Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

1#«. Oktober 23. SZOLNOK MEGYEI NEPfeAf* 3 KISZ versenyhíradó Megyénkben 447 ifjúsági munkacsapatban 7885 fiatal versenyez a termelőszövetke­zetekben, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban. • A szolnoki járásban leg­jobb a tiszaföldvári és tnezc- héki fiatalok munkája. Hat ifjúsági munkacsapat vállal­ta a Mezőhéki Állami Gaz­daságban 1100 hold kukorica termesztését, melynek nagy részét már letörték és beszál­lították. A tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben hét KISZ-brigád dolgozik. A növénytermesz­tők a harmincmázsás kuko­ricatermelési versenybe kap­csolódtak be. A baromfite­nyésztők az elhullást csök­kentik és már teljesítették évi tojástermelési tervüket. A sertéstenyésztők a daráb- értékesülését növelték, eddig huszonnégy százaléknál tar­tanak. Bérezi László silózó brigádja pedig éjjel-nappali műszakban dolgozott, hogy időben betakarítsák a takar­mányt. * Fekete József KISZ titkár beszámolója szerint a tisza­füredi járásban a tiszaderzsi Kossuth Tsz ifi brigádja ve­zet. A fiatalok 30 holddal be­neveztek az országos kuko­ricatermelési versenybe, és vállalták, hogy tizenhét holdas területükön elérik a kétszáz mázsás cukorrépater­mést. Az eddigi eredmények szerint tengeriből legalább 35 mázsás termésük lesz má­jusi morzsoltban. * A Jászlciséri Gépállomás hét traktoros brigádja közül a Zalka Máté- és a Zója-bri- gád az első. Őszi tervüket már több mint hatvan szá­zalékra teljesítették. A jász- kiséri Kossuth Tsz-ben Sző­ke István Zójáról elnevezett tizenhat tagú brigádja eddig 5460 normálholdat teljesített. A verseny a talajmunkák be­fejezéséig tart, minden bri­gád küzd azért, hogy elsőnek teljesítse őszi tervét. * Találunk olyan ifjúsági bri- gádokat is i megyében, ahol hiába adott meg a vezetőség minden támogatást. Igyekez­tek a növénytermesztők, mégsem tudják teljesíteni vállalásukat. Kedvezőtlen volt az idő­járás, kevés eső esett, ezért lesz gyenge a termés, a jászjákóhalmi Petőfi Tsz kiszeseinek területén. Tíz hold kukoricával neveztek be a harmincmázsás verseny­be, de csak hat hóidat tör­nek le most, négyed a gazda­ság már zölden besilózott, mert nagyon apró, ritka volt rajta a tengeri. A fehér aj­tón szerény kis tábla hirdeti: gumigyári ön­Katika férj és féle­ség. Katika is együtt ebédel a férjével, A termelés és a műveltség fokozása a cél A szolnoki pártértekezletről A Szolnok városi pártér­tekezleten — a Sipos Károly elvtárs által tartott beszá­molót követő vitában — har­mincnégyen fejtették ki vé­leményüket, s húsz küldöt­tet arra kellett kérni: az idő eltelte miatt írásban juttas­sák el észrevételeiket a párt- bizottsághoz. Ez a nagyfokú aktivitás a pártértekezlet si­kerét bizonyítja. Örvendetes, hogy nemcsak azok kértek szót, akik ki­sebb-nagyobb vezető'szerepet töltenek be, s így hozzá­szoktak a közéleti szereplés­hez, hanem egyszerű embe­rek is. Több felszólalót sze­mélyesen nem is igen ismer­tek a pártbizottság tagjai. A küldöttek világos okfejtése, meggyőző érvelése tanulsá­gul szolgált arra, hogy job­ban meg lehet osztani a pártmunkát, az eddig szá- montartottnál sókkal több szakavatott, a politikához jól értő elvtárs kész a pártbi­zottság segítésére. A gazdaságszervező munka sikerei A városi pártértekezlet megállapította, hogy a be­számolási időszakban a ter­melés, a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, a vezetés színvonalának emelésére irá nyúló erőfeszítés segítése, ellenőrzése állt pártszerve­zeteink munkájának közép­pontjában. Jelentős részben ennek köszönhető — többek között — az, hogy a város minisztériumi iparhoz tarto­zó üzemei az utóbbi három évben 49,7 százalékkal nö­velték termelésüket. A város össz ipari termelésének nö­vekedése is meghaladja az országos átlagot. Számtalan példa bizonyít­ja, hogy a megyeszékhely dolgozói jelentős sikereket érnek el a szocialista építő­munkában. 1959-ben például a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat dolgozói 59 ezer tonna kőolajat hoztak a fel­színre, idei tervük pedig már 230 ezer tonnát ír elő. Az előirányzat valóraváltásá- val sem lesz baj, hiszen — mint Tóth elvtárs, az Olaj­bányászok küldötte elmon­dotta — a szocialista ver­seny eddigi eredményei alap­ján háromezer tonna olaj várható pluszként. A pártkongresszus tiszte­letére tett felajánlások a többi vállalatnál is sikerre vezettek. A Szolnoki Cukor­gyárban például — Tabák Lajos igazgató szerint — a karbantartási munkák gyors elvégzésével 20 ezer munka­órát takarítottak meg, s így több idő jutott az üzem kor­szerűsítésére. A cukorgyártási idénykez­dete óta eltelt 43 nap alatt 321 vagonnal több cukrot raktároztak, mint tavai}’ ugyanennyi Idő alatt. Az ak­kori ütemhez viszonyítva mintegy kilenc nap előnyt szereztek. Az ilyen eredmények elis­meréseként a városi párt­értekezlet köszönetét és nagy­rabecsülését fejezte ki a város dolgozóinak, további kimagasló sikereket kívánva nekik. odázása károsan hat a melómunkára. ter­Az új terv­időszakra való felkészülés Gyermek mikroporózus talpú cipó. — Fogy. ár: 71.50—92.70 Ft. Kapható az állami áruházakban, szövetkezeti áruházak­bor* óc iiiiiMimmiiiiiimiimmitmimimiiiiiimiiiiimimiiiiiiimimiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiii Több figyelmet a vasúti csomó­pont rekonstruk­ciójára A beszámoló s a felszó­lalók egyrésze helytelenítet­te a szolnoki vasúti csomó­pont elhanyagolt voltát, s követelte: az illetékes fel­sőbb szervek tegyenek in­tézkedéseket a rekonstruk­ció gyorsítására. Az igény jogos — így foglalt állást a pártértekezlet is — hi­szen az idén naponként 1780 kocsival több fut Szolnokon keresztül, mint 1957-ben, s 700-al nőtt a naponként gu­rított kocsik mennyisége is. A szállítási igény mind­inkább növekszik. A Tisza- menti Vegyiművek például 1965-ben egymaga annyi árut akar szállítani, amennyi for­galma tavaly az egész állo­másnak volt. Növekszik a tranzitszállítás is, ezért a rekonstrukció* továhb halo­gatni nem lehet, mert el­is fontos szerepet kapott ezen a párértdkezleten. Ta­nulságként az szolgált, hogy az első negyedévi mulasztást néhány üzemünk a mai na­pig sem tudta megszüntetni. Az év végéig azonban még hátra van* két hónap, azalatt ki lehet köszörülni a csor­bát. A kongresszusi hónap sikerei reményt is keltenek erre vonatkozóan. A terv maradéktalan tel­jesítése mellett azonban — az éveleji hibák ismétlődé­sének elejét véve — már most gondoskodni kell a jö­vőévi munkáról. Brezvai István elvtárs, s még néhány küldött hangsúlyozta: párt- szervezeteink már most mér­legeljék, hogy üzemük kapa­citásának jövő évi kihaszná­lása biztosított-e? A moz­galmi szervekkel együtt ve­gyenek részt a tervek elké­szítésében, s ebbe a munká­ba vonjanak be minél több kiváló dolgozót. Segítsék elő a műszaki fejlesztési tervek mielőbbi elkészítését is. — Egyszóval gondoskodjanak arról, hogy üzemük kapaci­tását az év első napjától az utolsóig egyenletesen, maxi­málisan kihasználják. Olyan üzemekben pedig, melyeknek termékei nem ke­lendőek (Szepesi elvtárs, a téglagyár pártszervezetének küldötte például arról pa­naszkodott, hogy 2,5 millió tégla foglal helyet a gyárud­varon), azt is mérlegelni kel lene, hogy miként lehetne új, keresett cikkek gyártá­sára áttérni. A munka termelékenysé­gének növelésével is sokat foglalkoztak ezen a tanács­kozáson. Megállapították, hogy a termelékenység fo­kozása általában a tervezett mértékben történik. Néhány cikk — így a kénsav, a fe­hérített cellulóz, a kristály- cukor stb. — gyártásánál azonban nem növekszik a termelékenység. Ezért volna helyes, ha pártszervezeteink egy-egy termék előállítását huzamosabb időre vonatko­zóan vizsgálnák. Mivel a termelékenység növelésének fő eszköze a műszaki fejlesztés, szükséges, hogy pártszervezeteink — a Tiszamenti Vegyiművekben és a Szolnoki Járműjavító­ban meghonosodott gyakor­lat szerint rendszeresen ér­tékeljék a műszaki intézke­dési terv valóraváltását, ki sériék figyelemmel a techni ka legújabb sikereit, töre­kedjenek a jó tapasztalatok széleskörű meghonosítására. Az üzemszervem munka jobbátételére is felhívta a pártértekezlet az alapszerve­zetek figyelmét. Jó például említették a Tisza Bútorgyár két műszakra, a Szolnoki Papírgyár folvamatos terme­lésre, a járműjavító szalag­szerű kocsijavításra való át­térését, amit sokoldalú mun­kával segítettek a pártszer­vezetek, Bár a beszámolási időszak­ban a város minisztériumi iparában áz önköltség átlag két százalékkal csökkent, mégis elég gyakori, hogy a termelés fokozása a gyártási költségek növekedését vonja maga után. Mondhatni úgy is, hogy a második ötéves terv valóraváltásánál az ön­költség csökkentésével van a legtöbb hiba. Az üzemi-, vállalati pártszervezeteknek ezért fokozott gonddal kell kutatni az önköltség csök­kentésének különböző mód­szereit. Jó úton járnak ilyen értelemben a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kommu­nistái, akik az elhasznált al­katrészek minél nagvobb- mérvű felújítását tűzték cé- luL Az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek tartot­ta a pártértekezlet azt, hogy a vállalatok vezetői rendsze­resen tanulmányozzák az anyagi ösztönzés elvének al­kalmazási lehetőségeit. Rendszeresen foglalkozzanak a szocialista bérezéssel, a technikai színvonal növelé­sével. Gondoskodjanak arról, hogy a munkában beállt vál­tozással mindig együttjárjon a bérezés korrigálása is. He­lyes, ha a pártszervezetek évenként gondosan felülvizs­gálják a bérezést, s a premi­zálási feltételeket is. A pártértekezlet meghívott vendégeiként pártonkívüliek is részt vettek és felszólal­tak a tanácskozáson. Több hasznos, megszívlelendő ja vaslat hangzott el. Kovács József, a Tervező Iroda veze­tője például azt hangsúlyoz­ta: azzal csak nyer a népgaz­daság, ha megfelelő időt biz­tosítunk a tervezésre. Az általános műveltség fokozásáért Az iskolareformról szólva mind a beszámoló, mind a felszólalók megállapították, hogy a gyakorlati oktatás be­vezetése jó hatással volt a pedagógusokra és a tanulók­ra egyaránt. A diákok így megismerkednek a fizikai munkával, megtanulják be­csülni a dolgozókat és fe­gyelmezettebbek is. Ezt bi­zonygatta Szabó Katalin, a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum KISZ titkára. Szurmay Ernő, a közgazdasá­gi technikum igazgatója a szolnoki üzemek hathatósabb segítségét kérte a diákok gyakorlati munkájához, mondván, hogy anélkül az is­kolai reform nem hozza meg a kellő eredményeket. Tóth Tibor a pedagógusok munká­ját nagyon nehezítő tante­remhiányról beszélt. Az utóbbi három évben negyven tanterem épült Szolnokon. Ennek ellenére iskoláink zsú­foltak. szükség volna még egy 12 tantermes iskolára a Ságvári út környékén, s bő­víteni kellene az Achim András úti iskolát is. Sok szó esett ezen a ta­nácskozáson a felnőtt okta­tásról. Az idén szeptember elején 3180 dolgozó jelentke­zett továbbtanulásra. A köz- gazdasági technikumba je­lentkezők egyrészét hélv hiá nyában nem is tudták fel­venni. A középiskolai okta­tás mellett nagy figyelmet kellene fordítani az általános iskolát be nem fejezett fel­nőttek tanítására is. Fodor Mihály elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese elmon­dotta, hogy Szolnokon több mint hétszáz olyan ember van, aki a fiatalabb korosz­tályhoz tartozik (értve ez alatt, hogv ötven éven aluli) s nem tud írni. — Joggal hangsúlyozta tehát a városi pártértekezlet, hogy a felnőtt oktatásban tapasztalható nagyarányú előrehaladás ellenére sok még a tennivaló. A szocializmus erkölcsi normái­nak érvényesü­lése . szintén szerepelt ezen a tanácskozáson. „A kommu­nistákat jellemző erkölcsi tu­lajdonság a kizsákmányolás és mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete, a szocialista haza odaadó sze- retete, testvéri szolidaritás minden néppel. A kommu­nistákat jellemzi a társada­lom javára végzett lelkiis­meretes munka, a közügyek iránti szenvedélyes érdeklő­dés, kérlelhetetlenség a tár­sadalom és az egyes embe­rek kárára elkövetett visz- «zaé’ésekkel. önzéssel, becs­telenséggel, karrierizmussal, önteltséggel és kritikátlan­sággal szemben. Erkölcsi tisztaság, egyszerűség és sze­rénység, a társadalmi és ma­gánéletben. Ez jellemzi a kommunistát” — hangsúlyoz­ta a beszámoló. Ezeknek az erkölcsi tulajdonságoknak meghonosítása nagy felada­tot jelent számunkra. Sárkány Géza elvtárs, a városi pártbizottság munka­társa felsorolt néhány olyan esetet, amely ugyan nem könyvelhető el fegyelmi vét­ségként, de a párt erkölcsi szempontjából mégis helyte­lenek. Szóvátette többek kö­zött, hogy a dolgozók jogos panaszait néhol csak több­szöri sürgetésre intézik el, máshol többgyermekes csa­ládanyák helyett olyanoknak biztosítanak munkaalkalmat, akiknek a kereset egyáltalán nem létkérdés. Jutalmazá­sok, előléptetések alkalmá­val sem úgy járnak el min­den üzemben és minden eset­ben, ahogy azt a dolgozók igazságérzete megköveteli. Vegyék észre azokat is, akik jól dolgoznak, de szerényen meghúzódnak, nem forgolód­nak állandóan a vezetők kö­rül. A pártszervezetek ideoló­giai munkájáról szólva Sze- rényi Sándor elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja hang- súlvozta, hogy a békés egy­más mellet élés elve ideoló­giai frontra nem terjeszthető ki. Az a jelszó, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van” nem érvényes az ideo­lógiai munkában. A párt esz­méinek következetes érvé­nyesítésében nem tehetünk engedményeket. A döntő szeren az alapszerve­zeteké Az eddigi sikerek elérésé­ben döntő szerepük volt a pártalapszervezeteknek — ál­lapította meg a pártbizottság beszámolója. Tanácskozásai­kon ezernyi ötlet, javaslat hangzik el, melyek megvaló­sítás« gyorsítja előrehaladá­sunkat. Ma már aZ alap­szervezetek kivívták a dol­gozók elismerését. A gazda­sági vezetőkkel való kapcso­latukra a kölcsönös megbe­csülés, és az elvtársi együtt­működés jellemző. A szocializmus építése so­rán tovább növekszik a Párí szerepe, s ezzel együtt az alapszervezetelj jelentősége és felelőssége is. Az említettek mellett több fontos feladattal, így pél­dául a mozgalmi szervek munkájának értékelésével foglalkozó beszámolót a párt- értekezlet egyhangúan elfo­gadta, s határozatot hozott n pártbizottság és az alapszer­vezetek további munkájára. (S. B.) elszámolás. Mögötte serényen zörög a számológép, számosz. lopok végtelen tengere fölé hajol az ember... Könnyen elképzelhető, Hogy akik itt dolgoznak, amolyan „élő szá­mológépek”, agyukban állan­dóan számok, összeadások keringenek és csak a köny­velési munka érdekli őket. A kis csoport dolgozói nem szemüveges, ridegtekintetű „meglett” férfiak. A Tisza Cipőgyár a fiatalok üzeme, s ez nemcsak a műhelyekre, az irodákra is vonatkozik. Csi­nos fiatal nők dolgoznak itt, asszonyok, kismamák... Az ablak melletti íróasztal Katikáé. Katika is fiatal, jó­kedvű, s mint a legtöbb martfűi „hivatalnoknő”. Pár éve még az egyik cipőgyári körön dolgozott. Martfűn vé­gezte a szakiskolátí, s nem­csak a tűzőgép mellett vég­zett jó munkát, hanem ha­marosan az irodában is. Pedig 'milyen sok gondja, dolga van! Reggelenként, amikor a gyár dudája ne­gyedhatot jelez, gondosan be­takarja szőke kisfiát, elkészí­ti uzsonnáját, s míg teát for­ral, megnézi az iskolatáskát — hátha véletlenül kis go­nosz manó gombot, spárgát, $ más hasznos haszontalan- ságot rejtett az olvasókönyv mellé. Aztán délig elnyeli őt is a fehér irodaajtó. Délben gyors fésülködés — így szokás ez már az irodaházban —, ar­án az ebédlőben találkozik megbeszélik a délutáni tenni valókat. Mindez pár perc csupár Kip-kop, máris a lépcsőház ban kopognak a fiatalasz szony léptei, s fél háromig új ra a számok hosszú kígyósori az övé. Délután? Kis bevásárlás takarítás, s ha megjön az „is kolás”, édesanyunak mindii van türelme a csacsogásra délelőtti eseményeket hall gatni. Hetenként egyszer Szol nokra utazik Katika. A köz gazdasági technikumba irat kozott, s bár tudja, nehé. lesz. mégis az a vágya, hogj elvégezze a középiskolát. Es tőnként feladatokat ír, ta nul — számvitelt és irodai mat. Bármennyire is a számol világában él, rajong az iro­dalomért, a zenért. A legte hetségesebb, s a legszorgal masabb tagja a gyári mun kások irodalmi színpadának Évek óta a szép szó, a kul­túra munkása, s mégsem un. ja meg senki fellépéseit: mer nem hivalkodó. Szerény, : azt tartja: tanulni kell sokai azért, s komolyan, hogy má­soknak kellemes perceket szerezzen az ember. Dolgozik, gyermeket nevel tanul, s tanít. Rengeteg dol­ga van, hogy is fér bele egy- egy napi program, kötelesség a huszonnégy órába? Az t titka ez, Krizsán Györgynéé aki a közeljövőben ünnepli tizedik dolgos évét Martfűn a Tisza Cipőgyárban! IIHIIIIIIMIIIHIIIMIIHIIIimillllllllllllllllllllllt

Next

/
Oldalképek
Tartalom