Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. szeptember 2. 2 A nemzetközi események a hét első felében a politikai bizottság hívei és ellenfelei között fegyveres összetűzéssé éleződött algériai helyzet, az Adenauer—Macmillan kiszi­várgott levélváltása nyomán a nyugati szövetségesek tá­borában kialakult csete-paté körül hullámzottak. Válto­zatlanul az érdeklődés kö­zéppontjában áll a nyugat­berlini kérdés és a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról folyó genfi tanácskozás, — melynek érdekesebb fázisait Kuznyecov szovjet külügy miniszterhelyettes javaslatai és ellenpólusként Kennedy elnök sajtóértekezletén el­hangzott bejelentése jelentik. Argentina „megkapta” új hadügyminiszterét. — Adolfo Lanus 70 éves újságíró sze­mélyében, de még meg sem melegedett alatta a bársony­szék, máris újabb katonai zendülés fenyeget Guevara ezredes részéről, aki a leg­utóbbi argentin események idején még a kormány mel­lett állt. csütörtökön azon­ban bejelentette lázadását és kiáltványban hívta fel az ar­gentin népet: „vessenek vé­get a hazugságok és állam­csínyek sorozatának”. Testvárharc és neoko- lonializmus veszélyének felhői tornyosulnak a sza­badságát hét és féléves vér- hullatás után kivívott Algé­riában. — Erre figyelmeztet megfontolt, mély felelősség- tudattól áthatott szavakkal az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata. A párt sajnálko­zással állapította meg, hogy a felparázsló válság következ­tében el kellett halasztani a választásokat. Elítéli a test­vérharcot, a terméketlen vi­tákat és az algíri utcákat vé­resre festő incidensek után felhívja az algériaiakat aka­dályozzák meg a testvérgyil­kos összetűzéseket, szentel­jék minden erejüket a nép egység-megteremtésének a neokolonializmus és szövet­ségesei ellen folytatandó küz­delemnek, a gazdasági hely­zet javításának. Az a komoly felelősségtu­dat és mélységes aggodalom, mely kicsendül az Algériai Kommunista Párt felhívásá­ból, egyáltalán nem túlozza el a polgárháború és idegen katonai beavatkozás veszé­lyét. Ugyanis, amíg a francia demokratikus közvélemény növekvő aggodalommal fi­gyeli az algériai helyzet ala­kulását, addig a szélsőjobb- oldali körök alig titkolt elég­tétellel lesik azt és hevesen sürgetik az európai telepesek „fegyveres védelmét”. Hogy ez az óhaj nyitott kapukat dönget a francia kormánynál, azt jelzi Peyrefitte francia tájékoztatásügyi államtitkár­nak a kormány szerdai ülése után elhangzott kijelentése, mely hangsúlyozta, „a jelen­legi zűrzavaros helyzetben lehetetlen Franciaország és Algéria között az együttmű­ködés politikáját folytatni” és hozzáfűzte: a francia kor­mány határozott utasításo­kat adott a francia katonai erők főparancsnokának a francia állampolgárok védel­mére vonatkozóan. Ezek a ..határozott utasítások” újabb véres összetűzésekre vezet­hetnek. Érnek vésztjósló ár­nyékát előre vetette a ma- '■engói incidens, amikor a francia hadsereg katonái és az algériai felszabadító had­sereg egvik eevsége között összecsaná« történt több ha- Tálos ádozettnl. Az incidenst ez idézte dő. hogy a felsza­badító hadsere" katonái mee akarták akadálvozni egy európai farmer elköltözését. Az Algériai KP felhívása amikor óva int a testvérharc­tól, az erőszak alkalmazásá­tól: utat mutat a kibontako­zásra, a választások mielőbbi megtartására, a nép egységé­nek megteremtésére s az or­szágot fenyegető neokolonia­iizmus veszélyének leküzdé­sére. A Macmillan—Adenauer levélváltás nyomán kirobbant angol— nyugatnémet viszály egy­aránt leleplezte a nyugati táboron belüli mély ellenté­teket és Adenauer tekinté­lyének hanyatlását. A heves és kaotikus vita hangzavara után a nyugatnémet kancel­lárnak abból a mondatából, hogy „mi már a tavasszal készek voltunk létrehozni a politikai uniót, amikor Spaak és Luns úr váratlanul kije­lentették, hogy nem hajlan­dók ebbe belemenni mindad­dig, amíg Anglia nincs a Kö­zös Piacban” — egyszerre fény derült a heves mellébe­szélésekkel tele „szövetségi vita” igazi hátterére és való­di rugóira. Adenauer nyil­vánvalóan attól tart, hogy Anglia, Hollandia és Bel­gium az esetleg hozzájuk csatlakozó Olaszország támo­gatásával olyan politikai uniót hozna létre, amelyben a vezetés többé nem állna szilárdan Bonn—Párizs kezé­ben. Angliát tehát csak ak­kor hajlandók felvenni, ami­kor már nélküle megterem­tették az uniót és meghatá­rozták annak politikai vonal- vezetését — Adenauer és De Gaulle tetszése szerint. Mind­addig, amíg Anglia nem haj­landó tudomásul venni, hogy nemcsak jelentős gazdasági, hanem komoly politikai en­gedményeket is kell tennie hatalmi pozíciójának rovásá­ra — Bonn és Párizs szíve­sebben látja NATO-szövetsé- gesét — a kerítésen kívül. Ez az álláspont viszont röntgen- fénnyel világítja meg a NATO falán mutatkozó re­pedéseket. A nukleáris fegyver- kísérletek betiltásáról folyó tárgyalá­sok egy újabb nyugati ma­nővert indítottak el. A rész­leges szerződéstervezet meg­kötését felajánló amerikai— angol javaslat nem bizonyult egyébnek üres propaganda fogásnál, amely az igazi atomleszerelést célzó szovjet javasaitoknak makacsul el­lenszegülő két nyugati nagy­hatalommal szemben a világ népeinek egyre növekvő fel­háborodását akarta eloszlat­ni, azt szerette volna bizonyí­tani, hogy a nyugati hatal­mak keresik a megegyezés útját. De az újabb javaslat viszont nem vonatkozna a földalatti robbantások kísér­letének tilalmára. Kennedy elnök pedig annak kijelentése mellett, hogy kész elfogadni 196o január elsejét a nukleá­ris fegyverkísérletek meg­szüntetésének időpontjaként — továbbra is kitart a nyu­gati kémhálózatnak annyira kedvező nemzetközi ellenőr­zés álláspontja mellett és ez­zel valójában útját állja a megegyezésnek. Ugyanakkor Genfben Kuz­nyecov külügyminiszterhe­lyettes, a szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta: — a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy haladékta­lanul kössenek egyez­ményt, k i v é te 1 nélkül minden nukleáris fegyver ki sérlet be­tiltásáról. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselője azzal, hogy el­utasította a szovjet Javasla­tot, leleplezte önmagát, hogy az Egyesült Államok miután elvégezte légköri atomrob­bantásait, most földalatti kí­sérletsorozatra készül. — A nemzetközi közvélemény ál­tal kínos helyzetbe került nyugati hatalmak propagan­dacélokat szolgáló mesterke­dései azonban nem téveszte­nek meg senkit, mint ez az I el nem kötelezett országok küldötteinek állásfoglalásá­ból is kiderül. Az Egyesült Államok és Anglia nem há­ríthatja el a felelősséget, amiért átlátszó mesterkedé­sekkel megakadályozza az atomcsen degyezmény megkö­tését, az atomfegyverkezési hajsza megszüntetését. (Kiss) Az agg kaneelfái messzemenő tervei Bonn, (TASZSZ) A szo­ciáldemokrata párt közlönye, a Parlamentarisch Politi­scher Pressedienst bonni kormánykörökre hivatkozva közli, hogy Adenauer kan­cellár 1964-ben jelöltetni akarja magát a köztársasági elnöki tisztre. A közlöny hangsúlyozza, hogy Aden­auer ebben a tisztségben akarja majd „ellenőrizni”, hogy kancellár-utódja mi­ként folytatja az ő politi­káját. A második világháború kirobbantásának évfordulóján Szeptember 1-én, szomba­ton, Lengyelország megtá­madásának, illetve a máso­dik világháború kirobbaníá- sának évfordulóján, megkez­dődtek Nyugat-Berlinben a Német Szövetségi Köztársa­ság és a NATO-frontváros i revansista szervezetei nagy I seregszemléjének ünnepségei, amelyek szeptember 2-án I érnek véget. „Elég volt hét év háború!” Fokozódik az algériai nép tüntetése a fenyegető testvérháború ellen Algír. (ADN, AFP, Reuter) Az algériai népnek a fe­nyegető testvérháború ellen szervezett nagyszabású tün­tetései péntek estére még na­gyobb méreteket öltött. Újra és újra felhangzott a jelszó, amely a tömegek harci kiál­tásává vált; „Elég volt hét év háború!” Az Algír körül fekvő fal­vakból hosszú teherautó­oszlopokban többezer algé­riai paraszt érkezett a fővá­rosba. hogy részt vegyen a tüntetéseken. Feliratokat vittek magukkal, amelyeken a következő szöveg volt ol­vasható: „Akadályozzátok meg a testvérháborút! A pa­rasztok földet akarnak, nem ágyúkat”. Este 19 órakor nagygyűlés kezdődött Algírban, amelyet az algériai szakszervezetek hívtak össze. A nagygyűlés közel 30 ezer résztvevője határozatot fogadott el, amely felszólítja az ország vezetőit, állítsák helyre az egységet és vessék alá magu­kat az ország érdekeinek. A határozat követeli. hogy rendezzék meg mielőbb a választásokat, a választások előkészületeiben vegyen részt a munkásság is, az al­gériai forradalom valameny- nyi vezetője találkozzék ta­nácskozások céljából Algír­ban és mielőbb alakítsák meg a kormányt. A nagy­gyűlés részvevői határoza­tukban hangsúlyozzák, hogy készek egy újabb általános sztrájkra abban az esetben, ha összecsapásokra kerülne sor a nemzeti felszabadító hadsereg egységei között. Az FLN politikai bizottsá­ga közeményben hangsúlyoz­ta, kötelessége, hogy meg­védje a központi hatalmat, amelyben a nemzet egysége és a nép szuverénitása teste­sül meg. „A politikai bizottság cso­port, amely egy egészet alkot, s nem egyik vagy másik ve­zető eszköze. A politikai bi­zottság nem szándékszik le­mondani fenyegetések vagy zsarolás nyomására. Lemon­dása azt jelentené, hogy Al­gériában semmiféle központi hatalom sem tud kialakulni, az algériai állam illúzióvá válnék, s mi elárulnánk mártírjainkat, akik életüket áldozták azért, hogy legyen algériai állam. — Tisztek egy maroknyi csoportja a hatalom megka- parintásának őrült vágyától hajtva az országot polgárhá­borúba akarja sodorni, s úgy beszélnek körzetük területé­ről. mintha az nem lenne az ország területének része. A nébnek elege van diktatúrá­jukból és túlkapásaikból, ele­ge van a zűrzavarból és az anarchiából” — hangzik a politikai bizottság közlemé­nye. Algírban péntek este az utcák üresek és elhagyatot­tak voltak, miután a 4-es számú vilaja felszólította a lakosságot, hogy zárkózzék be a lakásokba és üzletekbe. Szombaton korán reggel a vilaja főhadiszállásának egy tisztje hozzáintézett kérdés­re válaszolva kijelentette, hogy Bumedien ezredes csa­patai, amelyek a 4-es számú vilaja körzetének határán sorakoztak fel, még nem in­dultak meg Algír felé. A 4-es számú vilaja pa­rancsnoksága bejelentette, hogy Szaut El arab ezredes, a kettes számú kelet-algériai vilaja vezetője csatlakozott hozzájuk. Az AP magyará­zata szerint a 2-es számú vilaja 10 000 főnyi katona­sága két részre szakadt, fele Szaut El arab parancsnok­sága alatt van, a többi Szi Larbi ezredes mellett áll, aki Ben Bellát támogatja. Miközben az arab lakosság pénteken békét követelő tüntetéseket tartott Algír­ban, — jelenti az AP — francia tankok vonultak be a városba. A francia csapa­tokat riadókészültségbe he­lyezték az algériai francia állampolgárok „életének és vagyonának védelmére” (MTI) Az ADK főállamügyésze kérte a bíróság elé áliííoít terroristák szigortí megbüntetését cselekmények és emberkeres­kedelem elkövetéséért Dieter Gengelbachot 12 évi, Wolf- dieter Stemheimet 8 évi és Hartmut Stachowitzot 6 évi börtönbüntetéssel sújtsák. ,A vád képviselőjének be­széde után a védelem képvi­selői szólaltak fel. Elismer­ték, hogy a bizonyító eljárás­kor a felsorakoztatott tények cáfolhatatlanok, de kérték a bíróságot, a büntetés kisza­básánál azt is vegye tekintet­be, hogy a vádlottakat nyu­gatberlini megbízóik lelkiis meretlenül kihasználták. Ha nem lenne frontváros, több vádlott ma becsületes dolgo­zó lenne, ha nem lennének kémszervezetek és nem len­ne RIAS, többen nem tér­tek volna le a becsület útjá­ról — mondották. A bíróság előreláthatóan szeptember 3- án hoz Ítéletet a perben. — Erre az alkalomra a négy­hatalmi potsdami megálla­podások értelmében a kelet­európai országból kitelepí­tett volt volksbundisták úgy­nevezett ,,honfitársai” egye­sületeinek mintegy 100 nyu­gatnémet vezetőjén kívül Nyugat-Berlinbe érkeztek Bonnból a szociáldemokrata párt prominens személyisé­gei is, köztük Erich Ollen- hauer elnök, Herbert Wehner alelnöki Alfred Nau, a párt pénztárosa, hogy Willy Brandttal, Nyugat-Berlir szociáldemokrata főpolgár­mesterével együtt találkoz­zanak a revansista szerve­zetek tagjaival. Adenauer nyugatnémet kancellár táviratban üdvö­zölte a revansista találkozó résztvevőit, az „önrendelke­zési jog” hangsúlyozásával bátorítva „az elvesztett ha­za” visszaszerzésére irányu­ló törekvéseiket. Tevékenyen közreműködnek az Amerikai Egyesült Államok nyugat­berlini megszálló csapatai is. A Neues Deutschland, a Német Szoicalista Egység­párt lapja, szombati számá­ban vezércikkben emlékezik meg a második világháború kirobbantásának évforduló­járól. „Micsoda szörnyű kigúnyo­lása a történelemnek? Meny­nyire esztelen bűntény, hogy éppen ezen a napon, a má­sodik világháború kitörésé­nek 23. évfordulóján új há­borúra pörgetik a revansis- ták dobjait” — írja a Neues Deutschland, s hangoztatja: „az új kereszteshadjáratra azonban már nem fog sor kerülni, 1939 nem ismétlőd­hetik meg... 1962. nem azo­nos 1939-cel. Meg kell vég­re érteniök mindazoknak, akiknek a hitleri villámhad- j áratok idején megállt az órájuk, hogy az agresszorok számára most már csupán egy lehetőség nyílik, ezt pe­dig úgy hívják — viUámön- gyilkosság” — jelenti ki a Neues Deutschland. (MTI) U Thant tanácskozásai Prágában Prága, (MTI) U Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára, aki jelen­leg hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózko­dik, szombaton délelőtt el­látogatott a prágai várba, ahol fogadta őt Antonin Novotny köztársasági elnök. A csehszlovák államfő Vac- lay David külügyminiszter, valamint Ladislav Novák, az Elnöki Iroda vezetője jelen­létében hosszas eszmecserét „Cukros-honiba66 robbant egy londoni zsinagóga kapuja elolt London, (MTI) Stoke Ne­wington, London egyik ke­leti külvárosa zsinagógájá­nak kapuja előtt bomba rob­bant, röviddel a péntek esti istentisztelet befejezése után. A robbanást, amely betörte a közeli épületek ablakait, egy mérföld körzetben is érezték. Különösen szeren­csés véletlen folytán senki sem tartózkodott a robbanás színhelyén. Megállapították, hogy gép­kocsin érkezett csoport he­lyezte a bombát a zsinagóga elé, meggyújtották a kanó­cot és gyorsan elrobogtak. A kétségkívül házi készít- ményű bomba vascsőből és rongygyutacsokból állt. Rob­banószerének fő alkatrésze gyomirtó vegyszer volt, amelyből nagy mennyiséget találtak az Angol Nemzeti Szocialista Párt főhadiszállá­sán tartott rendőri házku­tatás alkalmával. Rendőri szakértők akkoriban megál­lapították, hogy a gyomirtó­szert cukor hozzáadásával robbanószerré lehet változ tatai. folytatott a főtitkárral idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, valamint Csehszlovákiá­nak az ENSZ-szel kapcsola­tos problémáiról. Az Anto­nin Novotnynál tett látoga­tás után U Thant Vaclav David külügyminiszterrel és a minisztérium több más ve­zető munkatársával folyta­tott tanácskozást. Francia csapatmozdulatoli Algír kornyékén Párizs (MTI). A francia kormány az algériai helyzet­tel kapcsolatban titkos utasí­tásokat adott az algériai francia haderők főparancsno­kának. Az utasítások indo­kolása: az európai lakosság biztonságának védelme, Algériában jelenleg mint­egy háromszázezer főnyi francia haderő tartózkodik. A még Algériában maradt euró­paiak száma körülbelül ugyanennyi. Amint az Aurore tudósító­ja jelenti, a francia haderő nénteken jelentős csapatmoz­dulatokat hajtott végre Algír körül, mintegy hatvan kilo­méteres körzetben. HÉ Berlin (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságán a nyugati szervezeteknek dolgozó ter­roristák perében ismertették a szakértői jelentéseket. A jelentésekből kitűnik, hogy 1961. augusztus 13-tóí 1962. július végéig nyugat­berlini terroristák 459 ízben támadták meg az NDK ha­tárbiztonsági berendezéseit, 236-szor emeltek fegyvert vagy lőttek az NDK határ­őreire és 493 esetben könny­fakasztó gázbombákkal do­bálták meg a határőrséget. A frontvárosból 200-szor törtek be erőszakosan az NDK terü­letére és a Német Demokra­tikus Köztársaság kezelésé­ben lévő magasvasút vonala­kon és országutakon 2746 di- verzióe és szabotázscselek­ményt hajtottak végre. A szakértők rámutattak, a per során nyilvánvalóvá vált, hogy politikai, személyi, szer­vezeti és pénzbeli összefüg­gés van az NDK államhatá­rai ellen elkövetett támadá­sok és a nyugatnémet kor­mány, valamint a nyugat­berlini szenátus politikája kö­zött. E rendellenes helyzet fő oka. hogy Nyugat-Berlint megszállták a NATO-ban tö­mörült hatalmak. A szakértői jelentések is­mertetése után Josef Streit, az NDK főállamügyésze szó­lalt fel. Kérte, hogy a bíró­ság kém- és terrorcselekmé­nyek elkövetése miatt élet- fogytiglanig tartó börtönbün­tetéssel sújtsa Heinz Fink és Horst Sterzik vádlottakat. Ezenkívül kérte, hogy terror-

Next

/
Oldalképek
Tartalom