, hogy tárgyalások útján oldódjék meg a kínai— indiai határon kialakult helyzet, amelyet az imperialisták rögtön kiaknáztak.

Pártunk elítéM és leleplezi azokat a szovjetellenes, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és több testvérpárt, köztük a Francia Kommunista Párt ellen Intézett hadjáratot, amelyet az

Albán Munkapárt vezetői indítanak, megsértve az 1957. és 1960. évi moszkvai határozatokat, és hátat fordítanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa a személyi kultusz leleplezéséről, valamint a békés együttélés és a béke kérdéseiről hozott történelmi határozatoknak. Mi rámutatunk az Enver Hodzsa és mások részéről indított egységbontó törekvésekre, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat megosztják. A marxista—leninista pártok feladata, hogy úgy vigyázzanak a nemzetközi mozgalom egységére, mint a szemük világára. Ezért továbbra is érthetetlen számunkra a Kínai Kommunista Párthoz tartozó élvtársaink magatartása, akik nem hajlandók elítélni ezeket a közös ügyünkre káros egységbontó törekvéseket.

Végül kijelentette: tapasztalatból tudjuk, hogy az imperialisták nem nézik tétlenül a szocialista tábor és a világbéke erőinek térhódítását. Mindenféle fenyegetésekre vetemednék, hogy megpróbálják feltartóztatni a történelem menetét. De azt is tapasztalatból tudjuk, hogy rrrinden próbálkozásuk megtörik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szikláján, a marxizmus—lenini zmus és a proletár nemzetköziség erején.

1LKU PÁL

A MANDATUMVTZSGALÖ bizottság elnöke

előtérj esztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését.

— A madátumvizsigáló bizottság — mondotta — a titkos szavazással megválasztott szavazati és tanácskozási jogú küldöttek megbízólevelét érvényesnek találta. Majd így folytatta:

— A párt Szervezeti Szabályzatának 23. pontjában foglalt jogánál fogva a Központi Bizottság úgy döntött, hogy minden 800 párttag után egy szavazati jogú küldöttet, és minden 800 tagjelölt után egy tanácskozási jogú küldöttet lehet titkos szavazással választani. Pártunknak ez év augusztus 31- én 483 195 tagja és 28 770 tagjélöltje volt A budapesti és a megyei pártértekezletek ennek megfelelően 614 szavazati jogú, és 36 tanácskozási jogú küldöttet választottak a VIII. kongresszusra. A szavazati jogú küldöttek közül 612 van jelen, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiányoznak. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja, hogy a VIII. kongresszus határozat- képes. A tanácskozási jogú küldöttek valamennyien jelen vannak; A küldötteken kívül itt vannak a párt veteránjai, és mint meghívott vendégek, pártonkívüli barátaink közül tudósak, művészek, az állami és gazdasági élet irányító posztjain dolgozók. A küldöttek 80,2 szá-, zaléka férfi, 19,8 százaléka nő. A VII. kongresszushoz képest 5,3 százalékkal több elvtársnő vesz részt ezen a kongresszuson.

Az iskolai végzettséget illetően a kongresszusi küldöttek 13.8 százalékának van középfokú, 49,9 százalékának

pedig főiskolai és egyetemi végzettsége Ez összesen 63,7 százalék, vagyis 13,8 százalékkal több, mini a V1T. pártkongresszuson volt.

A küldöttek közül: üzemi munkás 11,1 százalék, válla* lati igazgató 6 százalék, termelőszövetkezeti tag 5,7 százalék, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, agronómus, író, újságíró, jogász — 6,3 százalék, állami és tanácsi funkcionárius 6 százalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja 7,1 százalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék Tömegszervezeti funkcionárius 13,4 százalék, nyugdíjas 1,2 százalék. Életkoruk szerint 51 éven felüli a küldöttek 12,9 százaléka, 41—50 év közötti 32,9 százalék, 31— 40 év közötti 49,5 százalék, 30 éven aluli 4,7 százalék.

A szavazati jogú küldöttek közül már a felszabadulás előtt részt vett a munkásmozgalomban 23,5 százalék, és tagja volt a pártnak 16,6 százalék 1945—1956 között lépett a pártba a küldöttek

77,2 százaléka, 1956 után pedig 6,2 százaléka. A tanácskozási jogú küldöttek 75 százaléka 1944—45 és 1956 között lépett a pártba, 15 százalék pedig 1956 után

A két utóbbi csoport adatait. vagyis a párttagság keltét, és az életkor szerinti megoszlást összevetve megállapíthatjuk. hogy kongresz- szusunkon jelen van mindhárom generáció. Ha pedig a többi adatot is szemű gyre vesszük, azt mondhatjuk, jelen van kongresszusunkon társadalmunk minden dolgozó rétege.

A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette.

nak sokoldalú együttműködése a mi kétoldalú gazdasági kapcsolatainkat is kedvezően befolyásolja. A csehszlovák—magyar gazdasági

együttműködés jó alapokon nyugszik. Országaink között kifejlődőben van a munka- megosztás és a kooperáció, különösen a gépiparban, a kohászatban és a vegyiparban. Ennek alapján jelentősen szélesedett a kölcsönös árucsere.

A csehszlovák párt küldötte állást foglalt az SZKP XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja mellett. Hangoztatta, hogy a csehszlovák kommunisták következetesen harcolnak a marxizmus—le- ninizmus bármilyen elferdítésére irányuló összes törekvések ellen. „Határozottan elvetjük a dogmatizmust és elítéljük az Albán Munkapárt vezetőinek marxizmusellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a törekvésükben, hogy megbántsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét” — mondotta.

Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva aláhúzta annak jelentőségét, hogy a szocialista rendszer döntő tényezővé válik a világban és egyre jobban befolyásolja a világ fejlődését

A Szovjetunió és a többi szocialista ország állandóan erősödő gazdasági és politikai ereje megköti az agresz- szorok kezét

A Szovjetunió határozott elvi fellépése keresztülhúzta az amerikai imperialisták Kuba elleni agresszív szándékait, megvédte a világbékét. Országaink a békés egymás mellett élés lenini politikájának szellemében szilárdan harcolnak az összes időszerű nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásáért. A jelenlegi helyzetben elsősorban a német békeszerződés megkötéséről, a nyugatberlini helyzet normalizálásáról és az általános és teljes leszerelési egyezménynek a szovjet javaslatok alapján történő megkötéséről van szó — jelentette kL

DARVAS JÓZSEF

ÍRÓ

kai fogalmat is tisztázzon.

Utalt arra, hogy érvényre kell juttatni irodalmi és művészeti életünkben a lenini tételt: az irodalom és a művészet nem a politika illusztrációja, hanem a maga sajátos módján ugyanazt kell csinálnia, amit a tudomány tesz. A tudomány sem tudomány, ha csak tételeket ismétel. Azzal válik tudománnyá, ha a valóságot, annak új összefüggéseit fedezi fel. Az irodalom és művészet feladata is, hogy a társadalomban és a társadalmi ember lelkében végbemenő folyamatok újszerűségét, új vonásait, új törvényeit felfedezze, és azt művészi hitellel kifejezze. A kulturpo- litikusok, esztéták necsak a veszélytől óvják az írókat. Sugallják az alkotó felfedezés ilyen bátorságát.

Az irodalom és művészet irányításáról szólva kifejtette, hogy véleménye szerint kultúrpolitikánk még sohasem volt olyan jó, mint

most. Nem azért, mert ez vagy az a személy csinálja, hanem egyszerűen, mert soha ilyen jó politikánk nem volt. A kultúrpolitikai irányítás módszereit azonban javítani lehet és kell. A módszerek, amelyek tegnap még jók voltak, nem feltétlenül felelnek meg a mai követelményeknek. Az élet megy előre, az új problémák új irányítási módszereket ;s követelnek.

Befejezésül a Központi Bizottság augusztus 16-i határozatáról, a törvénysértő perek lezárásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a törvénysértő perek lezárása rendkívüli jelentőségű lett. De kinek- kinek magában is szembe kell némi azzal a felelősséggel, amely ebből a korszakból őt személy szerint is terheli. Csak a szüntelen szembenézés és szembesítés menthet meg bennünket a hibáktól. (Taps.)

ARTURO COLOMÉI

AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA

üdvözölte a kongresszust pártja és az olasz dolgozók nevében, majd elemezte a mai olaszországi helyzetet.

Ezután nemzetközi kérdésekre tért át és hangoztatta': — Az Olasz Kommunista Párt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió vezetőinek a kubai válsággal kapcsolatos lépéseit. Határozottan elítéli az Albán Munkapárt vezetőinek magatartását Rendkívül nehéz helyzetben rágalmazó vádakat hangoztatnak és ezzel bizalmatlanságot keltenek a békés együttélés politikájával szemben, megosztják a nemzetközi kommunista mozgalmat Az Albán Munkapárt állásfoglalás ainak mindennemű támogatása ellene szól

OTAKAR S1MUNEK

CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA

adta át ezután a kongresz- szusnak pártja Központi Bizottságának és Csehszlovákia dolgozó népének forró, elvtársi üdvözletét Elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről. A továbbiakban emlékeztetett rá, hogy néhány nap múlva összeül a csehszlovák kommunisták XII. jjcenerpaszuyaa, amelyre a

csehszlovák dolgozó nép nagy alkotó aktivitással és kezdeményezőkészséggel készül.

Otakar Sdmunek foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai ségével, majd megjegyezte: együttműködésének jelentő

— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai|a 81 kommunista- és mun- 'káspárt határozata szellemének. Az olasz nép óriási többsége bizalommal tekint a szovjet kormány fáradhatatlan erőfeszítéseire, amelyeknek célja megmenteni a békét, elősegítem az általános és ellenőrzött leszerelést, megteremteni a két rendszer békét együttélésének és versengésének alapvető feltételeit. A háború megakadályozásának lehetőségében hinni — nem jelent illúziókat az imperializmus agresszivitása előtt. Viszont bizalmat jelent a Szovjetunió vezette szocialista tábor növekvő erőiben, — hangoztatta többek között Arturo Colombi.

GOSZTOIVYI J4NOS

A VAS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA

lődésünk tényeit. Nem tud- ] szer, 1951-ben már deklaráltam minden meghatottság j tűk a magyar irodalmi élet nélkül hallgatni ezeket a j teljes világnézeti egységét, száraznak ható adatokat, Emlékszünk rá, hogy 1956- mert most érzem megváló- ban hova jutottunk ezzel a

a Vas megyei küldöttek nevében kifejezte egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával, a párt politikai irányvonalával, és hangoztatta, hogy a Vas megyei kommunisták mély bizalommal vannak a Központi Bizottság és annak vezetői iránt. Ezután a múltbeli hibák, bűnök néhány tanulságával foglalkozott.

— Teljesen helyesen járt el a párt és a Központi Bizottság akkor, amikor megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül szakított a revizionista árulókkal — mondotta Gosz- tonyi János. — És helyesen járt el a párt, a Központi Bizottság cikkor is, amikor ingadozás nélkül és kérlel hetetlenü] szakított és leszámolt a szektás, dogmatista politikával és a személyi kultusszal.

Gosztonyi elvtárs utalt arra, hogy a teremben lévők valamennyien jól tudják, mit jelentett hazánkban a szektás, dogmatikus politika.

— Valamennyien, ki előbb,

ki utóbb, de keresztül men tünk a megdöbbenésnek, az elkeseredésnek és a szégyen nek azon a vad érzelmi viharán, amelyet a törvénytelenségek tényeinek megismerése és feksmerése jelentett. Nem beszélünk — és helyesen tesszük, ha nem beszélünk — erről sokat, de a tapasztalatok hasznosítása miatt mindig emlékeznünk kel] rá. Emlékezni kell a tényeken túl arra is, hogy mit termelt ki a személyi kultusz: ennek a talaján

terjedt a hízelgés, a talpnyalás, és más. jellemet is romboló tulajdonság Emié kezni kell arra is hogyan itta be ösztönéinkb'’ magát a gyanakvás, s hogy néha még ma is nehezen szabadulunk meg ettől. De arra is emlékezni kell, hogyan terjedt a tömegekben az elkeseredés. a cinizmus és hogyan vezetett egyik fő okként ez is 1956 októberéhez. Mindezek alapján helyesel-1

jük mi is, Vas megyei kommunisták az augusztusi határozatot, helyeseljük, hogy a Központi Bizottság igazságot szolgáltatott mindenkinek, akinek még igazságot lehetett szolgáltatni. És mesz- szemenően helyeseljük, hogy az elkövetett bűnökben legfőbb politikai felelősöket,

mindenekelőtt Rákosit és Ge- rőt kizárta a pártiból.

— Mindezeket — nem utolsósorban — azért teszem szóvá, mert úgy érzem, hogy a mi pártunk olyan keserves történelmi tapasztalatokat szerzett a személyi kultusz idejéből, a szektás, dogmatikus hibákból, amelyek külön feljogosítanak bennünket arra, hogy állást foglaljunk mindenféle szektás, dogmatikusa a néptől, a marxizmus—le- ninizmustól idegen nézetek, tendenciák ellen, bárhol is jelentkeznek a nemzetközi munkásmogalomban. Hallottuk itt a Kínai Kommunista Párt küldöttének, Vu Sziu- csíien elvtársnak a felszólalását. Ne értsen félre engem Vu Sziu-csüen elvtárs, ha reflexiókat fűzök ahhoz, amit ő elmondott, azzal a belső meggyőződéssel teszem, hogy mi, magyar kommunisták mindannyian szeretjük a nagy kínai népet, szeretjük és tiszteljük a hős Kínai Kommunista Pártot. Ügy gondolom, valamennyien csak sajnáljuk, hogy most olyan helyzet alakult ki, amelyben saját pártszervezeteink, saját párttagságunk, a mi tömegeink sem értenek néhány dolgot amelyről itt az albán vezetőket illetően a délelőtti vitában szó volt. Minket, tisztelt kongresszus. történelmi tapasztalataink intenek arra, hogy szilárdan és ingadozás nélkül haladjunk tovább azon az úton, amelyen most megyünk és minden olyan tendenc’át, vagy törekvést, amely bennünket erről az útról jobbra, vagy balra le szeretne ráncigálni,

(Folytatása a 4. oldalon^

komoly rangot jelentenek, hogy nekik ne márciusra, hanem már januárra biztosítsanak jegyet. (Derültség).

Ezután irodalmi életünk néhány kérdésével foglalkozott.

Elmondotta, hogy irodalmunkban és művészetünkben a felszabadulás óta olyan pezsgő és alkotó élet sohasem volt, mint most. Olyan kedvvel, belső jóérzéssel — viaskodva is, de mégis csak igent mondva és újat próbálva —, nem alkottak az írók és művészek, mint ma. S ez nagyon jó dolog. — Remekműveket még nem tudunk felmutatni. De minden műfajról elmondhatjuk: izgalmas kísérletek,

próbálkozások, jó és sikeres művek vannak — s ez feltétlenül igen szavazat!

Darvas József e megállapítását az írószövetség közgyűlésével is bizonyította. Majd kijelentette:

— Megint csak a realizmus politikája jut kifejezésre abban, hogy a párt az irányelvekben és a referátumokban megállapítja: irodalmi és művészeti életünk eszmeileg még több színű csoportból álL Helyes ezt kimondani, ez a valóság. Egyszer, 1951-ben már deklaráltuk a magyar irodalmi élet teljes világnézeti egységét. Emlékszünk rá, hogy 1956- ban hova jutottunk ezzel a deklarált egységgel. Ma nem deklarálunk, de úgy érzem, hogy a belső ellentmondásokkal együtt is erősebb az eszmei egység, mint valaha is volt. S az erősödő eszmei egység talaján színesebb és sokszínűbb lett az irodalom. Ez cáfolja azt, amit mondani szoktak, hogy a szocialista realizmus, az egységes világnézeti alap az irodalomban egyszínűséget eredményez. Irodalmunkban mutatkozó belső folyamat bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője az igaz: az erősödő szellemi egység — ha az igaz és belülről vállalt, nem kívülről parancsolt — felszabadítja a személyiséget, a művész, az író személyiségét is.

Darvas József ezután arról beszélt, hogy az íróknak, művészeknek meg kell ismerniük az életet, a valóságot. Ehhez azonban meg kellett ismerkedniük a marxizmus— leninizmussal, — méghozzá nem elegendő azt megtanultok, hanem szemléletük szerves részévé Jcoll azt tenniük

A felszólaló kifogásolta, iogy kritikánk gyakran nem 5 pozitív jegyek, a jelentkező új jelenségek tudatosítására törekszik, hanem miniig csak a veszélyekre hívja Fe! q fi gvelmet,

Es7'ó‘:!r5-.!c irodalmi kritikánk a dogmatizmus eile- j ni harcban néhány esztéti- S

bevezetőben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek fogadtatásáról beszélt. Az irányelveket olvasva, a referátumot hallgatva — mondotta — azt gondoltam: nemcsak az irodalomban és a művészetben van szocialista realizmus, hanem a politikában is. (Derültség.) Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodj a valósághoz, abból indulj ki, vizsgáld annak ellentmondásait és ehhez szabd a magad céljait. Egy érzem, hogy a párt egész politikájában ez a fajta szocialista realizmus érvényesül. Ennek is van pátosza, sőt ennek van igazi pátosza, hiszen az emberek nyugod- tabban élnek, jobb kedvvel dolgoznak, az írók szívesebben alkotnak, több lakás épül, az igazi pátosz az, hogy népünk egyre jobban él.

A kulturális élet problémáiról szólva hangsúlyozta, hogy őt leginkább a Központi Bizottság referátumában ismertetett adatok, tények és dokumentumok ragadták meg.

Ha valamiben, — mondotta, az iskolázás számaiban, a felnőttek oktatásában, a könyvek számának növekedésében jól lehet mérni fejlődésünk tényeit. Nem tudtam minden meghatottság nélkül hallgatni ezeket a száraznak ható adatokat, mert most érzem megvalósulva, vagy legalábbis a megvalósulás útján elindult- nak azt az álmot az országról és egy műveltebb népről, amit mi írók annakidején magunkban próbáltunk megfogalmazni.

Darvas József ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország kulturális térképén van még fehér folt is, ma is és még elég sokáig tízezrek, talán százezrek élnek kint tanyákon, s hozzájuk a kultúra alig jutott még el. A munkásosztály kulturális színvonala és érdeklődése emelkedik. De a hirtelenül felduzzadt és megnőtt munkásosztály tíz- és tízezeréi, akik nemrégen jöttek a fa- j luról, a múlt babonáinak j sokfajta terhét hordiák. Ezt j több példával illusztrálva — | megemlítette, hogy a Madách j Színházban nagy sikerrel j játsszák Agathe Christie j Egérfogó című detektív őrá- í máját. Nem dől össze a vi- j lág, hogv játsszák. — mon- ■ dotta. — A szocializmus sem j dől össze attól — elég régóta j játsszák, nem dőlt össze. ! (Derültség) Még ppn is az a baj. hogy játsszák. Az nem * tetsgik, hogy az érdeklődés i olyan óriási iránta, hogy már ; márciusra sem lehet jegyet ! kapni. Hallottam például: a J Központi Fizikai Kutató In- ; tézetből elmentek a színház igazgatóságához és azt mon- j dották hogy ők a magyar ■ tudományos életben olyan !