Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

ZÜLD ES FEKETE A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén Csáki István elvtárs így fejezte be felszólalását: Szorgal­mazzuk az őszi szántási, vetési és betakarítási mun­kákat, hogy pártunk VIII. kongresszusán jelenthes­sük, a Szolnok megyei ha­tár zöld és fekete, A me­gyei pártbizottság első tit­kárának e megfogalmazá­sa gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pártkongresszus kezdetére, — november utolsó felében — zöldell­nek őszi kalászosaink és feketédnek felszántott földjeink. A pártbizottság reális és megvalósítható célt tűzött a szövetkezeti gazdák, az állami gazdaságok és gép­állomások dolgozói elé. Elképzelése találkozik a szövetkezeti tagok érdekei­vel, hisz a betakarítási munkák gyorsasága és mi­nősége befolyásolja az idei jövedelem nagyságát. Épp ezért vigyázni kell minden szem terményre és minden szál takarmányra, hogy semmi se menjen veszen­dőbe. Állami és közös gazda­ságaink ezekben a napok­ban. hetekben készítik elő a jövő évi jó termés alap­ját, A növénytermelés ho­zamát a jövő évben 8—10 százalékkal akarjuk az előirányzathoz képest nö­velni. A talajmunka, a ve­tés és a mélyszántás minő­ségétől is függ, 1963-ban milyen lesz a gabona és egyéb növények termés- eredménye. A feladatok nem köny- nyűek. Sok még a szántat- lan és betakar! tatlan terü­let a megyében. A terme­lőszövetkezetékben alig fe­lét, az állami gazdaságban 19 százalékát törték le a kukoricának. A szárvágás még ennél is vontatottab­ban halad és lassítja a ta­lajmunkák ütemét. A kö­zös gazdaságokban egy hét alatt mindössze 4,1 százalékkal haladt előre a cukorrépa szedés. E fontos ipari növényből még több mint 12 és félezer hold vár betakarításra. Nem lehetünk elégedet­tek a vetések, az ősziek és a tavasziak vetőszántásá­nak ütemével sem. Az őszi kalászosok vetőszántá­sa 5;4, a mélyszántás 7,1, a kenyérgabona vetése 13,8 százalékkal haladt előre egy hét alatt. Megyénk traktoristáinak csaknem hatszázezer hold szántaniva lóval kell meg- birkózniok. Október 1-én — az ősziek és a tavasziak alá való szántást figyelem- bevéve — az állami gazda­ságokban és a tsz-ekben még több mint 287 000 hold volt szántatlan. Az állami- és közös gazdasá­gokban sem fejeződött még be az őszi árpa és a takarmánykeverékek veté­se. Ha összehasonlítjuk -z állami gazdaságok és a tsz-ek betakarítási, szántá­si és vetési munkáinak ütemét, megállapíthatjuk, hogy az utóbbiak előbbre tartanak. Csupán a cukor­répa és a napraforgó beta­karítása halad jobban az állami gazdaságokban, A tavaszi munkák meg­kezdése előtt több ezer szö­vetkezeti gazda, állami gazdasági- és gépállomást dolgozó lépett versenyre a kongresszus tiszteletére, A verseny a kedvezőtlen idő­járás ellenére is biztató eredményeket hozott. Az értékelés azonban csak a betakarítási munkák vé­geztével fejeződik be. Most van a verseny finise, hisz egyformán érdeke mindenkinek, hogy a ter­méshozamok hiánytalanul a raktárakba kerüljenek. Az egyénnek és a közösségnek sem mindegy, hogy mikor, s milyen minőségben vég­zik el a betakarítást. Amíg a termények a szabad' ég alatt vannak, nincsenek biztonságban. Épp ezért gyorsítani kell a betakarítás ütemét. Bri­gádok és munkacsapatok vetélkedjenek: ki, milyen határidőre és milyen mi­nőségben végez saját terü­letén. Nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy a traktoristák csak a le- takarított táblán kezdhetik meg az őszi mélyszántást Az utóbbi napokban 150 Ipari munkás sietett a me­zőgazdaság dolgozóinak segítésére. így a gépállo­mások szántótraktorainak nagy többsége kettős mű­szakban üzemelhet. Min­den bizonnyal a legköze­lebbi napokban, hetekben meggyorsul a szántás és a vetés üteme. Fontos azon­ban, hogy az állami-és kö­zös gazdaságok gépeit is jobban kihasználják. örömmel hallottunk a szövetkezetek és a gépál­lomások szocialista címért küzdő brigádjainak kezde­ményezéséről. A Kun­szentmártoni Gépállomás Czuczi brigádja a kong­resszus napjáig végezni akar az ősziek vetésével és a mélyszántással. Több he­lyen 300 normálhold mun­kát akarnak egy hónap alatt elvégezni nagytelje­sítményű szántógépeikkel. A gépállomások vezetőin és pártszervezetein múlik, hogyan szélesítik ki a szocialista címért küzdő brigádok helyes kezdemé­nyezéseit. Sürget az idő, nem tud­juk, mikor köszönt ránk az őszi eső. Azt is tudjuk, hogy minden körülmények között végeznünk kell a betakarítással és a tavasz­ra nem szabad szántatlan földet hagyni. Az idei pél­dán tapasztaltuk, hogy en­nek a közösség látná ká­rát. S, hogy a kedvezőtlen időjárásban viszonylag jó termést takaríthatunk be, annak köszönhetjük, hogy kapásaink ősszel szántott földbe kerültek. A megyei pártbizottság helyes célt tűzött ki a me­zőgazdaság dolgozói elé. A szervezettségen, a jó munkán múlik, hogy idő­ben végezzünk az őszi munkákkal, Máthé László VILÁG PRGLÍ?ÁRJAI EGYESÜLJEÍEK! 40T\ \ SZOLNOK M/ * A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sün, évfolyam, 234, szám- Ara §0 fillé r* 1982, október 6, szombat. MA s Nem kellenek a mezőgazdasági gépek szak­emberei? Amikor a doktor bácsi minden vágya teljesült HETI RÁDIÓMŰSOR Tanyai kollégiumokat építenek Karcagon, Kengyelen Bács és Békés megye ta­nyasi parasztjaié s az ő szavukra hajló községi, vá­rosi tanácsoké az érdem, hogy megszületett új életünk újfajta közoktatási intézmé­nye: a tanyai kollégium. Olyan kollégium ez, mely­ben a tanyán lakó szülők gyermekei hétfőtől szomba­tig — illő anyagi hozzájá­rulás fejében — kosztot- kvártélyt kapnak. A hétvé­get otthon töltik. Pártunk VIII. kongresszu­sának irányelvei között is esik szó, mégpedig buzdító szó a tanyai kollégiumokról, azok létesítéséről. Szolnok megyében először Karcag város tanácsa hatá­rozta el, hogy az Í963. évi községfejlesztési alap egy részéből — kileneszázezér forintból — tanyai kollégiu­mot épít. Az építkezést alv Az újért az elnéptelenedett, úgynevezett Tasi-iskolára emelnek bontócsákányt. A tanyai kollégiumok léte nem csupán az időjárás okozta esetleges akadályok­ra tekintettel jelentős. Fon­tos azért is, mert üzemelte­tésük révén enyhülnek a ta­nyasi iskolák tanterem- és pedagógus-gondjai; szerte a határban kevesebb lesz az úgynevezett osztatlan osz­tály; az olyan, melyben egy­idejűleg több évfolyam diák­jai tanulnak. Mennyivel könnyebb a tananyagot osz­tott osztályban elsajátítani, mint osztatlanban; — gon­doljuk. ez nem szorul rész­letes magyarázatra.... — b. z. — A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító • Vállalat telepén mintegy 350 ipari tanulót oktatnak. A tanulók többsége a géplakatos szakmát sajátítja el. Képünkön Rali György másodéves esztergályos tanuló egyengető tökét forgácsol ■r. korán szándékoznak meg­kezdeni, hogy az épület már a jövő tanév elejére készen álljon. 1964-ben még többet, — egymillió egyszázezer fo­rintot — szánnak a tanyai kollégiumra. Befejezése után A finisben sok a tennivaló A harmadik negyedévben 4192 méterrel és 82 réteg- vizsgálattal maradt le az Alföldi Kőolajfúrási Üzem e fontos kulturális létesít­mény kereken kétszáz kis­diáknak nyújt majd kényel­mes, jó tanulást segítő ott­hont. Karcagon nem félnek at­tól, hogy ilyenformán kevés lesz a tanterem. Az évek során építettek annyit, hogy túlzsúfoltságtól nem kell tar- taniok. Községeink sorában Ken­gyelé az elsőség. A községi tanács az 1963. évi község­fejlesztési alapból 170 000 fo­rinttal, a lakosság tetemes társadalmi munkával, a me­gyei tanács művelődési osz­tálya pedig nagymennyiségű építőanyaggal járult hozzá tanyai kollégium építéséhez. Tegnap délután a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa elnökségi ülésén számoltatta be az Alföldi Kőolajfúrási Üzem és a Ti- szamenti Vegyiművek válla­latvezetőit a harmadik ne­gyedévi tervek teljesítéséről. Az ott elhangzottak alapján az olajbányászok munkájá­ról számolunk be. Gép-• és alkatrész­ínség Mezősi József igazgató el­mondotta, hogy a fúrási üzem lemaradását elsősor­ban a tartalékberendezések és a tartalékalkatrészek hiá­nya okozta, Az évek óta üzemben lévő és többszörösen felújított fúrómotorok sűrűn meghibásodnak. A vállalat tartalék berendezéseket ilyen ütemben beállítani nem tud, ami egy-egy fúrótoronynál több napos állást, tétlenséget okoz. • A gépinséget a tavalyi gázkitöréseknél elpusztult i két fúróberendezés is fokoz­ta. Annak ellenére, hogy új gépek beszerzésére ebben az évben is 50—60 millió forin­tot kapott a vállalat, mind­össze eg*- URALMAS típusú fúróberendezést sikerült vá­sárolni. A dolgozók mindent elkö­vettek, hogy az előírt fúrási méter tervet teljesítsék. Az erőfeszítések mellett az újítá­si hónapban a mintegy száz újítási javaslat kétharmad­része is fizikai dolgozókból származott. , 1,4 százalékos önköltségcsökkentés a kongresszusi munkaver­senyre tett felajánlás. Az el­ső félévi mérlegbeszámoló szerint már 0,8 százalékot teljesítettek a fúrási üzem dolgozói. Ez 1 800 000 forint megtakarítást jelent.. Olajbányászaink, mun­kalendülete dicséretet érde­mel — mondotta Mezősi József Bízom abban, hogy adósság nélkül zárjuk az évet, c i, Figyelemreméltó felújítás A Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat háromtagú újító­brigádja — Kelemen Gyula, Wernitzer János és Pallagi Ernő — három hónap alatt 43 olyan Csepel motorblok­kot tett használhatóvá, ami­ket eddig a hengerhüvely pe­remhely felfekvő felületé­nek, valamint a hengerhü­vely gumigyűrű helyének korrózió okozta meghibáso­dása miatt kiselejteztek és kilónként 6.40 forintért átad­ták a MÉH Vállalatnak. Az újítás nyomán alumí­nium perselyt helyeznek s motorblokkba, túlfedéses il­lesztéssel. Egy-egy ilyen Cse­pel motorblokk több mint 10 000 forintba kerül. így a felújítás után előreláthatólag megkétszereződik a blokkok élettartama. A törökszentmiklósi malomban két szocialista brigád cso­magolja zacskóba a lisztet. Képünkön az „Ifjúság a szo­cializmusért” brigád— munka közben Tehetség az üvegkalitkában Az üveffkalitka a hatalmas raktár egyik sarkában húzódik meg, közel a bejárat­hoz, hol a magas vas­állványokból és a rá­juk halmozott sok- szizezer különböző színű cipőfűzőből va­lóságos kis utcák ke­letkeznek. Ha valaki átnéz a miniatűr iroda üveg­falán, hol éppen csak két íróasztal és egy iratszekrény fér el, érdekes látvány tárul szeme elé. Márpedig ide naponta nagyon so­kan benéznek. Reggel korán a délelőtti mű­szak, délután meg, úgy két óra tájban o délutáni ■nüszzk anyagbeszerzői, gyö­nyörködnek az üvzg. kalitka egyik falát teljesen elborító és a tehetséges alkotóra valló rajzokban. Ki a rajzokat, gra­fikákat készíti, egy csinos fiatalasszony, Tóth Imréné Varga Ilona. E^'-gé ri‘ka és szép foglalkozási ág hűtlen mestere Harmadéve kitűnő eredménnyel végzett budapesti képző- és iparművészeti gimná­zium mCoan tagoza­tán. Intarzia készítő. Megnézem vizsga- munkáját is. azt az ötvenszer harminc centiméteres b-rná faalapon világos szí­nű mintákkal kira­kott Mátyás ’korabeli felnagyított kódex- miniatúrát, amelyet a Dohány utcai Egressy Klubban is kiállítót, tak. Hogy került ide? Miután egy évig még a szakmájában a mű­vészi bútorok és do­bozok intarziáit ter­vezte és alkotta, férj- hczment, a férj aztán elhozta ide. Martfűre, a Tisza Cipőgyárba. A művészi hivatás, nak mondható gyö­nyörű szakma folyta­tása helyett a kellék- rak ár adminisztrá­cióját végzi. Intarzia- készítő és adminiszt­rátor, Túlságosan messze van e két fog­lalkozás egymástól. Varga Ilona mégis megpróbálta egymás, hoz közelebb hozni. Igaz, messzire került a szép mesterségtől, azért hűtlen nem lett. hozzá. C yönyörü ra j­zokat készít saját maga és munkatársai gyönyörű ségére. Rajztanár szeretne lenni. Most jár har­madik gimnáziumba. Levelezőtagozatam végzi. Ezenkívül az üzemi KISZ szerve­zet faliújságfelelősé is. Vajon meddig lesz tehetsége üvegkalit. kába zárva és med­dig borítják a pará­nyi iroda falát „Tolsz­toj”. a „Cserkei öreg­paraszt” és a „Kubm lány” portréi? — bognár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom