Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

1362. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Télre készülnek az Autóközlekedési Vállalatnál Az utcán az emberek kis kabátban járnak, a nap úgy melegít, mintha ez évben nem lenne tél. Nem hiszünk azonban a szeszélyes időjárásnak, tudjuk, hogy bármelyik nap lehűlhet a levegő és szinte átmenet nélkül megjöhet­nek a hideg szelek. A hideget a szabadban dolgozók érzik legjobban, fogadására a gondosabbak már a vénasszo­nyok nyarán készülnek. Amikor a szolnoki 7. sz. Autóközlekedési Vállalatnál jártunk, kiderült, hogy már szeptember utolsó napjaiban „értekeztek” arról, hogyan is fogadják a kellemetlen ven­déget. A vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszerve­zete olyan haditervet készí­tett, amivel sikerrel vehetik fel a harcot a hideg ellen; A tervezet végrehajtásá­nak módjáról Kerekes Fe­renc igazgató tájékoztatott bennünket. A sok, látszólag apró probléma megoldása nem kis feladat. Most folyik például az összes gépkocsi ablaktörlőjének, ablakmele­gítőjének, fűtőberendezésé­nek ellenőrzése, beállítása- Látszólag ezek az alkatrészek jelentéktelennek tűnnek, azonban ha hibásak, megbé­nulhat a forgalom. Nagy gondot okozott ezideig a mű­helyek melegvízzel való el­látása. Ez évben a szolnoki telepen kívül Jászberényben is melegvizet kap az üzem­egység, hőforrásból nyerik és tartálykocsival szállítják a műhelyekbe. A melegvíz fel- használásával gyorsabb, üzembiztosabb a lehűlt mo­torok indítása. A motorok üzembiztonsága érdekében télen különleges olajat használnak. A szüksé­ges mennyiség már a vállalat raktáraiban van. Ugyancsak megfelelő készlet áll rendel­kezésre hóláncból, hólapát­ból, hűtőtakaróból. Még felsorolni is sok lenne mennyi tennivaló van a tél elleni harcban. Hűséges ki­szolgálónk; a gépkocsi sem szereti a hideget; Akkumulá­tor, fagyvédő szivattyúk, fék- berendezés — mind-mind „Földbelátó“ egy pont a sok vizsgálat, el­lenőrzés közben. Természetesen dolgozóiról sem feledkezik meg a válla­lat. A szükségleten felül tar­talékoltak 56 hosszú bundát, 42 bekecset, 66 szőrmesapkát, ugyanannyi vattanadrágot, kabátot és több mint száz posztóruhát és köpenyt. Ok­tóber és november hónapban minden gépjárművezető ok­tatáson vesz részt, ahol a té­li vezetés nehézségeit, a sí­kos, havas úton történő köz­lekedést beszélik meg. Befejezésül Kerekes igazr gató elvtárs elmondotta, hogy ez évben feltétlen csökkente­ni akarják a téli baleseteket. így tehát a teljes harci taktika kidolgozása a tél tá­madása ellen az Autóközle­kedési Vállalatnál megtör­tént; Megérett a szőlő a tiszakürti Hunyadi Tsz-ben. A Kun­szentmártoni Gimnázium diákjai is segítenek a szürete- löknek. Nagy Annamária kosarából Török László putto­nyába tölti az érett fürtöket A rendező és a forgatókönyv elektromos műszer Masszi Dénes, a pécsi Szén- bányászati Tröszt kutatási osztályának fiatal geofizikus mérnöke érdekes, hasznos műszert, geoelektromos el­lenállásmérő berendezést szerkesztett a széntelepek helyének, méreteinek pontos meghatározására. A „földbe­látó” műszer, mely pontosan kimutatja a legcsekélyebb ta­lajszerkezeti változásokat, — több hónapi kísérlet után ki­tűnőre vizsgázott és a jövő­ben rendszeresen használják. Nagy segítséget jelent a mű­szer a közvetlen termelésnél. Törőcsik Albert, a tsz ag- ronómusa örömmel újságol­ta, milyen jól halad náluk a kapásnövények betakarí­tása, az ősziek vetése. A ker­tészeti brigád hatvan tagja és negyvennégy növényter­mesztő törte a kukoricát. Szerda estig be is fejezték ezt a munkát. Huszonnégyen a szállítással, tizenhat idős ember pedig a kukorica vá­logatásával foglalatoskodott. A 250 hold háztájiról már a szárat is betakarították. A közös kukoricaföldön is fo­lyamatosan halad a szár­vágás, s még e héten a siló­záshoz is hozzáfognak. A szorgalmas gazdák már letudták a 65 hold napra­forgó betakarítását, s a 30 hold maglucerna termését Is levágták, elcsépelték. Mindig a legsürgősebb munkákhoz vonják össze az erőt. Most a cukorrépa szedéséhez. Egv nyolctagú brisád napok óta öntözte a répát, hogy köny­Mihail Romm, a világhírű szovjet filmrendező nyilatko­zott a Gazeta Literara mun­katársának, Idézünk a nyilat­kozatból: „Bizonyos vagyok benne, hogy sohasem írhat­tam volna meg Az érv kilenc napja című filmem forgató- könyvét, ha nem dolgoztam volna hosszú ideig fizikusok között. Világos: arról írsz legjobban, amit legjobban is­mersz. Csak ajckor kerülhe­ted el a sablonokat o mai nyebb legyen a szedése. Vé­geztek a 700 hold őszi mély­szántással is. Most már az összes gép az ősziek mag­ágyát készíti. Hétszázhúsz hold őszi vetése lesz a Béke Tsz-nek. Szerda estig 370 holdon került földbe a vető­mag. Naponta 30 holddal szaporodik a bevetett terü­let, s így számításuk szerint október végéig befejezik a vetést. A Tisza Bútorgyár új gar­nitúrájának, a Kati elnevezé­sű kenderpozdorja lapból ké­szült ízléses, modernvonalú konyhaberendezésnek első sorozata üzletbe került. Már öt garnitúra a szolnoki bú­változások művészi feltárásá­nál, ha olyasmiről írsz, ami­ről nagyon sok mindent tudsz. A lehető legborzalma­sabb dolog a művészetben a sablon. Különben, meg kívá­nom jegyezni, hogy nálunk a rendező teljes egészében fe­lel a filmért, akkor is, ha nem vett részt a forgató- könyv megírásában”. Ezek szerint a forgatókönyv írója nem felel a film esetleges sikertelenségéért? — vetette közbe az újságíró a kérdést. „De felel — hangzott M. Romm válasza. — De a ren­dező sohase takarózzék azzal, hogy rossz volt a forgató- könyv. A rossz forgatóköny­vet nem kell elfogadni!” Pozsony az első európai távfűtött nagyváros Pozsony (MTI) Pozsony, ez a több mint negyedmillió lakosú város lesz Európa el­ső olyan nagyvárosa, amely­nek egész területét behálózza a távfűtési rendszer A jövő évben az egész vá­ros (az Övárost is beleértve), minden olyan ház, amelynek lebontásával nem számolnak, távfűtésből olcsón, tisztán kapja a meleget, s az állandó melegvízszolgáltatást. torüzletben is elkelt belőle. Főleg a városiak vásárolják. A vidékiek is érdeklődéssel né­zegetik az üzletben kiállított mintadarabot, azonban egye­lőre idegenkedve fogadják szokalian vonalai és újszerű színösszeállítása miatt. Jói halad az őszi munka a jászalsószentgyörgyi Béke Tsz-ben 4 városi vevők igen, a vidékiek nem kedvelik a „Katit" Pártértekezlet a kunszentmártoni járásban Kunszentmártonban tegnap tartották a járási pártérte­kezletet. Czakó Sándor, a pártértekezlet elnöke néhány perces külpolitikai összefog­lalót tartott, majd átadta a szót Karsai Mihálynak, a járási pártbizottság titkárá­nak, aki a pártbizottság há­rom évi munkájáról össze­állított beszámolót terjesz­tette be. A beszámoló hangsúlyoz­ta: a pártbizottság köteles­ségének tartja, hogy mun­kájának eredményeiről és hibáiról nyíltan és őszintén számot adjon a pártértekez­letnek. Bevezető szavai után Kar­sai elvtárs a termelésben elért eredményekről szólt, majd sorraszedte azokat a hibákat, amelyek sok eset­ben gátolják az előrejutást. Aszályos esztendők voltak, mégis emelkedett a terméshozam A termelőszövetkezetek helyzetét Karsai elvtárs így foglalta össze: — A járási pártbizottság munkájában központi helyen a mezőgazdasági termelés fellendítéséért végzett tevé­kenység állt az utóbbi évek­ben. A járási pártbizottság a legkiválóbb szakemberek­kel, s a tömegszervezetek­kel együtt a szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésén munkálkodott. Számos olyan határozatot hozott, amelyek­től a legjobbakat reméltek. — Javasoltuk a talaj mély művelését, a kedvező öntö­zési lehetőségek maximális kihasználását. Az idén a já­rásban ötezer holdat öntöz­tek. Hozzákezdtünk a tsz-ek specializálásához is. Az ál­lattenyésztésben az állat­egészségügyi rendszabályok betartását, a korszerű takar­mányozást szorgalmaztuk. — Sorolhatnám még so­káig azokat a célokat, ame­lyeknek kitűzése nagy viták közepette zajlott le. A szö­vetkezeti tagok ugyanis nem ismerték a nagyüzemi mód­szereket, bizalmatlanok vol­tak irántuk, idegenkedtek tőlük, végül azért mégis szót értettünk. Eredményeink el­érésében közrej átszőtt a gép­park bővülése. Míg 1960-ban 212 kát. hold föld jutott egy traktoregységre, addig ebben az évben már 141 kát. hold ' földet kellett egy-egy gép­nek megművelnie. Járásunk elérte a közepesen gépesített szintet. — így — bár aszályos esz­tendőink voltak —, mégis növekedtek a termésered­mények. Kimutatható ez el­sősorban a szőlőnél. Az át­szervezés előtti évekhez mér­ten a hozam az utóbbi két év alatt több mint öt má­zsával emelkedett. A gazdasági helyzet rész­letes ismertetése után Kar­sai elvtárs a szövetkezeti ta­gok jövedelmének alakulásá­ról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az aszályos esztendők sem csökkentették a tsz- tagok jövedelmét. Az 1960. évihez viszonyítva 1961-ben a járásban átlagosan 11.39 forinttal volt magasabb egy- egy szövetkezeti tag jöve­delme. A brigádvezetok képzéséről Külön részt szentelt a be­számoló a szövetkezeti ve­zetésnek. — A szövetkezeti elnökök és agronómusok mellett nagy felelősség hárul a középve­zetőkre, főleg a brigádveze­tőkre — hangsúlyozta az előadó. A járás 118 brigád­vezetője közül azonban csak tizenháromnak van megfe­lelő szakmai képzettsége, legtöbbjük ma még helyt­áll. Továbbképzésükről azon­ban időben kell gondoskod­ni. Hallgatói ők a téli ezüst- kalászos tanfolyamoknak, de ez nem elég. Javasoljuk az állami szerveknek, hogy ne késlekedjünk, gondoskodjunk a brigádvezetők továbbkép­zéséről. Ezek után az előadó rá­tért a járás lakossága élet- körülményei alakulásának is­mertetésére, majd az állami szervek tevékenységéről be­szélt. A tanácsok munkájá­val kapcsolatban kiemelte, hogy javult a kapcsolatuk a lakossággal. Egyre kevesebb a panasz a munkájukra, s ez igen örvendetes. A vitatha­tatlan eredmények mellett voltak azonban helytelen né­zetek és intézkedések is, tűr­hetetlen hibák, melyeket fel kellett számolni. A múlt év­ben le kellett váltani és párt­büntetésben részesíteni, ala­csonyabb munkakörbe he­lyezni Tiszaug, Mesterszállás, Cserkeszöllő, Nagyrév, Ti- szainoka és Kunszentmárton községek tanácsának vb-el- nökét, a járási tanács két osztályvezetőjét és az appa­rátus néhány tisztviselőjét, mert többszöri figyelmezte­tés ellenére is megsértették a párt erkölcsi normáit. Ez­után a beszámoló az MSZMP KB kongresszusi irányelvei­nek tükrében elemezte az alapszervezetek munkáját. A vitás kérdésekről — A volt kulákok felvé­teléről és bizonyos idő után — a szövetkezeti tagság egyetértésével — felelős munkakörbe való megválasz­tásáról alkotott vélemények­ben már odáig eljutottunk — mondotta —, hogy ezzel látszólag mindenki egyetért. Ám mikor személyesen be­szélgetünk a volt agrárpro­letárokkal, ezt mondják: jó­zan ésszel felfogjuk, de a szivünk még mindig nem érti meg: miért kell együtt dolgoznunk azokkal, akik régen nekünk parancsoltak. — Sajnos, azt Is tapasz­taljuk, hogy elvtársaink kö- züj egyesek azt képzelik, hogy csak ők a szocializmus egyedüli építői. Valósággal féltékenyek azokra, akik esetleg csak most ismerik fel céljainkat és most áll­nak csatasorba. Nem veszik észre, hogy ezek az emberek nem alakoskodnak, hanem éppen eredményeink hatottak rájuk. Módszerünk: a meggyőző szó Ezek után Karsai elvtárs áttért arra, hogy pártunk eszmei egységét megőrizzük, most is két fronton kell harcolnunk. Azok ellen, akik azt mondják: megszilárdítot­tuk már a hatalmat, miért erősítenénk tovább a párt, a munkásosztály vezető ere­jét, pozícióját éppúgy, mint akik a másik végletbe estek: abba, hogy lebecsülik a po­litikai nevelő munkát, meg­engedhetetlenül adminisztra­tív eszközökhöz nyúlnak. — Az ilyen párttagok, vagy vezetők hiába ismerik a marxizmust, a párt poli­tikáját, nem képesek azt megvalósítani. — Ezekre az emberekre már akkor is rájuk ismerhet­tünk, amikor a VII. párt- kongresszus megerősítette, hogy pártfunkciók kivételé­vel minden beosztást betölt- hetnek párton kívüliek. S most, a VIII. kongresszus téziseinek megjelenése után is rögtön így reagáltak ar­ra, hogy az iskolai felvéte­leknél eltekintünk a szár­mazástól: maga a párt se­gíti az osztályidegen és ér­telmiségi sarjak továbbta­nulását akkor, amikor a munkás-paraszt szülők gyer­mekei még nem egyforma eséllyel jelentkeznék felvé­telre. — Ha feltesszük a kérdést: szocializmust akamak-e épí­teni ezek az elvtársak, el­csodálkozva kérdezik: mi mást akarnának? Mégsem tudják megérteni, milyen nagy fejlődés történt az el­múlt csaknem két évtized alatt, s ez a változás új követelményeket is támaszt. — A mi fegyverünk e né­zetek ellen a türelmes, felvi­lágosító. meggyőző sző. Be­bizonyítani pártunk politiká­jának helyességét. Akik pe­dig ezek ellenére is makacsul fenntartják, hangoztatják né­zeteiket, ragaszkodnak tart­hatatlan álláspontjukhoz, azokra úgy kell tekinteni, mint akik nem értenek egyet pártunk politikájával. Végül a szervezeti szabály­zat tervezett tanulmányozá­sára ösztönzött a beszámoló. A pártbizottság beszámo­lójának elhangzása után Vincze András, a járási re­víziós bizottság elnöke be­terjesztette a revíziós bi­zottság beszámolóját, majd a küldöttek kaptak szót. . A felszólalók közül sokan beszéltek a vezetők munka- módszereiről, az emberekkel való bánásmódról. Többen bírálták a községi, vagy já­rási vezetők közül azokat, akik mindent maguk akar­nak elintézni s a helyi ve­zetőknek csak a belenyug­vást hagyják. Ahogyan Ka­kukk elvtárs, a kunszent­mártoni malom pártszerve­zetének küldötte mondta; ez a vezetési módszer elsor­vasztja az emberek kezde­ményezését, visszaveti pró­bálkozásukat. Szepesi János, a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz pártszer­vezetének titkára elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt náluk még a pártvezetőségi tagok között is viszály volt. Egymást okolták különböző dolgokért. Ma már viszont a termelés tevékeny segítő­jévé forrott össze a párt­tagság. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a sok elemi csapás ellenére is előterem­tik a munkaegységenként tervezett jövedelmet a szö­vetkezetben. Csepesz Imre cserkeszöllői tsz-elnök azért bírálta a járás vezetőit, mert a kongresszusi munkaver­senyt nem értékelik. A szö­vetkezeti tagok pedig elvár­nák, hogy munkájukról vé­leményt mondjanak, sőt még azt is, hogy néhány jó ta­pasztalatot is közreadjanak. Csepesz elvtárs jellemezte azt is, hogy egyes rendeletek, határozatok, amelyek még a mezőgazdaság átszervezése előtt készültek, ma már sok­szor gátolják a munkát. Em­lítette például, hogy csere- ingatlanokat, elhagyott földe­ket csak május elseje után lehet igénybe venni az ér­vényben lévő rendéleték ér­telmében. S emiatt hihetet­lenül sok föld — közte szőlős terület is — marad műve­letlenül a járásban. Zs. Varga István, az őcsö- di Kossuth Tsz elnöke az egységes paraszti osztály ki­alakulásáról szólva gondola­tait így summázta: ne azt keressük, ki honnan, hogyan és mivel jött a szövetkezet­be, hanem azt, hogy hová tart, hová akar jutni, őszin­tén segíti-e nagy céljaink el­érését. S olyan légkört' keli teremteni a szövetkezetek­ben, amelyben mindenki teljes odaadással tud dol­gozni. E gondolatot Vincze Mihály kunszentmártoni kül­dött így folytatta: a vitás kérdéseket mi mindig nyílt szín előtt tisztázzuk, egymás szemébe mondjuk vélemé­nyünket, s ez nagyon sokat segít. Varga Emóné a pedagógu­sok körében érezhető nézet­beli kettősségről szólt, Kó­nyái Károlyné pedig a nők helyzetéről. A felszólalók többsége beszélt a társadal­mi tulajdon védelméről i9. Főleg azt mondták el, náluk hogyan veszik elejét a her­dálásnak, pazarlásnak, s a lopásnak. A kunszentmártoni járási pártértekezletről elmond­hatjuk: összegezte a VII. kong­resszus óta elért politikai és gazdasági eredményeket. Sokoldalúan elemezte és nagy igyekezettel kereste a gyorsabb előrehaladás útját, kíméletlenül, de pártszerűen bírált A járás valóságos helyzetét hűen ecsetelte mind a be­számoló. mind a felszólalá­sok. S ha nem is idézgették sűrűn a VIII. kongresszus téziseit, mindenben az ve­zette őket, annak ismerete diktálta mondán ivalóju Itat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom