Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

1962. szeptember 9. SZÓI NOK MEGYEI NEPtAf ." UMOOM 3 BALOGH JÖZSEFNÉ, SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉR­DEMÉREMMEL KITÜNTETETT BAROMFIGONDOZÖ TÁRSAIVAL A KENDERESI VÖRÖS CSEPEL TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN KÖZEL 18 EZER BAROM- FIT NEVEL A KUZbP-TiSZAI ÁLLAMI TlSZsíSZbNT- jy TISZAFOLDVÁRI LENIN TSZ HÉTTAGÚ SERTÉS IMREI II. SZ. KERÜLETÉBEN KUPÁI SÁNDOR ÁL­LATGONDOZÓ JELENLEG NEGYVENNÉGY 8—20 HÚ- TENYÉSZTŐ BRIGÁDJA JELENLEG 1500 FEHÉJ NAPOS TENYÉSZBIKÁT NEVEL HÚSSERTÉST NEVEL, KÖZÜLÜK 800-AT HIZLALNA; ^miinimnimHiiniHmnni!ii!iniiiini!ii!Hinnniii!ii!iiiiimiiiniuHniiiuiiinininiiiiiiiiiiii:iinwinaimimiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiini!iniHiiniiiiiiiiMnHiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiii:iiiiiiHiimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii»!iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiHiiiHiiiuiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu^ iiiiiiiniMiiuiiiiiiimiiiiiimiiuiiiiiiiiiiiiiiiitnmiiiiMniiiiiminniiiruimRiniiR'iiiiiniiiiiinniiiiiK MSZMP == H konifMSgxmán&k Elhagyott ekék Tanya. Kevés szél van. A jegenyék nekicsapódnak az egeiknek. Megyünk a fák alatt. Már idős ember. Be­süppedt, vékony szeme van. — Itt él egyedül? — kér­dem. — Muszáj. — Hány éve? —* Harminc esztendeje lesz már. — Azelőtt hód dolgozott? — Uraságnál. Cseléd vol­tam. Más kapcája! Azt kérdezem: — Emlékszik még rám? — Kicsikét, fiam. Tudod, csöpp gyerek voltál még ak­kor, mikor sokat jártál er­re. De azért emlékszem — Megmásztam mind eze­ket a fákat. — Én meg féltem, hogy majd leesel. — Bátor voltam — Azért nem tört le alat­tad még csak egy gally sem. Azért nem estél le.., Mert bátor voltál. Elvezet a kazlak felé. Dél­után van. Messze, dübörög­nek a szántások. Kicsit le­maradva ballag utánam. Már jóval túl van a hetvenen. Aj­ka fehér, szikes, akár a ba­rázdák. Egy meggömyedt, öreg szil­vafa alatt rozsdás, széjjelha­gyott ekék remegnek a szél­ben. Nem tudom megállapí­tani, hogy mióta lehetnek itt, elhanyagolva, nem törődve azzal, hogy tönkremennek, el­rozsdásodnak a vasszerkeze­tek. Különösnek tűnik. Ügy ismertem mindig ezt az em­bert, mint aki nem tudná tűrni, hogy a portáján ren­detlenség legyen. Látja rajtam hogy elgon­dolkozom. — Két éve vannak itt — mondja —, mióta beléptem a szövetkezetbe. — Ott nem volt szükség rájuk? — Nem mondta senki, hogy kellene. Meg akkor még úgy voltam, inkább itthon legyen. Az enyém... Ne fosszanak már meg teljesen mindentől. Sok pénzért vet­tem én azt valamikor. Egy­szer el is akartam adni. Kap­jak valamit érte. — Elvitte a vásárba? — Mégpedig Ladányba. Jó vásárok voltak ott mindig. Kiállítottam vele. Álltam. Meg se nézték. Kit érdekelt akkor már az éke. Mikor az­tán hazaértem ledobáltam őket ide, a szilvafa alá Ká­romkodtam. Hadd legyenek' most már. Nincs ezekre szük­ség.., Dögöljenek meg! — Hány évig szántott ezek­kel az ekékkel? — Gyerekkorom óta. Mi­kor megtanultam menni, apám már kivitt magával a földekre. Leültetett a mezs­gyekaróra, én meg néztem, ahogy ballagott a két ló után, s porzottak a barázdák. Nagyon szépek voltak azok a hajnalok. A párolgó fák. Istenem! Milyen öröm volt, amikor először elindultam véle. Fogta a kezem és men­tünk. Gyönyörű nap úszott a tanyák közt. Néztem az ekét, ahogy belehasított a földbe, s omlott, omlott a rög, recsegett a tarack. Hogy elmúlt az idő. Milyen messze vannak már azok a tájak, hegyek.:. Cigarettára gyújt A füstöt belefújja a levegőbe. Egy­más mellett állunk. Az öreg fáról nagy, ropogó levelek sodródnak a földre. Hangja rekedten lekuporo-í dik. Elfordul. Néz a semmi­be. Szív újra egyet a ciga­rettából. Száll a füst, szétosz­lik, akár a messzeség. Megfogom az ekeszarvát. És érzem a föld mélyének lük­tetését, az aranyló humusz életét Micsoda küzdelmek, lázak, elkeseredések, szenve­délyek roppanásai élnek itta roncsok közé kimerültén le­térdepelve! Azt mondja: — Az én kezemtől kopott vékonyra ez az ekeszarv. Negyven évig szántottam, gürcöltem vele. Micsoda idő­ket megéltem. Elém nyújtja a karját. — Nézd meg, fiam. Repe­dezett, durva ez a kéz. Ez az ekeszarv tette tönkre .:. Kicsit vár. — Ne szégyeld, hogy kezet szorítottál velem. Hullámzó zöld felhők kö­zelednek a messzi dűlők fe­lől. A dűlőutak ragyognak a délutánban. Serfőző Simon Szombaton délelőtt anké- tot rendeztek Jászberényben a Fémnyomó és Lemezáru- gyár klubjának nagytermé­ben. Az előadásra és vitára az állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből több mint százötven szakember gyűlt össze. Az ankéton Dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártu­Gyors- és gépíró verseny A dolgozók gyorsíró- és j gépíró versenyét, valamint az idegen nyelvű versenye­ket október 12—16 között rendezi meg az Országos Gyorsíró és Gépíró Verseny- bizottság. A nevezéseket minden versenyszámra külön két példányban kell beküldeni a legközelebbi gépíró- és gyorsíró iskola versenyfele­lőse címére. Szolnok megyé­ben gép és gyorsíró iskola Mezőtúron a Kossuth tér 6. szám alatt és Szolnokon a Beloiannisz út 63. szám alatt működik, A versenyre vonatkozóan bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek az iskola ad. Az idén új technikummal gyarapodik a megyeszékhely. A Nagykanizsai Kőolajbá­nyászati és Mélyfúróipari Technikum egyik tagozata, — vagy ahogy Nagy Imre, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem személyzeti vezetője mondot­ta: fióktechnikuma nyílik meg, az üzem szolnoki köz­pontjában. — Az új technikummal az a célunk, hogy biztosítsuk a szakember utánpótlást vál­lalatunknál — kezdte a fel­világosítást Nagy Imre. — Szakmunkásaink részére eddig több szaktanfolyamot szerveztünk, melyeken a hallgatók sokmindent elsajá­títottak a kőolaj fúrás és ki­termelés legfejlettebb mód­szereiből. Fizikai dolgozóink, főleg a furómesterek köré­ben, felmerült azonban a hosszútávon való tanulás igénye is, ezért a vállalat vezetősége, egyetértve a párt és szakszervezeti bizottság javaslatával, úgy döntött, dományi Egyetem rektora tartott vitaindító előadást „A mezőgazdasági árutermelés fokozása” címmel. Részlete­sen , foglalkozott előadásában az árutermelés fejlesztésével, ezen1, belül is a kenyérgabona és takarmánytermesztéssel. A előadást vita követte, melynek során több szakem­ber felszólalt. / i V I A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat szolnoki üzlet- igazgatóságának főmérnöke kérésünkre elmondotta: — A TITÁSZ a beruházá­si tervében szereplő 10 kilo- voltra történő feszültség- áttérést megkezdte Szolno­hogy szolnoki központunk­ban olajipari technikumot létesítünk. — Hányán jelentkeztek a technikumba? — Augusztus 26-án össze­sen harmincnyolcán tettek felvételi vizsgát, a jelentke­zők zömét fel is vették, ösz- szesen harminchárom főt. Legkésőbb szeptember 15-én — természetesen a levelező oktatás rendszere alánján — megkezdődik a tanítás. A szaktantárgyak előadói az üzem mérnökei közül kerül­nek ki, a többi tárgy színvo­nalas előadását pedig közép­iskolai tanárok biztosítják. Négy év után természetesen az érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű oklevelet kap­nak a hallgatók, s ezzel az oklevéllel nemcsak az olaj­iparban, hanem esetleg más vállalatoknál is elhelyezked­hetnek: Végezetül ezeket mondotta Nagy Imre, a megye legfia­talabb technikumáról: — Vállalatunk minden erővel igyekszik biztosítani a tanulási feltételeket a dol­gozóknak. A technikumi hallgatókat pl., ha szükség van rá, olyan műszakba irá­nyítjuk. amely nem ütközik a beszámolók, a konzultá­ciók, a vizsgák időpontjával. A törvényesen is biztosított kedvezményeken felül ese­tenként megtérítjük az uta­zási költségeket is, vagy vál­lalaton belül mi szervezzüt- meg az utazást. Ez azért is nagy segítség, mert a2 Al­föld olyan távoli pontjairól is járnak majd a technikum­ba. mint Battonya Eger és i így tovább. * kon. A város áramfogyasz­tóinak fele már ilyen ká­belhálózatról kap energiát. — Mikor fejeződik be ez a rekonstrukciós munka? — Amennyiben a Kábel­gyár a még hátralévő 4 ki­lométer hosszúságú, 10 kilo­voltos földkábelt szeptember végéig rendelkezésünkre bo­csátja, úgy november végé­re. de legkésőbb december közepére végrehajtjuk a fe­szültségáttérési munkálato­kat. — Ezenkívül a megye sok községében végzünk — a második félévben — kisfe­szültségű elosztó hálózaton vezetékcserét és fázisszaporí­tásokat azért, hogy e köz­ségekben lakók megfelelő villamosenergiát kapjanak. Ez a két beruházás több mil­lió forintba kerül. * Vígh Sándor, a szolnoki Vasipari Vállalat igazgatója arról tájékoztatott bennün­ket. hogy a szolgáltató és javító munkákon kívül a vállalat gyártási kapacitását 1963-ra mintegy 60 száza­lékban már lekötötték. — Jövő évi gyártmányaink közül legjelentősebbek a négy és félmillió forintot kitevő politechnikai gépek. — ÜJ gyártmányra érke­zett-e megrendelés? — Igen. A Csepel Autó­gyár vezetőfülke-festő be­rendezést készíttet velünk. Ennek az értéke 2 200 000 forint lesz. — Ezenkívül darupálya- vasszerkezetet gyártunk a Győri Szerszámgépgyár és egy 150 tonnás emelő próba- kosarat a száazhalombattai Dunai Erőmű részére. * Kerekes elvtárs, a 7-es AKÖV igazgatója érdeklődé­sünkre — mint a vállalat legérdekesebb eseményéről — arról számolt be, hogy Jászberényben a két autó­busz karbantartó — Sira és Kerekes szocialista brigád a szeptember 5-én megtartott brigádértekezleten elhatároz­ta; a szocialista műhely cí­met 1962. végére elnyerik. — Érdekességként meg kell említeni — mondotta az igazgató —, hogy e két brigád 1960. január 1. óta birtokolja a szocialista bri­gád címet és újólag is — eredményeik alapján — el­nyerik azt. Az I-es és II. műszaki szemlék ráfordítási költsé­génél 31 000 forintot takarí­tottak meg. Újításaikkal 10 000 forint megtakarítást érnek el, a rezsianyagok 10 százalékos csökkentésével ugyancsak 7000 forinttal ke­vesebbet költenek az enge­délyezettnél. • A Budapesti Fűrészek szolnoki telepén Bódí Gju’a főgépész azzal az újsággal fogadott bennünket, hogy végre két év után 3 hónap­ban átadásra kerül az a 250 méter hosszúságú vasúti sín­pár, mely a rönktér bővíté­sére vásárolt három holdnyi területet szeli át. — Az évi 100 000 köbmé­ter faanyag-fogadás miatt feltétlenül szükséges volt ezt az egymillió forintos beru­házást végrehajtani — mon­dotta Bódd Gyula. * Végül egy jó hír. A Tisza Bútorgyárban szeptember 12- én elkészül az új, modern vonalú, színes kenderpozdor- ja lapokból készült konyha­bútor nullszériája. Németh Károly igazgató szerint szeptember 22. után minden nap 12 garnitúra hagyja el a gyárat. Havonta jelennek üiíj a Jókai-sorozat kötetei Az Akadémiai Kiadó ez Ä júliusában indította meg ? Jókai-sorozatot, amely márb nagy népszerűségnek örvend. Több olvasó kérésére meg­gyorsították a kötetek kiadá­sának ütemét és ennék ered­ményeképpen áz év minden hónapjában megjelenik egy- egy Jókai-kötet. (MTI) A könyvtárak terveiből A Szolnok megyei közművelő­dési könyvtárak terveiben sok érdekességet találhatunk. Részle­tesen foglalkozik a terv a könyv­tárosok ideológiai, szakmai to­vábbképzésével. A József Attila olvasómozga­lom fellendítése érdekében a könyvtárosok szorosabb kapcso­latot építenek ki a helyi KISZ bizottságokkal. A cél: új. az ed­diginél kötetlenebb és változato­sabb formák kialakítása a moz­galomban. A megyei könyvbarát bizottság és több tömegszervezet a könyvtárakkal karöltve ifjúsá­gi szellemi fejtörőket szervez az egész megyében. Januártól selej­tezőket és elődöntőket rendez­nek, 1963 májusában a könyvhé­ten megyei döntőt tartanak. Ankét a mezőgazdasági árutermelés fokozásáról „Fióktechnikum" az olajosoknál Tanévkezdés: szeptember 15-én Harminchárom elsoosztályos — Érettségi bizonyítvány négy év múlva Színes kenderpozdorja-lapokból álló új konyhagarnitúrák —- 150 tonnás emelőkosár — Rekonstrukció a TITÁSZ-nál Üzemeinkből jelentik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom