Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
1962. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MSZMPf ifü , =konff/fsmisanak TISZTELETERE Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai a szeptember végén megtartott eredményértékelés szerint kiváló munkát végeztek. Az eredmények újabb felajánlások alapjául szolgáltak. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus kezdetéig kongresz- szusi hónapot tartanak és erre az időre újabb felajánlásokat tettek. Érdekessége a versenynek, hogy a vezető- és irányító beosztásúak is tettek felajánlást a maguk munkaterüle- ! tén. Kővári János művezető például vállalta, hogy az ösz- szes szolnoki lakásépítkezés szakipari munkáit három nappal lerövidíti. Szécsi Róbert művezető az építkezéseken feleslegessé vált anyagok beszállítását vállalta a legrövidebb határidőre. A PÁRTÉLEI HÍREI •* A mezőtúri pártbizottság megtárgyalta a közelgő városi pártértekezlet beszámo' lóját. A vita során több kiegészítő javaslat hangzott el a beszámoló kiegészítésére. Fegyvemeken a községi pártértekezleten hetvenhá- rom küldött és tizenegy meg- j hívott pártonkívüli vett ' részt. Kilencen szólaltak fel, majd a pártértekezlet megválasztotta a községi pártbizottságot, valamint a járási pártértekezlet küldötteit. A Középtiszai Állami Gazdaság alapszervezeteiben ösz- szehívták az üzemi pártértekezlet küldötteit, hogy az e héten sorrakerülő tanácskoRégi helyett ÚJAT, JOBBAT Sikeres gyártmányfejlesztés 1 örökszentmiklóson A közelmúltban az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a gépipar fejlesztéséről. A Szolnok megyei pártbizottság ipari osztálya a megyénkben lévő gépgyártó üzemek vezetőit beszámoltatta arról, mit szándékoznak tenni a hatágivel szemben a teljesítményt is növelték. Minden évben új qyórtmány 1961-ben megindították az „Orkán” járvazúzó sorozatgyártását. 1962-t'0" mí típusú A i aranyérmet nyert tárcsás borona munka közben rozat végrehajtása érdekében? A beszámolók közül kitűnik a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyáré. Tervük alaposan átgondolt, részletes és tükrözi, hogy a párthatározat szellemében akarnak a jövőben dolgozni. A terv ismertetése óta egy hónap telt el. Most meglátogattuk a mezőgazdasági gépgyárat, hogy megnézzük: mit valósítottak meg elképzeléseikből? Első lépés az elavult •gyártmányok korszerűsítése A gyár 6—8 féle fő termék gyártásával foglalkozik. Szerkezetüket tekintve ezek alaposan eltérnek egymástól, gyártásuk szinte teljesen különböző technológiát kíván, így á gyártás fejlesztése is szakaszosan egy-egy géptípusra oszlik meg. A mezőgazdasági gépek termelékenyebbé tételének szükségességét, a gyár vezetői is érezték. 1960-ban kezdtek a több évre tervezett munkához. A cél ekkor még csak a régi gépek korszerűbbé tétele volt, hiszen olyan szerkezetek készültek többségében, amiket 8—10 évvel ezelőtt is ugyanebben a formában ugyanígy készítettek. Márpedig a mező- gazdaság szerkezete az elmúlt tíz év alatt gyökeresen megváltozott és így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a nagyüzemivé fejlődött mezőgazdaság részére a gyár régi típusú, kis teljesítőképességű gépeket készített. Most ezeknek a gépeknek alkatrészeit korszerűsítették. Megszüntették a lógereblye és a négylyukú kukoricamorzsoló gyártását. Korszerűsítési tervük alapián a minden nagyobb gazdaságban használatos kulti- vátorra palántaültető berendezést terveztek. EZzel megtakarítottak egy ez ideig külön készített gépet, sőt a rétárcsásboronát adtak a mezőgazdaságnak. Ezzel a géppel részletesebben kell foglalkoznunk, hiszen nem másról van szó. mint az ETB 18-as boronáról, amely a mezőgazdasági kiállításon aranyérmet nyert. Ez a gép egy nehéz és fáradságos kísérletsorozat, egy újat akaró, igen tehetséges tervezőgárda munkájának eredménye. A régebben gyártott, hasonló célra készült géppel szembeni előnyei szembetű- Inőek: A régi 13 tárcsás volt, az új alapgép 18 tárcsás, ! ennek ellenére önsúlya nem haladja meg a régiét. Igen előnyös felhasználási lehetőségeket biztosít, hiszen 12 tárcsától 30-ig változtatható művelő szerkezete attól függően, hogy milyen erős vonógépük van és milyen munkára akarják használni. Tárcsáinak dőlési szöge olyan, hogy biztosítják a szükséges művelési mélységet, gumiabroncsain gyorsabban von- ; tatható és az országúti közlekedést sem akadályozza. 1963-ban a talajmaró lesz az újdonságuk. Ez a gyümölcsösök művelését kitérő tapogatóval végzi. A, 0 széria már készen áll. 1964-re takarmánypogácsázó gépet terveznek. (E. Gy.) zás előtt a küldöttekkel beszélgessenek. • ^ A kongresszusi irányelvek ismertetése céljából a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya és a járási, városi párt- bizottságok irányításával és szervezésével nagyobb termelőszövetkezetekben és üzemekben, községekben és távoli tanyahelyeken megyei és járási előadók pártnapokat tartanak. • Tantestületenként a nevelőkkel vitákat, elbeszélgetéseket folytatnak a közeljövőben a kongresszusi irányelvekről. A vitát a megyei, járási, városi pártbizottságok képviselői, vagy választott tagjai vezetik. * Október 13-án a megyei tanács és a megyei pártbizottság rendezésében Szolnokon orvos-napot tartanak, ahol több tudományos előadásra is sor kerül. £cLc$ a must a mosol)’ Érdemes meghizlalni a süldőket Több takarmányt, nagyobb jövedelmet kapnak a termelők Korábban megjelent rendelkezés szerint a háztáji és egyéni termelők a süldőnevelési akció keretében 1962. második félévi szállításra lekötött süldőikre hizlalási szerződést köthettek. Az addig megkapott takarmányt leszámították a hizlalási szerződésre járó mennyiségből, s csak a különbözeiét utalványozták. Ez év szeptember 24-től kedvezőbb feltételekkel köthetnek a süldőszerződés helyett hizlalási szerződést. Azok a termelők, akik vállalják, hogy a leszerződött süldő, helyett 1962. negyedik negyedévében, vagy 1963. első félévében hízót adnak át — a szerződéses süldők után juttatott takarmány-mennyiségtől függetlenül — minden sertés után 1,5 mázsa takarmányt kapnak. A süldőszerződés kötését követő két hónap után lehet hizlalási szerződést kötni. A kedvezőbb takarmány- juttatási feltételek és a nagyobb jövedelem miatt :s érdemes meghizlalni a sertéseiket és süldő helyett hízóként értékesíteni. Kovács József film. Min. Megyei Felvásárlási Kirendeltség Százezer hold lápterület hasznosítható hazánkban A Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémia kutatói hosz- szas kísérletek után kidolgozták a iápterületek mezőgazdasági hasznosításának módszereit. A kidolgozott módszerekkel holdanként 200—250 mázsa cukorrépa, 400—500 mázsa sárgarépa, ugyanennyi takarmányrépa és 120—140 mázsa burgonyatermést- értek el. A láptalajok hasznosításával foglalkozó keszthelyi szakemberek szerint hazánk százhetvenkétezer hold lápterületéből százezer hold alkalmas nagyüzemi mezőgazdasági hasznosításra. (MTI) Készült a kunhegyes: özségi pártértekezleten egy-egy mázsa búzát, egy- egy liter tejet milyen önköltségi árón állít elő a szövetkezet. Náluk már vizsgálják ezt a mutatót is és beszámol a pártértekezletnek a fontosabb termékek költségének alakulásáról. Szükség van erre — mondja — hiszen 1965-re a búza mázsájának önköltségét száz forint alá akarjuk szorítani. Lengyel Andor pedagógus a beszámoló kulturális vonai- kozásaihoz igazítja felszólalását. Tegyünk valamit azért — sürgeti többek között —. hogy szűnjön meg az analfabétizmus a járásban. 7. Kevés a víz, törpevízmű kellene a községbe — Trun- gel László, Danyi Mihály, Oláh Károly is szóvá teszi Kunhegyes lakosainak nagy- nagy gondját. Oláh János járási párttitkár is szól a problémáról. Tudja a megyei vezetés is a község vízhiányát, jövőre talán sor kerülhet a törpevízmű tervének elkészítésére, s a rákövetkező évben az építés megkezdésére. Egy csapásra nem tudnak a helyzeten változtatni — mondja felszólalásában. Kilenc hozzászóló után a párttitkár összefoglalja a vitát. A pártértekeziet a beszámolót, a határozati javaslatot megszavazza. Igenlően döntenek a község' kommunistáinak múltbeli és jövőbeni tevékenységéről. A határozatot a küldöttek egytől egyig elfogadják, tehát számítani lehet rájuk, a mindennapok tennivalóiban. (L. A.) munkájukban, főleg a párt- szervezet számszerű növelése tekintetében”. És ezután következnek a feladatok;... „sokat tudnak segíteni a mezőgazdasági termésátlagok növelésében, ha egy nyelven beszélnek, ha a pártonkívüliek támogatják elképzeléseiket, ha helyesen alkalmazzák a termelés pártellenőrzését, egyszóval, ha eleven, lüktető, sokoldalú nevelőmunkát fejtenek ki”. A beszámolónak ez a része is megerősíti a gondolat helyességét, ha a mérleg elkészült volna az alapszervezetek tevékenységéről a gazdasági eredmények tükrében is, a szövetkezetekből jelenlévő küldöttek még többet vinnének haza erről a tanácskozásról. Bátorságot az új kereséséhez, ösztönzést a kezdeményezésre, amire jövőnk miatt nagyon nagy szüksége van a tsz-ben dolgozó kommunistáknak. 5. Lassan a referátum végére ér Vajda Ferenc párttitkár. Egy nagy lélekszámú község pártbizottságának munkájáról számo] be a küldötteknek. Várjuk mit mond a választott testület nevében arról, hogyan felelt meg hivatásának ez a testület? Ám erről nagyon kevés az, ami elhangzik. 6. A küldötteken a sor... Dienes József, a Lenin Tsz párttitkára okos, megszívlelendő javaslatot tesz. Mondanivalójának lényege, a terméshozamokhoz tegyék hozzá azt is a jövőben, hogy zsát és így tovább a barom fi, tojás, tej összehasonlít! adatai is elhangzanak. Érdé kesek ezek a számok való ban, mégis lankad a figye lem, nehéz követni a statisz tikát. 3. Pillanatnyi kikapcsolódás,; gondolat elkalandozik... vajon kihasználtak-e minder lehetőséget a kunhegyesi közös gazdaságok? Alapszervezetei mennyire pártfogoljál az újat, szószólói-e a közös vagyon védelmének, a munkafegyelemnek... és egyáltalán a szövetkezetek megszilárdításáért az ott dolgozc kommunisták mit tesznek — ezek a kérdések sajnos megválaszolatlanul maradnak. — Hogy az eredményekben tükröződik az ő munkájuk is? Hogy a hibákban ők is részesek? Az igaz. De nem mindenki egyformán, az elnök és a tsz-tag semmi esetre sem érdemel egyforma osztályzatot. 4. Érdekes megállapítás hangzik el: „a tsz-tagság 10,5 százaléka párttag,.. Ha a fenti számot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy bár nagy erőt képviselnek számszerűleg a tsz-tagsághoz viszonyítva párttagjaink, de még mindig van kívánni való fölényét a számok ismeretében senki sem cáfolhatja. Tavaly a kenyérgabona kát. holdanként 12,4 mázsát, az idén az aszály ellenére 9 mázsát adott. A gazdálkodás előmozdítói a gépek, 1959- ben a helyi gépállomás 138 universal és erőgéppel rendelkezett, az idén már 232 van birtokában. A termelő- szövetkezetek is vásároltak erőgépeket. Megtudjuk menynyi műtrágyát használnak a tsz-ek, milyen összegeket ruháztak be, azt is, hogy tiszta vagyonuk három év alatt kilenc millió forintról huszonegy millióra ugrott. Felírhatjuk azt az adatot is, hogy jelenleg tizenegy mezőgazdász dolgozik a szövetkezetekben. Erre mindenki felfigyelhet, akinek szívügye a mezőgazdaság; 1959-ben 491 kát. holdat. 1962-ben 3512-őt öntöztek. A közös gazdaságok jövedelmének nagyobb hányada ebben a községben az állattenyésztésből származik. Nem maradt le ez ágazat sem a fejlődésben; az állatállomány minősége javult és létszáma is növekedett. Ennyi szarvasmarha, eny- nyi, meg ennyi sertés, ennyi baromfi, juh volt és van a tsz-ekben. 1960-ban 6362 mázsa hízottsértést értékesítettek, 1961-ben 5578 mázsát, vágómarhát 1959-ben 2867 mázsát, 1061-ben 3020 má1. A küldöttek pontosan érkeznek, s hogy nem egy értekezletre jönnek csak, arról az ünneplő ruhák tanúskodnak. Feliratot, jelszót nem látni sehol a teremben. Nem is kell az, anélkül is ünnepélyes a várakozás, a hatodik érzékével felfogja az ember. Senki sem türelmetlen, pedig a kezdés időpontja kilenc óra. Miért e pontatlanság? A községi párttitkárra várunk, ő talán viszont azt hitte, hogy a küldött elvtársak • fognak késni... A százhuszonkét szavazati és öt tanácskozási jogú küldöttből csak hárman hiányoznak. Távolmaradásuk okát ismerik itten. Csend lesz és negyed tízkor megkezdődik a kunhegyesi kommunisták küldötteinek tanácskozása. 2. Hallgatjuk a beszámolót. Itt-ott jegyzetek, ceruzák kerülnek elő. Egy pisszenés sem hallatszik, teljes a figyelem. S lassan kikerekedik a kép: mit végeztek, hogyan dolgoztak a község kommunistái az utóbbi pártértekezlet óta. Amit végeztek, nem kevés, nem is csinálták rosszul. Várhatóan sok szó esik a község termelőszövetkezeteiről. A közös gazdaságok előnyét, a nagyüzem
