Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

1962, október 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I örvényérefü rendelet a társadalmi bíróságokról Az új jogszabály — amWy 1963. január 1-én lép hatály­ba jelentős lépés állami éle­tünk és társadalmi rendsze­rünk demokratizmusának to­vábbi szélesítése terén. A társadalmi bíróságok a dol­gozók választott szervei. Fel­adatunk, hogy a munka ön­tudatos. fegyelmezett végzé­sére, a társadalmi tulajdon védelmére neveljék a dolgo­zókat s elősegítsék a dolgo­zók emberi méltóságának, to­vábbá tulajdonának és jogai­nak kölcsönös tiszteletben- tartását. Minden olyan állami válla­latnál, és gazdálkodó szerv­nél, ahol a dolgozók száma a százat meghaladja, társadal­mi bíróságot szerveznek, sőt, ilyen bíróságokat más állami szerveknél, intézményeknél és egyes szövetkezeteknél is lehet választani. A társadal­mi bíróság elnökét, elnök- helyetteseit és tagjait a vál­lalat dolgozói két évre vá­lasztják a közösség bizalmát élvező; példamutató maga­tartásai társaik közül. A társadalmi bíróságok je­lentősége megnövekszik, mert az eléjük tartozó ügyek és az általuk hozható intéz­kedések köre kibővül. Első­sorban azokban az ügyek­ben döntenek, amelyek tár­sadalmi elbírálása különö­sen alkalmas a felelősségre vont személy és a többi dol­gozó nevelésére. A munkafe­gyelem és a szocialista együttélési szabályok meg­sértése. a munkahelyen elkö­vetett tulajdon elleni és más szabálysértések esetén kívül a társadalmi bíróság az eddiginél szélesebb körben járhat el az olyan kisebb je­lentőségű büntettek miatt is, amelyeket az ügyész vagy a bíróság tesz át hozzá elbírá­lásra. Eldönti a vállalat dol­gozói között becsületsértés, rágalmazás, vagy könnyű testi sértés miatt felmerült vitákat és az 1000 forintot meg nem haladó összegű anyagi természetű vitás ügyeket is. A társadalmi bíróság tár­gyalása általában nyilvános. A tárgyáláson a dolgozók kérdéseket tehetnek fel és felszólalhatnak. Indokolt esetben a felelősségrevont dolgozó munkatársai közül társadalmi vádlót és társa­dalmi védőt lehet kijelölni. Védő csak az lehet, akinek kijelölésével a felelősségre­vont dolgozó is egyetért. Bővül a társadalmi bíró­ság intézkedésének jogköre is. A nevelő jellegű intéz­kedések (figyelmeztetés, Imegróvás) mellett súlyosabb megítélést kívánó esetben javaslatot tehet a vállalat igazgatójának a felelősségre vont dolgozó elbocsátására, vagy alacsonyabb munkakör­be helyezésére. Bűntett vagy szabálysértés miatt a társa­dalmi bíróság 500 forintig terjedő pénzbírságot is ki­szabhat. Javasolhatja az al­koholista kényszer-elvonó kezelését, elrendelheti to­vábbá, hogy a családja el­tartását elhanyagoló dolgozó munkabérének legfeljebb a felét a család számára utal­ják ki, végül — károkozás esetén — 1000 forintig ter­jedő kártérítést is megálla­píthat. A pénzbírság címén levont összegeket a vállalat dolgozóinak kulturális és szociális céljaira kell fordí­tani. Az új jogszabály értelmé­ben a társadalmi bíróságok tevékenységét az ügyészség, a bíróság; illetve az állami vállalatok,, a társadalmi szer­vezetek és szövetkezetek jog­tanácsosai is segítik. (MTI) Amiért felt a mozdonytemetőt Az őszi vasúti csúcsforga­lom sikeréhez a járműjavító dolgozói is nagyban hozzájá­rulnak. A forgalomból ki­vont teherkocsik gyors javí­tásával és üzembehelyezésé­vel enyhítik a cukorrépa és a mezőgazdasági termények szállításánál jelentkező ko­csihiányt. . AMI A MOZDONY- ÉS A KOCSIJAVITÁST AKADÁLYOZZA A szolnoki járműjavító sú­lyos anyagbeszerzési gondok­kal küzd. Nincs mozdony- és teherkocsi abroncs. — A vasúti járművek kerekén ugyanis épp úgy cserélik a futófelületet, mint ahogyan a gépkocsik elkopott gumi­jai helyett újakat raknak fel. A mozdony- vagy teher­kocsi kerekek abroncsát — ha az 55 milliméternél vé­konyabb, nem szabad hasz­nálni, mert az átmelegedés következtében megcsúszik a keréken és balesetet akozhat. — A minisztérium adhat engedélyt a méret alatti ab­roncsok használatára — mondotta Cseh Sándor, a VIII. kocsiosztály vezetője. Több esetben kaptunk erre engedélyt, a kevésbé kopott abroncsokat esztergálás után újra felraktuk. MEGOLDANI AZ ABRONCSHIANYT ez most a jelszó. — Milyen megoldást talál­tak arra, hogy átvészeljék a jelenlegi anyaghiányt? — A gondok a mozdonyte­metőbe vezettek bennünket. A régi, kiselejtezett mozdo­nyokról leszedtük a még használható abroncsokat, — forgácsolással a futófelületet egyenletessé tettük és ezeket raktuk fel a kijavított moz­donyokra. Persze, ez dupla Szüretelnek Cserkeszöllőn A megrögzött plagizátor A keskeny út kiszámítha­tatlanul kanyarog jobbra- balra a szőlőtáblák rengete­gében. Lányok nevetése, asz- szanyok dalolása hangzik, de látni senkit sem lehet. Elta­karja őket a sok tőke, meg a közbe ültetett gyümölcs­fák lombja. Szüretelnek. Belépek a sűrű szőlőbok­rok sorába. Középkorú férfi közelit egy talicskával. — Elfáradtam — szól, s leteszi terhét, ahogy talál­kozunk. Előtte a talicskán kisebb­fajta fa-kád, púpozva a hamvaskék fürtökkel. Körül­belül ötven kiló lehet az egész. Ennyivel fordul Házi András a sor végére napon­ta, nem tudom hányszor. — Gyermekkorom óta ki­járok a szőlőbe — mondja —, megszoktam, megszeret­Állványok között Meredek létrán kapaszko­dunk fölfelé. Megcsúszik a kezem. Vigyázzon! — hallom a két méterre alattam lévő Kozma Lajos technikus hangját. Mikor az irodában beszél­gettünk, azt mondta: — Nézzen széjjel. így va-; gyünk mi mindig. Most ren­detlenség-van. Mészpor, vöd­rök, Mikor rendbe lesz min­den, megyünk tovább. Itt hagyjuk, Pedig akkor már mi is szívesen maradnánk ... Megyünk fölfelé. A har­madik emelet magasságában vagyunk. — Befejezzük ezt az épü­letet is már — mondja kí­sérőm. — Egy hónap még és kész. Most a kőporos vako­lást csináljuk. Lenézek az állványokról. Nem messze alattunk folyik a Zagyva. — ... akkor hatalmas reccse- nés hallatszott. Kiáltás. Odanéz­tem. Tudtam, hogy tőlem tíz métert» egy áthidaló fával kín­lódnak már jóideje. Kicsúszott a palló a szorító ácskapcsok kö­zül. Fölbillent az egyik vége. Négy emelet magasságban vol­tunk. Mikor először felmentem ilyen magasba, azt hittem, leszé­dülök. Egy fiatal gyerek esett le kapálózva. Még szerencse: vala­hogy oldalra. Csak néztük. Vala­ki odarohant hozzá. Néztük. Fa­lubeliek voltunk. Három hónap múlva került ki a kórházból. — Hívtuk. Sanyi, gyere vissza, dol­gozni. Nem jött. Nem mert fel­jönni többet az állványokra. Mindenkinek összeszorítja va­lami a szivét. Nézem a fiatalembert, aki a történetet mesélte. Neve: Varga József. — Mikor tanulta a szakmát? — érdeklődőm. — Körülményes ezt elmondani. — Szabadkozik. t— Csak kezdje! • —. Hat osztályt jártam csak. Akkor azt mondták otthon: „Hát csak menj dol­gozni ...” Szűkös körülmé­nyek között éltünk akkori­ban. Négyen voltunk testvé­rek. Apám keresetéből él­tünk. Kevés volt. Elmentem. Először csak a faluban dol­goztam, — aztán elkerültem Pestre. — Segédmunkás lettem egy szűk, poros asztalos­üzemben. Adtak lakást. De milyet?! Egy istállópadláson. Beköszöntőitek a hidegek. Reszkettünk. Hiába csavar­tuk be magunkat pokróccal. Adtak egynek öt darabot is. Nem sokat fogott az... Ki- lenc-tízen lehettünk ilyen fiatalok. Voltak idősebbek is. így éltünk mi ott, Pesten. — Emlékszem, hétfő este volt. Az egyik tiszaföldvári ember akkor pakolt kifelé a hátizsákból. A heti váltás fe­hérneműt, kenyeret, szalon­nát. A szalonnát később ki­csomagolta az újságpapírból.. Ott ültem mellette. Vagy hat darab cserép le volt húzva a tetőn. Szellőztettünk. Fújt be a szél. Olvasgatni kezd­tem a gyűrött, zsíros újság­ból. „Kőműves-átképzős ta­nulókat vesznek fel”. Más­nap már Szolnokon voltam. Felvettek. • Alattunk felmordul csikorogva a rázkódó betonkeverő-gép. Két idősebb munkás lapátolja a só­dert. Kicsit arrébb a maltert ke­verik. Aztán a mellettem álló Idősebb bácsihoz fordulok. — Lukáesovlcs Jakab — mutat­kozik -be. Megtölti zsebéből dohánnyal a pipáját. Meggyújtja. — Hat éve dolgozom ennél a vállalatnál — mondja. — Kubi­kos vagyok. Most csak úgy ki­segítőként dolgozom itt, az áll­ványokon. Rossz itt. Nagyon kell vigyázni minden lépésre. — Hová valósi? J— Tiszatenyőre. Minden este 'megyek haza, — minden reggel vissza. Vonattal. Jakab bácsi valamikor gazda­sági cseléd volt. A Jurinák La­jos birtokán. A háború alatt egy alakulatnál szolgáltak jódarabig. — Engem aztán kiküldtek- a frontra. O maradt. En megmene­kültem, őt meg agyonvágta egy bomba. Ilyen a sors. Látja? Jövünk végig az udvaron. Sóderhalmok, malterosládák, téglarakások mellett. Guten­berg tér — olvasom le az új házszámtáblákról. Kozma Lajos fiatal tech­nikus mondja: — Hatvannégy szolnoki család költözik a jövő hó­napban ebbe a három épü­letbe. Lovaskocsi jön a rázkódó úton. — Itt. az ebéd! — kiáltja valaki az állványok között. Fölnézek ... Az emberek leteszik kezükből a szerszá­mokat. Dél van. Serfőző Simon tem, tán nem is tudnék élni nélküle. Beszélne tovább is, de megakasztja a türelmetlen kiáltozás: — Csebres! Csebresü! — Ez én vagyak — mond­ja, s elindul. Csak annyit árul még el, hogy a talics­káján súlyosodó fa-kád a cseber. Kicsit távolabb tarkaken- dős asszonyok, kékmelegítős lányok hajladoznak a tőkék között. Kosanác telis-tele az édes szőlővel, szeretnék már kiönteni. Türelmetlenek. — Mindig a boroshordók körül kószálnak, nem lehet ezekkel a csebresekkel bír­ni — jegyzi meg rosszallóan özvegy Balogh Miklósáé. No, azért nem is olyan iszákosak — szól közbe va­laki. — De nem ám, Bözsike! — kapja meg az asszony vállát a hátulról odaérkező Házi András. — Férjhez ad­juk mi magáit, csak sokat rosszmájúsikodjon. A többiek nevetnek, de ő nem sértődik meg. Har- mincketten dolgoznak a munkacsapatban, megértik egymást. Legtöbbjük itt van, mióta megalakult Cserkeszó- lön a Magyar—Román Ba­rátság Tsz. — Mi pedig igazán férjhez tudnánk adni — erősíti a csapatvezető, Lószlóffy Fe- rencné —, úgy mint a Kissék lányát. Bözsi néni azonban nem hiszi. — Igen ám, de az tizenki­lenc éves. én meg már vala­mivel több vagyok. — Mennyi? — ötvenhárom. Nem lehet megállni neve­tés nélkül. A Kissék lánya valóban menyasszony, de már nem sokáig. — Jövő vasárnap lesz az esküvőnk — mondja Kiss Manyi. Közben haladnak előre, szedik az érett fürtöket. Igyekeznek, hogy ma is meg­legyen száz mázsa a csapat­nak, mint eddig minden nap. Két hete szüretelnek. Kuncogó lányok sietnek elöl. — Most még birják — mondja a csapatvezető —, de már délután nem ilyen für­gék. — Mert délben mindig táncolunk, azért — mentege­tőzik egy szőke kontyos kis­lány. Nádudvari Erzsi. Fehér Mihályné. a csapat legbeszédesebb tagja közbe­szól: — Az nektek táncolás?! Úgy járjátok azt a lehetet­len. .. hogyismondjam... twisztet. mint a hajdermen- kű. Az embernek szinte bor­sódzik belé a háta. A lányok csak kacagnak ezen, s dolgoznak szaporán, mert a fürgekezű Vincze Jó- zsefné megelőzte őket né­hány tőkével. Mindjárt dél lesz, akkorra kiérnek a sor végére, Ott pedig egy diófa ágára akasztott jókora üst­ben főzik már a paprikást Fehér Mária munkát . jelentett, — mon­dotta Cseh Sándor. — A Budapesti Landler Jenő Járműjavító Vállalat­nál használnak egy kerék- abroncs-feltöltő gépet. Újí­tás ez — jegyezte meg Rom- hányi Pál. — Sajnos, keve­set dolgoznak vele. Nálunk is elkelne egy ilyen gép, na­gyon megkönnyítené a mun­kánkat. Csak az a baj, hogy a Landler-ben kellene telje­sen kikísérletezni, hogy az­tán, ha bevált, a többi jár­műjavítóban is alkalmazni lehessen. — Nem ülünk karba tett kézzel — sorolta Cseh Sán­dor. — Nyolc-tíz embert — akik az abroncsok forgácso­lását végezték — átadtunk egy másik osztálynak, ahol a kiselejtezett vasúti kocsikat bontják. Ezzel is enyhítjük az anyaghiány miatt bekö­vetkezett termelési érték ki­esést KISELEJTEZZÜK, AMIBŐL ÉLTÜNK — Meg kell mondanom, lassan teljesen kieslejtezzük azt is, amiből eddig nagyon jól éltünk. Gondolok itt a rossz, öreg teherkocsikra — mondotta Cseh Sándor. — Ezeket javítgattuk, erre for­dítottunk rengeteg munkát. No, nem nagyon sajnáljuk ezeket szétverni, mert he­lyettük rengeteg új vasúti kocsit vásárolt az állam. — Ezek most jönnek be első fő-, vizsgára. Persze alig kell raj­tuk valamit javítani, éppen csak olajozzuk, tisztítjuk azokat. Természetesen a for­galomban történő hosszabb részvétel után ezekre is több munkát kell fordítanunk, ja­vulni fog a munkaellátottsá­gunk. — bognár — KERESZTREJTVÉNY 1 a a 4 f i 1 r­44 m m ÍR 12 68 M ■ 14 14 14 Rí 17 tt Rü 23 H 21 Ü 22 » 24 ÍR 24 24 Rí 27 23 29 Rí 30 §Sü 3SB3 ti ü 32 m ÍR 33 Sí M 36 m 34 37 BfiS 33 39 40 66 4« 42 m 43 44 ÍR 44 46 SÄ2S 3« 47 ÍR 43 g»*g 5MS 49 40 ÍR 61 ü 42 m S3 64 61 fc_ Vízszintes: t. Száznegyven éve, október 15-én született zeneszerző és ze­nei Író. 11. Nemesi cím volt. 12. Medvebaba. 14. Hetvenöt éve, október 17-én elhúnyt német fi­zikus. Bunsennel együtt fedezte fel a színképelemzést. 18. AE. 20. Aki párja. 21. Elején P-vel: balkáni étel. 22. Rövidített mis­ter. 23. Török méltóság. 25. Ma­gas hegység. 27. Angolszász női név. 28. Szín. 30. B...ao: spa­nyol város. 31. Jókora. 32. Művé­szet franciául 33. A hét vezér egyike. (Utolsó négyzetben két betű.) 34. Ütközet. (Első négyzet­ben két betű.) 30. VNO. 38. Állat. 40. Testrész. 41. ... ns: angol író. 43. Vissza: lóatya. 44. OA. 45. Százharmincöt éve, október 16- án született svájci festőművész. 47.. Móka kezdete. 48. Vissza: szülő. 49. Mögém ellentéte. 51. Víz széle. 53. Férfinév. 55. Negy­ven éve, október 30-án elhúnyt iró. (Utolsó négyzet üres.) Függőleges: 2. Brigitte Bardot. 3. Vízi állat. 4. Zenemű. 5. Teljesítménymér­ték. 6. En németül. 7. Fúvós hangszerek. 8. Tisza ...: község. 9. NCF. 10. Kötőszó. 13. Orosz feltaláló. — Elektromos fvlámpál nyolcvanöt évvel ezelőtt, októ­ber 13-án gyulladtak ki Párizs­ban. (Zárt betűk: JOV. Hatodik négyzetben két betű.) 15. Macs­kanév. 16. .. ,-hlr: rossz hír. 17. Magyar kémikus. A Hegyaljai Bormívelók Egyesületében száz éve, október 16-án mutatta be három évvel Pasteur előtt! a pasztőrözést. (Zárt betűk: P, S, R.) 19. Vezényli magánhangzói. 22. Elvetik. 24. Kilencven éve, október 13-án született Kossuth- dijas festőművész. 26. Tizenöt éve, október 4-én eihúnyt, No- bel-díjas német fizikus, a kvan­tumelmélet megalapítója. 27. öt­venöt éve, október 6-án meghalt angol irodalomtörténész. (Har­madik négyzetben két betű.) 29. Menyasszony. 31. ... ukodono- zor: babiloni fejedelem. 35. Aré­na magánhangzói. 36. Viki. 37. összeszorított keze. 39. ^Szörny. 41. Hyen bíróság is van. (0=0). 42, Sietős németül. 45. Dél-sarki felfedező. 46. Szemügyre véve. 48. A függ. 29. keverve. 50. MSZ. 51. Köszönés. 52. Ismeretlen sze­mély. 54. OA. Megfejtésiig beküldendő: Víz­szintes 1, 14, 45, 55, függőleges 13, 17, 24, 26, 27. Beküldési ha­táridő: október 18. Múlt heti ke­resztrejtvényünk helyes megfej­tése: Ferenczl Zoltán, Borka- nyuk, Fourier, Komáromi János, Schöpflin, Tatabánya, Braun, Segner, Slaby. — A sorsoláson könyvet nyert: André Ilona, Szolnok. — (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1962. október 14. ^■■ ■ • •^■‘"iTrurrnrtrurMiM /

Next

/
Oldalképek
Tartalom