Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

1982. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ülésezett a Közlekedési Balesetei hárítás! Társadalmi Tanács Tegnap délután a szol­noki újságíró klubban ülé­sezett a Közlekedési Bal­esetelhárítási Társadalmi Tanács. Az értekezletet, me­lyen megjelentek a társa dalmi szervek, az ügyész­ség, rendőrség, a nagyobb vállalatok, intézmények ve­zetői és képviselői, dr. Polónyi-Szücs Lajos, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tese, a KBTT elnöke ve­zette. Az elvtársian őszinte, kö­tetlen megbeszélés során kitűnt, hogy a bizottság alig féléves fennállása alatt is bebizonyította aktivitá­sát, létének szükségességét. Ahhoz, hogy ne csupán re­latív, de abszolút eredmé­nyekről is beszámolhas­son a tanács, elsősorban az szükséges — mint dr. Polónyi-Szücs elvtárs talá­lóan megjegyezte — hogy a maga területén az isko- lásgyermektől a megyei rendőrfőkapitányig minden­ki foglalkoznék a baleset­elhárítással. A résztvevők méltányolták a szolnoki közlekedési út­törőőrsök felállításának je­lentőségét. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az őrsök számá­ra négy, nemrég megje­lent, kisautókkal működő közlekedési társasjátékot ajándékozott. A KBTT ellenőrzési cso­portjának és a főkapitány­ság közrendvédelmi osztá­lyának vezetője hasznos­nak ígérkező ötleteket ve­tett fel a közlekedés tár' sadalmi ellenőrei munká­jának megkönnyítésére, ha­tásosabbá tételére. Épül a Szolnoki Papírgyár erőművének hatvan méter magas kéménye Legyenek méltóak hagyományaikhoz a íúrkevei szövetkezetek 4 városi pártérteke síéiről A TÜRKEVEI KÖZÖS GAZDASAGOK 12 éves múltra tekinthetnek vissza. A város huszonnyolcezer hold földjén korszerű nagy­üzemek jöttek létre, melyek az elmúlt évek során sokat fejlődtek. Túrkeve szorgal más parasztsága fenntartás nélkül híve lett a nagyüze­mi gazdálkodásnak, és szív- vel-lélekkel kitart mellette — hangsúlyozta a túrkeved városi pártbizottság beszá­molója a pártértekezleten. Államunk támogatásával év­ről évre növekedett a közös gazdaságok vagyona, a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés hozama, mely jó alapot biztosított a jövede­lem gyarapításához. A három szövetkezet kö­zül a Vörös Csillag Tsz — kedvezőbb adottságai révén — az átlagosnál is jobban fejlődött. Az utóbbi három év alatt 237 882-ről , 246 700 forintra növekedett a száz hold szántóra eső áruértéke­sítés mutatója. Közös vagyo­nuk 1961-ben 6 millió forint­A nagyüzemi baromfinevelésről Az árubaromfi nevelése az idén is jelentősen fejlő­dött. Háromnegyed év alatt a termelőszövetkezetek kö­zel egymillióval, a háztáji gazdaságok több mint 700 Szőlő és almaszüret Cserkeszöllőn A Dancsó és Berecz bri­gád tagjai megkezdték a korai fehér szőlő szüretelé­sét. A női munkacsapatok egymással versenyezve, vi­dám nótázás közben szedik a szőlőt. Serényen dolgoznak a szüretelők, sokszor kell fordulni a kocsinak, ame­lyen húsz hektóliteres kád­ban viszik a szőlőt a prés­házhoz. Ha megkezdődik a ragyszüret, Vincze Imre és Jakab Feri nem győzi elhor­dani a szőlőt, s a présház­ban is kevés lesz a mostani öt ember. Most még több munkacsa­pat az almát szedi. Több asszony a gyerekeit is be­vonta a munkába. Boriné, Kovácsné, Kiss Ferencné a lányával, Kovács Lászlóné a fiával, Kóródiné pedig har­madmagával dolgozik. Pinczés Pál Cserkeszöllő, Magyar—Román Barátság Tsz Megérkezett az első rizsszállítmány Hétfőn megkezdődött az idei termés feldolgozása az Alföld legnagyo bb hántoló üzemében Megyénkben az ország egyik nagy rizstermelő kör­zetében aratják a rizst. A termelőszövetkezetek több mint tizenegyezer hold ter­mését vágják le és , csépelik el. A megye több gazdasá­gában, elsősorban a karcagi és a kisújszállási tsz-ekben •37. idén már fokozottabban igénybeveszik a kombájnok segítségét is. A közös gaz­daságok már október elején elküldték az első szállítmá­nyokat a hántoló üzemeknek. Karcagra, az Alföld leg­nagyobb hántoló üzemébe a múlt hét végéig tizenkét va­gon új termés érkezett, így hétfőn reggel megindulhatott a rizs hántolása. A tervek szerint csütörtökön az első, közfogyasztásra alkalmas rizst már át is adják a ke­reskedelemnek. 400000 devizaforint megtakarítás Két évvel ezelőtt kapta feladatul a berekfürdői üveg­gyár: az eddig külföldről be­szerzett híradástechnikai — üvegballonok hazai gyártá­sát készítsék elő. Az azóta eltelt idő a gyár jó munkáját igazolja. 1960- ban az üvegfúvó szakembe­rek 25 fajta hazai, üveg adó­csövet gyártottak, ez évben ez a szám hatvanhétre emel­kedett. A különbözet, 45 faj­ta igen komplikált különle­ges rádiócső import beszer­zés helyett ma már itt készül a gyárban. Ez a legújabb adatok szerint mintegy 400 ezer devizaforint megtakarí­tást jelent országunknak. A gyár a közelmúltban tárgyalást kezdett az Egye­sült Izzóval arról, hogy négy újabb típusú üvegballon gyártását kezdi el. Ezzel a berekfürdői üveggyár is be­lép az exportra dolgozó üze­mek sorába. Eddig végzett jó munkájuk értékét növeli az is, hogy termékeik egyedi gyártásban darabonként ké­szülnek. ezerrel több naposbaromfit vásároltak, mint tavaly egész évben. Csökkent az el­hullás is. A termelőszövet­kezetekben tavaly a baromfi 15 százaléka elpusztult, az idén a 8 százalékot sem éri el az elhullás. Már nem a kivétel közé tartozik az a tsz, amely csirkéit tízhetes korban egy kilogrammon fe­lüli, pecsenyekacsáit nyolc­hetes korban 2,20—2,30 kilo­grammos átlagsúlyban adta át a baromfifeldolgozó vál­lalatnak. A gondos munka, amely a sikeres nevelés egyik fel­tétele a termelőszövetkeze­tek többségében már adott. Feladatukat jól látják el a lelkes, munkakörüket szere­tő baromfigondozók, akiknek a lelkiismeretessége, szorgal­ma sikeresen ellensúlyozza azokat a kedvezőtlen körül­ményeket, amelyek még több tsz-ben találhatók. Ilyenek a férőhely, a különböző fel- szerelési tárgyak korszerűt­lensége és hiánya. A nagyüzemi baromfine­velés eredményének egyik feltétele, hogy mindig legyen baromfitáp. Ennek biztosí­tása még nem eléggé folya­matos. Tapasztalható az is, hogy a meglévő takarmány­nyal sem megfelelően gazdál­kodnak. Pedig csupán a meg­felelő etetők alkalmazásával, a nevelés ideje alatt csibén­ként legkevesebb 0,5 kilo­gramm takarmányt lehetne megtakarítani. A naposbaromfi keltetése október végén, vagy novem­ber elején a termelőszövetke­zetek és földművesszövetke- zetek igénye alapján, ismét megkezdődik. A népgazdaság igényének kielégítése, emel­lett a tsz tagság rendszeres előlegének biztosítása szüksé­gessé teszi, hogy a téli hónapok­ban is nevelje­nek és értéke­sítsenek baromfit a közös gazdaságok. A ba­romfihús fogyasztása állan­dóan emelkedik. Az évi át­lagfogyasztást véve alapul 1959-ben és 1961-ben Dániá­ban négy, Belgiumban 5,5, a Német Szövetségi Köztársa­ságban 4,5, Angliában 6, ná­lunk pedig 10,5 kilogramm volt az egy lakosra eső ba­romfihúsfogyasztás. Az állam korszerű keltető- állomások építésével, a meg­lévők bővítésével biztosítja a szükséges mennyiségű napos­baromfi keltetését. Megyénk­ben csak a baromfikeltető vállalat 96 tízezres keltető­géppel rendelkezik. Ezekkel több mint 7 millió naposba­romfit tud kikeltetni. A keitetőállomások fejlesz­tésével a baromfihús fogyasz­tás növekedésével nem tart lépést a törzsállomány fejlesztése Emiatt nemcsak a tenyészto- jás, hanem az étkezési tojás ellátásban is zavarok adód­hatnak. Több termelőszövet­kezetben nem akarnak törzs baromfit tartani, vagy csak igen keveset. A csépai Alkot­mány Tsz-ben háromezer fé­rőhelyes új törzsbaromfiól van, baromfi azonban egy sincs. J ászalsószentgy örgy ön a termelőszövetkezetek közül egy sem tart törzsbaromfit, Pulykát az egész jászberényi járásban 639-et, a kunszent­mártoni járásban 640-et hagynak, a hét város közül pedig csak Mezőtúron tarta­nak törzspulykát. Ludat kunhegyesi és tiszafüredi já­rásban nem hagynak meg törzsnek, a városok közül is csak Jászberényben. Hasonló a helyzet a kacsánál is, csak a jászberényi és törökszent­miklósi járásban és Jászbe­rényben akarnak törzset tar­tani. Érdemes és szükséges ezen elgondolkozni, s elsősorban a termelőszövetkezetek vezetői­nek: Helyes-e az, ha nem hagynak törzsállományt, amely nélkül nincs biztosítva a keltetőállomások ellátása tenyésztojással. Jövőre 450 vagon árubaromfit — 98 va­gonnal többet az ideinél — vár Szolnok megyétől a nép­gazdaság. Ezt csak akkor le­het teljesíteni, ha a közös gazdaságok megfelelő törzs- állománnyal rendelkeznek. Hodos János a megyei baromfikeltető vállalat igazgatója tál gyarapodott. A tagok át­lagos jövedelme — háztáji nélkül — 13 800 forint volt tavaly. A túrkeved szövetkezetek azonban — anélkül, hogy eredményeiket lebecsülnénk — nem nyújtották azt, amire képesek lennének. Hullám­zóak a terméseredményeik s jónéhámy növényféleségnél a hozamok visszaestek. Őszi és tavaszi árpából, kukori­cából és cukorrépából tavaly alacsonyabb termésátlagaik voltak, mint 1959-ben. S az idei kép sem bíztató. A búza termésátlaga például csak 8,3 mázsa volt. A városi pártértekezlet küldöttei legtöbbet a beszá­moló legfontosabb kérdésé­ről, a szövetkezetek helyze­téről, a gazdálkodásban lévő hibákról tárgyaltak. A me­gyei párt-vb. a közelmúltban megvizsgálta és elemezte a város közös gazdaságainak tevékenységét és ezzel nagy segítséget adott a problémák feltárásához és az előrehala­dáshoz. • A város szövetkezetei meg­rekedtek a fejlődésben, Bi­zonyos fokig még a Vörös Csillag Tsz is. Jóval fiata­labb közös gazdaságok hagy­ták el a túrkeveieket a me­gyében. Pedig azok vezető­sége, tagsága kevesebb ter­melési tapasztalattal rendel­kezik és korántsem kaptak annyi állami támogatást mint ők. A közös gazdságok vezetőinek — különösen a Vörös Csillag Tsz-ben — helytelen a szemléletük. Büszkélkednek az első ter­melőszövetkezeti város tra­díciójával, szívesen hivatkoz­nak erre, ugyanakkor nem szereztek elég érdemeket arra, hogy méltóak legyenek e hagyományra, címre. Pédig a tizenkét éves múlt éppen arra kötelezi őket, hegy ter­méseredményeikkel a megye termelőszövetkezetednek él­vonalában haladjanak. MILYEN OKAI VANNAK visszaesésnek? Egy-egy alapszervezetben meggyőzés helyett a parancsolgatás ka­pott lábra. Letorkolják az embereket és nem hallgat­nak véleményükre. A régi szakemberek féltik pozíció­jukat, ezért nem segítik a fiatal szakembereket, félre­állítják őket és egyeseket így arra kényszerítenek, hogy távozzanak a városból. A szövetkezeti mozgalomra rendkívül káros a Vörös Csillag Tsz vezetőinek sovi­nizmusa, akik lenézik a töb bi tsz-eket, lebecsülik azok erőfeszítéseit, esetenként még a városi pártbizottság véle­ményét sem fogadják el, s a város egyedüli vezetőinek képzelik magukat. A kongresszusi irányelvek nagy fontosságot tulajdoni tanak az egységes paraszti osztály kialakulásának. Tük­rözik, hogy az embereket nem a korábbi vagyoni ál­lapotuk, hanem a közösségért végzett munkájuk alapján keli megítélni. A túrkevei tsz-ek párt- és gazdaságvezetői nem töre­kednek eléggé a régi és új tagok, a volt szegény- és kö­zépparasztok közötti különb­ségek megszüntetésére. Egye­sek táplálják a szektás né­zeteket, lenézik a szakem­bereket és „bőrkabátosok”- nak bélyegzik a volt közép­parasztokat. Az ilyen maga­tartás fékezi a baráti, elv­társi együttműködést, mérge­zi a szövetkezetekben a lég­kört és akadályozza az egy­séges paraszti osztály kiala­kulását. A volt középparasz­tok pedig a szívüket is ma­gukkal hozták a szövetkezet­be. Példa erre Olajos István pártonkívüli gazda felszóla­lása. Köszönte a bizalmat, a meghívást és hangsúlyoz­ta, hogy családjával együtt mindent megtesz a közösség erősítéséért. A tsz-tagok jól tudják, hogy a gyenge eredménye­ket, a hozamok visszaesését nem lehet csupán az aszá­lyos időjárással magyarázni. Látják a szervezetlenséget, a kapkodást és a szakszerűt­len vezetést is. A Búzaka- lász Tsz idén több millii forintos deficittel zár. A kertészet másutt a kiesé.-, pótolja, náluk több százezer forinttá] kevesebbet hoz; a tervezettnél. Nem használták ki prímőrtelepüket és öntö­zési adottságaikat. Olyan nö­vényeket termeltek, melyek­nek piacot sem kerestek. A kertészet rossz munkáját K. Nagy László elemezte a kül­döttértekezleten. Véleményét korábban a vezetőkkel is kö­zölte, de csak „okoskodó”- nak nevezték őt. Sőt, Seres Sándor elnök nyíltan a sze­mére vetette, milyen jogon bírálgat. Hozzátehetjük, hogy K. Nagy elvtárs tsz- tag és tagja volt a városi pártbizottságnak is. A túrkevei városi tanács mezőgazdasági osztálya sem adott megfelelő segítséget a tsz-eknek. Gyakori az osztá­lyon a fluktuáció és a szak­mai tanácsadás is gyenge. Pedig nagy szükség lenne erre a város szövetkezetei­nek, mert a vezetési mód­szereik elavultak és görcsö­sen ragaszkodnak a régihez. Gyakori a személyeskedés, az intrika s erejük egyrészét ezek kivizsgálására fecsérlik, így kevesebb idejük jut a termelés irányítására és a gazdaságosság elemzésére. A szövetkezeti gazdák elégedet­lenek a vezetéssel, és a szak­mai irányítással. Ebből fa­kad, hogy laza a tagok és a vezetők kapcsolata. A VÁROS TSZ-EI — első­sorban a Táncsics és a Búza­kalász — kevés gondot fordí­tanak a talajerőutánpótlásra. A várasbán 1959-ben egy hold szántóra 16 mázsa istál­lótrágyát használtak fel. Ta­valy csak 12,5 mázsát. Ez idő alatt egy hold szántóra jutó műtrágyaadag 90-ről 80 kilo­grammra esett vissza. A Tán­csics Tsz tavaly nem hordta ki az istállótrágyát, a Búza- : kaláSz Tsz-ben pedig szak­szerűtlenül kezelik azt. Mon­dani sem kell, hogy a gon­datlanság a hozamok csökke­nését vonta maga után. A pártértekezleten Kökény István elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára elmondotta, hogy a megyei párt-vb ismer­ve a város szövetkezeteinek helyzetét, megkülönböztetett gonddal fog törődni velük és segítséget nyújtani ahhoz, hogy mielőbb úrrá legyenek a nehézségeken. Az áruter­melés növeléséhez nagyobb összegű beruházást, több gé­pet, műtrágyát kapnak majd, s fejlesztik az öntözőhálóza­tot. A megyei vezetés segít a szövetkezetek vezetőségei megerősítésében is. A túrkevei közös gazdasá­gok évek óta kísérletezget­tek, hogy milyen növény- és állatfajtákkal foglalkozzanak. Ez nem vezetett eredményre. Most a szántóterületük har­minc százalékán termelnek gabonát és főprofiljuk a ser­téshizlalás lett. A búza vetés- területe tovább nem csök­kenthető. A tsz-eknek töre- kedniök kell arra, hogy az egységnyi területről maga­sabb átlagokat takarítsanak be és járuljanak hozzá a ga­bonaprobléma megoldásához. A sertéshizlalás a vetésszer­kezet további megváltoztatá­sát is szükségessé tette: na­gyobb területen termelnek kukoricát A PARTÉRTEKEZLET ta­nulságos, előremutató volt, mert arról tanácskozott, ami ma Túrkeve kommunistáinak a legfontosabb tennivalója. Utat mutatott, hogyan szűn­tessék meg a tsz-ek fejlődé­sét gátló körülményeket, a vezetők hogyan vetkőzzék le hibáikat és mit tegyenek a további előrehaladásért. Azt várjuk a túrkevei szövetke­zetektől, hogy vonják le a hi­bák tanulságait, legyenek va­lóban méltóak tradíciójuk­hoz és termelési eredmé­nyeikkel ismét zárkózzanak fel a legjobbak közé. Máthé László

Next

/
Oldalképek
Tartalom