Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
1982. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A VII. pártkongresszus határozatainak * végrehajtásáról Beszélgetés a járműjavító pártbizottságának titkárával A jól gazdálkodó tsz~ek sorába lép a tiszaderzsi Kossuth Felkerestük Szabadkai Mihály elvtársat, a Szolnoki •Járműjavító pártbizottságának titkárát, s kértük: válaszoljon néhány időszerű kérdésre. A járműjavító dolgozói hogyan segítik a munkásparaszt szövetség erősítését? Azon túl, hogy munkánkkal hozzájárulunk a népgazdaság egészének erősítéséhez, egyetlen vonatkozásáról beszélnék arról, hogy hosszú ideje patronálunk termelő- szövetkezeteket. Évekkel ezelőtt a kisújszállási, később pedig a kétpói szövetkezetekkel tartottunk szoros kapcsolatot. Utólag is jólesik visszagondolni arra, hogy azok á termelőszövetkezeti tagok, akiknek abban az időben még csak az akaratuk volt meg a közös kialakításához, most már korszerű gazdaságokban élnek. S ehhez talán a mi üzemünknek is köze van. Állandó törekvésünk az volt, hogy a gazdasági mellett politikai segítséget is adjunk a szövetkezeti ekneic. Részt vettünk párttaggyűléseiken, rendezvényeiken, segítettünk elindítani az ifjúsági mozgalmat is. Kultúr- gárdánk is sokszor a falusi dolgozók között töltötte szabadidejét. Az idén a kengyeli Mező Imre Tsz-t patronáljuk. Velük azonban nem vált még bensőségessé a kapcsolatunk. Nehéz kimondani, de valahogy azt érezzük, a kengyeli elvtársaknak rossz elképzelésük volt a patronálásról. Ügy g- ndolták, hogy mi főleg ingyenes anyagi segítséget adhatunk. Nemrég soronkíyül csöveket, biztosítottunk számúkra. Le is szabtuk azokat, de amikor az árát kértük, az egész cserét csaknem visz- szautasították. A tavasszal, amikor felújítottuk a patro- nálási szerződést, mi anyagilag és politikailag a tőlünk telhető segítséget a szerződésbe foglaltuk. Viszonzásul azt kértük, a szövetkezetiek adjanak el annyi gabonát az államinak, amennyit az egy ilyen szövetkezettől elvárhat, ök azonban talán túlzott óvatosságból, szinte egyetlen adatot se foglaltak a szerződésbe. Nem adjuk fel azonban a reményt, s a közeljövőben ismét felkeressük a szövetkezetét, hogy a félreértéseket tisztázzuk.— Milyen kérdések, vélemények merültek fel a párt szövetségi politikájával kapcsolatban az tizem dolgozói között? — Vannak itt olyan elv- társak jónéhányan, akik 1945-ben, a termelés megszervezésekor az üzemben dolgoztak már, s nagyon derekasan helytálltak. Ugyanekkor azonban közülük so- >an megmaradtak az akkori "elfogásnál, az akkori munkamódszerek, alkalmazásánál, s nem tudnak lépést tartani ditikánk fejlődésével. Eltorzítanám munkásaink angulatát, ha csak az irány- ivek megjelenését követő éleményekről szólnék. Ugyanis a szövetségi politikáról sok szó esett már kö- 'öttünk Kádár elvtárs csepe- ’i beszéde óta, ahol szövetségi politikánk alapját tömőén úgy foglalta össze: ,.aki nincs ellenünk, az velünk van”.Azóta véget vetettünk annak a szinte romboló hatású gyakorlatnak, ami elég sokáig lazította nálunk a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatát. Ugyanis hosszú időn át csak párttagokat javasoltunk jutalmazásra, kitüntetésre. Még akkor is, ha a pártonkívüliek is nagyon szorgalmasan, becsületesen, dolgoztak, jól elvégezték munkájukat* Dolgoznak az üzemben olyan emberek is. akik az ellenforradalom idején elvesztették a fejüket, de azóta minden igyekezetük, hibájuk kijavítása volt. Míg a mostani állásfoglalásra nem jutottunk, addig mégsem tudhattak szívvel-lélekkel közénk illeszkedni. Most már elértük, hogy előléptetéseknél, jutalmazásoknál akkori magatartásukat egyáltalán nem említjük és hallgatólagosan se „számítjuk” fel. Talán ha nem részletezem is tovább mindazt, amit tettünk, egy viszonyító adattal érzékeltethetem az üzemben történt változásokat: tavaly összesen húsz brigád indult versenyre a szocialista címért, most száztíz brigádban ezer ember küzd a kitűzött célokért. Az irányelvek megjelenése után a beiskolázásoknál a származás figyelmen kívül hagyása miatt keletkezett a legtöbb vita. Üzemünket is igen jelentősen érinti ez, mert minden évben negy- ven-ötven személyről kémek tőlünk véleményt az egyetemek, a technikumok, a szakmai intézmények. Sokan azt tartják most is, még nem vagyunk olyan helyzetben, hogy a munkás-, paraszt- és értelmiségi szülők gyermekei egyforma eséllyel jelentkezhetnének a felső oktatási intézményekbe. S ebben bizonyos mértékig elfogadhatjuk véleményüket, mert valóban sok munkásszülő legjobb akarata ellenére sem tudja tanuló gyermekének azt a segítséget nyújtani, amit például egy mérnök gyermekei megkaphatnak. — Milyen fő kérdéseket fognak megbeszélni az üzemi pártértekezleten? Üzemünkben a termelékenység 1959-hez viszonyítva közel 16 százalékkal növekedett. S e szám mögött sok változás rejlik. A műszaki fejlesztésre 53 millió forintot fordítottunk három év óta. Felújítottuk, korszerűvé s egészségessé tettük a kovácsműhelyt. Egészséges ivóvizet kapott az üzem. A mozdony-osztályon esztergaüzemrészt alakítottunk, s megvalósítottuk a zárt ciklusú munkafolyamatokat. Kétszázötven korszerű gépet is beszereztünk a száz évesek helyett. A nagyteljesítményű gépektől a motoros targoncáig sok új felszerelés található nálunk. Ehhez hozzátartozott a dolgozók felkészítése is. A szalagszerű javításhoz például már előre gondoskodtunk arról, hogy mindenki tudja, milyen munka vár rá. Ennek az időszaknak volt néhány szépséghibája is. Egyesek görcsösen ragaszkodtak a régihez, mert bizonyos fokig féltek az újtól, ismeretlen volt előttük. Mindezt azért mondtam el, hogy érthető legyen, miért merül fel olyan élesen majd a pártértekezleten a kapacitás kihasználásának sürgetése. Ugyanis az átszervezéssel, a beruházásokkal olyan kapacitást teremtettünk meg, amit pillanatnyilag nem tudunk megfelelően kihasználni, főleg az esztergarészlegnél. A kétműszakból, a tizenhat órából jelenleg tizenegyet üzemelnek a gépek. Ez jórészt a munkaellátottság hiányosságából adódik. Dolgozóink szakmai képzésének növelésére is törekszünk. Nem indokolatlanul mondjuk majd a párt- értekezleten, hogy növekedett a tanulási aktivitás. Százan - járnak jelenleg az általános iskola öt-nyolc osztlyába, negyvenöt-ötvenen közép-, és húszán felső oktatásra. Nem nagy ez a szám, ha azt tekintjük, hogy még nyolcszáz embernek nincs meg nálunk a nyolc osztálya. Körülbelül hatszá- zan járnak majd pártoktatásra, s ami nagy szó, a műszakiak is mindannyian tanulnak. A dolgozók nevelésének, képzésének egy másik módjára is kitér' a végrehajtó bizottság beszámolója. Nem is hagyhatjuk szó nélkül, hogy az üzemrészek vezetői huzamos időn át elhanyagolták a nem versenyző brigádokat.- Fél éven át sem hívták össze őket. nem kérték' ki véleményüket.' Csak a szocialista brigádokat is- tápolták. Ezen némileg már változtattak, de még nincs egészen rend. Erre pedig nagy gondunk lesz, mert az erőket össze kell fognunk. Termelési eredményeinkről már szóltam néhány szót, de a dolgozók gondolkodásbeli változásának bizonyítására elmondanám még azt: Három év alatt négyezer köbméter import faanyagot takarított meg az üzem. Vasanyagból pedig négy millió forintot érőt. Erre alapozva talán nem tűnk szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy százötvennyolcan „Kiváló dolgozó” oklevelet és nyolc- vanheten pedig „Kiváló dolgozó” jelvényt szereztek az utóbbi három év alatt. Ez is jelzi, hogy a járműjavító kollektívája helytállt az MSZMP VII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. B. E. — Nézzék ezt a kukoricát. Negyven, mázsa májusi mormoltat ad minden holdja — mondja Fótos Sándor tsz-el- nök. Ha nem látnánk a kukoricát, talán dicsekvésnek vennénk az elnök szavait, hiszen ebben az aszályos évben nem sok helyen értek el ilyen kukoricatermést. — Öntözéssel pótoltuk a csapadékhiányt. Kétszázötven hold kukoricára folyt a víz a barázdákban, kétszer 80— 80 milliméter csapadékot kapott a növény. Emellett egy mázsa nitrogén és ötven kilogramm szuperfoszfát műtrágyát adtunk minden holdra. Háromszor géppel, kétszer kézzel kapáltunk — sorolja Andrási János főagronómus. Ez tehát a titka ennek a 42 holdas kukorica-erdőnek, ahol cső csövet ér. No és az, hogy a negyven fős KISZ-brigád, az új iránt fogékony fiatalok megfogadták a főagronómus tanácsát, s holdanként huszonnyolcezres tőállományt hagytak. A mellettük lévő 46 holdas táblán ötezerrel kevesebb a tőállonány, s itt néhány mázsával a termés is kevesebb lesz. Bizonyára tanulnak majd ebből a szövetkezeti tagok, hiszen az öntözéssel is az idén próbálkoztak először, s máris megtanulták, érdemes csinálni. A tiszaderzsi Kossuth Tsz gazdái megfogták a „pénz anyját” a lucernamaggal is. — Száznyolcvan holdon 140 000 forint bevétel megsokszorozódik, körülbelül 1 300 000 forint lesz. — Miből lesz még jó bevételük? — Elmondjuk, de előbb nézzünk be ide, az istállóba — invitálnak bennünket a vezetők. Józsa Dániel és Dányi Gyula éppen almoznak. Ketten gondozzák az ötven növendékbikát, amelyeket októberben szállítanak el exportra. — A másik jövedelemforrásunk az állattenyésztés. Az ötven hízott bika 450 000 forintot hoz a kasszába. Hetven üszőt hizlalunk, ebből is vagy ötven megfelel az exportkövetelményeknek, s így többletbevételt hoz. Csak úgy, mint az árubaromfi; tizenegyezer helyett huszonháromezret neveltünk fel. A tervezettnél 250 000 forinttal többet kaptunk az árubaromfiért. Év végéig az állattenyésztésből 200 000 forint plusz bevételünk lesz — sorolja a főagronómus. Szabó Pál, a tsz párttitkára sem dicsekvésnek szánja, amit mond, csupán tényeket sorol: — Tiszaderzsen még nem volt 13,5 mázsás búzatermés, s az idén 1030 hold átlagában ennyit takarítottunk be. Az őszi árpánk 19, a tavaszi pedig 17 mázsájával fizetett. Tavaly a két tsz nem adott le annyi hízómarhát, mint most a Kossuth, amely száznyolcvanat értékesít év véPermefező-, öntözőgépkezelői tanfolyam nyílt Kenderesen Tegnap hathetes időtartamú permetező-, öntözőgépkezelői tanfolyam nyílt meg Kenderesen, az egykori Hor- thy-kúriában. A tanfolyamot az FM szakoktatási főigazgatósága szervezte mintegy száz résztvevővel. A hallgatókat az ország különböző megyéiből a tsz-tagok közül toborozták. Felvételüknek előfeltétele volt, hogy alapfokú traktoros-, illetve vontatóvezetőképző tanfolyammal rendelkezzenek. Feltétel volt továbbá, hogy a tanfolyam előtt az öntözőtelepeken dolgoztak, tehát ismerjék a permetező-berendezésieket. Az FM összesen hat hasonló tanfolyamot szervez Kenderesen. Értesüléseink szerint Szolnok megyéből hatszor tizennégy hallgatót küldhetnek a kenderesi szaktanfolyamra. A tanfolyam költségeit az állam fedezi. A szövetkezeti gazdák a tanfolyam elvégzésével öntözési gépész szakmunkás-bizonyítványt kapnak. hagytuk meg magnak a lucernát. Rendrevágóval vágtuk, s hét kombájn csépelte el. Már épp a végefelé járunk — magyaráz az elnök. — Nagyon jól sikerült a magfogás, holdanként megadja a két mázsát. A betervezett géig. A kertészet és a szőlő is több jövedelmet hoz a tervezettnél. — Az ám, a szőlő! Ezt még nem is látták — kap észbe Fótos elvtárs. Megnéztük a szőlőt is. S minden túlzás nélkül állít— A félkilós fürt sem ritka — mondja Csillag András, a szőlős munkacsapat vezetője. hatjuk: ilyen szépen kezelt szőlőt még nem sokat láttunk. Az édes fürtöket érlelő tőkék köze tiszta, gyommentes. A gereblyélt utakat virá gok szegélyezik. A nyolc hold szőlőből öt hold terem, a többi jövőre fordul termőre Csillag András vezetésével nyolc idős ember gondozza a szőlőt, s már arról beszélgettek, hogy a tervezett 4ü hektoliteres bortermést 20 hektoliterrel megtoldják.. S még eladásra is jut a szóló bői. Eddig negyvenöt mázsa csemegeszőlőt adták el. A tiszaderzsi Kossuth Tsz gazdái szinte mindenből túlszárnyalják tervüket, s így biztosan számítanak arra hogy a tervezett 31,17 forin- helyett 40 forintot ér minden munkaegységük. S ezév: eredményeikkel a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek sorába kerülnek. N, K. Orményesi sertéstenyésztők A HOSSZÚ, SZALMATETŐS építmény inkább nevezhető karámnak, mint disznóólnak. Falait vékony, deszka kerítés öleli belül a kutri- cákban szabályos rendben elkülönítve a különböző korosztályú sertések. S ha kicsit távolabb néz az ember. téglarakásokat frissen rakott falakat lát, — épül az új ötszáz férőhelyes hizlalda az orményesi Új Élet Tsz-ben. Jövő hónap közepén adják át, addig megteszi a régi, a szalmatetős is. Építettek ezen kívül egy hatvan férőhelyes sertés- fiaztatót — három hete fejezték be. Nagy szükség volt A Törökszentmiklósi Vas- és Faipari Ktsz rövid szállítási határidővel vállal a lakosság részére asztalos, bádogos, hűtőgép, villanyszerelő, motorszerelő és vasipari javítási munkákat. Telefon: 85. rá, meg sem várták míg egészen elkészül, alighogy meglett a kutrica egyik vége, már „beköltöztették” az anyakocákat. Hűvösödnek az őszi éjszakák, s felelőtlenség volna a szabadban fiaztatni. Subicz Ferenc brigádjában tíz ember gondozza a telep 1400 sertését. Tavasszal, amikor az egyik taggyűlésen a kongresszusi verseny került szóba, az elsők között jelentkeztek. Egymás után születtek a felajánlások. Fehér Mihály vállalta 48 anyakoca után 560 egészséges malac felnevelését. A brigádvezető 36 kocától ötszáz, Fazekas Pál pedig 53 kocától hatszáz kismalacot garantált. PALI BÄCSI pedig már nem fiatalember, idén tölti a hetvenedik esztendejét. Jövőre már itt sem lesz, nyugdíjba megy — esetleg néhanapján néz ki majd a telepre. kíváncsiságból. Világéletében disznókkal bánt. megszokta. megszerette ezt a munkát. Régen, a felszabadulás előtt kondás volt Ke- pik uradalmáfían. Azóta megöregedett, a világ is megváltozott, de Pali bácsi nem hagyta el az állatokat Itt érzi jól magát, szeret5 a körülötte hangoskodó fiatalokat, akikre rábízza majd a mesterségét. Morgolódik szidja is őket néha, hog\ már megint teliszórták maghéjjal az ügyeletes szobát. Mert az a György Vencel (agornómus!) is pontosan oda tudta tervezni a napraforgótáblát a sertéstelep mellé... Jóval vígabb kedélyű az öregnél a hatvan éves Savai Pál. Nevető társai gyűrűjében szórja ruhájára a Matadort, cifra káromkodásokkal illetvén a bolhákat, mert igen csak meglepték. No persze bolha se volna, ha fel tüdnák számolni ezt a szűkös. kezdetleges sertésszállást. Az ifjú gondozók vidáman figyelik a tréfálkozó embert, míg az egyik megjegyzi, hogy Vantuknak kéne Sávait odaadni. Az meg majdnem megharagszik, hiszen Vantuk kereskedő, a rossz lovakat vette régen a faluban. AZ ÉLCELŐDŐ FIATALEMBER, ifi. Szabó Antal nagyon kezdő a szakmában Két hete se múlt még. hoev a telepre kérte magát. Alis tizennyolc esztendős és négv éve az Üj Élet Tsz-ben do1- sozik. Vasárnap ő lesz a? ügyeletes az állatoknál, - ennek bobjára jókedve 'elohad kissé. F. M Az exportra kerülő növendékbikák közül is lencsevégre kaptunk egyet.
