Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
1862. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉTLAP 3 Rlkalmas-e az 1—1114-es a búza vegyszeres gyomirtására? A kérdésre egy év múlva három állami gazdaság adhat választ Megyénkben az állami gazdaságok a termelés mellett igyekeznek betölteni azt a hivatásukat is, hogy példát mutassanak az új termelési eljárások bevezetésében. Most arról érkezett hír hogy Szolnok megye három állam; gazdaságában kísérletképpen új vegyszerrel végzik az őszi úza gyomirtását. 4 Hazafias Népfront várospolitikai bizottságának ülése A Hazafias Népfront országos tanácsa mellett működő országos várospolitikai bizottság kedden Szentendrén ülést tartott. Dénes Leó elnök beszámolt arról, hogy a bizottság megalakulása óta több városban ankétokon vitatta meg a községfejlesztési tennivalókat. Most külön akcióbizottságokat alakítanak az egyes részfeladatok megoldására. L A Középtiszai Állami Gazdaság traktorosai a Surjáni Állami Gazdaság földjén tereprendezést végeznek. Nap onta 250—300 köbméter földe t mozgatnak meg a leendő öntözőtelepen Nagy Mihály, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának növényvédő agronó- musa adott bővebb tájékoztatást a kísérletezésről; — Az új vegyszer az A—1114-es, a triazinok csoportjába tartozik. Eddig tulajdonképpen úgy ismértük, mint a szójabab gyomirtószerét. A külföldi szakiroda- lom és tapasztalat viszont azt igazolja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban és Lengyelországban sikerrel alkalmazták őszi búzánál is a gyomok pusztítására. — Egy év múlva, illetve már tavasszal is többet tudunk majd erről a szerről, mert a Mezőtúri-, Surjáni-, Középtiszai Állami Gazdaságban éppen ezekben a napokban végzik el a permetezést az új vegyszerrel a kísérleti táblákon. Kétféleképpen használjuk az A—1114-est: mindegyik gazdaságban — a középtiszai két kerületében — tíz holdat permeteznek meg, vagyis összesen negyvenet, közvetlen a vetés után, egy holdra 30 dekagramm szert és 500 liter vizet számítva. Tavasz- szal a növényápolással — fogasolással, hengerezéssel — egy időbén, de legkésőbb március végén, április elején kerül sor a második permetezésre, szintén 30 dekagrammos vegyszeradaggal. A másik módszer, hogy a tíz holdas táblák mellett tavasszal öt holdás sávra, holdanként 60 dekagramm vegyszert permeteznék ugyancsak 500 liter vízzel. így remélhetőleg nemcsak arra a kérdésre kapunk választ, hogy az A—1114-es a mi viszonyaink között alkalmazha- tó-e a búza'vegyszeres gyomirtására, hanem arra is, melyik módszerrel — az őszi, tavaszi, vagy pedig a tavaszi egyszeri permetezéssel — hatásosabb. — A Mezőtúri Állami Gazdaságban 270, a surjáni- ban 72, a középtiszai I. kerületben 68. II. kerületben pedig 122 holdas búzatábla képezi a kísérleti területet. Az új vegyszerrel kezelt 15 hold mellett a többi területet Dikonirttal vegyszerezik, egy-egy kisebb részre pedig semmilyen vegyszert nem juttatnák. A termés adatai majd alkalmat adnak az összehasonlítás ra. — Még néhány szót az új vegyszerről: Előnye, hogy nem reagál az időjárásra, mint például a Dikonirt, amelyet tíz Celsius fok alatt és huszonöt felett már nem lehet használni. Hasznos azért is, mert nem kell bemunkálni a talajba, s nincs káros utóhatása, mivel az A—1114-es vegyszer háromnégy hónapig ható gyökér- herbicid (gyökéren keresztül hat). A kísérlet az első lépést jelenti. A három állami gazdaság kedvező tapasztalata viszont azt eredményezheti, hogy‘ismét bővül a nagyüzemi gazdaságban szinte nélkülözhetetlen vegyszerek száma. N. K. Kifizetődő volt • •• 8 | wjt •• liszaszoiloson A betakarítás még nem fejeződött be, de Lénárt Gyula, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz főkönyvelője már számvetést készített a várható terméseredményekről. Különösen az öntözés gazdaságosságát mérlegeli, — mint mondja — ez sokat lendített A jövő gépésztechnikusai A mezőtúri gépészeti technikumnak jelenleg hatvanöt elsőéves hallgatója van. A tanulók elméleti és gyakorlati oktatásban vesznek részt. Képünkön Korcsok Ferenc és Lemyei László az UE—28-as (Dutra) Iégtelenítését végzik a termelés jövedelmezőségén. A szárazföldi művelésű növényekből ugyanis — az árpa kivételével — nem érték el a tervezettet.’ Az ön- tözöttek azonban a vártnál többet hoztak a közös gazdaság konyhájára. Néhány növény terméseredményének összehasonlításakor érdekes képet kapunk. A Petőfi Tsz gazdái 77 hold szárazművelésű és 200 hold öntözött kukoricát termeltek az idén. Az előbbi 15, az utóbbi 25—30 mázsa közt fizet — májusi mor- zsoltban — holdanként. A szárazművelésűből 24 hold olyan gyenge szemtermést adott volna, hogy emiatt be kellett silózniuk. A kukorica meghálálta a kétszeri öntözést. Holdanként 10—12 mázsa, együttesen 2000—2400 mázsa többletet hozott. A ráfordítás csupán a holdanként! egy mázsa péfeisó és az öntözés költségével növekedett. Ez azonban minimális ahhoz a jövedelemtöbblethez képest, melyet a, mesterséges csapadékpótlás biztosított. A Petőfi Tsz gazdái 70 hold öntözött cukorrépát termeltek. A növény mélyszántott, istállótrágyázott földbe került és egy-egy mázsa pétisóval növelték a talajerőt. A cukorrépa 170—180 mázsás átlagot ígér az eddig betakarított táblák tapasztalatai szerint. A tsz-nek ez az öntözőtelepe tereprendezés nélküli, így csupán egy részét tudták árasztani, egy- harmadát esőztetniök kellett, öntözetlen cukorrépát az idén nem termeltek a tisza- szöllősiek. Eredményük ösz- szehasonlítható azonban a környező tsz-efc szárazművelésű cukorrépatermés adataival, mely 90—120 mázsli között mozog holdanként A tiszaszöllősáek répája holdanként 65—70 mázsa, együttesen 4500—5000 mázsa pluszt hozott A tsz-gazdák 15 hold dohányukat is megöntözték. Egyszer a palántáláskor, s egyszer a levelek hajtásakor esőztették. A betakarításnál kitűnt: érdemes volt, mert a szabolcsi dohány a tervezett 10 mázsa helyett 11—12 mázsás átlaggal fizetett. Egyes levelei 80 centiméteres nagyságúak lettek. A kertészeti növények termelése szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül. A szöl- lősiek is permetezték paprikájukat. így a paradicsompaprika a tervezett 17 helyett 19 mázsát adott, és a cecei fajta terméseredménye is meghaladja eredeti elképzeléseiket. Sok gondot okozott az idei öntözés a Petőfi Tsz-ben. Nem mindig akkor kaptak vizet, amikor akartak és nem olyan mennyiségűt, mint szerették volna. A fő tápcsatornájuk a Szarvas Sándor Tsz földjén át vezet, s a testvér szövetkezet elsősorban a saját érdekeit vette figyelembe és néha nem méltányolta a szomszéd öntözési szándékát. Emiatt többször kellett vitázniuk. A másik problémát a 275 holdas új öntözőtelep okozta. Tervezői, vagy kivitelezői hiba folytán nem egyenletes a csatorna szintje. A tábla egyik végén már kifolyik belőle a víz, a, másik végjére pedig el sem jut. Ezt többször kifogásolták a vízig illetékeseinél, érdemleges intézkedés még sem történt. A gondokat leszámítva a tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben kifizetődött az idei öntözés. Az aszály, — a szeptemberi felmérés szerint — 3,5 forint kiesést okoziott munkaegységenként, év végén 24 forintos jövedelemre számíthatnak, — m. 1. — Óvjuk meg borain Megkezdődött a szüret, a borkészítés ideje. Hogy milyen minőségű lesz az új bor, az nagyban függ a szüret utáni kezeléstől. A bort különböző betegségek, szabadszemmel nem látható élősködő gombák, penészgombák és baktériumok károsíthatják. E kórokozók többféle betegséget, borecetesedést, virágosodást, bamatörést vagy a must erjedésekor tejsavas erjedést okozhatnak. Minden szőlőtermelő és borkezelő érdeke, hogy a bor jó minőségét megőrizze, tehát a bőrbetegség terjedését, vagy a betegségre való hajlamoskat a betegségektől s az erjedő must vagy bor átfejtés nélkül kezelhető. Mennyi borkéntablettát használjunk? A bor kezelésénél felhasználandó tabletták száma, vagyis a kénezés mértéke a bor (must) minőségétől és állapotától függ. Igen enyhe kénezést használunk az első fejtéskor, a savanyú boroknál, a harmadik fejtéstől kezdve az egészséges, a fiatal fehér siller és vörösboroknál, továbbá az óboroknál (hektoliterenként 5 gramm borkén). Erősen kénezzük Csak a lánctalpasok Inának megbirkózni az alföldi szikesekkel 1 izénkét munkafolyamat szükséges a magágykészítéshez Az Alföld legszélsőségesebb időjárású körzetében, Szolnok megyében tavasz óta alig hullott említésre méltó csapadék. A rendkívüli nagy szárazságban szinte kővéke- ményedtek a szikes és a kötött talajok. Ez a körülmény szinte lehetlenné. teszi az őszi talajmunkák végzését. Az erőgépek sorra kidőlnek a barázdából, a munkagépek szétszakadnak, elgörbülnek; egyedül a lánctalpasok birkóznak a kemény földekkel. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban például csak az SZ. 100-okkal . és a DT-vel tudnak dolgozni. Az ekék hatalmas hantokat — amelyeknek mérete nemegyszer eléri a 80x80 centimétert is — hasítanak a földből. Ezeknek az elmunkálása szinte lehetetlen. Az erőgépeiknek — dixtillerekkel, tárcsákkal, boronákkal — tízszer—tizenkétszer is rá kell menniök a földekre, hogy megfelelő magágyat tudjanak készítem. A traktorosok lelkiismeretes munkájának köszönhető az állami gazdaságokban, hogy ilyen körülmények között eddig mintegy 4800 holdat készítettek elő az őszi kalászosok alá. A gazdaság munka- gépparkja szomorú képet mutat. A gépek 50 százaiéira ment tönkre az őszi munkák kezdete óta. A szomszédos Palotási Állami gazdaságban is hasonló a helyzet. A kötött talajok szinte „eszik” a gépeket. Az ekevasakat naponta kétszer-háromszor is kell cserélni. Huszonöt centiméter mélységnél már szétszakadnak az ekefejek, nem bírják a kemény talajt A PÁRTÉLEI HÍREI ......'’"’«»iindnfiniKimnmnmnanntwtiHrK A tiszafüredi járási pártbizottságon összehívták a vezetőképző konferenciák, valamint az időszerű kérdések tanfolyamának propagandistáit. Az első pártoktatási téma feldolgozását beszélték meg. November 3-án ugyancsak összehívják az ágit. prop. osztály tagjait, valamint azokat a társadalmi aktívákat, alakét oktatás ellenőrzésével bíznak meg. A hét folyamán minden járási és városi pártbizottságon hasonló tanácskozások lesznek, ahol a kommunista erkölcs, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerepe és jelentősége című anyagot beszélik meg. * Október 31-én, szerdán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége ülést tart, ahol az MSZMP kongresszusi téziseit ismertetik és a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkát értékelik. .* A napokban a jászberényi járási és városi pártbizottság, valamint a tanács ösz- szehívta a termelőszövetkezetek szakembereit, főleg az agronómusokat. Értékelték a mezőgazdasági munkák helyzetét és megbeszélték a soron lévő feladatokat, főleg a betakarítást, az ősz talajmunkát és a takarmányozás lehetőségeit. • A megyében 6500 fiatal jelentkezett KISZ oktatásra. A világ térképe előtt című körökön és KISZ politikai iskolákon tanulmányozzák majd az alapvető politikai kérdéseket. Ez évben indul a KISZ oktatás keretében a mezőgazdasági kérdések tanfolyam is, amelyen mintegy kétezer tsz-fiatai fog megismerkedni gazdaságpolitikai tételekkel ságot megakadályozza. A gyakorlati tapasztalat tanúsága szerint a szakszerű borkezelésben nélkülözhetetlen a kénezés, mert fertőtlenítő hatású és elpusztítja a kórokozókat. A kénezést régebben kénszelet elégetésével végezték. Ennek hátránya, hogy a tele hordóból bizonyos mennyiségű bort ki kell venni, másrészt a kén- rúd égésterméke szennyezd a bort, s azt sem tudjuk pontosan szabályozni, hogy megfelelő mennyiségű kénsav jusson a borba. Ezenkívül a mustot vagy.erjedő bort nem lehet égetett kénnel kezelni, mert az erjedéskor keletkező széndioxid miatt a kénrúd nem ég el. Kénrudat égetéssel csak az üres hordók ké- nezésénél célszerű használni. A kénrúddal szemben jól bevált a káliummetabilszul- fát tartalmú Pannónia bor- kéntabietta, melyből 50 százalék kéndioxid képződik. A borkéntabletta előnye, hogy használata egyszerű, adagolását pontosam végezhetjük, az alacsony szeszfokú édes, (különösen meleg helyiségben) a súlyosan beteg, az erősen barna-törött vagy barna- törésre'■ hajlamos borokat Erős kénezést alkalmazunk a gyenge erjedésben lévő borok lefojtására, a must szállításakor az utóerjedések meggátolására. (Hektoliterenként 30—40 gramm borkén.) Az előírt mennyiségű borkéntablettát használat előtt porrá törjük és kevés borban, vagy mustban feloldjuk. Az oldatot a kénezendő borhoz öntjük és abban egyenletesen jól elkeverjük. Adagolhatjuk úgy is, hogy a porrátört borként vászon- zacskóba tesszük és kifőzött zsinegen a borba lógatjuk, így adagoljuk akkor, ha a seprőt. Vagy az alj bort nem ajánlatos felkeverni. Portalan (darabos) állapotban ne hasznájuk, mert a tabletták felületén borkő képződik és ez a további oldást megnehezíti. Gulyás István AGROKER Vállalat mag*-/
