Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-09 / 236. szám
1982. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ülésezett a Közlekedési Balesetei hárítás! Társadalmi Tanács Tegnap délután a szolnoki újságíró klubban ülésezett a Közlekedési Balesetelhárítási Társadalmi Tanács. Az értekezletet, melyen megjelentek a társa dalmi szervek, az ügyészség, rendőrség, a nagyobb vállalatok, intézmények vezetői és képviselői, dr. Polónyi-Szücs Lajos, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, a KBTT elnöke vezette. Az elvtársian őszinte, kötetlen megbeszélés során kitűnt, hogy a bizottság alig féléves fennállása alatt is bebizonyította aktivitását, létének szükségességét. Ahhoz, hogy ne csupán relatív, de abszolút eredményekről is beszámolhasson a tanács, elsősorban az szükséges — mint dr. Polónyi-Szücs elvtárs találóan megjegyezte — hogy a maga területén az isko- lásgyermektől a megyei rendőrfőkapitányig mindenki foglalkoznék a balesetelhárítással. A résztvevők méltányolták a szolnoki közlekedési úttörőőrsök felállításának jelentőségét. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az őrsök számára négy, nemrég megjelent, kisautókkal működő közlekedési társasjátékot ajándékozott. A KBTT ellenőrzési csoportjának és a főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője hasznosnak ígérkező ötleteket vetett fel a közlekedés tár' sadalmi ellenőrei munkájának megkönnyítésére, hatásosabbá tételére. Épül a Szolnoki Papírgyár erőművének hatvan méter magas kéménye Legyenek méltóak hagyományaikhoz a íúrkevei szövetkezetek 4 városi pártérteke síéiről A TÜRKEVEI KÖZÖS GAZDASAGOK 12 éves múltra tekinthetnek vissza. A város huszonnyolcezer hold földjén korszerű nagyüzemek jöttek létre, melyek az elmúlt évek során sokat fejlődtek. Túrkeve szorgal más parasztsága fenntartás nélkül híve lett a nagyüzemi gazdálkodásnak, és szív- vel-lélekkel kitart mellette — hangsúlyozta a túrkeved városi pártbizottság beszámolója a pártértekezleten. Államunk támogatásával évről évre növekedett a közös gazdaságok vagyona, a növénytermelés és az állattenyésztés hozama, mely jó alapot biztosított a jövedelem gyarapításához. A három szövetkezet közül a Vörös Csillag Tsz — kedvezőbb adottságai révén — az átlagosnál is jobban fejlődött. Az utóbbi három év alatt 237 882-ről , 246 700 forintra növekedett a száz hold szántóra eső áruértékesítés mutatója. Közös vagyonuk 1961-ben 6 millió forintA nagyüzemi baromfinevelésről Az árubaromfi nevelése az idén is jelentősen fejlődött. Háromnegyed év alatt a termelőszövetkezetek közel egymillióval, a háztáji gazdaságok több mint 700 Szőlő és almaszüret Cserkeszöllőn A Dancsó és Berecz brigád tagjai megkezdték a korai fehér szőlő szüretelését. A női munkacsapatok egymással versenyezve, vidám nótázás közben szedik a szőlőt. Serényen dolgoznak a szüretelők, sokszor kell fordulni a kocsinak, amelyen húsz hektóliteres kádban viszik a szőlőt a présházhoz. Ha megkezdődik a ragyszüret, Vincze Imre és Jakab Feri nem győzi elhordani a szőlőt, s a présházban is kevés lesz a mostani öt ember. Most még több munkacsapat az almát szedi. Több asszony a gyerekeit is bevonta a munkába. Boriné, Kovácsné, Kiss Ferencné a lányával, Kovács Lászlóné a fiával, Kóródiné pedig harmadmagával dolgozik. Pinczés Pál Cserkeszöllő, Magyar—Román Barátság Tsz Megérkezett az első rizsszállítmány Hétfőn megkezdődött az idei termés feldolgozása az Alföld legnagyo bb hántoló üzemében Megyénkben az ország egyik nagy rizstermelő körzetében aratják a rizst. A termelőszövetkezetek több mint tizenegyezer hold termését vágják le és , csépelik el. A megye több gazdaságában, elsősorban a karcagi és a kisújszállási tsz-ekben •37. idén már fokozottabban igénybeveszik a kombájnok segítségét is. A közös gazdaságok már október elején elküldték az első szállítmányokat a hántoló üzemeknek. Karcagra, az Alföld legnagyobb hántoló üzemébe a múlt hét végéig tizenkét vagon új termés érkezett, így hétfőn reggel megindulhatott a rizs hántolása. A tervek szerint csütörtökön az első, közfogyasztásra alkalmas rizst már át is adják a kereskedelemnek. 400000 devizaforint megtakarítás Két évvel ezelőtt kapta feladatul a berekfürdői üveggyár: az eddig külföldről beszerzett híradástechnikai — üvegballonok hazai gyártását készítsék elő. Az azóta eltelt idő a gyár jó munkáját igazolja. 1960- ban az üvegfúvó szakemberek 25 fajta hazai, üveg adócsövet gyártottak, ez évben ez a szám hatvanhétre emelkedett. A különbözet, 45 fajta igen komplikált különleges rádiócső import beszerzés helyett ma már itt készül a gyárban. Ez a legújabb adatok szerint mintegy 400 ezer devizaforint megtakarítást jelent országunknak. A gyár a közelmúltban tárgyalást kezdett az Egyesült Izzóval arról, hogy négy újabb típusú üvegballon gyártását kezdi el. Ezzel a berekfürdői üveggyár is belép az exportra dolgozó üzemek sorába. Eddig végzett jó munkájuk értékét növeli az is, hogy termékeik egyedi gyártásban darabonként készülnek. ezerrel több naposbaromfit vásároltak, mint tavaly egész évben. Csökkent az elhullás is. A termelőszövetkezetekben tavaly a baromfi 15 százaléka elpusztult, az idén a 8 százalékot sem éri el az elhullás. Már nem a kivétel közé tartozik az a tsz, amely csirkéit tízhetes korban egy kilogrammon felüli, pecsenyekacsáit nyolchetes korban 2,20—2,30 kilogrammos átlagsúlyban adta át a baromfifeldolgozó vállalatnak. A gondos munka, amely a sikeres nevelés egyik feltétele a termelőszövetkezetek többségében már adott. Feladatukat jól látják el a lelkes, munkakörüket szerető baromfigondozók, akiknek a lelkiismeretessége, szorgalma sikeresen ellensúlyozza azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek még több tsz-ben találhatók. Ilyenek a férőhely, a különböző fel- szerelési tárgyak korszerűtlensége és hiánya. A nagyüzemi baromfinevelés eredményének egyik feltétele, hogy mindig legyen baromfitáp. Ennek biztosítása még nem eléggé folyamatos. Tapasztalható az is, hogy a meglévő takarmánynyal sem megfelelően gazdálkodnak. Pedig csupán a megfelelő etetők alkalmazásával, a nevelés ideje alatt csibénként legkevesebb 0,5 kilogramm takarmányt lehetne megtakarítani. A naposbaromfi keltetése október végén, vagy november elején a termelőszövetkezetek és földművesszövetke- zetek igénye alapján, ismét megkezdődik. A népgazdaság igényének kielégítése, emellett a tsz tagság rendszeres előlegének biztosítása szükségessé teszi, hogy a téli hónapokban is neveljenek és értékesítsenek baromfit a közös gazdaságok. A baromfihús fogyasztása állandóan emelkedik. Az évi átlagfogyasztást véve alapul 1959-ben és 1961-ben Dániában négy, Belgiumban 5,5, a Német Szövetségi Köztársaságban 4,5, Angliában 6, nálunk pedig 10,5 kilogramm volt az egy lakosra eső baromfihúsfogyasztás. Az állam korszerű keltető- állomások építésével, a meglévők bővítésével biztosítja a szükséges mennyiségű naposbaromfi keltetését. Megyénkben csak a baromfikeltető vállalat 96 tízezres keltetőgéppel rendelkezik. Ezekkel több mint 7 millió naposbaromfit tud kikeltetni. A keitetőállomások fejlesztésével a baromfihús fogyasztás növekedésével nem tart lépést a törzsállomány fejlesztése Emiatt nemcsak a tenyészto- jás, hanem az étkezési tojás ellátásban is zavarok adódhatnak. Több termelőszövetkezetben nem akarnak törzs baromfit tartani, vagy csak igen keveset. A csépai Alkotmány Tsz-ben háromezer férőhelyes új törzsbaromfiól van, baromfi azonban egy sincs. J ászalsószentgy örgy ön a termelőszövetkezetek közül egy sem tart törzsbaromfit, Pulykát az egész jászberényi járásban 639-et, a kunszentmártoni járásban 640-et hagynak, a hét város közül pedig csak Mezőtúron tartanak törzspulykát. Ludat kunhegyesi és tiszafüredi járásban nem hagynak meg törzsnek, a városok közül is csak Jászberényben. Hasonló a helyzet a kacsánál is, csak a jászberényi és törökszentmiklósi járásban és Jászberényben akarnak törzset tartani. Érdemes és szükséges ezen elgondolkozni, s elsősorban a termelőszövetkezetek vezetőinek: Helyes-e az, ha nem hagynak törzsállományt, amely nélkül nincs biztosítva a keltetőállomások ellátása tenyésztojással. Jövőre 450 vagon árubaromfit — 98 vagonnal többet az ideinél — vár Szolnok megyétől a népgazdaság. Ezt csak akkor lehet teljesíteni, ha a közös gazdaságok megfelelő törzs- állománnyal rendelkeznek. Hodos János a megyei baromfikeltető vállalat igazgatója tál gyarapodott. A tagok átlagos jövedelme — háztáji nélkül — 13 800 forint volt tavaly. A túrkeved szövetkezetek azonban — anélkül, hogy eredményeiket lebecsülnénk — nem nyújtották azt, amire képesek lennének. Hullámzóak a terméseredményeik s jónéhámy növényféleségnél a hozamok visszaestek. Őszi és tavaszi árpából, kukoricából és cukorrépából tavaly alacsonyabb termésátlagaik voltak, mint 1959-ben. S az idei kép sem bíztató. A búza termésátlaga például csak 8,3 mázsa volt. A városi pártértekezlet küldöttei legtöbbet a beszámoló legfontosabb kérdéséről, a szövetkezetek helyzetéről, a gazdálkodásban lévő hibákról tárgyaltak. A megyei párt-vb. a közelmúltban megvizsgálta és elemezte a város közös gazdaságainak tevékenységét és ezzel nagy segítséget adott a problémák feltárásához és az előrehaladáshoz. • A város szövetkezetei megrekedtek a fejlődésben, Bizonyos fokig még a Vörös Csillag Tsz is. Jóval fiatalabb közös gazdaságok hagyták el a túrkeveieket a megyében. Pedig azok vezetősége, tagsága kevesebb termelési tapasztalattal rendelkezik és korántsem kaptak annyi állami támogatást mint ők. A közös gazdságok vezetőinek — különösen a Vörös Csillag Tsz-ben — helytelen a szemléletük. Büszkélkednek az első termelőszövetkezeti város tradíciójával, szívesen hivatkoznak erre, ugyanakkor nem szereztek elég érdemeket arra, hogy méltóak legyenek e hagyományra, címre. Pédig a tizenkét éves múlt éppen arra kötelezi őket, hegy terméseredményeikkel a megye termelőszövetkezetednek élvonalában haladjanak. MILYEN OKAI VANNAK visszaesésnek? Egy-egy alapszervezetben meggyőzés helyett a parancsolgatás kapott lábra. Letorkolják az embereket és nem hallgatnak véleményükre. A régi szakemberek féltik pozíciójukat, ezért nem segítik a fiatal szakembereket, félreállítják őket és egyeseket így arra kényszerítenek, hogy távozzanak a városból. A szövetkezeti mozgalomra rendkívül káros a Vörös Csillag Tsz vezetőinek sovinizmusa, akik lenézik a töb bi tsz-eket, lebecsülik azok erőfeszítéseit, esetenként még a városi pártbizottság véleményét sem fogadják el, s a város egyedüli vezetőinek képzelik magukat. A kongresszusi irányelvek nagy fontosságot tulajdoni tanak az egységes paraszti osztály kialakulásának. Tükrözik, hogy az embereket nem a korábbi vagyoni állapotuk, hanem a közösségért végzett munkájuk alapján keli megítélni. A túrkevei tsz-ek párt- és gazdaságvezetői nem törekednek eléggé a régi és új tagok, a volt szegény- és középparasztok közötti különbségek megszüntetésére. Egyesek táplálják a szektás nézeteket, lenézik a szakembereket és „bőrkabátosok”- nak bélyegzik a volt középparasztokat. Az ilyen magatartás fékezi a baráti, elvtársi együttműködést, mérgezi a szövetkezetekben a légkört és akadályozza az egységes paraszti osztály kialakulását. A volt középparasztok pedig a szívüket is magukkal hozták a szövetkezetbe. Példa erre Olajos István pártonkívüli gazda felszólalása. Köszönte a bizalmat, a meghívást és hangsúlyozta, hogy családjával együtt mindent megtesz a közösség erősítéséért. A tsz-tagok jól tudják, hogy a gyenge eredményeket, a hozamok visszaesését nem lehet csupán az aszályos időjárással magyarázni. Látják a szervezetlenséget, a kapkodást és a szakszerűtlen vezetést is. A Búzaka- lász Tsz idén több millii forintos deficittel zár. A kertészet másutt a kiesé.-, pótolja, náluk több százezer forinttá] kevesebbet hoz; a tervezettnél. Nem használták ki prímőrtelepüket és öntözési adottságaikat. Olyan növényeket termeltek, melyeknek piacot sem kerestek. A kertészet rossz munkáját K. Nagy László elemezte a küldöttértekezleten. Véleményét korábban a vezetőkkel is közölte, de csak „okoskodó”- nak nevezték őt. Sőt, Seres Sándor elnök nyíltan a szemére vetette, milyen jogon bírálgat. Hozzátehetjük, hogy K. Nagy elvtárs tsz- tag és tagja volt a városi pártbizottságnak is. A túrkevei városi tanács mezőgazdasági osztálya sem adott megfelelő segítséget a tsz-eknek. Gyakori az osztályon a fluktuáció és a szakmai tanácsadás is gyenge. Pedig nagy szükség lenne erre a város szövetkezeteinek, mert a vezetési módszereik elavultak és görcsösen ragaszkodnak a régihez. Gyakori a személyeskedés, az intrika s erejük egyrészét ezek kivizsgálására fecsérlik, így kevesebb idejük jut a termelés irányítására és a gazdaságosság elemzésére. A szövetkezeti gazdák elégedetlenek a vezetéssel, és a szakmai irányítással. Ebből fakad, hogy laza a tagok és a vezetők kapcsolata. A VÁROS TSZ-EI — elsősorban a Táncsics és a Búzakalász — kevés gondot fordítanak a talajerőutánpótlásra. A várasbán 1959-ben egy hold szántóra 16 mázsa istállótrágyát használtak fel. Tavaly csak 12,5 mázsát. Ez idő alatt egy hold szántóra jutó műtrágyaadag 90-ről 80 kilogrammra esett vissza. A Táncsics Tsz tavaly nem hordta ki az istállótrágyát, a Búza- : kaláSz Tsz-ben pedig szakszerűtlenül kezelik azt. Mondani sem kell, hogy a gondatlanság a hozamok csökkenését vonta maga után. A pártértekezleten Kökény István elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára elmondotta, hogy a megyei párt-vb ismerve a város szövetkezeteinek helyzetét, megkülönböztetett gonddal fog törődni velük és segítséget nyújtani ahhoz, hogy mielőbb úrrá legyenek a nehézségeken. Az árutermelés növeléséhez nagyobb összegű beruházást, több gépet, műtrágyát kapnak majd, s fejlesztik az öntözőhálózatot. A megyei vezetés segít a szövetkezetek vezetőségei megerősítésében is. A túrkevei közös gazdaságok évek óta kísérletezgettek, hogy milyen növény- és állatfajtákkal foglalkozzanak. Ez nem vezetett eredményre. Most a szántóterületük harminc százalékán termelnek gabonát és főprofiljuk a sertéshizlalás lett. A búza vetés- területe tovább nem csökkenthető. A tsz-eknek töre- kedniök kell arra, hogy az egységnyi területről magasabb átlagokat takarítsanak be és járuljanak hozzá a gabonaprobléma megoldásához. A sertéshizlalás a vetésszerkezet további megváltoztatását is szükségessé tette: nagyobb területen termelnek kukoricát A PARTÉRTEKEZLET tanulságos, előremutató volt, mert arról tanácskozott, ami ma Túrkeve kommunistáinak a legfontosabb tennivalója. Utat mutatott, hogyan szűntessék meg a tsz-ek fejlődését gátló körülményeket, a vezetők hogyan vetkőzzék le hibáikat és mit tegyenek a további előrehaladásért. Azt várjuk a túrkevei szövetkezetektől, hogy vonják le a hibák tanulságait, legyenek valóban méltóak tradíciójukhoz és termelési eredményeikkel ismét zárkózzanak fel a legjobbak közé. Máthé László
