Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1962. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 »Ez a magasztos elszánás már esztétikum« Bepillantás a csillagászok életébe A kupola nyílásában vas' tag hengerek célozzák a csil­lagokat. Csak a megfigyelő mellett dereng egy lámpa fénye. Az óraszerkezet egy­hangú zümmögéssel forgat­ja a távcsöveket. Néha fel­zúg egy másik motor is, süly- lyed vagy emelkedik az ész­lelő. A szabadság-hegyi csillag- vizsgálóban vagyunk. Legna­gyobb távcsövük, a 60 cen­timéteres átmérőjű tükör ép­pen az Andromedae köd egyik csillagára irányul. Már hosszú ideje figyelik itt az AC Andromedae folyton vál­tozó fényét. Az észlelő hol a csillagra, hol az égi hát­térre állítja távcsövét. Aztán váltogatja a színszűrőket. Az ezermillió évvel ezelőtt el­indult sugarakat egy multi- plyer-nek nevezett műszer elektoromos árammá alakítja át. A megfigyelés így tulaj­donképpen a csillag követé­séből és a galvanométer le­olvasásából áll. A távcső alatti szűk kamrában az éj szaka előrehaladásával egy­re szaporodnak a percekhez kötött számok. Taly koppány ma az ügyeletes. Minden fel­jegyzés után füttyent egyet. Néha szidja a csillagot is. Jó a hírnevük csillagászainknak A kupolából Detre László igazgató előszobájába me­gyünk. A falak mentén köny­vek. Középütt vékony fonál leng egy félgömb sűrű rovát­káiba. Napóra. Egy szekrény tele a feltérképezett ég ké­peivel. — Éppen a századfordulón került állami kézbe Konkoly Tege Miklós ógyallai csillag­dája — kezdi el az intézet történetét Detre László. — A tudós földbirtokos alapí­tása az első világháború után költözött a budai hegyek közé. — Sajnos, nem a legjobb helyre — teszi hozzá dr. Ba­lázs Julia, aki az egyik leg­régibb munkatárs. — Az egyre feljebb nyújtózkodó város kormozó kéményei mindinkább akadályozzák az észleléseket. A nemrég fel­állított kilencven centiméte­res átmérőjű Scmidt távcsö­vünket mór a Mátrában, Piszkén szereltük fel. Még egy másfél méteres parabola­tükröt is Ígértek nekünk, Remélhetőleg megélem, hogy ebbe is belenézhetek. Meglepő dolgokat hallok az intézet hírnevéről. A nem­zetközi elismerés általános­nak mondható. Detre a negy­venes évek óta vezeti a ku­tatásokat. Rájött, hogy az elavult, csekély képességű műszerek kiválóan beválnak a változó csillagok kutatásá­ban. Különösen, mióta a há­ború végefelé feltalált multi- plyer-t sikerült a szabadság­hegyi adottságokhoz idomí­tani. Detre Lászlót be is vá­lasztották a Nemzetközi Csil­lagászati Unió vezetőségébe. — A legkülönbözőbb or­szágok csillagászaival mű­ködünk együtt — folytatja az igazgató. — Különösen szoros a kínaiakkal fenntar­tott kapcsolatunk. A nan- kingi kollégákkal például nemcsak megfigyeléseinket cseréljük ki, de mi szereltük fel fotoelektromos berende­zéseiket is. Nem foglalkozás, hivatás ez a munka Meghitt és elvonatkoztatott a várostól távol élni. Ez a remete társadalmonkívüliség általános a csillagászok kö­zött. Régebben még itt is kellett lakni. Ma viszont há­rom órát töltenek autóbuszo­zással. És nincs se ünnep, se vasárnap. A Julián nap­tár kimért számai jelölik csak a napokat Minden nap egy szám. Semmi több. Egy­forma munkanap mindegyik. Csak ha felhők gömbölyöd- nek a kupolák nyugalma fö­lé lehet pihenni. Most már holdfényes éjszakákon is fi­gyelik a galvanométer rez­düléseit. Akár a sarkkutatók élete. A napok sötétségéből állnak össze. Mégis sokan választják ezt a hivatást. — Először az égbolt ro­mantikája vonzott — mélázik el Barlay Katalin. Nemrégen került át a Központi Fizikai Kutatóintézettől, ötszáz fo­rinttal kevesebbet kapott itt. Mégis átjött. Most a gömb­halmazok kutatása közben Balázs Júlia változó csillag elméletét próbálja bizonyí­tani; — Aztán kiderült —te­szi hozzá —, hogy alapos ki­tartást elváró szenvtelen munka ez. Mégis rengeteg benne a humánum. Az em­ber ősi kutatószenvedelye hajt, hiszen semmi közvetlen gyakorlati haszonra nem dol­gozom, ha harminc millió év­vel ezelőtti csillagokat kuta­tok; Ez a magasztos elszánás már esztétikum. — Feláll, kislány os alakján összébb- húzza fehér köpenyét. Indul leváltani kollégáját. — Most még jó — mondja eümenőben —, de télen a pufajkóban is elfog a didergés. Növekvő lehetőségek — Pedig a mostani fiata­lok már egészen más körül­mények között dolgoznak — gondol vissza a kutatás hős­korára Balázs Júlia. — Mi még pokrócba csavarva küz­döttünk a szegényes felszere­lés főj toga fásában. Most itt a világviszonylatban is kiváló huszonötezres könyvtári Az ország második legjobb szak- könyvtára. Megvásároltuk az ötméteres átmérőjű Palo- mar-i teleszkóppal készített égi atlasz rengeteg felvételét is. S ezenkívül rendkívül hasznosak a kölcsönös uta­zások Í8j Balázs Júlia nemrég érke­zett haza Nyugat-Németor szagból. Elképedéssel beszél az ottani újságok horoszkóp­reklám özönéről. Vérlázító, érthetetlen, megdöbbentő — sorolja a jelzőket erre az újfajta középkori divatra. Persze, nálunk, is akadnak okultizmusba menekülő em­berek. Méghozzá szép szám­mal. Több ismeretterjesztő cikk is elkelne legyőzésükre. Az eredmények azonban maguk is harcolnak az osto ba meghátrálást kihasználó különcködő ügyeskedés ellen. Az egész világon nagy feltű­nést keltett a szovjet holdra­kéta becsapódásának észlelé­se. Detre László idézi fel a mozgalmas órákat: — A kijelölt időpontban a Hóidra állítottuk legnagyobb távcsövünket. Később azon- ban megfigyeléseket akartam ott végezni, ezért áttessékel- tem kollégáimat a másik ku­polába. így legalább a Hold­nak jóval nagyobb felületét sikerült befogniok. Már jóval elmúlott tíz óra, amikor a várakozók közül Lovas Mik­lós felkiáltott, hogy sötét folt terjeng a Hold felszínén. A folt jódarabig lebegett még, úgyhogy mások is megnéz­hették. Később a szovjet hír- szolgálat közölte, hogy a ra­kéta rádiójelei is a folt fel­tűnésekor hallgattak el. így teljes tudományos lelkiisme­rettel állhattunk a világ köz­véleménye elé. Megyünk kifelé. A csillag­derengésbe belesűrűsödnek a kupolák tömbjei. ívelésük vi­lágoknál nő nagyobbra. Ben­nük formálódik a tudomány hódító pontossága. Tompa László Magyar vonatkozású anyagok a szovjet világ irodalmi folyóiratban Moszkva', (MTI) Az Inosztraimaja Lityera- tura legújabb számában Egy nagy magyar realista cím­mel J. Umnyakova irodalom­történész ismerteti Móricz Zsigmond életművét, az író halálának 20. évfordulója al­kalmából. A lap közli Mó­ricz fényképét is. A folyóirat részletesen be­számol a Magyar írók Szö­vetsége legutóbbi közgyűlé­séről és megemlékezik Kál­Országos vitára bocsátják az általános iskolai nevelési tervet lai Gyula, párvas József, Tamási Áron, Simon István, Hegedűs Géza és Mesterházi Lajos felszólalásáról. Az Ino- sztranaja Lityeratura közli az írószövetség újonnan meg­választott vezető szerveinek összetételét is. Fényképes hírben emléke­zik meg a lap Németh Lász­ló Utazás című színdarabjá­ról. Részletes beszámolót kö­zöl az irodalmi színházak budapesti fesztiváljáról is. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VB. építési Közlekedési és Vízügyi Osztálya általános- vagy építész­mérnököket 1222 kulcsszámú mérnöki beosztásba felvesz. Jelentkezés személyesen, — vagy írásban a Szolnok megyei Tanács VB. Titkársága sze­mélyzeti és továbbképzési csoportjánál. Élet­rajz az eddigi működés megjelölésével és fel­vétel esetén erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. Felvétel esetén üti1-"'’séget térít. Az Országos Pedagógiai Intézetben elkészült az álta­lános iskolai nevelési terv tervezete, amelyet hamaro­san országos vitáim bocsáta­nak. A tervezet összeállítá­sát több éves megfigyelő­munka előzte meg, amelyben az intézet neveléselméleti szakemberei, több iskola leg­kiválóbb osztályfőnökei vet­tek részt. Közben konzultál­tak gyakorló pedagógusok­kal, közvetlenül is megis­merkedtek a megfigyelés céljára kijelölt osztályokkal. Mindez azért történt, hogy a tervezett kidolgozásnál számításba vehessék a neve­lés különböző területein je­lentkező sajátos iskolai prob­lémákat, s a valóság isme­retében állítsák fel a kö­vetelményeket, illetve han­golják össze azokat a szo­cializmus építésének jelen­legi és perspektivikus igé­nyeivel. Az előmunkálatok­nál nagy segítséget jelentet­tek a szovjet és a csehszlo­vák tapasztalatok. A csaknem 200 oldal ter­jedelmű nevelési tervezet vi­táját az Országos Pedagó­giai Intézetben a fővárosi és a megyei tanácsok iskola­csoportjainak vezetői, vala­mint a Pedagógus Szakszer­vezet köznevelési felelősei készítik elő. A vitákra no­vember 20. és december 20. között kerül majd sor az iskolákban. (MTI) Nagysikerű közlekedési ankét Bánhalmán Pénteken este a Középtd- szavidéki Állami Gazdaság bánhalmai üzemegységében a BM Szolnok megyei Rend­őrfőkapitányságának közle­kedési alosztálya és Közle­kedési Balesetelhárítási Társadalmi Tanács nagy ér­deklődéssel kísért ankétot rendezett. A kultúrházban négy­száznál több gépkocsivezető, traktoros, motorkerékpár tu­lajdonos hallgatta meg a főkapitányság dolgozójának mintegy másfél órás előadá­sát az új KRESZ-ről, továb­bá az ittas vezetés következ­ményeiről. A felszólalások során Tóth István gépkocsi- vezető tanulságul elmondta, mi módon okozott ittasságá­ban október 3-án súlyos köz­lekedési balesetet Moszkvics kocsijával. Célszerű lenne számukra va­lamilyen átmeneti formában rövidített tanfolyamon átad­ni a hiányzó ismereteket az iskolai oktatás megkezdése előtt. Egy másik probléma: az előítéletek sok esetben akadályozzák, hogy az asz- szonyok — de elsősorban a háziasszonyok — falun isko­lába kerüljenek. Pedig a szocialista tudat alakításá­ban nem kis szerepe van a családanyának. Emellett egy­re több nő vállal munkát a tsz-ekben. Szélesebb látó­kör, alapfokú tudás nélkül a ma falujában a nők nehe­zen felelhetnek meg család­anyai és munkahivatásuk­nak. Az előítéletek leküzdése a nőtanácsokra, pedagógu­sokra vár. Nagy feladatok várnak a felnőtt-oktatás »területén a falusi KISZ szervezetekre. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a 35—40 évesek kor­osztálya a leglelkiismerete­sebb, a legszorgalmasabb. A fiatalok közül viszont sokan hajlamosak a lógásra, a ha­nyagságra és sokkal köny- nyebben lemorzsolódnak. Ez az elgondolkoztató jelenség fel kell hogy hívja a KISZ szervezetek figyelmét arra, hogy az általános iskolába járó 16—25 évesekkel sokkal többet foglalkozzanak. A pedagógusok számára is van elhárítandó akadály. Nincs például készen a fel­nőtt-oktatás módszertana. A pedagógus leleményességétől, rátermettségétől függ, hogyan tudja továbbadni az ismere­teket, megszerettetni a tan­tárgyát. A tananyagra is rá­férne a tömörítés, hiszen az élettapasztalatokkal rendel­kező felnőttek számára sok­minden magától értetődő, ami a gyermeknek még tan­anyag. Ugyanakkor viszont olyasrrüt is meg kell tanul­niuk, ami a gyerekeknek ter­mészetes: a fesztelenséget, a biztonságot a felelésnél. A Népszabadság október 3-i számában dr. Réti Endre „Kötetlenebb formájú okta­tást” című cikkében érdekes gondolatot vet fel. A cikk szerint kötetlen tanulási for­ma nélkül vizsgázna a dol­gozó és így szerezhetné meg az alaptudást. Ez átmeneti megoldás lenne az iskolai és az ismeretterjesztési for­ma között. Ez a gondolat érdekes, de csak a középiskolai szinten tanulók esetében tartjuk ki­vitelezhetőnek. Az alapmű­veltség megszerzésének szer­vezett formája, az általános iskola kötött keretei ugyanis nélkülözhetetlenek azok szá­mára, akik bármilyen fokon tovább tanulnak, de akik megállnak a nyolcadik álta­lános után, azoknak is elő­nyös: a további ismeretszer­zés könnyebb, biztosabb, hi­szen az általános iskolában nemcsak ismereteket kapnak, hanem megtanulnak — ta­nulni is. Nem szeretnénk rózsás ké­pet festeni. Aki tanul, az ál­dozatot vállal. Kevesebbet lehet a családjával, szabad­ságát, pihenőidejének egy résífet munkára kell fordí­tania. Sokszor „rá kell dol­gozni” a munkahelyen az is­kolában eltöltött idő miatt. 1^1 indezek ellenére a ta- ■ ■ nulás népszerűbb, mint valaha. A legszebb és leg­tisztább emberi örömök kö­zé tartozik a tudás, a meg­ismerés öröme. Talán ezért van olyan nagy sikere az utóbbi két évben és a most induló iskolaévben \ a tanu­lásnak, mert az emberek »gyre nagyobb tömege kezdi -negízlelni ezt a semmihez sem fogható, nagyszerű ér­tést. És ha nem is csak a :udás teszi az embert, de ■mberségéhez, szocialista .in­tőjéhez mégis az a legjelen- ősebb lépcső. S ezen a vég- elenbe vezető lépcsősoron ■gyre többen indulnak — « zon leszünk, hogy minél öbbesn indu'íanak — felfelé- Hernádi TVr^ eredményekkel való lépést- tartást foglalja magában, ha­nem a közlés, a szocialista emberi magatartás normáit, a politikai és kulturális tá­jékozottságot, a kispolgári szokások elleni harcot. Mind­ezt természetesen alapfokon, de nem színvonaltalanul. A korszerű műveltség tar­talmáról külön cikket lehet és kell is majd írni. Itt csak annyiba érintjük, amennyi­ben meg szeretnénk világí­tani: miért olyan jelentős — éppen falun — az általá­nos iskola elvégeztetése. Hi­szen a fent felsorolt krité­riumok ma már a társada­lom életének nélkülözhetet­len jegyeivé válnak. Érde­mes kissé eljátszani a gon­dolattal, mi lenne, ha..’.? Mi lenne, ha rövid időn belül mindenki — legalábbis negy­ven éves korig — megsze­rezné az alapfokú iskolai végzettséget? E lőször is, kézzelfogható “ eredménye mutatkozna a termelésben. „Többet te­rem a föld, ha művelt em­ber kezén van” — mondotta egyik községi tanácselnökünk — és rátapintott az igazság­ra. A széles látókörű ember sajátsága, hogy nemcsak a saját munkáját látja, hanem képes szövetkezeti, sőt járási, megyei, országos méretekben is gondolkozni. Ha pedig ezt a fokot elérte, akkor köny- nyebben érti meg a munkás- osztállyal közös érdekeket, az ország nagy ügyeit is — és ez már országos érdek. Mindehhez alapfeltétel az is­kolázottság, a társadalmi és tudományos eredmények ki­elégítő ismerete. A népművelés egyik célja: tovább fejleszteni az alapo­kat, amelyeket az iskola le­rakott. Alap nélkül sokkal nehezebb színvonalas, kor­szerű ismereteket közvetíte­ni az ismeretterjesztésben. Akik valaha is tartottak TIT előadásokat falun, tanyaköz­pontokban, érezték ennek sú­lyát. A Népművelés egyik cikkében megjegyzi, hogy iskolázatlanok számára tar­tott előadásokkal lényegében homokra építünk — és igaza van. Még nem ért véget a be­iratkozás, annyi azonban bi­zonyos, hogy eddig még nem tapasztalt hatalmas érdeklő- és nyilvánul meg a levelező és esti tagozatok iránt. És a legnagyobb sikere ott van a tanfolyamoknak, ahol a tanácselnök, tsz-elnök nem­csak mondja: milyen fontos a tanulás — hanem szemé­lyes példamutatást is tanú­sít. Jó példa erre Tiszaderzs község, ahol a vezetők után szép számmal jelentkeztek a tsz-tagok is. Egyre-másra alakulnak az új felnőtt-osz­tályok a tanyavilágban. Jász- Eelsőszentgyörgy Hajtási Ta­nyán, Űjerdőn, Jászboldog- rtáza Csikós tanyán ebben az oktatási évben már fel­lőttek is ülnek majd az is- tolák padjaiban, úgyszintén ECétpón, Kengyelen, ahol so­la nem volt eddig felnőtt­iskola. A pedagógusok a má­tok részéről mindent meg­lesznek az emberek felvilá­gosításáért, meggyőzéséért. A lapokban megjelent minisz­eri rendelet pedig megköny- íyítette a kisebb tanyaköz­pontban lakók helyzetét. \hol más lehetőség nincs, izénkét fővel összevont Asz­ályokat lehet indítani. Di­vatba jöttek a kihelyezett isztályok is: a tavalyi tizen­öttel szemben idén előrelát- latólag harmincnál is több ndul a megyében. Nehéz a négy—hat elemi skolai osztályt végzettek < ielyzete. Köztudomású, hogy : hajdani falusi elemi isko- : ák rendkívül kezdetleges, : irimitív módon tudtak csak 1 leget tenni annak, hogy < kár a legminimálisabb is- 1 lereteket nyújtsák a tanú- 1 5knak. Ezért azok, akik ta- 1 ulmányaikat az általános « ikola megfelelő osztályában ' üytatják, sok esetben nagy t ehézségekkel birkóznak. Ami úgy kemint a mindennapi kenyér... Az általános iskolai felnőttoktatásról A z 1960-as népszámlálás adatai szerint a me­gyében nincs nyolc általáno iskolai végzettsége a felnőt lakosság 71,3 százalékának Egy másik statisztikai adat i 960-ban 97 492 keresőt tar tottak nyilván a megye me tógazdaságában. Közüle 8 szer 991-nek — kis hijjái JO százaléknak — nincs me; a nyolc általánosa. Ez a szám megdöbbentő. Mé; akkor is, ha tudjuk, hog; a felnőtt oktatás azóta ha talmas lendületet vett, hog; már a legtöbb helyen — i íunszentmártoni és a tisza füredi járás egy-egy közsé lét kivéve — létrejött vág; megalakulóban van a felnőtt skola. Fontos, hogy ezen az álla poton segítsünk. Érvként általában — é gén helyesen — a technika iejlődés meggyorsulását, i úvilizálódás tempóját szó tás felhozni. Ez az érv igaz íiszen a bonyolult gépeke is az új termelési eljáráso tat alkalmazni csak úgy le íet, ha valaki rendelkezi! i minimális alapképzettség- 'el fizikából, kémiából, szám- anból, biológiából. De ugyan- ikkor ez az érv nem teljes Általános iskolai oktatás endszerünk legfőbb törek­vése ugyanis az, hogy kor- izerű alapműveltséget nyújt­ón a nyolc osztály elvégzé- e útján. Ez pedig már lé- íyegesen több az egy szak- na elsajátításához szükséges iltalános technikai művelt­égnél. A korszerűség fogal- na nemcsak a tudományos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom