Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

1962. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tödm dokim bácsi Megszokott minden moz­dulata. Aho­gyan kinyitja a rendelője aj­taját, ahogyan komótosan magára veszi a fehér kö­penyt, s meg­szokott az első mondat is: Hányán van­nak kint, írón­ké? Igaz, újab­ban a köpeny felvételénél már segít az asszisztensnő is. Hiába nyolcvanhá­rom év nem — Tudjátok úgy éreztem magam, mint egy primadonna... — Fodor doktor bácsi híven beszámolt munkatársainak az ünnepségről Nyissák fel a sorompókat! Szolnok közúti közleke­désének egyik legnagyobb hibája a forgalmat akadályo­zó két fő sorompó. A Körösi út és a Temető utca elága­zásában lévő elszakítja a vá­ros belső területét a gyárne­gyedtől, a 32-es jászberényi úton lévő (Rékasi) pedig a közelmúltban kitelepült hi­vatalokat, gépjavítókat, nagykereskedelmi vállalato­kat választja el a belterület­től. Oly annyira, hogy ma már gátjává vált a város terjeszkedésének, hiszen sza­bad, beépítésre alkalmas te­rületek a sorompón túl talál­hatók. Naponta gépjárművek és emberek százai állnak türel­metlenül a lezárt átjáró előtt. A sorompóknál eltöl­tött percek és félórák nem­csak bosszúságot, hanem je­lentős anyagi veszteséget is okoznak. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium szakemberei vizsgálatot tartottak a Ré- kasi úti sorompónál. Megál­lapították, hogy a nap 24 órá­jából átlag 11—12 órát zárva van. Több alkalommal a nap legkülönbözőbb óráiban „népszámlálást végeztünk a leeresztett sorompók két ol­dalán. Átlagosan 15—20 perc egy-egy zárási idő. Kora reg­gel és késő este viszont néha 35—40 percig is áll a közúti forgaom. A forgalom torlódá­sa a következőket jelenti: A sorompók lezárása és felnyi­tása közötti időben 6—10 te­hergépkocsi (autóbusszal együtt), 4—6 lovaskocsi. 20— 25 motorkerékpár, illetve ke­rékpár áll ott sorsába nem szívesen beletörődve. A vizsgálódást tovább vé­gezve megtudtuk, hogy egy három' ti tonnás teher­gépkocsi (ebből közlekedik legtöbb Szolnokon) óránkén­ti használati díja 17,90 fo­rint, ugyanez pótkocsival 27 forint. Nem sokkal olcsóbb a lovasszekerek díja sem. A zárt sorompók előtt álló gép­kocsik átlagos száma, állá­suk ideje a napi 11—12 órát pénzbe átváltva meghökken­tő számot ad. A Rékasi út­nál naponta óvatosan szá­molva is 6—8000 forintot veszít a népgazdaság; Ez — leszámítva a vasárnapi ki­sebb forgalmat — a magán- fuvaroztatókat, megközelíti az évi kétmillió forintot Ezt az adatunkat a megyei ta­nács építési és közekedési osztálya is elismeri. Kétségtelen, hogy egy sorompó megszüntetése ha­talmas összegű beruházás* igényel; Felüljáró építés: közel 30 millió forintba ke­rül, aluljáróé 12—15 millt forint. A megvizsgált sorom pó megszüntetése érdekébe több elképzelés is születet; A Közlekedés és Postaügy Minisztérium aluljáró ép-: tését javasolta, mivel az a' talaj nem vizes és így alka más mélyítésre. A Magy Államvasutak Vezérigazga sága még 1961-ben Ígéret tett gyalogos felüljáró épít sére. Ez a mai napig is ige rét maradt. Marad megoldásnak a- aluljáró. Ehhez azonban töb) sorompóhoz közel lévő háza le kellene bontani. A lakás- viszonyok jelenlegi helyzeté ben érthető a városi tanács tiltakozása ez ügyben. Hivatalos fórum elé mér nem került, azonban megva lósítható és a végleges meg oldásig megfelelő elképze­lést bocsáj tanúnk a nyilvá­nosság és az iletékesek elé: A jelenlegi sorompótól kö­rülbelül 400 méternyire van egy másik sorompó. Ez a to- latási határon kívül esik és mindössze két sínpár forgal­mát biztosítja. Itt tehát kizá­rólag a menetrendszerű vo­natok áthaladásának idejére szükséges a közúti forgalom zárása, ez pedig a nap 24 órájából mindössze két-há- rom órát vesz igénybe. Be­ruházást mindössze az idáig vezető összesen 1 km hosszú út rendbehozatala és nagy forgalomra alkalmassá téte­le jelentene. Reméljük, érveink meg­találják az illetékeseket, an­nál is inkább, mert a szajoji felüljáró közeli megvalósuló sa és az „Alcsi sorompó” megszüntetése azt bizonyítja, hogy ezideig is közérdekű­nek és fontosnak tartották a zárt sorompók felnyitását. .. Erdélyi György Min dolgoznak a fiatal írók Vass Éva és Kiss Gábor a film egyik jelenetében Üj műveken — filmen, drámán, regényen — dol­goznak a fiatal magyar írók. Alkotásaik mai életünkből merítik témájukat, érdekes, új jelenségeket, időszerű problémákat tükröznek. Solymár József és Gerencsér Miklós nevét Szolnokon is jól ismerik. Mint újságírók dolgoztak Itt huzamosabb ideig. Solymár József — a Meg­öltek egy lányt c. film szer­zője — új regénye 1945-ben egy mátrai kis faluban ját­szódik. A Vakulástól látásig című ifjúsági regény — amely a Móra Ferenc Kiadó gondozásában két hét múlva kerül a boltokba — egy fia­tal fiúról szól, aki a felsza­badulással kezd „felnőni” emberré válni. Jó emberek örököljék a világot c. köte­tén pedig most munkálko­dik. A könyv egyik kisregé­nye egy rákkórházban ját­szódik, a másik kisregény pedig egy öreg pesti koldus­ról, kalandjairól szól. Gerencsér Miklós a Kos­suth Könyvkiadónak ír re­gényt egy fiatal pártmun­kásról, Férfi gumitalpú cipő .......Fogy. ár: 179.00 Ft Gyermek g umitalpú cipő ...Fogy. ár: 75.00—101.50 Ft Kapható az állami áruházakban, szövetkezeti áruházakban és szaküzletekben. bólikájuk meglehetősen kő; vetlen. Az óra fojtott ketye gése ma már elcsépelt meg oldás, a termetes dizőzzel el énekeltetett helyzetelemzé pedig még operettben is íz léstelen. Kádasynak sikerült elét nie azt a — magyar filme eddig ritkán látott — siker hogy három főszereplőt egy séges stílusban játszat. A ugyan sajnálatos, hogy a filr. elég sokáig — műfaj közvet len és stilizált természetéve ellenkezve — Vass Éva játé kára épül, a színésznő azon ban eredetien és sokoldalúan érzékelteti a magány szőri tásából kitörekvő, majt megzavarodó Zsuzsi alakját Psota Irén és Kiss Gábo szintén modern, tartózkodi stílusban játszik. Kettejül közül Psota a jobb: szokáson és rövid szerepébén is tue alakításának súlyt és egyé­niséget adni. Sajnos Mólnál Tibor túlságosan egysíkúar érezteti a figura szerencsét­lenségét, merev kétségbeesé­se a végén már a nevetséges­ségig is eljut. Bihari József szertelen deklamáló stílusa nem egyeztethető össze a filmmel. Rajtuk kívül naég Deák Sándor rokonszenves és Tordy Géza friss alakítása érdemel említést. T. L. Ifeladták a nagy mélységek 5bejárására alkalmas szálat is \és Zsuzsi tisztaságának a Xnyomasztó környezet ellen ífolytatott — néhol filozofikus 5.színvonalon ábrázolt — küz- idelme helyébe az öregedő íférfi kérdéseit állították — \az egyszeri történet elbe­szélésének igényével. Ráadá­ssal kísért a zsúfoltság. | Mindez különösen sajnála­tos, hiszen Nádasy László­inak kétségtelenül magasszín- Ivonalú a képi teremtőereje lés megértő segítőkészséggel \nyúl az emberi szerencsét­lenségekhez. A film kiala­kuló hangulatát azonban megtörik a könnyedebb ri­portízű jelenetek és a feszült légkört felhígítják az elkez­dett, de be nem fejezett, — jóformán újabb filmet be­töltő — kérdések. A rendező sikeresen töre­kedett a levegős, tömör ké­pekkel kifejező cselekmény­szerkesztésre. Igyekezett a témát lélektanilag megfogni, z szerelmi vonalvezetést hor- lozó négy alak jellemét, gon- iolatait törekedett látvánnyá formálni. A film közepén be­következett törés azonban iresjáratokra, közhelyekre, smétlésre kényszerítik a •endezőt, aki hogy a szenv­telen és súlyos hangot vala­melyest tartani tudja, erő­szakoltan és hosszasan mu­tatja szereplőinek arcát. Kár ezért a veszteségért, annál is inkább, mert a feloldó be­fejezést a mélyebb és meg- rázóbb történet is elérhette volna — mindenesetre ke­vésbé közhelyesen. Több részletmegoldás gyen­gesége is ront a film hatásán. A mindennapiság szürkesé­gét éreztető tárgyilagos rá­dióhangok, Szirák szekszuálisi vágyait tömörítő vUlamos-l megállói csókjelenet, arc vagyl frizura, a hajókürt refrénjei jó ötletek ugyan, de szim-l } Nádasy Lászlónak ez az lalkotása csalódást okozott. A Megöltek egy leányt egyéni látású, döbbenetét és finom érzelmeket egyaránt kiváltó képei után még a meglehető­sen modorosnak látszó téma ismeretében is fejlődést re­méltünk a tehetséges ren­dezőtől. H. Barta Lajos forgató- könyve idegen hatások, szo­rongásos világszemléletével közeledik a témához. A ki­szolgáltatottság érzését azon­ban nem tudja eredeti él­ményeken keresztül közvetí­teni a film. Körülbelül az alkotás felénél az alkotók |F»bH»lR4PÓ 1 LOPOTT BOLDOGSÁG — ŰJ MAGYAR FILM — nekem néhán percnek tűr az egész. A be tegek viszon akik Fodo doktorra vára koztak, min den bizonnyá egy örökkéva lóságnak hittéli Mit lehet ki vánni egy gyé mántdiplomá >rvosnak? Én azt ki vánom, hogj valóban gratu­lálhassak önnek a vas- diplomája át­adásakor, hogj jövőre sikerül­jön a tervezeti nátrai nyaralá­sa, hogy még íagyon sok par­tit nyerjen — a kaláberen! t arga Viktória ■ jöjjön el a vasdiplomám át- ; adására.. i mert én azt az ■ időt, még meg akarom érni... : igaz már akkor nem fogok i dolgozni... de egy kis ünnep­séget csak rendezek a laká­somon. — Igen a lakásán, ahol unokahugával lakik együtt. — Nincs nekem senkim, rajta kívül... senkim..: — s amikor erről szól, homályo­sabb lesz fürkésző szeme. S ha nehezére is esik be­szélni erről, elmondja csa­ládjának tragikus történetét, j Egy éjszaka hurcolták el i őt és feleségét a németek, j 1944. tavaszán. Bécsbe depor- ! tálták őket... a felesége j meghalt, egyedül tért vissza 1945-ben kifosztott otthoná­ba. Munkához látott.:. Igen a munka jelentette ettől I kezdve számára az életet; j És szórakozás? Az is van! > — A mozi... meg a szín- { ház. Azután kártyázunk is... | <— Romit? ? ■—Áh;.. nem.:. I — Hót? — Ka... Iá... bért...! — Alsót! | Hirtelen rám nézett: § — Ezt aztán ne írja meg 1 az újságban. Én bizony, kedves doktor 1 faácsi, megírtam. Ezzel is § szerettem volna az emberek- g nek hívebben visszatükrözni § beszélgetésünket. Azt az egy- § szerűséget, ahogyan magáról § beszélt, s azt a szeretetet, | ahogyan fiatal kollégáit em- § lítette. Hogyan is mondotta? « — Tudja az ünnepségen — 8 mármint a gyémánt diploma § átadásán — úgy éreztem g magam, mint egy prímádon- 8 na. Mindenki engem fényké- jj pezett. Nem tudtam, hogy § jöjjek le a színpadról. Az 8 viszont nagyon jól esett, hogy | itthon a munkatársaim sem J feledkeztek el rólam s vi- 8) rággal gratuláltak, amikor visszajöttem Pestről... 8. Meddig beszélgettünk? jjj Már nem is tudom. Lehet, hogy egy óra hosszat.:. vagy talán kettőt? Annyi bizonyos, jj( n on o -*-* T7 X í kis idő. Nyomot hagy az em­ber csontjain. Ha viszonl most hirtelenjében azt kez­dem számolgatni, hogy még a múlt hónapban is töbfc mint 200 fogat húzott ki, s hogy naponta körülbelül negyven beteget vizsgál, ak­kor csodálnom kell a vas­szervezetű embert. Dr. Fo­dor Károly fogszakorvost. Két hete múlt, hogy Bu­dapesten az Erkel Színház­ban ott állt a reflektorok fé­nyében, s az egész színházat betöltő közönség tapsa köze­pette átvette a díszes bőrkö­tésű könyvecskét, hatvan éves orvosi munkájának ju­talmát, a gyémánt diplomát. Amikor a könnyes, nevetős boldog ünnepség után a te­levízióban nyilatkozott, annyit mondott: „Szeretnék tovább dolgozni, addig, ameddig erőm engedi”; S amikor pár nappal ezelőtt ott ültem vele a szolnoki in­tézet fogászati rendelőjében, akkor sem mondott mást: — Még egy évet legalább dolgozom, azután niem bá­nom, ha nyugdíjaznak.. i Budapesten végezte az or­vostudományi egyetemet 1902. október 18-án; —- S ebből a hatvan évből mennyi időt élt Szolnokon? e- kérdeztem. Csodálkozva nézett rám, s szinte a szemével kérdezte: létezik olyan ember a vá­rosban. aki nem tudja, hogy 6 ötvanhét esztendeje itt la­kik a Tisza-partján? Azért csöndesen válaszolt a kérdés­re. de hozzátette: — Látja, magácska még nem is élt akkor, amikor én már itt dolgoztam;.; hm ... lehet, hogy a mamájának is húztam fogat.., lánykorá­ban; — S ennél a mondásá­nál öregesen kuncogni kez­dett. — Bizony; Van olyan család itt Szolnokon^ ahol már az ötödik generáció fo­gait kezelem;.. f— És nem fárad el? — Fáradni? Tudja mit? Már most meghívom magát,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom