Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
1962. október 18. SZOT,NOK MFG TFT NÉPLAP 3 Asszony a küldöttek között Karcagon tanul a kisújszállási Búzakalász Tsz első ösztöndíjasa Huszonnyolc évig élt a fővárosban. Gyári munkás volt, marós. Ebben a férfiakat is próbára tevő szakmában is megállta helyét, ez a törékeny termetű asszony. A Budapesti Láng-gyárból saját kérésére engedték el, amikor 1954-ben úgy határozott, hogy hazatér szülőfalujába. Régebben érlelődött már ez a terv. Sokszor beszéltek róla a férjével, hogy itthon építenek családi fészket, ahová haza várják a gyereküket, az unokákat. Gyűjtögették a forintokat, s tervezgettek, mintha csak most kezdték volna az életet. Szép sorjában minden elrendeződött. Felépült a ház, s mindkettőjüknek került munka is. A férj a szabó ktsz tagja lett, az asszony pedig belépett a termelőszövetkezetbe. Ismerte a paraszti munkát, hiszen mielőtt Pestre került, az volt a sorsa, ami más szegényember gyerekének: cselédként, summásként kereste a kenyeret. A tsz- 'ben szívesen dolgozott, mint ahogy most is fáradhatatlanul munkálkodik a közös erősítésén. Negyedik éve járja kerékpárral a jászalsószentgyörgyi Béke Tsz 2100 holdas határát. Kétszáznyolcvan emberrel osztozik a gondban és örömben. 1959 óta párttitkára a tsz-nek. Akkor delegált párttagokból alakult meg az alapszervezet, most már harminckét szövetkezeti gazda tudja felmutatni párttagsági könyvét. Él, dolgozik a KISZ-szervezet is. Igaz, még csak húsz taggal. De remény van arra, hogy számuk szaporodik, hiszen vagy ötven fiatal dolgozik már a közösben. Négy évvel ezelőtt jóformán csak mutatóba akadt egy-kettő. Sok változás történt a kezdés óta. Összeszokott a nagy család, megszilárdult a közös, s évről évre fejlődik, erősödik. A párttitkárnő gyakran felidézi azt az időt, amikor sok gonddal, bajjal küzdve tették meg az első lépéseket. Nem volt könnyű dolga a vezetőknek, s neki asszony létére még nehezebb. Ha nem is mondták ki, de megérezte: vannak, akik nem bíznak abban, hogy megbir-. kózík a feladatokkal. Ez méginkább arra ösztönözte, hogy munkájával bizonyítsa: nem érdemtelen a párttagok, a szövetkezeti gazdák bizalmára. Az asszony-párttitkár helytáll. Dolgozik ■szorgalmasan és tanul. Annak idején a kenyérgondok hamar kiszólították az iskolapadból, s most erős akarattal igyekszik pótolni a mulasztottakat. Örömmel újságolja, hogy a községben hetvenen tanulnak az esti iskolában. A volt gyári munkásnő sorsa az évek során egybe- kovácsolódott a szövetkezeti gazdákéval. De nemcsak a Béke Tsz-ben, hanem az egész községben tisztelik. Ezt bizonyítja, hogy a jászalsószentgyörgyi kommunisták Kővágó Jánosnét küldöttnek választották a ma kezdődő járási pártértekezletre. N. K. Farkas Juliamját, a kisújszállási Búzakalász Tsz elsőéves kertésztanulóját szorgalmáról és jó tanulmányi eredményeiről ismerték a karcagi mezőgazdasági szakiskolában. Tanárai gyakran mondogatták: érdemes lenne a 16 éves kislánynak tovább tanulnia. Javasolták a tsz vezetőinek, hogy taníttassák őt. így lett Farkas Juliannából a karcagi mezőgazdasági technikum hallgatója. A szövetkezeti tag leányát a Búzakalász Tsz gazdái felkarolták. Havi 400 forint ösztöndíjat szavaztak meg a kollégiumi költségekre. Farkas István — aki 13 éve tagja a Búzakalásznak —, jó munkával, Juliska pedig szorgalmával viszonozza a közösség gondoskodását. Tárcsa fenn; biztonságban az iskolába Tegnap megkezdte munkáját az első szolnoki úttörő közlekedési őrs — Erre pajtás, a páratlan oldalon! Pirosorrú legényke kapja fejét a hang irányába; majd az úttestről visszafordulva a kiáltó felé iramodik. Szarvas Manyi hóna alá csapja a piroskorongos fehér tárcsát, s szinte anyás komolysággal figyelmezteti a kisebbet: — Máskor, mielőtt -az úttestre lépsz, nézz körül... Az iskola előtt majd Szántó Bandi átkísér. Nem is hinné az ember, ha a maga szemével nem figyelné meg félórán keresztül, mekkora a forgalom itt a szolnoki Ságvári Endre úton és a Költői Anna úton. A két nagyforgalmű útvonal találkozásánál rendőrszázados — Urbán Károly — figyeli a járműveket, segíti a közlekedési úttörő őrs tagjait. Sarkadi Imre pajtás fel- nőttes méltósággal kezeli a tárcsát. Mint Manyi, ő is az átkelőhelyhez irányítja az iskolába igyekvőket. Vincze rendőrfőtörzsőrmester elv- társnak a pillanatnyi, mondjuk így: járműmentes szünetekben arra is jut ideje, hogy a közlekedésirányítás mozdulatainak elegáns elvégzésére oktassa Szántó Andrist. S persze arra, hogy vérévé váljék: ő szolgálatban a rendőrség munkatársa, akinek minden járművezetőnek engedelmeskednie kell. Az AC 22—57 forgalmi rendszámú, zöld Moszkvics vezetőjének — arckifejezéséből ítélve — nem nagyon tetszik a „gyermeki beavatkozás”; mord tekintettel stoppol a tárcsa láttán. Az AC 42—26 rendszámú Pob- jeda és a CF 19—04-es — pedig „maszek”... — Trabant utasai ellenben barátságos integetéssel köszöntik a forSilózzák a kukoricaszárat galom biztonságán őrködő pajtásokat. A gyerekek balesetmentes Szilágyi Laios tizennéev- tagú brigádja már két hete silózik az öcsödi Kossuth Tsz-ben. A kunszentmártoni út mellett találtam meg őket, éppen ebédszünetet tartottak a kukoricaföld végén. Nem messze tőlük néhány üres vontató és egy Orkán. Csak kivételesen silózunk ezzel — szól, pillantásomat követve Tolnai Gábor traktoros. Eddig a szovjet kombájnnal vágták a szárat, amely naponta learatott nyolc holdat is. (Kétszer annyit, mint az Orkán.) — Sajnos, tegnap elszakadt a szovjet gép dob-beszedő lánca — mondja a másik traktorvezető, Rácz Lajos. — Meg kell várnunk, míg kijavítják. — Én már holnap reggel azzal vágom a szárat — veszi át a szót Tolnai — egy percig sem várok tovább, éppen elég ezzel a géppel egy napig kínlódni. Két hete kezdték a munkát, s eddig körülbelül kétszáz holdról takarították be a tengeriszárat. Még ennyi van hátra is. Itt csak öten üldögélnek a mostani pihenő alatt, a brigád többi tagja, benn van a majorban, a 100-as istálló udvarán siló- gödörbe tölti, igazgatja a takarmányt. — Mennyit silőznak? —- összesen kétezerötszáz köbmétert — mondja Csekő Antal, az egyik vontató rakodója. A silókukoricával már végeztek, lett belőle ezeregyszáz köbméter, kukoricaszár és répaszelet keverékből lesz a többi. Még négy silógödröt töltenek meg. P. Kiss Antal rakodó közbeszól: — Csak három gödörbe teszünk silót, egyet istállótrágyával töltenek meg, hogy azt se kelljen messze vinni. — Már benne is van a trágya — mondja Kóródi Benjamin traktoros. — Csak azt nem tudom, hogyan fogjuk jövő -ősszel kihordani belőle. Szerintem ezt egy kicsit jobban meg lehetett volna oldani. S míg így beszélgetünk, véget ér az ebéd idő, indulnak dolgozni. Beindítják a motorokat, egy vontató az Orkán mellé áll, a rakodók is elfoglalják helyüket a pótkocsin. Tolnai Gábor vezeti a kombájnt a szérsoron végig. Felülök mellé a traktorra, kerülünk egyet a táblán. Egy pillanatfa kitér a sorból. — Mindjárt észrevettem, mert könnyebben húzott — mondja miközben visszaállítja a gépet Könnyedén, gyakorlott kézzel vezet, alig fogja a kormányt, tíz éve traktoros már. Keveset beszél, minek is, úgysem érteni a motorzúgástól. A szél ránk szórja a port meg a száraz kukoricalevelet. Mögöttünk a .kombájn, törik, zörög a kések alatt lecsapódó szár. F. M. közlekedéséért az órára vajmi ritkán tekintő mamák :s tehetnének valamelyest... Péter és Hús szerdán reggel nyolc előtt öt perccel lélekszakadva „pucol” a suli felé, noha már tíz perce benn kellene lenniük. Ha szaladni kénytelen az iskolás, ugyan remélhető-e, hogy vigyáz magára az úttesten?... A rendőrök még néhány hétig a helyszínen segítik majd a pajtásokat, kik addigra megszokják: a járdán állva figyeljék társaik érkezését, a közeledő járműveket. S míg ők a közlekedésirányítás művészetét sajátítják el, addig a többiek a szabályos — tehát baleset- mentes — közlekedést tanulják meg úgy, hogy felnőttkorukban sem feledik el soha. Megjelenik az Uj magyar anekdotakincs A téli könyvvásár egyik „slágerének” ígérkezik Békés István új könyve, amelyet már most nagy érdeklődés előz meg. Az ismert író és kultúrtörténész Oj magyar anekdotakincs című kétkötetes művében a XX. század első felének érdekes alakjaihoz fűződő anekdotákat gyűjtötte egybe. (MTI) Miért bonyolult a csőkutak fúrása? A Jászságban nagy szerepe van a csőkutas öntözésnek. Az idén 4816 hold kapott mesterséges csapadékot a járásban, melynek 40 százaléka csőkutakból származott. Egyre több szövetkezetben alkalmazzák a jól bevált kapcsolt kútrendszereket. — Jászfelsószentgyörgy után Két év alatt egy ^útrendszer Az élővízben szegény járásban könnyű vizet találni. Nyolc — tizennégy méter mélységben bőségesen adja a talaj különösen a felső- Jászságban. Jászfelsőszent- gyürgyön hallottam: az egyéni gazdálkodás korában körülbelül ‘ eier csőkút működött a község határában. Ha az egyéniek felismerték az öntözés jelentőségét, még inkább látják azt a szövetkezetiek. A szemlélettel nincs is baj, de annál több van a kivitelezéssel. A szövetkezetek vezetői gyakran a lábukat is lejárják, amíg elkészül egy-egy kútcsoport. Kissé nevetségesen hangzik: csaknem két év szükséges ahhoz, hogy kivitelezzenek egy kútrendszert. Ha a kútfúrás problémáiSzemlék,vélemények, nyilatkozatok Ponciustól — Pilátusig A vízügyi igazgatóságon Karczagi Gábor főmérnökkel és Nemes Gerzson tervezési osztályvezetővel beszélgettünk a csőkutak fúrásának engedélyezéséről, tervezéséről és kivitelezéséről. — Mindketten megerősítették: az idén kért kutakból nem biztos, hogy jövőre öntözni tudnak a tsz-ek. — Miért húzódik az engedélyezés? Mi bonyolítja a tervezést és a kivitelezést? Milyen lépések szükségesek most a kútfúrási kérelemtől az öntözés megkezdéséig? Kérdéseimre, Nemes Gerzson válaszolt: Jászágón, Jásziványon és Pusztamonostoron is 75—100 holdat esőztettek egy-egy ötös vagy hatos összekapcsolt kútcsoportból. A kertészkedő szövetkezeti gazdák tudják legjobban, hogy mit jelentett nekik az aszályos nyáron az öntözés. ról érdeklődünk gúnyosan és indulattal beszélnek erről a járásban. A huzavonát szidják a járási tanács mezőgazdasági osztályán és a szövetkezetekben is. Csupán egyetlen példát: a pusztamonostori Búzakalász Tsz tavaly határozta el, hogy kapcsolt kútrendszert építtet. Ez év tavaszán az öntözőgépet is megkapták, mely kihasználatlanul állt náluk. A kutak kivitelezése augusztus végén fejeződött be, így nem sokat öntözhettek az idén. Legény József főagronómus- tól hallottam: az elnökük heteket szaladgált csövek, alkatrészek, kivitelező és egyéb problémák miatt. — Könnyebb a helyzetük azoknak a tsz-eknek, melyek saját kútfúró brigáddal rendelkeznek. tervezési osztály elkészíti a kútcsoport tervét. Előzetesen azonban az MNB-nek is nyilatkoznia kell: rendelkezésre áll-e a hitelkeret? A tervezés határideje február nyolódni. A fúrást nyilvánvalóan a jó idők beálltává' lehet megkezdeni. Tehát a tavaszi hónapokra torlódik a kivitelezés. A Vízig mindössze egy vízöblítéses berendezéssel rendelkezik, s nem tudja a tsz-ek igényeit kielégíteni. Azok a tsz-ek vannai- előnyben, melyeknek saját kútfúró brigádja van. A többiek a kapacitás után szalad^ gálnak a Vízig-hez, illetve a magán kútfúró mesterhez. — Az utóbbi igénybevételét azonban megnehezítik, s hetek telnek el, amíg az illetékesek ezt engedélyezik. — Jövőre 2—3 új berendezést Ígértek az OVF-től — mondja a főmérnök. — Berendezést kölcsönöznek a székesfehérvárialt és a ceglédiek. A Vízig tervezési osztálya sok megbízást kapott a jövő öntözésre. A felületi öntözésen kívül hat Szolnok megyei tsz-nek 720 hold, 22 Pest megyei tsz-nek 1588 hold és 5 Heves megyei tsz-nek 307 hold csőkutas öntözési tervét kell 1963. március 1-ig elkészíteniük. A Vízig vezető szakemberei szerint nincs lehetőség az említett, bonyolult engedélyezési ügymenet egyszerűsítésére, mert ezt a rendelkezések írják elő. Véleményünk szerint azonban a rendelkezéseket egyszerűsíteni kellene. Annál is inkább, mert későn hasznosának az öntözési beruházások. 28-á. Egyidejűleg a vízjogi engedélyt is megadjuk. Egy év huza-vona után jön a dolog nehezebbje Tehát majdnem egy év telik el, amíg a kivitelezéshez hozzá kezdhetnek. Az ügy azonban csak most kezd boAzon is gondolkodni kellene, hogy a beruházásokat nem egy évvel, hanem kettő vagy három évvel előbb vegyék programba. így arányosabban lehetne a tervezők munkáját elosztani s a csőkutak kivitelezése is jobban elosztóána a nyári és az őszi hónapokra. Máthé László Felhívás A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat gázrészlege megkezdte a város gázveze tékeinek üzembe helyezését. Felhívja ezért Szolnok lakosságának figyelmét, hogy a vezetékhez, a leágazásokhoz és a szerelvényekhez hozzányúlni tilos. Baleset és anyagi kár egyaránt könnyen keletkezhet, s a felelősség a tilalom megszegőjét terheli. Nyomatékosan kérik a szülőket, hogy a gyermekeiket tartsák távol az üzembe helyezett vezetékektől. Amennyiben valaki rendellenességet vesz észre a gázvezetékkel kapcsolatb an, arról lehetőleg azonnal értesítse a gázrészleget. Címe: Szolnok. Úttörő utca 48. Telefon: 13—60. Halászati felügyelők értekezlete a Középtiszai Állami Gazdaságban — Legelőször a tsz vezetői, a vízig szakaszmérnökség megbízottja, a járási tanács mezőgazdasági osztályának öntözési agronómusa előzetesen kijelöli a leendő öntözőtelep helyét, és nagyságát. A tsz kérelmét az osztály véleményezésével a megyei tanács mezőgazdasági osztályához küldik. Ez az öntözést megelőző év márciusában történik. — Ha a megyei tanácsnál egyetértenek a javaslattal — létesítmény jegyzékbe veszik — s átadják azt a Tsz Beruházási Irodának, mely a Vízig-et bízza meg a tervezéssel. A tervezést megelőzően azonban még több szak- véleményt be kell szerezni. .— A Vízig egyik tervezője kimegy a helyszínre és kijelöli a kút helyét. — Ennek alapján — szintén a Vízig — kikéri az Országos Földtani Főigazgatóság szakvéleményét, mely az ismert kutak adatai alapján közli: milyen rétegben található víz. Be kell szerezni az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet) talajlaboratóriumának szakvéleményét is. Ez a szerv Mezőtúron székel, s megbízottja a helyszíni tapasztalat nyomán — nyilatkozik a felszíni talajrétegről, majd részt vesz a próba kútfúrás hely- kijelölésénél. Nyilvánvaló, hogy amíg ezek a lépések megtörténnek, hetek telnek el. — Ezután kezdődik a próbafúrás. Ha a Vízig fúrja a próbakutat, erre külön szerződést köt a Tsz Beruházási Irodával. A Vízig ehhez nem készít tervet, de ha más fúrja, a rendelkezések szerint szükséges a terv. — Végül megállapítjuk a vízhozamot, a víz minőségét (alkalmas-e öntözésre) s a Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának főosztálya a Halértékesítő Vállalat vezetőségével egyetértésben értekezletre hívta meg a halászati felügyelőket. A tanácskozáson beszámoltak az idei tervteljesítésről és értékesítésről. Meghatározták az egyes megyék által leadható árúhal mennyiséget, a megyéken belüli gazdaságokra lebontva. Az első napon a beszámoló után a résztvevők a Kö- zéptSszai Állami Gazdaság bánhalmi üzemegységében a sóskúti tórendszert és a X-es tárolót tekintették meg. A sóskúti tórendszer újtípusú halastó 730 hold összterülettel. A tavak legyező alakban fogják körül a telelőket, ugyanitt külső halágyban halásszák le a halakat, amely nyáron a tavak vízmagasságáig lesz feltöltve és mint központi hajózó csatorna szerepel. Innen minden tavat meg lehet közelíteni hajózható zsilipen keresztül. A halak takarmányát etetőhajóval szállítják, amelyen 34 rekesz van, s ezek mindegyikében egy mázsa takarmány fér el. A rekeszeket felülről kar meghúzásával lehet kiüríteni. Ez a tó évente 50 vagon árúhalat ad a népgazdaságnak. A X-es tároló 245 hold, itt most halásznak. Ez a tó az idén 19 vagon árúhalat ad, melyből 10 vagon exportra alkalmas tükörponyt. Az értekezlet második napján folytatódtak a beszámolók. Majd Ribiánszki Miklós, az OVF igazgatója összefoglalta a hallottakat és értékes előadást tartott a halászat továbbfejlesztéséről, különös tekintettel a ponty minőségi javítására a ragadozó halak — harcsa, süllő, feketesügér — elterjesztésére halastavakban. (Természetesen olyan meny- nyiségben, amely más halakra nem veszélyes.) Beszélt a ponty nemesítésével kapcsolatos teendőkről, a mesterséges pontyívatás bevezetéséről, szükségszerűségéről. Gcley .Túlla agrármérnök I
