Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október SL A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás a 3. oldalról) dek védelmére hatékonyabb intézkedések szülessenek. Nem közömbös, hogy bánnak az új, javított talajokkal. Gazdaságukban felmérik a javítandó földeket, a talajerő helyzetét és istállótrágyázzák. Ezeken a földeken talajerő-visszapótlást átmenetileg a jobb földek rovására végzik. Mohácsi Lászlóné, A TISZASASI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJA á felnőtt oktatásról és az analfabétizmus felszámolásáról beszélt Tapasztalatai szerint az idősebbek egyre jobban érzik a tanulás szükségességét és mind többen iratkoznak be az esti iskolákba. Helytelen, hogy egyes férfiak ahelyett, hogy elősegítenék — visszatartják feleségeiket a tanulástól. Megdöbbentő — mondotta —, hogy a megyében 26 000 az analfabéták száma. Ez egy kicsit szégyenfolt is. A múlt öröksége ez, de nekünk is van pirulni valónk. Kubában egy év alatt lényegében felszámolták az analfabétizmust. Véleménye szerint nálunk nincs megfelelő gazdája e fontos kérdésnek. A falusi pedagógusok szívesen segítenek és készek az analfabéta tanfolyamok megindítására. Ebben azonban — mint Csáki elvtárs is hangsúlyozta — a pártszervezeteknek és a tömegszervezeteknek is többet kellene segíteniük. Községükben négy hallgatóval indítottak analfabéta tanfolyamot. Ennél azonban jóval többen vannak, akik nem tudnak írni és olvasni. Sokan szégyellik és eltitkolják tudatlanságukat. Javasolta, hogy a sajtó és a rádió is többet foglalkozzon az ezirányú agitációs munkával. üzeme színvonal-emelkedéséről, kulturális fejlődéséről és a termelési problémákról szólott Elmondotta, hogy 1959 óta 130—140 forinttal növekedett a munkások átlagkeresete Sokan vásárolnak motorkerékpárt, mind több a televíziós antenna és nagy a kereslet a gépkocsik iránt. Az idén hatan vásároltak gépko- csit, rajtuk kívül tizenöten igén veitek. Grósz eivtárs elmondotta, hogy üzemükben az idén kétszer annyi cipőt gyártanak, mint a Horthy-rendszer ösz- szes cipőgyárai együtt. 1959- hez képest a termelékenység párokban 19,5 százalékkal, értékben pedig 25 százalékkal növekedett. Az idén azonban nem teljesítik a termelékenységi mutatókat. A Tisza Cipőgyárban 1959- ben 34 féle, 1961-ben 88 féle, az idén pedig 90 féle cipőt gyártanak. A talpaknál még ennél is nagyobb a választék. Az ' idén megszüntették az utolsó nyugatnémet gumiei- pőtalp importot, s ezzel jelentős valutát takarítanak meg a népgazdaságnak. A felszólaló ezután arról beszélt, hogy gyártmányaik nem elég versenyképesek a világpiacon, mert drágán termelnek. Bár az utóbbi években jelentős összegű beruházásaik voltak, gépi berendezéseik mégsem elég korszerűek a legfejletteb cipőgyárakéhoz képest. Épp ezért tovább kell javítaniok a technikai színvonalat és a munkafegyelmet. A Tisza Cipőgyár termékeinek több mint egy harmada exportra készül, s ennek 80 százalékát a kapitalista országokba szállítják. Végezetül javasolta, hogy a felesleges szállítások és a munkaerőfelesleg foglalkoztatása érdekében Tiszaföld- váron létesítsenek egy 30—40 személyt foglalkoztató dobozüzemet. Kérte, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács támogassa ezirányú törekvéseiket Grósz István, A TSZA CIPŐGYÁR IGAZGATÓJA munkásainak étetDr. Bene Zoltán, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, A MEGYEI KÓRHÁZ SZÜLÉSZETI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE bevezetőként — mint párton- kívüli meghívott — megköszönte a bizalmat és a meghívást, majd tolmácsolta a pártértekezletnek a megye egészségügyi dolgozóinak üdvözletét. Ezután az egészség- ügyiek áldozatos munkájáról szólott. Az influenza-járvány idején pl. mindannyian becsületesen helytálltak. Elmondotta, hogy Szolnok megyében 33 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság. Ez kiváló eredmény és 10 ezrelékkel alacsonyabb az országos átlagnál. Bene elvtárs ezután a kórházi ágyak számának növelését javasolta. A megye kórházaiban 99 százalékos az ágykihasználás. Egyes osztályokon pedig 100 százalék felett van. Ugyanakkor az országos vidéki átlag 92.1 százalék. — Szolnok megyében ezer Iákosra 27.3 ágy jut, az országos vidéki átlag 34.9. A számadatokból is látszik, hogy az alacsony ágylétszám kedvezőtlenül befolyásolja a kórházi ápolást. Ha felépül a 400 ágyas karcai kórház, ezzel csupán az országos vidéki átlagot tudjuk elérni — mondotta. — A szolnoki MÁV-kórház felépítése hozzájárulna a megyei kórház osztályain lévő zsúfoltság csökkentéséhez. Bene eivtárs kérte a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőit, hogy mielőbb kezdjék meg az említett két kórház építését. Végezetül javasolta, hogy az általános iskoláikban az egészségtant, orvosok tanítsák, továbbá, a községfejlesztési alapból nagyobb összegeket fordítsanak egészségügyi célokra. Bozsik Tibor, A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓSÁGÁNAK VEZETŐJE helyeselte, hogy a pártbizottság beszámolója jelentős helyet biztosított az állami gazdaságoknak, amelyek a megye több mint 14 százalékán gazdálkodnak; 1959-ben az állami gazdaságok halmozott termelési értéke 669 millió forint volt, 1962-ben pedig 875 millió forint a tervezett termelési érték. Emellett az elmúlt években fokozottabb gondot fordítottak az állami gazdaságok a termelőszövetkezetek támogatására is. Kétszáz szakembert adtak át, a műszaki állomány közel egy- harmadát, Továbbra is feladatuknak tartják a tsz-ek segítését jól képzett szakemberekkel s ebben nagy szerep jut a fiataloknak, mivel elsősorban rájuk gondolnak ebben. A továbbiakban arról szólt Bozsik elvtárs, hogy elkészítik az állami gazdaságok távlati fejlesztési tervét, amelyben gépesítés, a kemizálás, a takarmányozás és árutermelés fokozása a döntő. Hang- , súlyozta, hogy az állami gazdaságok nem szakíthatok el környezetüktől, beletar- j toznak a megye termelési komplexumába, éppen ezért ; helyesli — ahogyan a beszámoló is tartalmazta —, hogy ; mint gazdasági egységek kö- I né szervezzék, e alakítsák ki1 a megye szakosított nagyüzemeit, koncentrált állattenyésztési telepeit. Megemlítette, hogy a szocialista gazdaságok kiépítése nem azonos a régi nagybirtokok létesítésének elvével. A mező- gazdasági nagyüzemek telepítését nem kint a tanyán, hanem a falvak, a városok körül kell megoldani. Számok, népmozgalmi adatok tükrében mutatta meg Bozsik elv- társ, miért szükséges megváltoztatni a megye mezőgazdasági üzemeinek, telepeinek elhelyezését. Nem lehet és nem szabad megengedni, hogy minden termelő- szövetkezetben mindenből egy kicsit építsenek, mert ezek nem lesznek azonos típusúak, modemek, s szinte lehetetlenné teszik a továbbfejlesztést, az üzemek koncentrálását és specializálását. A szétszórt településeket csak a városok, falvak rovására lehet ellátni vízzel, vilügyi intézményekkel, osztott iskolákkal stb. A falvak, városok mellé épített nagy mezőgazdasági koncentrált üzemek létesítéséből olyan előnyök származnak, mint az egészségügy, oktatás, a . kulturális igényék jobb kielégítése, a felun lévő munkaerők foglalkoztatása, a tanyák felszámolásának lehetősége, a jobb gazdasági és közgazdasági viszonyok megteremtése. Az állami gazdaságok, jól működő termelő- szövetkezetek vezetőire, szakembereire, s a most megalakuló közgazdasági osztályok tagjaira hárul az a feladat, hogy tanulmányozzák a népesedés, életszínvonal, gazdasági viszonyok, a lehetőségek és tartalékok, a tudományos gazdálkodás, a koncentrált, specializált nagyüzemek szervezésének lehetőségeit. Célszerű olyat tervezni, építeni, amely húsz év múlva is megfelel a követelményeknek. Jánosné, lannyal, kövesuttal, egészségBorsán vi A NŐTANÁCS MEGYEI TITKÁRA elmondotta, hogy munkájuk alapját a megyei pártbizottság határozata képezte, ennek szellemében igyekeztek megoldani a mozgalom előtt álló feladatokat. Sajátos módszereikkel nevelték a nőtanácsok az asszonyokat, e célból szervezték a különböző rétegtalálkozókat is. Jól sikerült a munkás- és paraszt- asszonyok, valamint az értelmiségi nők találkozója. Ez utóbbi réteggel a jövőben többet kell foglalkozniuk a nőtanácsoknak — hangsúlyozta Barsányiné elvtársnő, mivel a munkás-parasztasz- szanyokban és az értelmiségi nőkben is él még egymással szemben a tartózkodás. A továbbiakban azt elemezte a felszólaló, hogy a termelőszövetkezetekben, községekben rendezett nőta- lálkozók tükrözték: hogyan változott meg az utóbbi években az asszonyok gondolkodásmódja Most mór nem azon vitatkoznak, hogy miért kell a nőknek dolgozniuk a közösben, hanem inkább azt igénylik, hogy folyamatosan biztosítsanak számukra munkát A szolnoki járási nőtalálkozón, amelyen 280 termelőszövetkezeti asszony és leány vett részt, hozzászólásaikban nem egyéni gondjaikkal, bajaikkal foglalkoztak, hanem a közös további fejlesztésének, erősítésének lehetőségeit vitatták. A nőtanács megyei titkára beszélt arról is, hogy az asz- szonyok érdeklődése fokozódik a nemzetközi kérdések iránt Különösen a béke megvédése, a békeharc az, amely legközelebb áll azasz- szonyokhoz, s egyre többen értették meg; hogy a békét nemcsak óhajtani kell, hanem áldozatot hozni és dolgozni is azért, hogy a béke megmaradj on. Ezután arról szólt Borsányi Jánosné, hegy a megyei párthatározat megjelenése óta több nőt vontak be a vezetésbe. Különösen a pártszervezetek vezetőségében nőtt meg számuk. A nőkre is vonatkozik az, ami általában a vezetőkre, hogy csak megfelelő felkészültséggel, képzettséggel lehetnek jó vezetők. S ebben még sok a tennivaló. Nem könnyű megoldani az asszonyok politikai, szakmai nevelését. Tanulásukat megnehezíti, hogy munkájuk elvégzésén túl a család ellátását, az otthon gondjait, bajait is ők viselik vállukon. A nők vezető posztra történő helyezését gátolja a még egyik-másik helyen most is meglévő előítélet. Nem mindenütt értik meg a nők, a családanyák problémáit, s nem is igyekeznek helyzetükön könnyíteni; Befejezésként a nőtanácsok iskolai munkájáról, a szülői munkaközösségekkel való együttműködésükről számolt be Batsányi Jánosné. Papp József, A KUNHEGYESI JÁRÁSI TANÁCS VB. ELNÖKE a tanácsok államhatalmi- és államigazgatási tevékenységével foglalkozott felszólalásában. Hangsúlyozta: nagy lehetőség van a demokrácia fejlesztésére, a tanácsok munkájának tökéletesítésére. Megemlítette: a járásban jelentős eredményt értek el a tanácsi munka társadalmasításában. Igaz, hogy a termeléssel összefüggő kérdésekben ez még nem sikerült úgy, mint például az egészségügy, vagy más területen. Sok feladat hárul még a tanácsokra abban is, hogy például a termelőszövetkezetekből biztosítsák az önköltségszámítás bevezetését. A járás tizenhat termelőszövetkezetében már végeznek ilyen munkát, de a szövetkezetek többségében nincs biztosítva a pontos, reális adatszolgáltatás, ami az önköltség számításához elengedhetetlen feltétel. Hiba az is, hogy egy-egy tsz-ben csak azért fogtak ehhez a munkához. mert erre kijelölték a velők és szakemberek sok esetben csak azt vizsgálják, hogy a főkönyv adatai egyeznek-e a mérleggel. Az önköltségszámítás hiányosságai nem függetlenek a mezőgazdasági osztály munkájától sem. Nem tudják biztosítani például ázt, hogy a havonta megtartott könyvelői napokon a számviteli- és közgazdasági kérdésekkel is foglalkozzanak, s a könyvelők kicseréljék tapasztalataikat az önköltség számításáról. Elmondotta Papp elvtárs: gondolkoznak azon, hogyan lehetne társadalmasítani, kidolgozni az önköltségszámítás módszereit. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága az a szerv, amely ezt a munkát sikeresen irányíthatja. Befejezésként a gyenge tsz-ek helyzetével foglalkozott, s javasolta, hogy a megyei és a felsőbb szervek is differenciáltan kezeljék az ilyen közös gazdaságokat. közős gazdaságot A főkönyCsatári József, A SZOLNOKI 7-ES AKÖV PÁRTTITKÁRA tartanák, hogy a kocsik át* közlekedéspolitikánkról, majd a vállalat dolgozóinak kongresszusi versenyváiUalásai- ról szólt A Hl. negyedévben eredeti tervüket 807 ezer forinttal teljesítették túl. Addig, míg a múlt év azonos időszakában s lényegében azonos kapacitással az eredményeik csökkenését kellett magyarázniuk, most sikerekről számolhatnak be. Ebben az évben 2 millió tonna árut szállítottak. Az összes árumennyiség 23 százalékát már gépekkel rakták. Tavaly ez az arány a *7 százalékot sen érte el. Szeretnék, ha más vállalatok is nagyobb gondot fordítanának a rakodómun- kána, mindenkor szem előtt lósddeje rövidüljön. A felszólaló ezután bírálta az építőipart» ugyan- akikor sürgette a vállalat korszerű telepének kialakítását is. A telep jelenlegi (körülményed miatt nagyon sok a felesleges kiadás. Befejezésül azt kérte a város vezetőitől, hogy vállalatuk dolgozóit is vegyék számításiba különböző szociális juttatásoknál, és a szövetkezeti lakások elosztásánál Terveikről elmondta még, hogy a város közlekedését körjáratok kialakításával^ nagy kocsik beállításával, a járatok gyorsításával szándékoznak javítani. Lázár Miliályné, A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁNAK VEZETŐ TITKÁRA elmondta: a szakszervezeteikben dolgozó kommunisták úgy vélik, hogy biztató eredményeik, — amelyekkel koránt sincsenek megelégedve, — mindenekelőtt a párt, állami é«s társadalmi szervek segítő szándékának is betudható. Pártunk helyes politikájának szellemében az aktívák bátrabban kezdeményeznek. A megye 16 ezer szakszervezeti aktívájának mindennapos tevékenysége is része annak az alkotómunkának, amelynek eredményeként a dolgozók élete egyre könnyebbé és szebbé válik. A szakszervezetek versenyszervező munkájukban lényegében szakítottak a korábbi időben szokásos meny- nyiségi törekvéssel. Olyan új vonásokkal gazdagodott a versenymozgalom, mint a szocialista brigádok megalakulása, a kiváló újítók mozgalma. Minden eddiginő (Folytatás a 5. oldalon) A küldöttek egy csoportja
