Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október 18. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Fának ment a hatszemélyes Trabant EGY UTAS A HELYSZÍNEN MEGHALT Ismét tragikus módon vég­ződött egy gondatlan autós kirándulása. Vasárnap a dél­utáni órákban Cibakházán száguldott keresztül. kisautó­jával Szakács Mihály szarvasi lakos. A község belterületén gyorshajtás s gyakorlatlan ve­zetés következtében a bal­irányú éles kanyart rosszul vette az elbizakodott tanuló­vezető, s ennek következté­ben az átmentén álló akácfá­nak rohant. A gépkocsi romjai között hat személyt találtak a segít­ségükre siető szemtanúk. Az egyik utas — özv. Szakács Mihályné, szarvasi lakos — a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe. Denkó Jánosné, a másik utas, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett, az ölükben tartott gyerekek sebesülés nélkül úszták meg a karambolt. A gépkocsi vezétőjét, Szakács Mihályt, aki szintén baj nél­kül vészelte át felelőtlensé­gének következményeit, a rendőrség őrizetbe vette.-I A részeg motoros a rendőrségre „menekült“ Vasárnap a délutáni órák­ban a jászberényi úton ha­ladt motorkerékpáron Ma­jorovi ts László szolnoki la­kos. A vízügyi igazgatóság garázsmestere az igazgatóság tulajdonát képző Danuvia motorral felborult, ugyanis erősen ittas állapotban ült a járműre. Az egyik arra haladó te­hergépkocsi vezetőjét meg­kérte, hogy szállítsa haza a megyeszékhelyre. A jóhumo­rú sofőr nyomban ráállt az alkura. Kocsira tették az összetört motorkerékpárt, fel­ült Majorovits László, s meg­indultak hazafelé. Csakhogy a gépkocsivezető a lakás helyett egyenesen a rendőr- főkapitányságra szállította utasát, aki így mégsem me­nekült meg ballépésének nyil­vánosságra kerülésétől. A rendőrségi eljárás meg­indult Majorovits László el­len. Kórházba szállí­tották a késelés áldozatát Tegnap délben összeszólal­kozott egyik ismerősével Ma­jor Mihály szolnoki lakos. Szó szót követett, a szót pe­dig a késelés. Major Mihályt hasbaszúrta ismerőse. A szerencsétlen férfit nyomban a szolnoki kórház baleseti sebészetére szállítot­ták. Azonnal a műtőasztalra került, s az orvosok több­órás műtétet végeztek rajta. Megállapították, hogy súlyos gyomorsérülést is szenvedett, s nagymennyiségű vért ka­pott. A gyors beavatkozás kö­vetkeztében Major Mihály állapota a késő délutáni órákban már javult annyira, hogy lapzártakor, este kilenc óra tájban már eszméletre tért. A veszélyen természe­tesen még nincs túl. Évnyitó A TIT Szolnok megyei szervezetének irodalmi szak­osztálya tegnap este a szol­noki, TIT klubban évnyitó ülést tartott; A tancskozáson a népművelési évad prog­ramját beszélték meg a szakosztály tagjai. ! Canottieri Napoli játékosai Szolnokon Mint már olvasóink bizo­nyára értesültek róla, a hires nápolyi vízipóló csapat ha­zánkba látogatott. A Canot­tieri Napoli sportklub játé­kosait a fővárosban az FTC és a BVSC látta vendégül. A tervek szerint azonban két vidéki mérkőzés is sorrak e- rül. Ma, október 16-án a Szolnoki Dózsa csapatával méri össze erejét, 18-án pe­dig Egerben mérkőznek az olasz fiúk. A huszonegy fős csoport játékosok és kísérőik — teg­nap a késő esti órákban érkeztek Szolnokra. Az olasz csapatot szállító autóbusz a Tisza Szállóhoz vitte a ked­ves vendégeket. A szálló halijában Kéry Barna, a Dózsa szakosztályának veze­tője üdvözölte a hazai csa­pat tagjainak élén az ola­szokat. New York (MTI) Az UPI amerikai hírügy­nökség ENSZ tudósítója hosszú cikket írt a fenti címmel: A cikket több ame­rikai lap közölte. A tudósító a többi között ezeket írta: Az ENSZ-ben tartózkodó semleges küldöttek azt jósol­ják, hogy a hatéves magyar kérdés holt problémává vá­lik a jelenlegi közgyűlésem Ezt a következtetést annak a 43 szavazattal 34 ellenében elfogadott közgyűlési határo­zatnak a tanulmányozásából vonták le, amely szerint a magyar kérdésről újabb vi­tát kell tartani. A korábban francia ura­lom alatt élő afrikai nemze­tek, jóllehet szoros politikai kapcsolatokat tartanak fenn Párizzsal, az idén ellenezték a kérdés újabb megvitatásá­ra tett amerikai javaslatot. Ould Cheikh Souleymane, Mauritanai nagykövete nyi­latkozatban magyarázta meg, miért vesztette el a nyugat ezt a 12 szavazatot. Kijelen­tette. hogy „a volt francia gyarmatok határozottan tá­mogatják az önkormányzat és a szuverén államok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvét”. A francia-afrikai csoport egy másik küldötte még nyíl­tabban foglalt állást. *Ez hidegháborús kérdés, amelyről itt már túlságosan New York (TASZSZ). Hat hete tart a feszültség Dél-Rhodésiában és egymást érik a népi megmozdulások a kormány fajüldöző politi­kája ellen. Vasárnap Bulawayo ipari városban 400 afrikai és a rendőrség között összetűzés támadt amiatt, mert a rend­őrök letartóztatták egy gyű­lés szónokát. A gyűlés részt­vevői a faji megkülönböztető politika eliten, valamint a Zimbabwe afrikai népi unió régóta vitatkoznak — mon­dotta. Amikor először felve­tődött. még nem voltunk az ENSZ tagja. Ügy érezzük, hogy az ENSZ-nek fontosabb teendői is vannak”. A magyar kérdésnek az ENSZ közgyűlés napirendjé­re tűzéséről tartott vitában a francia-afrikaiak szavazata jól megmutatta, mit lehet várni a továbbiakban. A semleges államok kül­döttei szerint az amerikai delegáció a francia-afrikai blokk nélkül nem tudja majd megszerezni a kéthar­mados többséget ahhoz, hogy a magyar kérdést ébren tart­sák az ENSZ-ben.- — A magyar kérdés holt probléma lett —■ mondotta egy európai delegátus — és eddig ez a legfontosabb fej­lemény a 17. közgyűlésen. A Biztonsági Tanács felvételre javasolta Ugandát New York, (MTI) Hétfőn a Biztonsági Ta­nács egyhangúlag elhatá­rozta: javasolja a közgyűlés­nek, hogy vegye fel az ENSZ tagjainak sorába Ugandát1 Hírügynökségi értesülések szerint a közgyűlés október 25-én foglalkozik Uganda felvételének kérdésével. betiltása ellen tiltakoztak. Az össztűzés során — mint az AP hírügynökség jelenti — a rendőrök könnygáz és füstbombákat használtak. Salisbury két elővárosá­ban, Harareban és High- fieldben hasonló gyűléseket tartottak, amelyek szintén összeütközésre vezettek a rendőrség és a tömeg kö­zött. A rendőrök itt is ha­sonló eszközöket használtak. Sok afrikait letartóztattak. (MTI) •• Összetűzés Dél-Rhodesiában afrikaiak és a rendőrök között Az angolok és amerikaiak Jemen-ellenes akcióiról Moszkva (TASZSZ). j A Pravda nemzetközi szemléjében Kraminov meg­állapítja, hogy bár Jemen ellen a szaud-arábiai és jor- dániai király fegyverkezik, mögöttük sokkal hatalma­sabb és sokkal veszedelme­sebb erők állnak — az an­gol és az amerikai imperia­listák. Vitathatatlan tény — írja a Pravda —, hogy az ellen­forradalmár erőket az ango­lok segítik Adenből, onnan fegyverzik fel őket, sőt né­hány arab újság tanúsága szerint a szaud-arábiai és jordániai csapatokat angolok parancsnokolják. Az is meg­állapítást nyert, hogy a Je­men északi határánál tevé­kenykedő szaud-arábiai csa­pátoknak amerikai repülők szállítanak felszerelést. A Pravda nemzetközi szem­léje a továbbiakban megál­lapítja, hogy arab-kelet né­ipei, amelyek meghiúsították Anglia, Franciaország és Iz­rael Egyiptom-ellenes kísér­letét és amelyek elhárítot­ták az Iraki Köztársaság fegyveres megdöntésére irá­nyuló amerikai próbálkozást, most sem hajlandók félre­állni. Az AFP jelentése sze­rint a jemeni forradalmi kormányt elismerő arab or­szágok tanácskozást tartot­tak, hogy kidolgozzák pozi­tív cselekvési programjukat a jemeni forradalom, támo­gatására. A világ, elsősorban a szo­cialista országok szabadság­szerető népei támogatják a jemeni népnek azt a jogát, hogy életét saját belátása szerint rendezze be. E né­pek követelik az angol— amerikai imperializmus és a feudális királyok jemeni in­tervenciójának azonnali be­szüntetését — hangsúlyozza végezetül a Pravda. (MTI) Hírek Jemenből Kairó (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Szalal jemeni mi­niszterelnök vasárnap Sza- naa főterén egy tömeggyfl- lésen beszédet mondott. Be­számolt arról, hogy a köz- társasági csapatok visszafog­lalták Szada és Marib vá­rosát és megfutamították az ellenforradalmár zsoldosokat. A monarchisták nagy vesz­teségeket szenvedtek és je­lentős mennyiségű fegyvert, valamint lőszert hagytak hátra. Szalal elmondotta, hogy a Szaadáért vívott harcokban a zsoldosokat szaud-arábiai sorkatonák is segítették és jordániai tisztek vezényelték őket. Az ellenség nehéz­tüzérséget és harckocsikat is bevetett Szalal beszédében dicsérő szavakkal méltatta az Egye­sült Arab Köztársaságot és elnökét, Nasszert, mert a je­meni forradalom mellé állt. Ugyanakkor közölte, hogy eddig 20 ország kormánya ismerte el a Jemeni Köz­társaságot. Mint az AP közli, az el­lenforradalmi erők továbbra is saját harci sikereikről adnak ki jelentéseket. Hasszán herceg hivatalosan is bejelentette, hogy Jemen uralkodójának tekinti magát, az ellenforradalmárok rádió- állomást is létesítettek, amely a „jemeni királyság adója” néven jelentkezik. A hírügynökségek kairói jelentésükben arról számol­nak be, hogy Anvar Szada t és Kamal Rifat, az EAK el­nöki tanácsának két alelnöke Szanaából visszatért hazájá­ba és vasárnap este megbe­szélést tartott Nasszerrel, az Egyesült Arab Köztársaság elnökével. A megbeszélésen Amer marsall is résztvett. A Jemenben járt két EAKmoi politikus hírek szerint arról! íi'r tárgyalt a köztársasági kor- ' ' mány vezetőivel, milyen se­gítséget adhatna Egyiptonri az új rendszernek. Elterjed­tek ismét olyan feltételezé­sek is, hogy az EAK és Je­men valamilyen formában unióra lép egymással. Egyes megfigyelők lehet­ségesnek vélik, hogy az EAK csapatokat küld Jemen megsegítésére, jemeni tiszte­ket pedig Egyiptomba vezé­nyeltek kiképzésre. (MTI) Megjött hát az ősz, a sze­gény fazekasok messiása. In. dúlhattak a köles önfogat o]c szerte a tájak mélységeibe, hogy a nyáron égetett cserép­edények kenyérré változza. nak. Óvatosan gördült a ko­csi, álmosan poroszkált a porban a két almásderes. Mintha máklevet ivott volna az egész világ, gyenge álmos­ság hódított embert, tájat, ál­latot, A dombok vállain há­nyaveti erdöpálástok hever­tek, a völgyek öléből fiatalí­tó illatok pár áztak, a távoli hegyek sejtelmes reményként kéklettek át a verőfény lusta rezgésén, az út felett rova­rok kavarogtak, amott meg pille libbent a vakító fehér kilométerkőre, tearózsaszínű szárnyait éberen rezegtette. Érett asszony volt az ősz. Álmos kéjjel bontotta ki a haját, vágyakozását a világra sóhajtotta és a táj megtelt súlyos szerelemmel. Kustán Dani, a lova]c gazdája fáj­dalmas gyönyörűséggel hagy. ta heverni tekintetét a szép­ségtől roskatag szülőföldön. Minden lélegzetvételtől csen­des dallam ébredt a mellé­ben, mintha harmonikává változott volna a tüdeje. Sok­sok tarkaság kápráztatta a szemét, de a pillája akkor nehezült el legjobban, ha a mellette ülő Kincses Klárira tekintett. A lány hallgatagon nézelő­dött előre a lovak ingó feje fölött. Mogyoróbarna, selyem­fényű haja lazára oldódott a rázódástól. A nefelejcs-virá­gokkal telehintett fehér kész. kenő is hátracsúszott, csak a dús konty fölé borított szűzi sátrat, amely alá itt-ott be­szűrődött a napfény, s ettől olyan gyönyörű derengés hal- ványlott a nyakán, hogy Da­ni imádkozni szeretett volna. Nem akarta elhinni a le­gény azt az őrjítő szerencsét, hogy három hétig vele lesz a lány, idegen tájakon, idegen emberek között. Csitította az örömét, különben attól kel­lett tartania, hogy parazsas mellében lángot fog az ősz lobbanékony levegője és elég itt az úton, mielőtt a kékes messzeségben rejtőző boldog­sághoz érne. Pedig amikor egyezséget kötöttek Kincsessel, Klári apjával, a sánta, hóttszegény kommunistával, szóba sem került a szerelem. Az üzlet másképpen volt szent, mint az ő szerelme: hidegen és szürkén, akár az isten párán, csai. Ügy szólt az egyezség, hogy Kustán Dániel nagygaz­da kölcsönadja a fogatot a bevétel feléért. Minden kö­csögért, fazékért, tálért és egyéb cserépholmiért annyi búzát kér a fazekas, ameny- nyi púpozattan telíti a porté­kát. Itthon feleznek. Amíg a fuvar tart, a lovak eleségéról a kölcsönkérő köteles gondos, kodni. Hát igy indulhattak útnak. Az öreg Kustán nem jöhe­tett — csak nem aljasítja le magát ilyen cigánykaraván- kodással. A sánta Kincses meg azért maradt otthoni mert ezidőre a három hol- dacskája is munkáért sival- kodott. Nem féltette a lányát, Daniról is tudta, hogy nem tartozik az állatkodó legé­nyek közé. Sok mindenre gondolt, csak arra vem, hogy útközben életre serken a sok-sok zo­máncvirág a vázákon, tányé­rokon, salátás tálakon. Erre még Klári sem gon­dolt. Homorú háttal üU a bakon, csatos cipellő s lábát az ülés alá húzta. Néha hát­rapillantott, hogy nem koco. lódnak-e nagyon a szalmába ágyazott edények. Langyos borzongással futott rajta vé­gig a bizonytalan ijedelem, ha az eljövendő három hét jutott eszébe. Szép, kerek arcát pirossal vonta be az őszi nap, kék szeme ráérősen merengett bele a távolságok­ba. Félt Danitól. Félt tőle, mert tetszett neki. Nem is mert ránézni. Csak azt hallotta, hogy balról, a füle közelében halkan fütyörészik a legény. Finoman, kényelmesen lebe­gett a hajlékony fütyörészés a kocsizörgés fölött. Klári az imént szomjas volt, s mos­tanra megnedvesedett az aj­ka. — Valaki nagyon bánja, hogy most együtt kocsiká- zunk — mondta Dani szelí­den, dallamosan, mintha szó­val folytatta volna az imént fütyült nótát. Klári tágabbra nyitotta sze­mét, tűnődő sajnálkozással felelte: — Ha így igaz, akkor se tehetek róla. Nógatta valami sejtelem, hogy nézzen hátra, győződjön meg: nem szegődött-e a nyo­mukba az az ember, akire mindketten gondoltak, de a nevét elhallgatták? Nem pil­lantott vissza, félénkké tette a bűntudat, amelyet egy soha el nem követett vétekért ér­zett. Pásztor Anti, aki testvére volt — nem vér szerint, ha­nem az együvétartozás más­fajta törvényei folytán — fel­ültette mögéjük a szekérre a féltékenységét. Klári szerette Antit, pontosan úgy, ahogy a legjobb testvért szokás, de még könnyelműségből sem bukkant föl benne a talán, hogy hátha szerethetné szere­lemmel is? Pedig az érte­lemnek nem lehetett oka a tiltakozásra, ha csak az nem, hogy a legény éppen egyidős volt vele, márpedig feléjük csak nagyritkán házasodtak össze azonoskorúak. Miután Anti félárva lett — apját meghökkentő hirtelenséggel vitték el a nyilas csendőrök 1944 novemberében — az öreg Kincses fogadta szár­nyai alá és a lányával együtt nevelte becsületes emberré. Antinak két otthona lett: ra­gaszkodását megosztotta any­ja, meg a három testvére és Kincsesék között, s ahogy férfiasodon, egyre jobban ké­szülődött, hogy a két csalá­dot végérvényesen egyesítse. Dehát az élet tele van ka­ján és szeszélyes kötekedés- sel — úgylátszik, minden ha­lad a maga útján, ahogy az alkalom kínálja, aztán egy szép napon kidéiül, hogy gya­korta más ösvényen jár a valóság, s megint máson a remény. Klári régóta tudta, hogy nem viszonozhatja Anti szerelmét. Mint ahogy nem tehetett ar­ról, hogy haja mogyoróbama, szeme lenvirágszínű lett, ar­ról sem tehetett, hogy sej- dülő szerelme éppen Kustán Danit választotta. S ha már megszületett az érzés, cinko­sává édesgette az értelmet is, hogy a vágyak helyénvalósá­gát a józan ész is szente­sítse. Dani megsokallotta a szót­lanságot. Töprengőn fürké­szett oldalról a lány kedvet­len arcába. — Mégis, megbántad, hogy eljöttél? — kérdezte. — Előre kell azt tudni, amit megbánhat az ember — felel­te a lány s rebbenésnyi ideig Danira nézett. Megint hallgatásba feled­keztek. Később látták, hogy két vadgalamb tipeg billegősen a lovak előtt. A madarak nem akartak elrebbenni az útról. Mintha eltökélték volna, hogy vezetőül szegődnek a kocsi elé. Klári most érezte meg, hogy milyen félelmetesen gyönyörű a szabadság. Há­rom hétig ők is vadgalambok lesznek, röptűket nem figyeli senki, féltést, jó tanácsot csak a saját felelősségüktől remélhetnek. -» (Folytatjuk.) GERENCSÉR MIKLÓS: IIDDíIonOI KISREGÉNY A magyar kérdés holt probléma az ENSZ-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom