Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M / * m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA xra. évfolyam, 248. szám. Ara 50 fillér 1962. október 23, kedd. M4: A TERMELES ES A MŰVELTSÉG FOKOZÁSA A CÉL SZABADEGYETEM SZOLNOKON KATIKA „HOCI A BICSKÁT, ELEMÉR.. A VASÁRNAP SPORTJA Okosan gazdálkodjunk a takarmánnyal Közel 140000 mázsa vetőmagot készítettek elő eddig Az állatállomány áttelel- tetése mindig gondot oko­zott megyénkben., mert szű­kében vagyunk a takar- mánynak. Ez a gond az idei aszályos évben meg­hatványozódott. A szüksé­gesnél jóval kevesebb szá­las- és abraktakarmány termett, ugyanakkor afe ál­latállomány megszaporo­dott. Megyénk közös gaz­daságaiban nem kevesebb, mint 60 000 szarvasmarha, 193 000 sertés, 116 000 juh, 14500 ló és többszázezer törzsibaromfi ellátásáról kell gondoskodni. Ugyan­akkor enni kell a — szin­tén tekintélyes mennyiségű — háztáji állatoknak is. Az átteleltetési gondok már hónapok óta foglal­koztatják a gazdaságok ve­zetőit és az illetékes ál­lamigazgatási szerveket Helyes intézkedések történ­tek a készletek felmérésére és növelésére. A szövetke­zetekben elkészült a ta- karmánymérleg. Sajnos, e szerint a gazdaságok több­sége nem rendelkezik ele­gendő készlettel. Kevés a széna, s még kevesebb az abrak. Jónéhány tsz-ben a szükséges mennyiség fele hiányzik. Az állatokról viszont mindenképpen gondoskod­ni kell. Ez az előfeltétele annak, hogy jövőre és az­után is több húst és ál­lati terméket adjon a me­zőgazdaság közfogyasztás­ra. A veszteségnélküli átte- Ieltetés lehetővé teszi, hogy az állatlétszámot az ötéves terv hátralévő éveiben na­gyobb arányokban növel­hessük. Megyénk közős gazdasá­gaiban szorgalmasan gyűj­tik és gyarapítják a télire való takarmányt. A karca­gi Május 1 Tsz-ben a lu- cemaszéna közé tavalyi őszi árpaszalma rétegeket kazlazrtak. A Dimitrov Tsz-ben pedig megvásárol­ják és besilózzák a háztáji gazdaságok felesleges ku­koricaszárát. Több szövet­kezetben a rizstáblák gyomnövényeit — a mu­hart — a juhok etetésére hasznosítják. A tiszaszöl- lösi Petőfi Tsz-ben nem marad silózatlan cukorré­pakorona és kukoricaszár. Nem egy szövetkezetben hallottuk: a kertészeti hul­ladékokból értékes barom-, fiszilázst készítenek. Vajon elmondhatja-e magáról minden szövetke­zeti vezető és szakember, hogy mindent megtett a téli takarmánykészletek növeléséért? Nyugodt-e a lelkiismeretük, hogy ná­luk takarékosan bánnak az etetnivalóval és semmi­féle alkalmi takarmányt nem hagynak veszendőbe menni? A kukoricatörés már be­fejezéshez közeledik, de rengeteg a szár a földeken. A szakemberek jól tudják, ha ezt idejében — mielőtt a szél elhordaná leveleit, vagy az eső kilúgozná — lesilózzák. tápanyagtartal­ma megközelíti a szénáét. Ha nincs elegendő répako- ronéjuk, vagy szeletük, sós vízzel is tartósíthatják a kukoricaszárat és jó mi­nőségű nedvdús takar­mányt készíthetnek belőle. Bűnös könnyelműség lenne e nagymennyiségű etetni- valót elpocsékolni, vagy rothadni hagyni. Ha a si­lózást gép, vagy munkaerő- hiány akadályozná, feltét­lenül gondoskodni kell a szár helyes kazlazásáról. A kertészkedő gazdasá­gokban — különösen a szolnoki és a jászberényi járásban — sok hulladék jön össze, mely alkalmas a sertések és a baromfiak ta­karmányozására. Nem sza­bad pusztulni hagyni sem a cukorrépafejet, — sem a rizsszalmát. Az előbbi ér­tékes tejelő takarmány, az utóbbi szénapótló a juhok etetésénél. Több tízezer köbméter­nyi hulladék és egyéb al­kalmi takarmány hever még a földeken. Ha ezek összegyűjtéséről és meg­felelő tárolásáról a közeli napokban nem gondoskod­nak közös gazdaságaink, könnyen kárba vész. A takarmánykészletek összegyűjtésére tett intéz­kedések — bármilyen he­lyesek is — önmagukban véve még nem elegendők. Legalább ilyen — ha nem nagyobb — erőfeszítést kö­vetel a készletek helyes felhasználása. Senki sem engedheti meg a pocséko­lást! — Gondos mérlegek szükségesek és szigorú pon­tossággal kell mérni az adagokat, hogy azok kitart­sanak az újig. A jó gazda gondosságá­val állatfajonként kell el­osztani a takarmánykész­leteket. Az előrelátó szak­ember a szarvasmarhák­nak — megfelelő pácolás, Szeeskázás és füllesztés után adja a tömegtakar­mányt, hogy az állatok an­nak minden részét haszno­síthassák. Az egy éven fe­lüli üszők a tápanyagszük­ségletet csupán a tömegta­karmányokból is képesek fedezni. Abrakot csak az egy éven aluli és a jól te­jelő állatoknak adnak. A lovakat — amikor nin­csenek igában — alomszal­mával, illetve szénával ta- karmányozzák. Természe­tesen úgy. hogy az állatok ne romoljanak le, mert a tavaszodás után — szükség lesz — igaerejükre. A szűkös abrakkészlete­ket lucemaliszttel lehet pótolni. Ez egyaránt alkal­mas a sertések, és a tehe­nek szemestakarmány- adagjának kiegészítésére. A juhokat a legolcsóbb szálastakarmánnyal helyes átteleltetni. Fontos azon­ban, hogy a vemhes és szoptatós anyák bizonyos mennyiségű abrakot is kapjanak. A süldők eteté­sére, hizlalására a tejipari termékek jól felhasználha­tók. Az előrelátó gazdák a baromfik tojáshozamát szilázs etetésével igyekez­zenek növelni. Mind a ser­téshizlalásnál, mind a ba­romfitartásnál rendkívül nagy szerepe van a tápok felhasználásának. A takarmány gyűjtése és célszerű, takarékos felhasz­nálása közös gazdaságaink vezetőinek és állattenyész­tési dolgozóinak egyik leg­fontosabb feladata. Min­den közös gazdaságnak ér­deke, hogy betartsák a ta­karmánynormákat és meg­felelően osszák el készle­teiket, — m. 1. — Minden év őszén nagy fel­adatot jelent a vetőmagvak csávázásának megszervezése, időben történő elvégzése. Je­lenleg ez a feladat közvetle­nül a befejezés előtt áll, ép­pen ezért már értékelhető az eddig végzett munka. Ed­dig a Szolnok megyei Növény­védő Állomás 14 PC csá­vázógépe mintegy 120 gaz­daságban 138 465 mázsa vetőmagot csávázott meg. Ez a mennyiség a megyében elvetésre kerülő vetőmag 50 százaléka. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a mennyi­séget aránylag rövid időszak alatt,— a vetési időhöz szab­va — kellett megcsávázni, megállapíthatjuk, hogy az állomás dolgozói jó munkát végeztek. Egy gépre 100 va­gon vetőmag csávázás jut, ami 110 százalékos teljesítést jelent. Befolyásolta a gépek telje­sítőképességét a sok utazás­ra fordított óra és egyes he­lyeken a rossz munkaszerve­zés. A gépeknek • a csávázási kampány alatt egy-egy gazdaságba négy­öt esetben kellett vissza- téni, hogy biztosítani tud­ják a folyamatos vetést csávázott vetőmaggal. Nagy segítséget adtak munkánkhoz azok a terme­lőszövetkezeti vezetők, akik megértették a csávázás fon­tosságát és sürgősségét, s ezt a munkát, valamint a vetést összhangba hozták más ter­melési feladataikkal. Lánc­szerűen, zökkenőmentesen végezhettük el ilyen helye­ken a Vetőmag csávázását. Jól szervezték meg a mun­kát a kisújszállási, karcagi, túrkevei és mezőtúri ter­melőszövetkezetek vezetői, s jól halad a csává­zás a törökszentmiklósi és a szolnoki járás terme­lőszövetkezeteinek nagy több­ségében is. — Előfordultak azonban olyan hibák, s nem is kevés helyen, hogy a gép megérkezése után csak na­pok múlva biztosítottak ki­szolgáló személyzetet, vagy nem állt rendelkezésre ele­gendő zsák, nem volt meg a csávázószer. Ezek a hibák elkerülhetők let­tek volna, hiszen a terme­lőszövetkezetek a menet­tervből előre tudták, mikor érkezik hozzájuk a gép. Sőt' sok esetben ők maguk sürgették a csávázógép mi­előbbi megérkezését, Mindent összevetve, a jö­vőre nézve a jó példát kö­vessük és igyekezzünk kija­vítani azokat a hibákat, ame­lyek az idén megnehezítet­ték, hátráltatták a csávázási, s megakadályozták a na­gyobb teljesítmény elérését. — Jobb munkaszervezéssel ugyanis a jelenleginél több vetőmagot lehet ezekkel a gé­pekkel nagyüzemi módon, szakszerűen csávázni, amely megyei és népgazdasági szempontból is igen fontos. Csizmadia László a Szolnok megyei Növényvédő Állomás üzemgazdásza 35 millió méter textillel többet A pamutfonodák a rendel­kezésükre álló felújítási ke­retből évente mintegy 40 millió forintot fordítanak a gépek modernizálására. Az eddigi tapasztalatok szerint a meglévő fonógép­park korszerűsítésével az öt­éves terv végére mintegy 30—35 millió méter szövet­hez elegendő fonallal többet gyárthatnak. (MTI) Nyolcvan kétezer úf televízió- és ötven­ötezer új rádió- elöfizetö Az év kilenc hónapjában 81 911 televízió készüléket je­lentettek be a postánál, a leg­többet — számszerűit 26 114- et — Budapesten, Borsod megyében 6900-zal, Pest me­gyében csaknem 6000-rel, Ba­ranya megyében pedig több mint öt és félezerrel gyara­podott a televízió előfizetők száma. A rádiózók tábora ez alatt az idő alatt 54 893 új előfi­zetővel növekedett. A rádió terjedésének versenyében a főváros már csak a harma­dik helyen áll. Hajdú me­gyében ugyanis 11052, Pest megyében 6679, míg Buda­pesten 5133 új rádiókészülé­ket jelentettek be. Egyéb­ként tízre csökkent azoknak a megyéknek a száma, ahol több az új rádió, mint a te­levízió. A „vetélkedésben a legszembetűnőbb fejlődést Baranya megyében észlelték, ahol 9 hónap alatt 670 új rá­diókészüléket jelentettek be. ezzel szemben a televízió­előfizetések száma 5632-vel gyarapodott. A háromnegyedévi fejlő­dést fi gye! embevéve jelenleg 2 368 820 rádió- és 287 714 te­levízió előfizetőt tart nyilván hazánkban a posta. Vidéken Pest és Borsod megyében működik a legtöbb rádió- és televíziókészülék. (MTI) Csaknem ezer közös gazdaság alkalmaz már jog* tanácsost az ország* ban Jelenleg már csaknem ezer termelőszövetkezetben — az összes közös gazdaságoknak körülbelül egynegyedében — jogtanácsos látja el a jogi feladatokat. Olyan szövetke­zet természetesen csak kevés van, amely egymaga alkal­maz jogászt. A leggyakoribb módszer, amikor egy jogta­nácsos több — tíz-tizenöt — szövetkezet jogi ügyeit in­tézi; A termelőszövetkezetek „közös vállalkozása" a jogi szakember alkalmazására ál­talában bevált, s hozzájárul a közös gazdaság erősödésé­hez. Az eddigi tapasztalatok alapján néhány megyében azonban már a jogi ügyinté­zés módszerének továbbfej­lesztésén dolgoznak. Az el­gondolások szerint megyén­ként vagy járásonként létre­hozzák a termelőszövetkeze­tek jogvédő irodáját, s az itt dolgozó jogtanácsosok fi­zetéséi. a szövetkezetek közö­sen biztosítják. Ezzel a meg­oldással az eddiginél ará­nyosabban oszlana meg a szövetkezetek között a jog­védelem költsége, és köny- nyebbé válna a jogtanácso­sok tevéken'- egysé­ges irányítása, iMTI) Ülést fart a Szolnok Megyei Tanács Szolnok Megye Tanácsa 1962. november 3-án (szom­baton) délelőtt 9 órakor nyilvános ülést tart és az alábbi napirendeket tárgyalja meg: 1. Szolnok megye 1963. évi központi és összesített költségvetésének megállapítása és az 1961. évi központi és összesített zárszámadás jóváhagyása. 2. Jelentés a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Ipari osztályának munkájár ól. 3. Tájékoztató jelentés a tanácsi vállalatoknál a tár­sadalmi tulajdon védelméről. 4. Tájékoztató jelentés az oktatási rendszeiről szóló 1961. évi III. tv. végrehajtásának helyzetéről. A végrehajtó bizottság kéri a megye lakosságát, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeiket, javas­lataikat írásban vagy szóban 1962. október 30-ig juttassa el a Megyei Tanács VB Titkárságához. Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Képek a Tisza Cipőgyár szak* iskolájából Fent: Szorgos munkával telnek a hétköznapok. R. Szabó László < Oláh Béla éppen egy matematikai >ladattal birkó­zik Szabadidejükben a lányok — szak­májuk mellett - a horgolás és hímzés művésze­tével ismerked­nek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom