Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

Mi r 0 oldal Aszály száz évvel ezelőtt és most ★ Jő utat, Zsák István 0 oldal RÁDIÓMŰSOR 0 oldal CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal LELTÁR • ★ JAVASLATUNK 5500 magyar turista üdült a tenger mellett Az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat a Magyar Automobilklub és az IBUSZ tár­sasutazásai során ebben az esz­tendőben különböző baráti vagy nyugati országok partjain mint­egy 5500 magyar turista Odúit a tenger mellett. (MTI) Az építőipar felkészült a télre Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat nagy fel­adatok előtt áll. A negyedik negyedévben 80 millió forint Néhány év alatt megduplázzuk megyénk erdőterületét Tegnap délelőtt Szolnokon, a TIT előadótermében tudományos előadást szervezett a Hazafias Népfront, a TIT és az Országos Erdészeti Egyesület megyei csoportja. Jelen volt mintegy száz mezőgazdasági és erdészeti szakember. Ott láthattuk Oláh Györgyöt, a megyei ta­nács vb-elnökét, Kökény Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, ár. Sáli Gyulát, az Országos Erdészeti Egyesü­let főtitkárát, Bereczki Lajost, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjét és Nyíri Bélát, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét A tanácskozást Marton Tibor, a Szolnok megyei Er­dőgazdaság igazgatója nyitotta meg, majd dr. Gál János liandidátus, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást „Az erdősávok szerepe a mezőgazdaságban és az ország fa- ellátásában’’ címmel. Az előadó bevezetőként a | fásítás népgazdasági jelentő­ségéről szólott. Elmondotta, hogy az ország területének csak 14,1 százaléka erdő. Szolnok megyében országo­san is legrosszabb az arány: mindössze 2,8 százalék a fá­sított terület. Évente sok millió devizaforintot fordí­tunk fa-behozatalra. Az or­szág fá-szükséglete hatmillió köbméter, mélynek felét külföldről importáljuk. Az igény azonban ennél is na­gyobb. Gondoskodni kell te­hát az erdőterületek növelé­séről. A fásítás, az erdősávok telepítése elsősorban a nö­vénytermelés hozamának emelését segíti ©lő. Az erdő­sávok élő növények, melyek megtörik a szabadon szá­guldó szél sebességét. Meg­szűrik a port, javítják a le­vegőt. megváltoztatják a ta­laj szerkezetét és kedvező feltételeket teremtenek a növényzet fejlődéséhez. A professzor tudományos kísérletek tapasztalataival támasztotta alá: az erdősá­vok nagyobb százalékkal nö­velik a növények termés­hozamát, mint ahány száza­léknyi szántóterületet elfog­lalnak. Az erdősávok melletti búza 8—9, a takarmányfé­lék és a cukorrépa 20—25. a dinnye és a tökfélék, va­lamint a legelő terméshoza­ma 40—50 százalékkal nö­velhető. Grafikonnal is szemléltette: a Bábolnai Ál­lami Gazdaságban az erdő­sáv hatásaként 9,5 százalék­kal magasabb lett a búza terméshozama. A professzor kiemelte mi­iyen legyen az erdősáv szé­lessége. Nem helyes a ko­rábban szokásos 25—30 mé­ter, de az egy-két soros er' dősáv sem. A gyakorlat iga­zolta, hogy legjobban a hat- nyolc soros, 9—11 méter szélességű erdősáv felel meg. Ez a szél sebességét 50 szá­zalékkal csökkenti. Az előadó végül térképen is bemutatta a soproni já­rásban telepített erdősávokat és felajánlotta a maga és az egyetem tanárainak segítsé­gét a Szolnok megyei fásí­tások tervezéséhez. A nagy helyesléssel foga­dott, magasszínvonalú elő­adást hozzászólások követték. A megjelentek közül többen az egyetem segítségét kérték városuk erdősávtelepítéséhez. Kifogásolták, hogy az erdő- gazdaság későn, a rügyfaka- dás után szállítja a cseme­téket. Szinte minden felszó­laló hangsúlyozta: nem elég fásítani, a fácskákat meg is kell védeni, gondozni és elő­segíteni fejlődésüket. A résztvevők nagy érdek­lődéssel hallgatták Kökény István elvtárs felszólalását. A megyei pártbizottság tit­kára bejelentette, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács fel akarja számolni a fásítással szem­beni közönyt. Elmondotta, hogy a jelenlegi, 2,8 száza­lékos erdőterületet néhány év alatt duplájára akarják növelni. A legközelebbi há­rom év alatt háromezer hek­tárt fásítunk. Kökény elvtárs válaszolt a sokat vitatott kérdésre: hol fásítsunk? Először is a városok környékén kell zöld­övezeteket létrehozni. Fásítani kell továbbá a Jászság futó­homokos részeit, a folyók árterületeit és az úgyneve­zett fanett területeket — csücsköket, földek sarkait. Kökény elvtárs felkérte a résztvevőket, legyenek pro­pagandistád és elősegítő! me­gyénk fásításának. Az ankét az erdőgazdaság igazgatójának zárszavával ért véget 1 m- tnOjHii n értékű munkát kell elvégez­nie. A vállalat vezetői ezért gondosan készültek a télre. Ösztönözte őket a szolnoki Kossuth téri 77 lakás 1963. március 5-i, a Szántó utcai 27 lakás 1963. március 31-i átadási határideje — meg a törzsgárda állományban tar­tása. A téliesítés az építő válla­latnak nagy gond és éppen ezért — a gazdaságosságát Is szem előtt tartva — nem törekszik minden építkezés mindenáron való téliesítésé- re. A hidegben is megfelelő munkakörülmények teremté­se legjobban lépcsőházas épü­leteknél lehetséges, mert az egy lépcsőházból nyíló több lakás fűtése válik lehetővé a Deuba hőlégfúvó géppel A téli folyamatos munka még a függőfolyosós épüle­teknél is megoldható. Azok­nál azonban négy-öt lakás­nál többet nem lehet egy­szerre fűteni. Ezen kívül egy- egy épületnél olyan mérvű téliesítést is terveznek, amely mínusz 5 C°-nál a belső sze­relési munkákat — válasz­falak húzását, víz és vil­lany alapvezetékek szerelését — teszik lehetővé. — A téli hónapokban a már említett szolnoki* épü­leteken kívül még a mart­fűi, a siroki és a karcagi építkezéseken dolgozunk a fagyszabadság mellőzésével — mondotta Kiss Lajos fő­mérnök. Az adalékanyagok — ka­vics, folyami- és bányaho­mok — megfelelő hőmérsék­leten tartását Gőzlűkkel és gőzkazánokkal biztosítják az építők. A ka­zánok és a hőlégfúró-gépek fűtésére már 700 tonna sze­net és nagymennyiségű kok­szot tárolnak a különböző telephelyeken. Ez a mennyi­ség azonban csak a negyedik negyedévre elegendő. Az el­ső negyedévre ugyanennyi tüzelőanyagot rendelt a vál­lalat _ anyagosztálya: Besze­reztek ponyvából és nádpal­lóból annyit, hogy a hideg idő beálltával ezekből az anyagokból se legyen hiány. A téli vasúti szállítási ne­hézségeink megelőzésére a teherpályaudvaron mintegy 2000 köbméter sódert tárol­nak és azokon a telephelye­ken, ahol megfelelő hely áll rendelkezésre, az építőanya­gok maximális mennyiségét halmozzák fel. Nagyszerű megoldás szüle­tett az ablaküveg pótlására is. PVC-fólía nyílászárásra Az ablaküveg helyett melynek négyzetmétere 41 forint, nagyon ötletes áttet­sző PVC fóliát alkalmaznak az ablaknyilások elzárására, melyből egy négyzetméter mindössze 0,30 forint. Töké­letesen megfelel a követel­ményeknek, jól szigetel és rendkívüli előnye még az, hogy többször is felhasznál­ható. , A munkásoknak újabb 800 munkaruhát vásároltak Plusz 4 C fok alatt forró teát adnak az építkezésen dolgo­zóknak. 4 balesetelhárítás okpz még nagy gondot télen az építőipari vállalat műsza­ki és gazdasági vezetőinek. Tudvalevő az, hogy hideg­ben és síkos munkahelyeken a dolgozóknak, művezetők­nek és építésvezetőknek fo­kozott figyelmet kell fordíta­ni a balesetmentes munkára. A legtöbb baleset az utak síkosságából adódik. Apró salakkal és homokkal kell azokat felszómi. A feljáró állványokon való biztonságos közlekedést pedi g körömlé­cek fels2egésével kell fo­kozni. B. J. Mozgalmas a határ A jászladányi Úttörő Tsz- ből Cseh Mihály tsz elnök jelentette tegnap: — Szövetkezetünkben be­fejeztük a napraforgó és cu­korrépa betakarítását, s ezeket a terményeket az átvevőhe­lyeikre beszállítottuk. A gaz­daság összes munkabíró tag­ja, mintegy százhúsz ember, kint van a határban, törik a kukoricát. A háztáji letaka- rítása után törték a közös tengerit, aminek ötven szá­zaléka még hátra van. Az őszi vetéstervünk 1070 hold, jelenleg a nyolcvan százalék­nál tartunk. Ma estig elcsé­peljük százhetven hold mag­lucernánkat, utána már csak a mag tisztítása következik. KEVfiS A MUNKAERŐ A RIZSARATASHOZ — Három kombájn és négyszáz ember arat az 1760 holdas rizstáblánkon — tu­dósít a Tiszasülyi Állami Gazdaság üzemgazdásza. — Tegnap estig ezeregy­száz hold rizst vágtunk le. A cséplés lassan halad, még csak 320 hold termése ke­rült magtárba. Nem értük el a tervezettet, holdanként át­lag 12—13 mázsa termett. Tavaly viszont csak hét- nyolc mázsa termett holdad­ként. A legutóbbi öt évben az idei a legjobb termésered­ményünk. Sajnos kevés az emberünk a betakarításhoz. Megbízottaink még a nyáron szerződést kötöttek Szabolcs- Borsod megyei munkások­kal, azonban sokan nem jöt­tek el az aratásra. A cséplés T Ujobb súlyos árvíz Spanyolországban G e r o n a (MTI) A katalóniai Gerona vá­rosban és környékén a pén­tekre virradó, éjszaka felhő- szakadások és azok nyomá­ban súlyos áradások pusztí­tottak. Gerona mélyebben fekvő lakónegyedeiben mint­egy hatszáz embert kellett kilakoltatni. — közülük szá­zat az utolsó pillanatban csak a háztetőkön és a legfel­ső emeletek ablakain keresz­tül tudtak megmenteni. A Gerona közelében lévő Figueras egy lakónegyedét óvintézkedésként kiürítették. Ezen a vidéken is jelentős anyagi károk keletkeztek a mezőgazdaságban és az állat- állományban; Majorca szigetén is árvizek pusztítanak. Mint ismeretes, Barceloná­ban- két héttel ezelőtt ka­tasztrofális felhőszakadás több száz ember halálát okozta. (MTI) Ugye finom az a ima f Hetvenegy kis­gyermek jár a* Öcsöd» óvodába, Közülük negyve­nen ott is étkez- r nek. Uzsonnáz,« 1 közben „kaptuk le" a napközisek egy csoportját. Mindenkinek íz­lett a finom alma meggyorsításához is új bri­gádokat szeretnénk szervez­ni. A gazdaságban jelenleg kétszázötven—háromszáz em­bert tudnánk még alkalmaz­ni a rizs betakarításban. JÖ EREDMÉNYEK MEZOhEKEN Bíró László, a mezőhéki Táncsics Tsz agronómusa ar­ról számol be. hogy náluk minden traktor két mű­szakban üzemel. Harminchat erőgépük közül, amelyik nappal a vetésben, vagy a behordósban vesz részt, éj­jel az is a talajmunkát végzi A szövetkezetben eddig öt- ff«1 négyszáz holdon fejez­ték be a nyári mélyszántást. Folyamatosan halad a szer­vestrágyázás is, a vetéshez már csaknem ötezer holdat előkészítettek. Az ősziék kö­zül a földbe került több mint háromezer holdon a gabona vetőmag: A lucerna és árpa vetésével már előbb végez­tek. az őszi búzát Is földbe tették már 1822 holdon. AZ ÖCSÖDIEK ÖNTÖZIK A~ VETÉST — Éppen most kötötten» meg a szerződést a békés- szentandrási öntözési társu­lattal — tudósít az öcSÖdi Kossuth Tsz elnöke; Zs. Varga István. — Két héttel ezelőtt kap­tunk egy nyolc»szórófejes be­rendezést, amivel eddig csak a cukorrépát locsoltuk. Összesen 1250 hold őszi bú­zánk van, s addig folytatjuk a locsolását, míg nem lesz eső. Hétfőtől j már egy 150 holdas bevetett területen üzemeltetjük / a permetező berendezésünket. Igyekezünk a betakarítással is. Négyszáz hold közös tengerinkből ket­tőszázhetvenötöt már letör­tünk; A szár betakarítása géppel történik. Eddig 175 holdat vágott le a két siló­kombájn. Jelenleg 1100 köb­méter silótakarmányunk van s lesz még hozzá 1400 köbmé­ter kukoricaszár és répasze­let keverékből. Harminchat holdon öntöztük a tengerit. Ez jó termést ígér, legalább 50 mázsát ad holdanként, jól kötött és sűrűn kelt, szá­ra is dús. A napraforgó sze­dését rhég nem fejeztük bé, mert zöld, a tavasszal digó- zás után, későn vetettük; ÖTVENKÉT EROC-ÉP ÜZEMEL KETTŐS MŰSZAKBAN A gépállomások segítsége is hozzájárul az őszi munkák dőbeni elvégzéséhez. A Jász- kiséri Gépállomás traktoro­sai tizenegy tsz-szei ötvenöt ezer normálhold talajmunka elvégzését vállalták az őszi idényben. A hét traktoros brigád közűi id. Köntés Jó­zsefé a legjobb, Zalka Má­téról elnevezett brigádja a kiséri Alkotmány Tsz-ben dolgozik: Tizenhárom erő­géppel eddig szántásból, ta- a j előkészítésből, vetésből mintegy 5360 normálhold a teljesítményük. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK J / ^ t # #1­Kill, évfolyam, 240. szám. Ara SO fillér 1962. október 13., szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom