Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

1962. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Nem kellenek a mezőgazdasági gépek szakemberei? Három évvel ezelőtt a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott, hogy a Munkaügyi Mi­nisztérium a megyeszékhe­lyeken, illetve nagyobb vá­rosokban mezőgazdasági gép­szerelő szakmunkásokat ne­veljen. E határozat értelmé- ' ben Szolnokon is létrehozták az iskolát, tanműhelyeinek székhelyéül pedig a Mező- gazdasági Gépjavító Vállala­tot jelölték ki. A termelőszövetkezetek és gépállomások türelmetlenül várják a gépeikhez értő szakembereket. Ez a jelenség országos, hiszen az egyre jobban gépesedő mezőgazda­ság nem rendelkezik elegen­dő képzett szerelővel. Az intézkedés az iskolák létre­hozására szükséges volt. Ép­pen ezért nem mehetünk el szó nélkül a szakmunkás- képzés e módjának tűrhetet­len állapota mellett. Más az elmélet és más a gyakorlat Ragyogó szállás, tökéletes ellátás — így lehet összefog- lani a szolnoki Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ta­nulóképzéséről a véleményt. A tartalom, vagyis az okta­tás formája viszont ellent­mond a látottaknak. Nézzük meg csupán a legelőször is­kolába kerültek — a jövő tavasszal szakmunkásként végzők helyzetét; Az első év kezdetén autószerelő, illetve motorszerelőknek vették fel őket. Ennek a szakmai szá­mát vezették be indexeikbe is. A» elméleti oktatás, im­már harmadik éve, ennek szellemében folyik. A gya­korlati órákon viszont, szin­tén harmadik éve, lakatos szakmára készítik fel őket. — A tanműhelyekben nincs egyetlen autó sem, de nincs az egész gyár területén autó­javítás. így aztán a tanulók szétszedett autót csak az or­szágút mellett láthattak, ha szerencséjük volt. Na, meg az elméleti órán tanulhattak róla. Kitűnően értenek vi­szont a lakatos. szakmához, de csak a gyakorlatban, mert ennek elméleti része helyett £ az autószerelést magolják. Szakmunkás bizonyit­vány — szakértelem nélkül Néhány hónap múlvai szakmunkás bizonyítványt? kapnak a tanulók. A kérdés? csupán az, hogy milyen j szakmáról szól majd a papírj és mihez értenek, mert azj autószereléshez semmikép- ] pen sem, a lakatosiparhoz? csupán gyakorlatuk lesz, aj szükséges elméleti tudás nél-í kül. Ha végeznek, tárt karok-1 kai várja őket a vidék. Üjí gépek százai és a nagy éjjel­nappal tartó munkában meg­rokkant gépek igénylik a; szakértő kezeket". Mit tud- j nak azonban segíteni ők, hi- j szén még egyetlen mezőgaz-! dasági gépet sem javítottak,1 vagy szereltek? A gépek ne- - veinek ismeretét és műkö-j désük elvét még faluról hoz-i ták magukkal. így bizony < csalódni fog bennük a gépál- ! lomás, termelőszövetkezet —I egyaránt. Érzik ezt a tanulók maguk ] is. mert csupán egy osztály-j ból a kezdő 180-ból negyven! már elment, nagyrészt szü- ’ lói segédlettel és más helyen] (a Vasipari Vállalatnál, —í AKÖV-nél) helyezkedett el! tanulónak. Akik maradtak, azok pedig elkeseredtek. Fél­nek kilépni az életbe, mert! tudják, hogy szaktudásuk nagyon kevés. Űj alapokra az elméleti oktatást Az oktatás alapvető hibája] kezdetben magyarázható volt] gyakorlatlansággal. Azóta viszont több, mint két év telt! el és mégsem változtattak: rajta. A megoldás formája] pedig kézenfekvő volt. Azj autószerelés elmélete helyett" a mezőgazdasági gépek is­meretére és a géplakatos szakma elméletére kell ok­tatni a tanulókat. Tanköny­vek rendelkezésre állnak mindkét ágban, hiszen a traktorosképző szakiskolákon is ezekkel a gépekkel fog­lalkoznak. A tanári státusz­változás sem lehet akadálya a változtatásnak. Űj módszerekre van szük­ség a gyakorlati oktatásban is. Az elmúlt két év hanyag­ságán a gépjavító vállalat most igyekszik segíteni. A végző évfolyamot már a gyár műhelyeiben foglalkoztatja és a külső szerelésekhez is beosztja szakmunkások mel­lé. így legalább gyakorlati tapasztalatot szereznek a la­katos és szerelő munkákban. Egy oktatási év van még hátra. Ez az idő a hiba tel­jes kijavítására már kevés, éppen ezért menteni kell a menthetőt. A Földművelés- ügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium, az iskolák létrehozói és veze­tői még sokat tehetnek an­nak érdekében, hogy bár kisebb elméleti képzettség­gel, de komoly géplakatosi tudással kerüljenek az új szakmunkások a gépállomá­sokra. Ezt követeli az egyre jobban gépesedő mezőgazda­ság. Erdélyi György A tiszasasi tsz-ben már 1963-at mutat a naptár Tevékeny megbánás Az új Büntető Törvény' könyv 309. szakasza kimond' ja: „A büntetés korlátlanul enyhíthető — különös mél­tánylást érdemlő esetben an­nak kiszabása mellőzhető is —, ha a lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, <on- gálás, orgazdaság, jogtalan elsajátítás, vagy hanyag ke­zelés elkövetője — mielőtt cselekményt felfedezték volna — a kárt megtéríti, és a cselekményt a hatóságnak bejelenti.” A tevékeny megbánás tör­vénybe iktatása jelentős ál­lomása a szocialista jog fej­lődésének. Mélységes huma­nitás tükröződik abban, hogy a cselekményéről őszinte vallomást tevő bű­nös számára lehetőséget nyújt számos vagyonelleni bűncselekmény jóvátételére, — anélkül, hogy a tettesnek törvény teljes szigorától kellene tartania. Bíróságaink már korábban nyomatékos Még nap mint nap a ha­tárban dolgoznak a tiszasasi Rákóczi Tsz gazdái. Náluk az őszi munka dandárját a szüret jelenti. S néhány nap múlva már szüretelnek is A tsz udvarán ott sorakoz­nak a nagyhasú hordók, azokban forr majd a must. Szüretig a kapásnövényeke betakarítják a dolgos szö­vetkezetiek, de _ hátra lesz még a kenyérgabona vetése, amit októbér 20-ig szintén be akarnak fejezni. Minden napra jócskán kijut a tenni­valókból, s ezek elvégzése mellett a jövő évre is gon­dolniuk kell. Ebben a tsz- ben már most gondolnak arra, hogyan gazdálkodnak majd 1963-ban. A tsz erő­tervének készítéséről beszél­gettünk a tsz vezetőivel Gyólai János, az elnök töb­bek között ezeket mondotta: — A tervezés, a jövő évre való felkészülés a járásnál tartott tájékoztatóval kezdő­dött. Aztán folytatódott itt­hon a vezetőségi ülésen, ahol már nem azon vitatkoztunk, hogy miből hány holdat ves­sünk, hanem azon, hogy me­lyik táblába mi kerüljön. Jól meg kell ezt hányni­vetni, mert a növény féle­ség szabja meg a talajelő­készítést, a trágyázást, az elvégzendő munkát Az például, hogy a búza ve­tésterületét 50 holddal növel­tük, s a 700 hold zömét Be- zosztájával vetjük be, meg­növelte felelősségünket. Még pedig abban, hogy az inten­zív búzafajtának intenzív körülményeket teremtsünk. Vagyis jó földekbe, gondo­san elkészített magágyba vessük a magot, biztosítsuk a szükséges műtrágyát, nö­vényvédőszert, stb. — Ez az egyetlen példa is mutatja, milyen fontos, s mennyire időszerű már most a tervezés. Januárban, vagy később hiába határoznánk úgy, hogy növeljük a búza­termő területet, mikor a ve­tés ideje már régen elmúlt. Másra is ez vonatkozik ezért kell már most gondolkod­nunk. tervezgetnünk, hogyan is legyen 1963-ban. — A vezetőség előtt nagy vonalakban már kirajzoló­dott a következő év gazdál­kodásának terve. Ennek részletes elkészítésében viszont részt vesznek a szövetke­zeti gazdák is. Párttaggyűlé­sen, majd közgyűlésen ismer­tettük, milyen feladatok vár­nak ránk, s úgy határoztunk, hogy a brigád- és munkacsa­patvezetők mellé még mind a 26 munkacsapatból bevo­nunk egy tsz tagot a tervké­szítésbe. Hogy ki legyen az, azt a kollektíva, a munka­csapat dönti el. A vezetőkkel, a szakembe­rekkel együtt mintegy het­ven tagja lesz a tervkészítő bizottságnak. A „több szem többet lát” el­vének érvényesülése, a tagok észrevétele, javaslata, vagy bírálata biztosítéka annak, hogy reális, de a fejlődést is tükröző lesz az 1963. évi ter­vünk. Néhány számot is em­lítek ennek érzékeltetésére: — A szőlő és a gyümölcs­fák ápolása sok erőt leköt. Mégis1 vállalkozunk ipari nö­vények termesztésére, ötven hold szudáni füvet és 30 hold borsót vetünk, mindkettőt 'magtermesztésre. Naprafor­gót 50, cukorrépát 100 hol­don fogunk termelni. A ta­karmánytermesztésnél nem­csak arra gondolunk, hogy a közös állatállományt ellás­suk, hanem, hogy az eddigi­nél jobban segíthessük a ház­táji állatok takarmányozását. Ezért növeljük az árpa ve­tésterületét. Ezt a növényt 335 holdon termeljük, ebből jut majd a háztáji jószágok­nak is. — Most 2200 köbméter zöldsilót készítettünk ku­koricából és napraforgó­ból. A kukoricaszárból és répaszeletből még 1000 köbméterrel szaporítjuk si­lókészletünket. Gondoskodnunk kell takar­mányról, hiszen jövőre 150 hízott sőre és 500 hízott ser­tés átadását tervezzük. A tsz-alnök a készülő terv­nek csak részletét, néhány mozaikját érzékeltette. A né­pes tervkészítő bizottságra, a szövetkezet tagjaira vár az a feladat, hogy végleges for­mába öntsék, összegezzék mindazt, amit egy esztendő alatt kívánnak valóra váltani. Az nagyon biztató, hogy a vezetők kérik, igénylik a ta­gok közreműködését, s együtt készítik velük a tervet, mert így azt mindannyian saját­juknak fagják tartani. (N. K.) Huszonöt erdészeti kutató a fővárosból az erdőkbe költözik Pénteken bemutatták a szakembereknek az új mát­rai üredi erdészeti kísérleti ál­lomást. Dr. Keresztesi Béla, az Erdészeti Tudományos Inté­zet igazgatója tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy hat. a mátrafüredihez hasonló ku­tatási központot szerveznek és összesen 25 erdészeti kutató megy ki a fővárosból a gya­korlati munka színhelyére. A sárvári állomás főleg neme­sítéssel, a püspökladányi a kötött, szikes talajok, a kecs­keméti pedig a homokvidé­kek fásításával foglalkozik majd. A soproni állomás az Alpok alja, a nagyatádi a du­nántúli dombvidék erdészed­nek ad segítséget. A mátra- füredi állomás különös súly- lyal foglalkozik a Mátra dőli kaparósainak- rekonstrukció­jával. ; | OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC4 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQf Amikor a doktor bácsi minden vágya teljesült Furcsa az élet. Embereket gyógyított ötven esztendőn át, s most ő szorul gyógyí­tásra. Sokat fejlődött az or­vosi tudomány e fél évszá­zad alatt, de annyit mégsem, hogy vissza tudná fiatalítani az embert. Pedig egy ilyen elképzelt műtétre ő is szíve­sen vállalkozna. •Régen, nagyon régen a görgényi havasok tövében látta meg a napvilágot. Mondja, apja üveggyári munkás volt és 94 évig élt Egy kis szerencsével ő is ki­húzhatná addig a korig. Marosvásárhelyen végezte a gimnáziumot, Kolozsváron az orvosi egyetemet, — mindkettőt ösztöndíjjal. Első évben havonta 20 koronát kapott, később harmincat. Nem volt ez számottevő ösz- szeg, de akkor mégis sokat jelentett. Amikor megkapta a dip­lomát, elhatározta: a szegé­nyek orvosa lesz. Saját bő­rén érezte: mi a nehéz sor, segíteni akart hát a maga fajtáján, szembeszállni a nincstelenséggel. Kezdő or­vosként Szásztyúkos köror­vosa lett. Kicsiny falu ez a Fogarasi havasok tövében, az Olt folyó szomszédságában. Megnősült, végig szolgálta a háborút, aztán később fel­cserélte a hegyvidéki életet az Alföld, a Jászság poros levegőjével. — Nem volt könnyű, — mondja elmélázva. — Elein­te nem hittek nekem az em­berek. Aztán... tudja negy­ven év alatt megszoktuk egymást. Igen! Negyven évet dolgo­zott itt Jászfényszarun, ké­nyelmesnek egyáltalán nem mondható körülmények kö­zött. Húsz kilométer körzetű tanyavilág tartozott a köz­séghez. Lőcsös szekérrel dö- cögtette magát a beteghez, s nemegyszer gyalogszerrel ment a szegényes tanyákra, vagy cigányputrikba, hogy Világra segítse a születni kí­vánkozó kis jászsági ember- palántákat. — Hol volt ott a higiénia, — mondja — zsákdarabon, vagy szalmán szültek az asszonyok, mert sajnálták elpiszkolnd a kevéske ágy­neműjüket. Hány kilométert tett meg ötven éves orvosi prakszisa alatt? — ha csak tíz kilo­métert számolunk átlagosan az is több mint száznyolc­vanezer kilométer. Ennyi erővel több mint négyszer utazhatta volna körül az Egyenlítőt. Milyen volt akkoriban — amikor idekerült — a falu? Mesél a harminc százalékos csecsemőhalálozásról, arról, hogy a faluban lakó nyolc­ezer családból csak kettőnek járt a gyereke gimnázium­ba. hogy a földgyarapítás érdekében szinte megvonták szájuktól a falatot az em­berek, s hogy ezért a szük­séges gyógyszert nem vet­ték meg, s hogy orvost is csak az utolsó percben hív­tak a beteghez. Idézi a régi Jászfénysza- rut, ahoi valamikor régen a zsámboki határrészen nem egyes, hanem hármas híd állt, mert olyan lapos volt az a vidék. Lapos, poros, sáros és sötét. S hogy mégis ittmaradt, pedig hívták Egerbe, Mis­kolcra? — Megszerette a fa­lut, megszerette az itt élő embereket. Azután az 6 mun­kájának is eredménye az, hogy 1934-ben a faluban megnyílt az akkori Stefánia, s hogy a csecsemőhalandóság 3—4 százalékra csökkent J ászfónyszaruban. Igen, most már könnyű a fiatal orvosoknak! Nemrégen modern orvosi rendelő épült, s a körzeti munkát ápolónők is segítik. És pont most ment nyugdíjba. Mégis amikor azt kérdez­tem, teljesült-e élete vágya, álma, megvalósultak-e fiatal­— Látod Gabi, ez az én Hortáver József, unokájával szes kötésű könyvecskében. aranydiplomám... — dutuor együtt gyönyörködik a dí­kori elképzelései — igennél válaszol. — A gyerekeim révbe ju­tottak, megértem azt a kort, hogy kézhez vehettem az aranydiplomám — mondja. — Kell-e több az embernek? Gabi, az unokám, már kilenc esztendős, igaz, ő mérnök akar lenni.. s nem orvos: .. de nem baj, fő, hogy egész­séges, szép gyerek. Nincs ko­csim, televízióm, egyedüli szórakozásunk a féleségem­mel a rádió, a könyv. Jó lenne megérni, hogy jövőre megünnepelhessük az arany­lakodalmunkat ... s talán nem szerénytelenség, ha het­venhat éves fejjel még a gyé­mántdiploma elérését óhaj­tom Ügy tudom, ma délután öt órakor ünnepség lesz a falu­ban. Mondták, az egész Jász- fényszaru erre készül. A gyerekek verset tanultak, a tanácstitkár ünnepi beszédet írt. A cigányzenészek pedig próbát tartottak: a kultúrott- h on ban rendezett ünnepsé­gen el akarják muzsikálni a szegények orvosának kedvenc nótáját: Holdvilágos csillagos az éjszaka.... Egy falu kö­szönti ma délután doktor Hortáver Józsefet ötvenéves orvosi jubileumán. S amikor majd a faluba most került fiatal orvos kép­letesen átveszi az idős dok­tortól a község betegeit, csak annyit kívánhatunk neki: le­gyen ő is olyan, mint Hortá­ver József volt. Ügy szeresse ezt a jászsági népet, mint ahogyan ő szerette, végezze olyan lelkiismeretesen, önfel- áldozóan gyógyító munkáját, mint Hortáver doktor végez­te ötven esztendőn át. Szöveg:- Varga Viktória Fotó: Nagy ZsoF enyhítő körülményként érté­kelték a büntetés kiszabásá­nál a vádlott töredelmes, részletes, — a jogászok nyel­vén szólva: — feltáró vallo­mását. Igen fontos kitétele e törvénynek, hogy a bíró­ságok számára módot nyújt arra is, hogy a büntetés ki­szabását teljesen mellőzzék. Egyszerűen mondva: a tevé­keny megbánásról szóló jog­szabály alkalmazása vissza­adhatja a megtévedt, de ja­vulni akaró emberek lelki nyugalmát. A „hatóság” fogalma alá tartozik ebben az esetben a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a tanács. A törvény nyújtotta kedvezménnyel él­ni kívánó közülük ahhoz a szervhez fordulhat, mely : iránt személy szerint a leg- . nagyobb bizalmat érzi. A 309. szakasz alkalmas- I nak ígérkezik arra is, hogy | újabb bűncselekmények el- j - követésének elejét vegye. J:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom