Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

1W2. október 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A talajelőkészítésben Mezőtúr, a kenyérgabonavetésben Szolnok város vezet

Megyeszerte lassan halad a cukorrépa szedése

törődnek. A vetésterület 58,8 százalékán törték le a termést, s több mint 45 százalékáról a szárat is lehordták. A kunhegyesi járás és Túrkeve közös gazdaságait említhetjük következőként, amelyekben úgy szervezik a munkát, hogy a töréssel párhuzamosan a szár letakarí- tása is haladjon.

A cukorrépa szedése megyeszerte megkezdődött, viszont az a tapasztalat, hogy az elmúlt héten lelassult e munka üteme. Több közös gazdaságban arra hivatkoznak, hogy legsürgősebb a kukorica betakarítása. A répa szedésének elmulasztása gondot okoz a cukorgyáraknak, mert csak a foly-',r"'ítos szedés és szállítás biztosíthatja a gyárak kapacitásának jó kihasználását. A cukorrépa szedésében a túrkevei közös gazdaságok vezetnek 60,1 százalékos eredményükkel, őket követik a tiszafüredi járás tsz-ei. Az elmúlt héten megyeszerte csak mintegy kétezer holdról szedték fei ezt a fontos ipari növényt.

1 sajtó szerepe, tekintélye és felelőssége

A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalathoz naponta két-három vagon élőbaromfi érkezik. Ebből mintegy 15 000 csirke, 1500— 2000 pecsenyekacsa, és 5— 700 hízottliba. Az üzem két műszakban, két szalaggal dolgozik. A sovány feldolgozó szalag kapacitása nyolc

óra alatt 9—10 000 csirke, míg a kövér szalagé 1500— 2000 pecsenyekacsa, 5—700 liba. A feldolgozott baromfik 80—85 százalékát exportra szállítják.

Képünkön Koppándi Katalin eltávolítja a liba fejét és szárnyát, előkészítve a daraboláshoz.

Krúdy emlékkönyv készül

A legutóbbi jelentések sze t'int az ősszel bevetésre ke rülő földek felszántása, : magágy-készítés legjobbal Mezőtúron halad. A terve zett 11 943 holdból 9389 hol dat szántottak fel, ami 70,' százalékos teljesítmény. Túr- keve a második, Karcag pe dig a harmadik helyet szerezte meg eddigi eredményével. A jászberényi, és s kunszentmártoni járásbar gyorsítani kell ezt a munkát, mert itt még a 40, illetve a 30 százalékot sem éri el az ősziek alá felszántott terület.

Eddig legtöbb kenyér- gabonát Szolnok város közös gazaságai vetettek. Tervük 2700 hold, s 855 holdon földbe került a vetőmag.

A szolnoki járásban 33 400 hold kenyérgabonát vetnek a termelőszövetkezetek, eddigi teljesítményük 9216 hold, ami 27,5 százaléknak felel meg. Karcagon 22,7, Túrkevén 22,5 százaléknál tartanak a kenyérgabona vetésében. A kunszentmártoni járás közös gazdaságai kenyérgabona vetésterületük 10,4, a kisújszállási tsz-ek pedig 4,2 szándékán tették földbe a vetőmagot. A járások, városok között Kisújszállás áll a legutolsó helyen, s csak akkor kerülhetnek előbb, ha gyorsítják a vetés ütemét.

A karcagi, túrkevei, mezőtúri termelőszövetkezetek és a kunhegyes! járás közös gazdaságai túlteljesítették őszi árpa vetési tervüket.

Az első hely a karcagiakat illeti 113,5 százalékos teljesítményükért. A tiszafüredi járás 100 százalékra teljesítette őszi árpa vetési tervét, a szolnoki járás pedig 96,9 százaléknál tart.

Megyénkben összesen 131 ezer 502 holdon termeltek kukoricát a termelőszövetkezetek. E terület 43,3 százalékáról, vagyis 56 773 holdról törték le a termést. A törökszentmiklósi termelőszövetkezetek kukoricaterületük 64 százalékán végezték el a betakarítást. A második helyet a kunhegyesi járás, a harmadikat pedig a mezőtúri közös gazdaságok tartják. A jászberényi járásban 51,6 százalékos a teljesítmény. Ez viszont annyit jelent, hogy 13 116 holdról törték le a kukoricát. Legkisebb az eredménye a szolnoki járásnak: mindössze 14,2 százalék.

A kukoricaszár betakarításával legjobban Mezőtúron

1963-ban „Krúdy év”-et ünnepel a magyar irodalomtörténet: májusban az író halálának 30., októberben születésének 85. évfordulóját. A könyvkiadás új regénykiadi- sokkal és elbeszéléskötetekkel tiszteleg, a fővárosi Sm- bó Ervin könyvtár pedig díszes albumalakú emlékkönyvben ad társadalmi körképet Krúdy Gyula koráról, Budapest korabeli életéről és irodalmi helyzetéről. Tekintettel az emlékkönyv fontos irodalomtörténeti dokumentációs vonatkozásaira, a könyvtár felkéri mindazokat, akik ismerték Krúdy Gyulát, számottevő gyűjteményük van első kiadású könyveiből, leveleket, vagy más dokumentumokat őriznek az írótól, keressék fel írásban, vagy telefonon a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai osztályát (Bpest, Vili. • kér.» Szabó Ervin tér 1. Telefon: 330-580). (MTI)

Megkezdődött a budapesti és megyei népművelők kétnapos országos tanácskozása

A Művelődésügyi Minisztérium kedden a Kossuth- klubban a budapesti és megyei népművelők részére kér- napos tanácskozást rendezett.

Dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterehelyetles ismertette a VIII. pártkongresszus irányelveiből a kulturális kérdésekkel foglalkozó téziseket.

A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy a népművelés a maga sajátos eszközeivel miképpen segítheti a mezőgazdasági szakismeretek bővítését. A művelődési otthonokban és a termelőszövetkezeti klubokban is számos lehetőség adódik, hogy egy-egy mezőgazdasági szakág kérdéseit behatóan tanulmányozzák.

Dr. Hadnagy László előadását vita követte. (MTI)

Rekord- termést adott a/, öntözött dohány

Több más kultúrnövénnyel együtt mintegy száz katasz- trális hold dohányt is öntöznek a nyáron Szolnok megye tsz-ei. A törések már a befejezés felé közelednek és megállapítható, hogy a mesterséges csapadékkal, ellátott dohányföldek rekord- termést adnak. A mezőtúri Sallai Termelőszövetkezet tizenöt holdas dohányültetvényén permetező öntözőgépeket üzemeltettek. A jóminőségű talajba kiültetett Debreceni és kapadohányfajtákat kétszer öntözték, először a palánták kiültetését követő harmadik héten, másodszor pedig az alj-levelek törésének megkezdése előtt. Kapadohányból tizenhét, a Debreceni fajtából tizenkét mázsa száraztermést értek el. A tizenöt holdas öntözött tábláról negyvennégy mázsával több levelet törtek le a szokottnál. Hasonló jó terméssel fizetett az öntözött dohány a jász- felsőszentgyörgyi Oj Hajnal és a jásziványi Béke Termelőszövetkezetben is.

Füstös kéményű, fehér ház a falu szélen a kovácsműhely. Előtte egy öreg akácfa árnyékában fogat. Prüszköl, ficánkol a két ló, nehezen tűri a patkolást. ,

— Hű, a boldogságát! Egészen beleizzadtam! — törli meg verejtékező homlokát Bencze Pali bácsi.

Földre ereszti a ló lábát, hisz éppen elég volt azt idáig tartani, — s egy röpke pihenőt engedélyez magának. Míg kifújja magát addig a két kovács bent a műhelyben a tüzet éleszti. Kicsi, kormos helyiség, keresztben-hosszá- ban alig öt-hat lépés az egész. Egyik sarokban szén, másikban ráfok. ekevasak, hordóabroncsok és különféle apró vasalkatrészek várnak javításra. A főhelyet viszont a terebélyes „kőpadka” foglalja el, azon hevítik most is a parazsat. Nehezen gyullad a szén, inkább csak füstöl egyre kegyetlenebből.

— Mindig így szokta begyújtáskor, de most én vagyok az oka, — vallja be bűntudattal Takács Dénes, — mert ki hagytam aludni a tüzet.

Kettőjük közül ő a fiatalabb kovács, alig múlt húsz

CSENG A KALAPÁCS

sen pattintja ki a szegeket, csonkolja le kiálló végeiket. Több mint negyven éve kovács, és büszkén állítja — a keze alatt még nem lett „megnyilalva” a lő. Ami azt jelenti, hogy soha. egyetlen patkószeget sem ütött elevenbe, Apja tanítgatta a mesterségre még 1919-ben. Béresek voltak akkor a Mo- csáry birtokon. Mos pedig a kenderesi Haldás Tsz tagja. Télen-nyáron patkói ja a közös lovait, javítja a rossz boronát, vetőgépet, meglazult kocsikereket.

— Teljesítménybérben

dolgozunk. — mondja — így szépen gyűlik a munkaegység, hetven—hetvenöt is

összejön havonta.

— No, persze az nem is olyan sok — veszi át a szót Takács Dénes, — hiszen egy munkaegység csak 18 forintot ér nálunk. Igaz, 26 forintot terveztünk, de nagy az idén a terméskiesésünk.

— Gyí, te Bandi! Gyurka ne! — indítja Pali bácsi a két sárgát az utcán.

Megnyikordulnak a kerekek, nagyot rándul a kocsi és elindul, és csattog a lovak új patkója a kövezeten.

Fehér Mária

A PARTELEI HÍREI

A törökszentmiklósi járási és városi párt végrehajtó bizottság az alapszervezeti titkárokkal és a községi titkárokkal közösen értékelte a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatait, ez alkalommal megbeszélték a községi párt- értekezletek előkészítését is. *

A megyei pártbizottság illetékes osztálya október 6- án tárgyalja a Szolnok megyei vendéglátóipari vállalatok pártszervezeteinek munkáját. E tanácskozáson részt

.......

ve

sznek az egyes szakmabeli kirendeltségeken működő párt alapszervezetek titkárai is.

Szeptember 29-én, a martfűi cipőgyári párt-végrehajtó bizottság ülést tartott. Értékelték ez év első nyolc hónapjának gazdasági eredményeit és külön napirendként, vitatták meg a kongresszusi munkaverseny helyzetét.

*

A Kunszentmártoni Pártbizottság megtárgyalta a, járás: pártértekezletre összeállítót' beszámolót.

Moszkva (MTI). Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója írja:

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a napokban terjedelmes és alapos határozatot hozott, amelyben értékeli a szovjet sajtónak a XXII, kongresszus óta végzett munkáját. A határozat nem a sajtó hírközlő, tájékoztató szerepét, hanem — a lenini kifejezéssel élve — szervezői hivatását elemzi és elsősorban azt teszi vizsgálat tárgyává, vajon mennyire érvényesül a sajtó által közölt bírálatok, hibákat feltáró cikkek pozitív hatása az ország életében.

A határozat megállapítja, hogy a XXII. kongresszus óta emelkedett a sajtó általános színvonala és fokozódott szervezői szerepe. A gyakorlatban azonban még mindig előfordul, hogy egyes pártszervek, minisztériumok, hatóságok nem támogatják a sajtó állás- foglalását, sőt válasz nélkül hagyják a dolgozóknak a lapokban közölt panaszait, bejelentéseit. A no- voszibirszfei területi (megyei) lap például kénytelen volt ismételten a közvéleményhez apellálni, mert egyes helyi állami- és pártvezetők teljesen figyelmen kívül hagyták a lap cikkeit, noha azok név szerint őket vonták felelősségre. Vannak olyan hivatalok — mutat rá a határozat —, amelyeknek vezetői minden eszközzel cáfolni igyekeznek a lapok helyes bírálatát, elméleteket gyártanak önmaguk igazolására, vagy esetleg szavakban ugyan elismerik a bírálat helyességét, de semmit sem tesznek a fogyatékosságok kiküszöbölésére.

Hruscsov nemrég, a vasutasok országos értekezletén élesen bírálta azokat a vezetőket, aki]c a „mundér becsületét’’ védelmezve, mindenáron tisztára akarják mosni jogosan megbírált kollégáikat, beosztottaikat és elfojtják a bírálatot. a. határozat most külön hangoztatja, hogy mindazok, akik a párt és az állam érdekei fölé helyezik a presztízs és sértődöttség szempontjait és főúri módon lenézik a sajtó bírálatát, kárt okoznak a káderek nevelésének, nem méltók arra, hogy az SZKP tagjának megtisztelő címét viseljék.

Olyan eset is előfordul, hogy egyes lapok szerkesztősége maga sem gondoskodik a bíráló cikkek, levelek hatékonyságáról — állapítja meg a határozat.

Az egyik üzbekisztáni lap szerkesztősége például tavaly összesen 800 bíráló levelet továbbított az illetékesekhez, kivizsgálás végett, de mindössze 20 levélre kapott választ és ebbe belenyugodott. A „Volga” című asztraháni

■ lap eltűri, hogy könnyűszerrel elkerüljék a fele- lősségrevonást azok, akiket a lap cikkei különböző visszaélésekért kipellengéreznek. A szerkesztőségek feladata, hogy követeljék minden egyes bíráló cikk, levél, és egyéb anyag nyomán a teljes kivizsgálást és a hibák kijavítását, s a határozat minden párt- és állami szerv feladatává teszi, hogy a sajtó, a rádió, a televízió állásfoglalásaiból késedelem nélkül vonja le a megfelelő gyakorlati következtetéseket.

Érdekes módon foglal állást a határozat a kritika jellegének kérdésében is. Emlékezetes az a sztálini mondás, hogy a bírálatot már akkor is üdvözölni kell, ha abban 5 százalék igazság van. Ezt az elvet — amelyet egyébként Sztálin maga sem tartott tiszteletben — egyes újságírók úgy alkalmazták mindennapi munkájukban, hogy cikkeikben elrugaszkodtak az igazságtól és valótlanságokat állítottak. Ez a szemlélet ellentmond a szovjet sajtó lenini hagyományainak s csak kárt okozhat a lapok tekintélyének. Ezért el kell vetni az „5 százalék" helytelen elméletét és 100 százalékig igaz, helytálló tényeket kell közölni a legőszintébb és legigaz- mondóbb megvilágításban.

A párthatározat a lapok becsületbeli feladatává teszi az ingyenélők, bürokraták, a maradiak, korrupt elemek, a társadalmi tulajdon megkárosítóinak leleplezését, az új és haladó kezdeményezések támogatását, a mindennapi élet és a munka kommunista vonásainak erősítését. A sajtó hivatása nemcsak az, hogy a fogyatékosságokat feltárja, hanem az is, hogy szüntelenül népszerűsítse a helyes, a követendő példákat, a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. Ehhez a munkához értékes segítséget nyújthatnak a sajtó gyakorlatában az utóbbi években kialakult új formák, mint például a nemhivatásos újságírók, a társadalmi aktivisták tevékenysége, az önkéntes ellenőrző brigádok szolgálatainak igénybevétele.

A szovjet sajtó, rádió, televízió dolgozói most országszerte megvitatják a Központi Bizottság határozatát és levonják a belőle adódó következtetéseket. Jó példákban nincs hiány: a legtöbb lapban eddig is sok cikk, levél, glossza mutatott rá kertelés nélkül a legkülönbözőbb rangú és rendű funkcionáriusok hibás intézkedéseire, bátran feltárta az itt-ott előforduló visszaéléseket, népszerűsítette a jó kezdeményezéseket. A sajtó dolgozói most újabb határozott bátorítást és segítséget kaptak fontos hivatásuk gyakorlásához.

esztendős. 1959. óta tanulja a mesterséget, a nyáron tett szakmunkás vizsgát.

— Nehéz szakma ez, — mondja, — de jó, megizmo- sítja az embert a nagy kalapács emelgetése.

S míg így beszélgetünk, megtelik füsttel a műhely. Szürkén gomolyog kifelé a nyitott padlásaitón, s elvesznek benne a fürtökben gerendára akasztott patkók. A fiú meg egyre az elektromos fújtató kapcsolóját babrálja — és nem eredménytelenül! Egyszerre fellobog a láng, lehet melegíteni a vasat. Kitisztul a levegő is. Most veszem csak észre a fekete falra akasztott rengeteg szerszámot. Körben apró fúrók, vésők, reszelők, csavarhúzók egész sora, kicsit fentebb hatalmas, szinte félelmetes nagyságú harapófogók. Az idősebb mester leakasztja az

egyiket a szögről, belecsípte- ti a patkót és a tűzbe tartja.

— Üss rá fiam — szólítja Dénest és az üllőre helyezi az izzó vasat.

Piros szikrák röppennek a levegőbe, hajlik, formálódik a patkó. Még egy pillanat: megmártja a vízben és viszi a fogathoz.

— A jobb hátsót bátyám!

S az öreg Pali bácsi, a kocsis már fogja is a ló lábát.

A kovács rányomja a még tüzes patkót, hogy csak úgy füstöl, pörkölődik a köröm. Olyan szag terjeng a levegőben, mint falusi házaknál disznóöléskor, perzselés

közben.

— Minden patára „rásütjük” a vasat, így tapad egyenletesen — magyarázza Donkó József.

Homlokára tolja szemüvegét. megvárja míg kihűl a patkó, aztán felveri. Ügye-