Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-12 / 239. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október 12. Összeült az egyetemes zsinat A világ minden részéről — köztük Magyarországról — egybegyűlt több mint 2800 főpap részvételével, október 11-én megkezdődött a II. vatikáni zsinat. Tulajdonképpen a huszonegyedik egyetemes zsinat ez a pápaság kétezer éves történetében. Az 1870-ben (hosszú és bonyolult belső küzdelmek után) „csalhatatlan”-ná nyilvánított IX. Pius pápa azonban 1869-es zsinatot I. vatikáni zsinatnak nevezte el. így hát kilencvenhárom év múlva, ugyancsak a római Szent Péter bazilikában összeült gyülekezet a több mint két esztendeig uralkodó, előkészítő főbizottságtól a II. vatikáni zsinat nevet nyerte és így nevezi azt XXIII. János pápa is október 6-án keltezett pásztorlevelében. Nem az elnevezés a fontos azonban, hanem hogy miért ült össze az egyetemes zsinat, amelyet a pápa — fent- említett pásztorlevelében — minden eddigi zsinatnál na- gyobbszabásúnak jelez. A magyar sajtó is megírta már — nyugati polgári lapok, köztük a római katolikus egyház hivatalos és félhivatalos lapjainak kommentárjaira támaszkodva — hogy a Vatikán felismerte (az elmúlt évtizedekben) különösen pedig a legutolsó évtizedben) bekövetkezett hatalmas tárasadalmi változások tovább gyengítették az egyház pozícióit. És érzik, tudják, azt is, hogy ezek a s,hívők seregét szinte szüntelenül megtizedelő változások”. — A leghivatalosabb egyházi lap, a L’Osservatore Romane terminológiáját használjuk — különböző csoportosulásokat, különböző áramlatokat hoztak létre az „egyetlen igazság” egyházán belül is. A római egyház, amely igényt tart a világ mintegy négyszázmillió katolikusának vezetésére — és amely a papság több mint négyszáz- ezres és a szerzetesek és apácák majd egymilliókétszázezres seregével rendelkezik, —- minden erőt és módszert megkíván mozgatni azért, hogy az „eddiginél hatékonyabb, okosabb” eszközökkel küzdjön a „kommunizmus valósággá lett kísérteié ellen”. Egy francia nyelvű, hivatalos katolikus brosúrái a „Les catholiques dans la vie internationale” (a katolikusak a nemzetközi életben) használta ezeket a kifejezéseket, valóságos vészjelet küldve az egyház vezetőinek, hogy „ne késlekedjenek, hiszen az egyház ellen energikusan támadó marxizmus alapján Is végbemehet a világ egyesülése”. Több katolikus főpap — köztük a nyugatnémet és a holland püspöki kar tagjai, s néhány skandináv országban tevékenykedő püspök — az elmúlt hónapokban burkolt s néha nem is nagyon burkolt) formában támadni merték a Vatikán vezetőit, amiért óvakodnak a reformoktól. Különösen támadások érték a „bíborosok szent kollégiumá”-t, amelynek nyolcvanhét tagja közül ma is több mint harminc olasz és, — amely — ahogy azt a holland püspökökhöz közelálló katolikus lapok többször is nyomatékosan megjegyezték — „az olasz püspökök sajátos érdekeiket fontosabbnak tartják annál, hogy enyhíteni igyekezzenek a * nemzetközi katolicizmus súlyos problémáit”. Az egyház legfőbb vezetésével, a „római curia” merevségével elégedetlen főpapok többsége nem érti meg, hogy a szocializmus, a kommunizmus erőit olyan okok hívták létre, amelyek korunk társadalmi viszonyainak mélyén rejlenek. E főpapok is szembe kívánnak szállni a szocializmus legyőzhetetlen erejével, visszafelé akarják forgatni a történelem órájának mutatóját. Csak éppen rugalmasabb — vagy legalábbis amná vélt — módszerekkel. Akadnak azonban a főpapok között is olyanok, akik — a valóság fényeivel számolva, és a békét őszintén akarva — nem csupán elterelő reformként küzdenek, hanem azt kívánják, hogy az egyház működjön együtt a szocializmus erőivel a békéért Az egyes főpapok által is támogatott katolikus baloldal létezése, s a nemzetközi katolicizmus már említett válságproblémái a Vatikán vezető köreit is arra intik, hogy új taktikát alkalmazzanak. Bár a katolikus baloldal számos képviselőjének a legutolsó időkben is kiátkozás, üldözés volt a sorsa — jellemző ebből a szempontból Sisto Pelaya szicíliai ferences szerzetes üldöztetésének és titokzatos ,,eltünésé”-nek a magyar sajtóban is ismertetett ügye — és bár a hivatalos vatikáni körök eddig elutasító (vagy legjobb esetben kitérő) válaszokat adtak a nyugatnémet és a holland püspökök „elterelő” reformtervezeteire is, az egyház legfelsőbb vezetőinek is bizonyos rugalmasságot kell mutatnia számos kérdésben. A nyugati sajtó a legutóbbi idők tapasztalatai alapján a Vatikán vezetésében megkülönbözteti a „centralista” — egyes problémakörökben egyezkedni óhajtó, a formális reformok egyrésze elől nem elzárkózó irányvonalat és azt az Öttaviani bíboros vezetése alatt álló —főleg olasz püspökök és más főpapok által támogatott — szélsőségesen intranzingens vonalat, amely hallani sem akar reformokról (a legszelídebbekről sem) és az egyetemes zsinatot nyíltan valamiféle „vallásos NATO-vá” akarja változtatni* A világ közvéleménye — s benne a józanul gondolkodó katolikus hívők tömege — azt vallja, hogy a római katolikus egyház sem térhet ki a pozitív állásfoglalás alól a béke létfontosságú kérdésében. Antal Gábor De Gaulle-nak erős fegyverei vannak a demokratikus erők elleni harcában győzelmet; De Gaulle-nak erős fegyverei vannak. Szabadon rendelkezik a rádióval és televízióval. Ki tudja, milyen provokációkhoz .folyamodik majd, hogy megzavarja, megfélemlítse a közvélemény egy részét A félelem volt az a szövetségese, amely négy évvel ezelőtt hatalomra juttatta. Az igazságért folytatott nagy harcunkban ezért minden erőnket latba kell vetnünk, hogy lehetőségeinket valóra váltsuk — hangoztatja Étienne Fajon a L, Humanité vezércikkéből; II nukleáris kísérletek beszüntetéséről tárgyal az ENSZ-közgyőiés politikai bizottsága New York, (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának politikai bizottsága szerdán rátért a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésére. Elsőként Arthur Lali, India képviselője szólalt fel. Kifejezte azt a reményét, hogy a bizottság egyhangúlag felszólítja a nukleáris hatalmakat, egyezzenek meg a kísérleti robbantások megszüntetésében annak a javaslatnak az alapján, melyet a tizen- nyolchatatmi leszerelési bizottság genfi ülésén a semleges országok terjesztettek elő. Stevenson amerikai küldött felszólalásában csak megismételte az Egyesült Államok régi álláspontját. A közismert tényekkel és adatokkal mitsem törődve, azt állította, hogy a tudományos eszközök nem teszik lehetővé a földalatti nukleáris robbantások megkülönböztetését a földrengésektől. Ezen az alapon Stevenson helyszíni nemzetközi ellenőrzés és felügyelet bevezetését követelte és kijelentette, hogy ez a Algéria új úton halad Moszkva, (TASZSZ) Ahmed Ben Bella nyilatkozatot adott az Izvesztyija két különtudósítójának New Yorkban. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnöke kijelentette, hogy külpolitikai vonatkozásban Algéria távol tartja magát a tömböktől és „következetesen imperialistaellenes, gyarmatos! tásellenes politikát folytat a faji megkülönböztetés, a katonai tömbök ellen, a leszerelésért, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáért”. Hangsúlyozta, hogy Algéria Afrikában aktív gyarmatos ításellenes politikát szándékozik folytatni, s a többi között kész önkénteseket küldeni Angolába. Az algériai kormány belpolitikájának alapvető feladatait jellemezve Ben Bella hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt fel kell számolni a gyarmati uralom és a háború következményeit, ezzel egyidejűleg pedig a fő feladat az algériai állam felépítése, valamennyi szervének megerősítése a demokratikus fejlődés útján. Az algériai—szovjet kapcsolatokról Ben Bella megjegyezte, hogy Algéria és a Szovjetunió között jó viszony alakult ki. — A Szovjetunió tapasztalatai — mondotta Ben Bella — érdekelnek bennünket, nagyon hasznosak számunkra. Ügy véljük, hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználhatjuk nálunk Algériában, szem előtt tartva, természetesen, sajátos körülményeinket. Ügy gondolom, hogy országaink között baráti, testvéri kapcsolatok fejlődnek majd ki (MTI) A lengyelországi vasúti katasztrófáról Varsó (MTI) Legújabb jelentések szerint a lengyel- országi vasúti katasztrófa halálos áldozatainak száma 34-re, a sebesülteké 67-re emelkedett Lehetségesnek találják, hogy a vagon roncsok élvontatása után még újabb áldozatokat is találnak. Hivatalos vélemény szerint ez volt a háború utáiii legnagyobb vasúti szerencsétlenség Lengyelországban. Az áldozatok között magyarok is voltak, Teleki László és felesége meghalt, Lung Tibor, Ságvári Margit, Tóth János megsebesültek. (MTI) földalatti robbantások megszüntetésének elengedhetetlen feltétele. Képes volt azt javasolni, hogy a nemzetközi ellenőrző szervek képviselőinek „kössék be a szemét”, amíg az ellenőrizendő területre el nem jutnak. Zorin szovjet küldött Ste- vensonnak válaszolva tényeken mutatta ki: nincs szükség arra, hogy — akár bekötött szemmel is — idegen házba lépjenek. Az államok eléggé pontos és megbízható eszközökkel rendelkeznek a nukleáris kísérleti tilalom betartásának ellenőrzésére. A legnagyobb akadály, amely az egyezmény megkötésének útjában áll, az Egyesült Államok és szövetségeseinek álláspontja — mondotta Zorin. — A Szovjetunió — mint ismeretes — síkraszáll mindenfajta nukleáris kísérlet azonnali betiltásáért. A szovjet kormány érdeme szerint értékelte a tizennyolchatalmi bizottságban résztvevő semleges országok javaslatát is. Az Egyesült Államok képviselőjének felszólalásából ugyanakkor az derül ki, hogy az amerikai fél a nyolc semleges ország memorandumát értelmetlennek tekinti, minthogy az nem egyezik az ellenőrzésről vallott amerikai nézetekkel. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy kormánya támogatja azt a semleges javaslatot is, amely szerint 1963. január 1-étől mindenféle nukleáris kísérletet be kell szüntetni. Stevenson erről egyáltalán nem beszélt egy szót sem. Talán azért, mert az Egyesült Államok nem akar ilyen határidőt kitűzni? — tette fel a kérdést. Zorin végül hangot adott ama meggyőződésének, hogy bér komoly nehézségek akadályozzák az általános és teljes leszerelésről, valamint a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződések megkötését, az atomháború megakadályozásában érdekelt embermdlliók akarata és erőfeszítései végül is diadalt aratnak, és biztosítják valamennyi nép számára a békés fejlődés és felvirágzás feltételeit. (MTI) KONZULTÁCIÓ államunk fejlődése a szocializmus teljes felépítésének időszakában Párizs (MTI) De Gaulle még kétszer szól a francia választókhoz az október 28-i népszavazás előtt a rádió és a televízió hullámain; A jövő hét elején megnyitja a nép- szavazási kampányt, a szavazás előestéjén pedig még egyszer rá akarja beszélni a franciákat: szavazzanak „igen”-nel. A kampány során Pompidou miniszterelnök és a bukott kormány több minisztere is megjelenik a televízió képernyőjén^ A harc De Gaulle és a köztársaság védelmére kelt politikai erők között egyenlőtlen eszközökkel folyik. A s zentus határozatát, hogy elnöke. Gaston Monnerville, beszédét függesszék ki minden községben, a prefektusok a kormány utasítására nem hajtják végre. Az ellenzéki pártok vezetői csupán néhány percre korlátozott beszédben fejthetik ki az álláspontjukat a rádióban és televízióban, A L, Humanité hasábjain Étienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mutat rá, milyen súlyos feladat előtt állnak a demokratikus erők a közvélemény felvilágosításáért indított harcukban, Bármilyen fontosak is a parlamenti választások — írja Étienne Fajon — nem szabad szem elől téveszteni, hogy a döntő csata az október 28-i népszavazás lesz. De Gaulle az „igen” szavazatokat arra akarja felhasználni, hogy ráerőszakolja Franciaországra személyi uralmát. Ez pedig nem egyéb egyszerű diktatúránál.- Minél többen szavaznak a népszavazásnál a diktatúra ellen, annál kedvezőbb lesz a választások eredménye a munkásosztály, a demokratikus erők szempontjából. A köztársaságot védelmező pártok mind a „nem” szavazat mellett foglaltak állást, a parlamentben megszavazott bizalmatlansági indítvány a néptömegek ellenállásának növekedését fejezi ki. Mindez igen fontos új jelenség. A győzelem lehetőségei azonban még nem jelentenek ;a\flf súg illami vezetésére sincs a továbbiakban proletárdiktatúrára szükség. A szocialista társadalom az előtte álló feladatot, a kommunizmus építését — amelyhez még államra van szükség — az egyetemes népi állam segítségévéi oldja meg. Ebben az időszakban kialakul az egyetemes szocialista demokrácia: a népképviseleti szervék az egész lakosság szerveivé alakulnak át és mindinkább tömegszerv ezetkér t működnek; kibontakozik az igazgatás társadalmasítása; az állami és társadalmi szervezetek tevékenysége mindinkább egybefonódik; a szocialista együttélési szabályok betartásának, a jogsértők megfékezésének fő eszközévé maga a társadalom válik. Ez egyben már a kommunista társadalom ön- igazgatási rendszerének a kialakulási folyamata is. A magyar társadalom politikai-gazdasági viszonyainak elemzése alapján tehát teljes mértékben helytállóak a kongresszus irányelvei- a szocializmus alapjait leraktuk, de a teljes szocialista társadalmat még nem építettük fel, ezért államunk proletárdiktatúra és az is marad a szocialista társadalom teljes felépítéséig, de már kifejlődőben vannak az egyetemes népi állam vonásai is. ü Hazánkban az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, egvszer s mindenkorra megszűnt a klaákíampolgári demokratikus szabadságjogokat, a művelődéshez való jogot stb. Az államhatalmat a demokratikusan megválasztott és működő szocialista népképviseleti szervek gyakorolják, teljes mértékben demokratikus elvek alapján működnek a népképviseleti szervek alárendelt államigazgatási szervek, valamint az államélet más szervei is. Bár a proletárdiktatúra a kizsákmányoló osztályokkal szembeni erőszak szerve is, az erőszak alkalmazására csak annyiban kerül sor, amennyiben a volt kizsákmányoló osztályok ellenállást tanúsítanak, összeesküvéseket szerveznek, megsértik a dolgozók érdekeit kifejező és a proletárállam törvényeiben szabályozott állami és jogrendet. B A szocialista társadalom teljes és végleges felépítése után, miután a kizsákmányoló osztályokat felszámolták, a parasztság egységes szocialista osztállyá szerveződött, s létrejöttek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, a proletárdiktatúra teljesítette történelmi hivatását, mert nincs olyan társadalmi osztály, amelyet el kellene nyomni és a parasztmunista társadalom önigazgatási rendszere is. Dl A szocialista forradalom győzelmével a hatalom a munkásosztály kezébe megy át, amely a hatalmat nem osztja meg más társadalmi osztályokkal, bár a hatalom gyakorlásába az összes dolgozó társadalmi osztályokat bevonja. A proletárdiktatúrára szükség van: 1. a volt kizsákmányoló osztályok elnyomására; 2. a dolgozó kispolgári osztályok, mindenekelőtt a parasztság állami vezetésére és e rétegeknek a szocializmus útjára való átvezetésére, szocialista dolgozó osztályokként való átszervezésükhöz; 3. a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtéséhez. A proletárdiktatúra mélységesen demokratikus államrendszer, a dolgozó többség demokráciája. Bár a munkásosztály nem osztja meg és nem oszthatja meg a hatalmat más osztályokkal, a hatalom gyakorlásába, a kormányzásba, az államigazgatásba, az igazságszolgáltatásba bevonja az összes dolgozó osztályokat. A történelemben soha nem ismert mértékben az összes dolgozók részére biztosítja az ál„A szocializmus építésének előttünk álló időszakában népi demokratikus államunk teljesíti a proletárdiktatúra történelmi hivatását, miközben fokozatosan kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jellemző vonások.” (Irányelvek.) Ez a tétel a marxista— leninista államelmélet alapján helyesen és tudományosan fejezi ki a magyar társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok jelenlegi helyzetét Az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott pártprogram — felszámolva Sztálinnak az SZKP XVIII. kongresszusán, a szocialista állam fejlődési szakaszaival kapcsolatosan hirdetett hibás tételeit — a marxizmus —leninizmus klasszikusai tanításainak, valamint a több mint négy évtizedes államépítési tapasztalatok általánosításával a szocialista állam fejlődésének két szakaszát: a proletárdiktatúrát és az egyetemes népi államot különbözteti meg. A szocialista forradalom győzelmétől a szocialista társadalom teljes felépítéséig a szocialista állam proletárdiktatúra, utána pedig a kommunista társadalom teljes és végleges felépítéséig egyetemes népi állam; ez utóbbi időszakban alakul ki a kom-