Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-18 / 218. szám

1962. szeptember 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Óvodások,

Elsősök között

Az óvodás kisfiú, vagy kislány görcsösen szorítja anyuka kezét, amikor belép a nagykapun. Jaj, mi lesz itt? Aztán jön az első pár nap után valami nagy feloldódás. A kis vadóc beleilleszkedett a közösségbe. Három éves kortól az egyetemig minden első évfolyamos valami meghatározatlan szorongással lép be azon a bizonyos kapun; Mi várja őt? De beszéljenek maguk a fiatalok, az elsősök.

„NE HAGYJ ITT ANYUKÁM...”

Oj játékok, frissen festett falak, ajtók, ablakok, kislányoknak, fiúknak Való játékok várták, fogadták a fegyvernek! központi óvodában a „kiscsoportosokat”; Az első éves óvodásokat hívják így szaknyelven, a három esztendős apróságokat. Húszán sincsennek.

— Most már kezdik megszokni az óvodát — magyarázza Zoltai Emilné vezető óvónő, — nézze csak milyen jókedvűen játsszanak az udvaron. Áz a kis szőke, úgy hívják, hogy Cikk Andrea, pár napja Kiég sokat sírt. Toporzékolt, könyörgött. .kiabált: ne hagyj itt, anyukám! De most már ő is kezdi megszokni az új „anyukákat” a négy óvónőt és a három dadát.

— Mivel foglalkoznak a kiscsoportosok az első időkben?

Erre a kérdésre már Bordás Eszter, a kiscsoportosok óvónénije adja a felvilágosítást:

— Elsősorban ismerkednek. A környezettel, a játékokkal, de legfőképpen egymással; Persze, vannak itt is olyanok, akiknek ez köny- nyebben megy, mint a többieknek. Bállá Gyuszika, aki éppen az egyik kislánnyal vitázik, régebbről is ismeri Négyesi Zolikát, így hát jobban feltalál ja magát.;.

„HE. GYERE MAR NÉZD CSAK.

JÓI, CSINALOM-E

Dávid Margitot, a tiszabői általános iskola I/a osztályának főnökét a tanítói szobában találtuk.

— Sajnos, most nem lehet beszélni a gyerekeimmel, délután jönnek iskolába.

— Röviden jellemezhetné azért az I/a-t;

«- Szívesen. Legnagyobb gondunk ilyenkor az alapozó időszak jó felhasználása. Meg kell tanítani a gyerekeket az alapvető dolgokra;

— Például?

— Mielőtt mondani akarnak valamit, kézfelnyújtás- sal jelezzék, köszönjenek a

tanítóknak, s magázzák őket.

_ 7?

— Előfordult, hogy az egyik cigánygyerek, így kért véleményt tőlem az egyik írás órán: „Hé, gyere már, nézd meg, jól csinálom-e... Az is gond, hogy egyik gyerek járt óvodába, a másik nem. S akik nem jártak, azoknak több a pótolni valójuk, több segítséget, nagyobb figyelmet igényelnek, mint a volt óvodások.

OSZTÁLYFŐNÖKI AZ I/b-BEN

ök már 14—15 évesek. Szőkék, barnák, feketék. Lányok a Törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium diákjai. Klári néni, Cse- mány Béláné tart éppen osztályfőnökit. A szőke fiatal tanárnő agrármérnök, ilyen minőségben dolgozott évekig, az idén pedig felcserélte a hivatalt az I/b osztályfőnöki katedrájával.

Érezhető volt a lányok hangulatán, már túl vannak az első zavaron, most már a fő problémájuk az új iskola, az új környezet rendjének megismerése, s az osztályközösség kialakítása. Persze, ennek is megvan a módja, és az újságíró akaratlanul is tanúja lehetett a munkamegosztás megszervezésének. Horváth Anna lett az osztálytitkár, a vékony, halk- szavú Csiga Rozika a tanulmányi felelős. Csibi Anna Mária a TF-re készül, ki is lehetne hát az I/b sportfelelőse, mint ő? A magas feketehajú, fekete szemű Tóth Zsuzsa előtt sem ismeretlen a kultúrfelelős megannyi teendője. Búzás Jutka lett a gazdasági felelős, Nagy Gabi a faliújság szerkesztője, Vajon Ilonka pedig a társadalmi munka felelőse.

Hogy mi mindenről volt még szó az osztályfőnöki órán, hosszú lenne felsorolni. Inkább írjuk ide Klári néni szavait, melyekkel kicsengetéskor útnak engedte lányait:

— Vegyétek úgy, hogy hozzám bármilyen problémátokkal bizalommal fordulhattok. Az első osztály talán a legnehezebb, de ha összefogunk, akkor sem év végén, sem a további években nem állíthatják az I/b-t olyan feladat elé, amit ne tudnátok megoldani.

„GŰLYAK”

Az, ördög se tudja, mikor ragadt rá ez a gúnynév a főiskolák, egyetemek első éves hallgatóira, ök azonban megszokták és talán egy kis büszkeséggel viselik. Ez alól a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet újdonsült növendékei sem kivételek.

Miért sötét a kungyalui állomás?

Panasz — intézkedés

A kungyalui községi tanács dolgozói nevében Tóth Margit gazdálkodási előadó panaszoslevéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Szóvátette. hogy 1962. augusztus 10-én több Kunszentmártonban lakó dolgozójuk vett részt a kungyalui tanácsülésen, s amikor a 7728-as motorvonatra fel akartak szállni, az nemcsak hogy a megállótól 60—70 méterre állott meg. hanem még odaérkezésük előtt el is indult. Az utasok hiába kiabáltak a kalauzoknak, egy nő lemaradt, egy utas pedig felszállás közben visszaesett és nem a vasutasokon múlott, hogy baleset nem történt. Tóth Margii hangsúlyozta levelében, hogy a vonat személyzete sem a kiabálásra, sem a sikoltozásra nem reagált.

Kérésünkre a szentesi állomásfőnökség vizsgálatot folytatott az ügyben. A hozzánk küldött jegyzőkönyv

állítja, hogy a kérdéses vonat utolsó kocsija a váróteremtől körülbelül 10 méterre állt meg. Sutka Pál jegyvizsgáló szerint azonban a fel- és leszállás teljes sötétségben történt, mivel Kungyalu-megállóhely egyáltalán nincs kivilágítva. Megtörténhetett tehát, hogy Sutka Pál — akinek jelzésére a vonatnak el kellett indulnia, — nem Vette észre a felszállni akaró tanácsiakat. Éppen ezért a szentesi állomásfőnökség sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

A magunk részéről a fentiekhez még annyit tennénk hozzá, hogy- ideje lenne a kungyalui állomást kivilágítani. Nemcsak azért mert így lemaradhatnak az utasok, hanem a sötétség balesetekkel is fenyeget. Jobb tehát addig cselekedni, amíg ilyen — szerencsére ártalmatlan — esetek figyelmeztetnek,

Három-néggyel szerettem volna beszélni közülük, ösz- szejöttek vagy negyvenen. Kicsit feszélyezettek és bizony akad a feleletek között néhány, könyvízűen „vonalas” is. De azért megtörik a jég. Hiszen olyanok beszélnek önmagukról, mint Szigeti Gizella, aki általános iskolás korában magához gyűjtötte az ismerős családok óvodásait, azért, hogy tanítónénit játszhasson, meg Zsámba Katalin Füzesabonyból, aki haza akar menni tanítani, mert „falun jobban szeretik az embert”.

Debreceni Krisztina annak örül, hogy főiskolai szinten tanulhat, mert véleménye szerint a régi tanítóképzési rendszer vagy az általános műveltség, vagy a pedagógiai tudás rovására ment.

Tervezgetnek az elsősök. S élvezik az intézet rendjét, tisztaságát, szép parkját, a külsőségeken túlmenően azt az igazi baráti szellemet, amivel a 'régiek fogadták őket

— Egészen jó ma gólyának lenni — szögezte le a tanulságot Marecz Éva, a szolnoki közgazdasági technikum volt növendéke.

*

Az évek gyorsan telnek. Egy-kettőre végzős lesz a mostani elsősökből. Kerülhetnek bárhová, az első órák, az első napok emlékképei mindig frissen maradnak meg bennük.

— bgy, ht —

Mindig kézben a terv

A kisújszállási Búzakalász Tsz-ben ötletes elgondolást valósítottak meg, a tagok kezéÖfe adták a közös gazdaság idei termelési tervét. Az ízléses kis füzet tartalmazza a tsz tervének legfontosabb adatait, tájékoztat a bevételi forrásokról és a kiadásokról. Megtudható belőle, milyen beruházásaik lesznek, s különböző növényekből, állatokból és állati termékekből mennyit akarnak előállítani. Közlik a négy üzemegység növénytermesztési adatait, a tervezett munkaegység-felhasználást és a premizálási feltételeket is. Ismertetik, hogy év végén a természetbeni és péní- beni munkaegység értéke 28,02 forint lesz.

— A karcagi Béke Tsz- ben már tavaly is a tagok kezében volt a termelési terv. Tőlük vettük át az ötletet — hárítja el a dicséretét B. Nagy Lajos, a pártvezetőség titkára.

A 7,5 holdas gazdaságban csaknem ezer tsz-tag dolgozik. Nagy kiterjedésű határuk Karcagtól Fegyvemekig húzódik, így nem könnyű a tagokkal érintkezni. Az emberek könnyen felejtenek, s különösen a számadatok tömkelegét jegyzik meg nehezen. Márpedig

a tervet kétkezi munkával valósítják meg

Tehát nem közömbös, hogy a gazdák mennyire ismerik a közösség elképzeléseit. A kézbe adott. terv ugyanakkor ellenőrzési lehetőséget is nyújt. A tsz-tagok

Az Emberi színjáték második kötete • — A papagáj 70 meséje a Csalfa asszonyokról — Új Faust feldolgozások

Szép könyvek, érdekes, különleges kiadványok szerepelnek a Magyar Helikon Könyvkiadó negyedik negyedévi terveiben. A kiadó megjelenteti Istvánffy Miklós Magyarok története című művét. Folytatják Móricz Zsig- mond összes regényeinek és elbeszéléseinek sorozatát; a soronkövetkező harmadik kötetben az Erdély című regény jelenik meg. Napvilágot lát Balzac: Emberi színjáték című nagyszabású művének második kötete is.

A Faust-feldolgozások sorában Lenau—Heine műve jelenik meg egy kötetben.

Ugyancsak a negyedik negyedév tervei között szerepel Tibullus és Propertius latin elégia-költőknek összes költeményei. Kiadnak még A papagáj 70 meséje a Csalfa asszonyokról címmel egy szanszkrit mesegyűjteményt.

Külön érdekességnek ígérkezik a magyarországi corvináknak megjelentetése. Végül ismét kiadják Madách az Ember tragédiája című művét, amely az 1958. évi díszkiadás utányomása lesz. — (MTI)

Jubilál az EPIZODISTA

Hét évig szteppelt, azután színész lett — Tizennégy éve

Szo'nokon

A sándorfalvi születésű pa- rasztgyerek, most negyven- nyolc éves. Mivel volt ritmusérzéke, rugalmassága, ügyessége, felment Pestre és beiratkozott Utassy Gizi jónevű iskolájába,

Berta András — mert róla, a Szigligeti Színház színészé. tői van szó — halkan mondja.

— A múltkor találkoztam Utassy Gizivel. Már nem a régi. De nagyon tudott sztep- pelni. Én is tőle tanultam.

— Hol kezdted a pályát?

— Pesten. Párisién Grill, Moulin Rouge, Covent Garden, Zanzibar, Chapeau Rouge, Alpesi falu, Royal Orfeum... — folytassam? Aztán a külföld! Szófia, Belg- rád, Beyrut, Párizs, Marseille, Nizza, Monte Carlo...

Hét évig szteppelt.

— Játszottál együtt világhírességekkel?

Elgondolkozik:

— Sokkal. Közülük Fred Astaire, a régi idők Grace Kelly-je, Josephine Baker neve ma is fényesen csillog.

— Hogyan lettél színész?

— Beiratkoztam Pesten az Országos Színészegyesületi Is. kólába és Gál Béla filmiskolájába. Huszonöt évvel ezelőtt, 1937 szeptemberében kezdtem színészi pályafutásomat. Vándorélet volt az enyém. Pécs, Kassa, Debrecen, Miskolc, Nagyvárad. A felszabadulás után: Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Győr — majd 1949-től, a színházak államosításának évétől kezd. ve a mai napig — Szolnok.

Játszott operettben, drámában, zenés vígjátékban. Énekelt, táncolt, készített koreográfiát, beugrott szerepekbe. Sárguló plakátok, régi fényképek őrzik az egykori alakítások emlékét, melyekhez kivétel nélkül fűződik néhány élmény.

Az egyiket így mesélte el:

— Pergett az Othello előadása. Minden simán ment, míg egyszer Cassio neve helyett Michelangelo nevét mondtam. A „bakit" abból vettem észre, hogy a színpad baloldalán elkezdett kuncogni az egyik kolléga ... Vagy egy másik eset. A Marica grófnőt adtuk. Késett az

egyik főszereplő a belépéssel, mi vártuk, de nem jött. Nem tehettünk mást, mint „folytattuk” az előadást, rögtönöztünk. Olyan jól sikerült, hogy

wsm

A színész — civilben

a közönség semmit nem vett észre ...

Berta András huszonöt év alatt számtalan epizódszerepet játszott.

— Volt-e főszereped?

— Kevés. Játszottam a Gül Baba címszerepét, méghozzá beugrással, a Boci-boci tar- ká-ban én voltam Tajti Márton.

— Milyen szerepeket játszanál szívesen ezután?

— Parasztfigurákat. A tánc, a szteppelés már nem megy úgy, mint régen. De a Tizenegyedik parancsolat ge- binesének is vagyon örülök. Éz lesz az első szerepem az új szezonban. Remélem, ezt követi a többi, és ez az évadom is jól sikerül. Ez alatt azt értem, hogy szeretnék az új szezonban is több mint kétszáz estét a színpadon tölteni, mint ahogy eddig, tizennégy éven át sike rült ez a szolnoki Szigligeti Színház színpadán. Mert nagy idő a huszonöt év, szép volt a tizennégy szolnoki esztendő, de fiatal színésznek érzem még magam, s csak a jelen és a jövő szerepei tudnak tűzbe hozni.

— bubor —

Befejeződött a színjátszó rendezői akadémia első évfolyama, megnyílt a második évfolyam

Szombaton huszonegy öntevékeny színjátszócsoport rendezője vizsgázott a rendezői akadémia első évfolyamának anyagából Szolnokon.

A bíráló bizottságban elnökeként Horváth Sándor, az Egressy Klub rendezője, vizsgáztatóként Kertész Gyula, az Operaház rendezője foglalt helyet. Ahogyan mondani ■ szokás, „megizzasztották” a jelölteket. Egymásután hangzottak el a kérdések a drámaelm'létből, a színjátszás gyakorlatából, a színészi munka elemzéséből. A hallgatók igen szépen feleltek, huszonegyük közül tizennyolcán megfeleltek, közülük többen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Mindössze háromnak kell ismételten- vizsgát

tennie. Ez országos viszonylatban is igen ’szép arány.

Vasárnap délelőtt már a második évfolyam alakuló összejövetelén vett részt a tizennyolc hallgató. Megbeszélték az egész évi programot. Az új év érdekessége, hogy a hallgatók kérésére minden esetben szervezetten tekintik meg a színház előadásait, utána közös vitát rendeznek a színház művészeivel. A megbeszéléseken résztvesz a megyében három helyen induló alapfokú rendezői tanfolyam mintegy harmincöt hallgatója is. A szoros baráti kapcsolat mind a színház, mind az öntevékeny színjátszó csoportvezetők számára igen eredményesnek ígérkezik.

is figyelemmel kísérhetik, hogy egyik vagy másik üzemegység, termelési ág év közben hogyan teljesíti tervét.

Mi is kíváncsiak voltunk, hogyan vált be a kisújszállásiak újítása? A közös gazdaságban megtudtuk, hogy a tervet tovább bontották. Az állattenyésztésben például tehenenként határozták meg? hogy negyedévenként mennyi tejet kell fejni és milyen zsírtartalommal. A Szegedi-tanyán a sertéshizlalók tudják, hogy az idén 50D hízót vár tőlük a szövetkezet, s végső soron a népgazdaság. Ismerik, hogy milyen súlyban s milyen daraértékesítési százalékkal’ kell meghizlalniuk a jószágokat.

A Ill-as üzemegységben Palágyi Istvánnal, a tehenészek munkacsapatvezetőjével találkoztunk, aki elmondotta, hogy öt tehenész 67 jószágot gondoz. Méghozzá nem is akárhogyan. Az istállóban példás a rend és a tisztaság. Augusztusban 12,5 liter tejet fejtek átlagosán. Jelenleg 14 liternél tartanak. Palágyi István teheneitől 31 700, Garai Sándorétól 34 400 liter tejet várnak az idén.

Az önköltség se legyen közömbös

Ez a csapat a szocialista címért küzd. Jól összeszokott gárda, mindannyian fiatalok. Életkoruk 30 év alatt van. Reggel háromnegyed négykor kelnek, s fél ötkor már fejik az állatokat. ,A 18 éves Garai Sándor például néhány nap múlva éves tervét is teljesíti. A csapat novemberben és decemberben a terven felüli tejet feji.

— Mennyi prémiumot várnak?

A csapatvezető rávágja:

— Garai Sanyi tízezer forintot, .én ötöt. Nekem több előhasú üszőm volt. Először borjaztak, így kevesebbet fejelj. Be jövőre majd megmutatom... A kongresszus, íisztéletére vállaltuk, hogy 171800 liter helyett 180 500 liter tejet fejünk november 1-ig és nem ötven, hanem- ötvenkét borjút választunk le.

Rácz András főkönyvelőtől hallottuk, hogy gyakran érdeklődnek nála a gazdák:

— Teljesíti-e a virágkertészet a tervét, mennyi hízót adtak le eddig? Egyszóval: hogyan gazdálkodunk.

Mi is megkérdeztük:

— Sikerül-e a tervet teljesíteniük? v

— Búzából 13 helyett csak 9,2 mázsát értünk el. Augusztus 31-ig 929 sertést, 130 hízómarhát és 12 519 baromfit szállítottunk el. Megjegyzem, hogy sertésből 1203, marhából 110 az éves tervünk. Baromfit harminckétezret nevelünk az idén. Több mint félmillió liter tejet és 304 000 tojást adtunk el. Ezekből is túlteljesítjük kötelezettségünket.

— Milyen önköltséggel termeltek?

— Egy tojás 1,14, egy kiló sertéshús 1631, egy kiló marhahús 16,56 forintba kerül nálunk. Sajnos, a tejet még drágán, 3,34 forintért állítjuk elő, de év végéig csökkenni fog.

A tsz tagjai a vezetésben

A kisújszállási közös gaz daságban bevált a termelési terv közreadásának módszere. Ezért elhatározták, hogy jövőre bővített, részletesebb tervet akarnak nyomatni és többet, mint az idén.

A párttitka-- és a főkönyvelő tájékoztatása szerint az 1963-as terv az állattenyésztők premizálását is tartalmazza. Jobban részletezik majd a pénzügyi tervet.

Tanulságos a Búzakalász. Tsz elgondolása. Miközben tájékoztatják az embereket a termelési tervekről, fokozottabban bevonják őket a gazdaság vezetésébe és ellenőrzésébe.

Máthé László