Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

IMS. »September 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Húsz munkacsapat versenyez a tiszasasi Rákóczi Tsz-ben Megkezdődtek a küldött- választó párttaggyűlések Több figyelmet az elvi, politikai kérdések megmagyarázására A TISZASASI RÁKÓCZI TSZ-RÖL ritkán esik szó. Nem olyan ismert még me- gyeszerte sem. mint például a kunszentmártoni Zalka Máté, vagy a héki Táncsics, s még jónéhány közös gaz­daság. Pedig a 4000 holdas tsz-bgn akadnak olyan ta­pasztalatok amelyek a nyil­vánosság elé kívánkoznak, már csak azért is. hogy bizo­nyítsák: lehetőségeik jobb kihasználásával, a gazdák szorgalma által a gyengébb közös gazdaságok is a job­bak, sőt a legkiválóbbak kö­zé emelkedhetnek. A Rákóczi Tsz-ben a mun­ka egész évben szervezetten, jó ütemben haladt. Csak né­hány példát erre: 595 hold búza és 210 hold árpa aratá­sát- cséplését július 30-án befejezték. Ekkorra a szal­ma lehúzása, kazlazása is megtörtént. Most a gépek a talajelőkészítést végzik és silóznak. Augusztus végéig 750 holdat szántottak fel, 1500 köbméter silót készítet­tek. Az árvíz után vetett 105 hold silókukorica, csalamá- dé, napraforgó adja a 2200 köbméter zöidsiló alapanya­gát. VAJON MI AZ „ÉLESZ­TŐJE” ebben a közös gazda­ságban a fegyelmezett mun­kának, az igyekezetnek? Ta­gadhatatlan, hogy a 72 kom­munista, s a 43 fős pártom- kívüli aktíva sokat tesz az emberek neveléséért, az idő­szerű tennivalók végrehaj­tásáért. A vezetés, a szakirá­nyítás is sokat változott az utóbbi esztendőben, s ennek eredményeként vált olyan gazdasággá a Rákóczi Tsz, ahol minden munkaszerető ember már most is megta­lálja a számítását. Mindezek mellett az „élesztő” amely ez évben még nagyobb szor­galomra serkentette a szö­vetkezeti gazdákat: a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett versenyvállalós volt. Mindenképpen teljesíteni akarják, amit fogadtak. Vál­lalták, hogy a mélyített szántást szeptember 20-ra, a mélyszántást november 20-ra befejezik, A korai növények A középiskolai KlSZ-szer- vezetek is felkészültek a nyáron az új oktatási évre. A fővárosban és a megyék­ben összesen több mint 4000 KISZ-vezető részére tíznapos tanfolyamokat tartottak, — s ezeken megvitatták az új tanév feladatait, megbeszél­ték, hogy a KlSZ-szerveze- tek milyen módon támogat­hatják az iskolák igazgatóit és tanárait. A KISZ-szervezetek első és legfontosabb feladata, — hogy a középiskolákban ér­dekes, a fiatalok számára vonzó és sokrétű KISZ-életet teremtsenek. Az alapszerve­zetek az iskolákban számos tanulmányi versenyt indíta­nak, amellyel elősegítik a ki­tűzött oktatási célok eléré­sét. Valamennyi alapszerve­A Magyarország és Brazí­lia közötti 'távbeszélőforga­lomban megszüntették az ed­digi két díjövezetet, s most egységes, olcsóbb beszélgeté­si díj lépett életbe. Az új magját e hó 20-ra, a búzát október 20-ra elvetik. A 105 hold silókukorica betakarítá­sával szeptember 10-e he­lyett már augusztus utol*-' napjaiban végeztek. A 100 hold cukorrépa szedését 10 nap alatt befejezik mégpedig úgy, hogy közben a szőlőben, gyümölcsösben is megoldják feladatukat, Tizenhárom munkacsapat kezdi meg a répa betakarí­tását, hét addig más munkát végez, majd cserélődik a sze­rep. Ezzel a módszerrel szep­tember 20-ra a cukorrépa szedését is letudják. A ku­korica betakarításánál is ar­ra törekednek, hogy betart­sák az október 20-i határ­időt. Hatszázötven holdba kerül kenyérgabona, 300 holdba pedig árpa vetőmag. A szőlőben, gyümölcsösben és konyhakertészetben októ­ber, illetve november 20-ig végeznek a termés betakarí­tásával. ARRA IS VÁLLALKOZ­TAK a Rákóczi Tsz gazdái, hogy a pártkongresszus nap­jára 90 százalékban eleget tesznek áruértékesítési ter­vüknek, év végére pedig 105 százalékra teljesítik azt Már a félévi értékelés igen biztató: a tervezett 96 mázsa baromfi helyett 122,71 má­zsát adtak át; a hízósertések számát százzal emelték, s már &z első félévben 304-et értékesítettek; a 204 ezer to­jásból 154 ezerrel törlesztet­ték kötelezettségüket júliu­sig; juhtejből a 108 hektoli­tert egy hektoliterrel meg- toldották; 68 hízott marhát exportra adtak át. Gazdasági sikereikhez sok­ban hozzájárult a kongresz- szus tiszteletére kibontako­zott verseny. Két brigádban 10—20 férfi és 10 női munka­csapat vetélkedik az elsőhe­lyekért, s a kitűzött pénzju­talomért. A KONGRESSZUS TISZ­TELETÉRE tett felajánlás, s a szövetkezeti gazdák ver­sengése újabb és újabb gaz­dasági sikereket eredményez. Elősegíti a tiszasasi Rákóczi Tsz további fejlődését, meg­szilárdulását, N. K. zetben úgynevezett tantárgy- felelősöket választanak. Ezek feladata, hogy segítsék a gyengébben tanulókat, s ha szükséges, kérjék a tanáro­kat, hogy egy-egy tantárgy­ból tartsanak konzultációt. A középiskolai KlSZ-szer- vezetek feladatot vállalnak még a gyakorlati oktatásban is. Kapcsolatot teremtenek az üzemi KlSZ-szervezetek- kel, ahová gyakorlati foglal­kozásra járnak. Ennek ered­ményeképpen az üzemi és középiskolai KlSZ-szerveze- tek kölcsönösen arra töre­kednek,' hogy a gyárakban megfelelően előkészítsék a politechnikai órákat. A mun­kán kívül az üzemi és isko­lai KISZ-szervezetek számos más területen is együttmű­ködnek majd. (MTI). tarifa szerint a háromperces beszélgetés díja — 46,60, il­letve 52,60 aranyfrank he­lyett — egységesen 40 arany­frank (MTI) Kedden este tartották a túr- kevei Vörös Csillag Tsz I-es üzemegysége alapszervezeíé- ben a küldöttválasztó tag­gyűlést. Katona Károly, alap­szervezeti párttitkár tartotta a beszámolót. A referátum eléggé terjedelmes volt, még­is nagy figyelemmel kísérték a résztvevők. Már ez is bizo­nyította, hogy érdekli az em­bereket az ország fejlődése. Jóleső érzéssel hallgatták, hogy a VII. pártkongresszus határozatának szellemében a mezőgazdaságban is befeje­ződött a szocialista átszerve­zés. Híven ehhez és a VIII. pártkongresszus téziseihez, felelősségérzettel elemezte a beszámoló a kilencvenhét ta­got számláló alapszervezet egyéves tevékenységét. Tük­rözte a fejlődést, azt például, hogy a pártrendezvények, tagggyülések egyre sikereseb­bek; a párttagok bátrabban elmondják véleményüket. Ti­zenegy pártcsoport működik, közülük is legjobban Balogh Andrásé és Trencsényi Já­nosé, Az viszont még hiba, hogy a pártcsoport munkája nem élég rendszeres, nem tartják meg értekezleteiket, nem si­került önállóságra, kezdemé­nyezésre nevelni a pártcso­portvezetőket. Pedig e kis kommunista kollektívák ve­zetésével megbízott pártta­gok képesek arra, hogy ösz- szefogják, irányítsák csoport­jukat és a. pártonkívüliekre is hatással legyenek. Az em­berek neveléséért, a pártcso­portoknak, s az egész párt- szervezetnek az eddigieknél többet kell tennie — hangsú­lyozta a beszámoló. Részletesen foglalkozott a vezetőség referátuma a gaz­dasági eredményekkel, s az időszerű munkákkal. Termé­szetes, hogy az őszi betaka­rítás, szántás, vetés kezdetén tanácskoznak ezekről is a kommunisták, de arra ügyelni kell, hogy ne egysze­rű közgyűlési beszámolót tartsanak. A túrkevei kül­döttválasztó taggyűlés beszá­molójában a gazdasági rész így hatott. S talán ha tömö­rebben foglalkozik ezzel a pártvezetőség beszámolója, jobban futja az energiából, az időből a VIII. pártkong­resszus tézisedben is szerep­lő, s az embereket érdeklő elvi, politikai kérdések meg­magyarázására. Hozzászólásaikban többen említették: a taggyűlés je­lentőségét emeli, hogy a kongresszus előkészítésének időszakában tartják és az őszi munkák kezdetén. G. Nagy István, Csótó Géza, Trencsényi János, Fábián Bálintné és mások is kifej­tették véleményüket. Farkas Kálmán, a járási pártbizott­ság munkatársa és Kelemen Imre, a városi pártbizottság titkára felszólalásával az el­vi kérdések tisztázásához, megértéséhez nyújtott segít­séget. A küldöttválasztó taggyűlé­sen hozott határozat, s az az egység, amellyel a harminc­öt küldöttet megválasztották, biztosítéka annak, hogy az I-es üzemegység kommunis­tái a jövőben még eredmé­nyesebben munkálkodnak alapszervezetük erősítéséért, termelőszövetkezetük fejlődé­séért. Kritikus légkör a szol­noki Lenin Tsz-ben A szervezetlenség miatt több mint egy órás késéssel kezdődött a szolnoki ,'Lenin ‘ Tsz küldöttválasztó párttag­gyűlése. A . megjelenteknek várakozniok kellett, hogy ha­tározatképes legyen a tag­gyűlés. Meghívták a közös gazdaság legkiválóbb párton­kívüli tagjait is, köztük Hor­váth László növénytermesz­tési brigádvezetőt. A városi pártbizottságot Telek István elvtárs képviselte e fontos rendezvényen. A megjelenteket Bíró Bol­dizsár titkár tájékoztatta a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveiről, a kö­zös gazdaság eredményeiről és a pártvezetőség egy év alatt végzett munkájáról. — Beszámolója túl hosszú volt, csaknem másfél óráig tar­tott. Ha a pártvezetőség job­ban rendszerezi mondaniva­lóját, a fontosabb kérdése­ket — például a kongresszu­si téziseket és az alapszerve­zet pártpolitikai munkáját — jobban megvitatták volna. Az utóbbit hosszasan ele­mezték a felszólalók, de a tézisekről Telek elvtárson kívül nem szóltak. Látszik, hogy a kommunisták még adósok e nagyjelentőségű pártdokumentum alapos ta­nulmányozásával. A pártvezetőség kritikusan szólt a gazdasági és a politi­kai munkáról. Bírálta a ha­1961. február 28-án érke­zett a Tiszamentí Vegyimű­vekbe az a négy KGM 125 típusú gyűrűsmalom, mely.et a mind nagyobb mértékben vásárolt marokkói foszfát őrlésére akartak használni. A malmok értéke 1168 000 forint. Az első pfóbaforgatás 1961. november 1-éin azonban nem NEM ŰJ helyre érkeztek. Valamennyien jól ismerik az üzem szinte minden zu­gát. Itt töltötték életük, fia­talságuk javát, ide szólította őket az élet, a munka. Mégis szorongó érzéssel lépték át a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat küszöbét. Reggel nyolc óra; A szak- szervezeti bizottság irodájá­ban sűrűn nyílik az ajtó. Egymás után jönnek az üzemlátogatásra meginvitált veteránok: a járműjavítóban negyvenhárom évvel ezelőtt alakult munkás, vörös hegyi üteg ma is élő tagjai. Mind annyian nyugdíjasok. A szakszervezet kezdeményezte: jöjjenek, nézzenek szét az üzemben, lássák mi minden történt azóta, hogy a szerszá­mokat, a munkapadokat a jól megérdemelt pihenéssel váltották fel; Balogh Károly elvtárs, az üzem egyik műszaki vezető­je kalauzolja a kis csoportot. — Sajnos. valamennyi meghívott nem tudott eljön­ni — mentegetőzik Bozsó Imre, a veteránok „család­jának” egyik lelkes szervező­je. Többen az országos me­zőgazdasági kiállításra utaz­tak. mások családi elfoglalt­ságuk miatt maradtak távoL AZ ÖRA mutatója alig haladta túl a fél kilencet, amikor a héttagú csoport útnak indult a műhelyek la­birintusában. Ki hat. ki tíz év után járja ismét a régen annyira megszokott utat. Itt is, ott is feltűnik egy egy ismerős. Régi barátok. nyagságokat, a hibásan vető traktorosokat, a fegyelmezet­leneket és a képzésükről megfeledkező párttagokat. A beszámoló hallatán kissé olyan érzésünk támadt, hogy hibát csali egyszerű tsz és párttagok követnek el, a gaz­daság és az alapszervezet ve­zetői mentesek ettől. A részvevők viszont ker­telés nélkül beszéltek a ve­zetőség hibáiról. Bírálták a párttitkért, amiért nem láto­gat el a munkahelyekre. Ügy mondták, tudják, hogy Bíró elvtárs nagyon elfoglalt em­ber (brigádvezető a baromfi- tenyésztésnél), de szívesen segítenek neki. Osszák meg a munkát, adjanak pártmeg­bízatást és a végrehajtásról időnként számoltassák be őket. A kommunisták tehát szívesen vállalnak munkát, sőt részt is kérnek abból. — Kár, hogy a párttitkár vála­szában nem reagált erre. A tsz elnök — Friedrich elv­társ — pedig sematizmusnak tekintette, ha minden kom­munista kap pártmegbíza­tást. A közös gazdaság és a párt szeretete tükröződött Molnár Béla szavaiból: A termelést nem segítette eléggé a poli­járt sikerrel. Rövid üzemel­tetés után kiderült, hogy a forgógyűrű belemar a gép­ház oldalfalába. Ezenkívül a görgőtámok kilengései sem voltak szabályosak. A vegyiművek, mint be­ruházó, felszólította a kivi­telező vállalatot — a jász­berényi Aprítógépgyárat, hogy a hibákat mielőbb szüntessék meg. munkatársak, fiatalok szo­rongatják Sándor Józsi bá­csi Papp Lajos, Szép Gábor, Bozsó Imre és a többiek ke­zét. Mindenkihez van egy­két keresetlen szavuk. S telnek az órák. Egyik műhelyből a másikba men­nek. Csodálják a mintaszerű tisztaságot, gyönyörködnek az új, praktikus gépekben, amelyek kezelésében nekik még nem volt részük. MEGELÉGEDÉSSEL szem­lélik az új munkamódszert, a szalagszerű javítást; Elis­merően bólogatnak, amikor megtudják, hogy ezzel a módszerrel négy óra alatt végeznek egy tehervagon ja­vításával. Az esztergaműhelyben a korszerű gépek, az iparita­nulók tanműhelyében a mo­dem berendezés, a baleset­mentes munkalehetőség ra­gadtatta elismerésre a nyug­díjasokat; Délutánba nyúlt már az idő. amikor a veteránok cso­portja befejezte a látogatást és helyet foglalt az üzemi ebédlő terített asztalánál. Összekoccantak a poharak. Ürítették az üzem dolgozói­nak egészségére, az új és szebb termelési sikerekre. Köszönetét mondtak a szak- szervezet figyelmességéért és annak a véleményüknek adtak kifejezést, ha meghív­ják őket, máskor is szívesen eljönnek. Ha nyugdíjban vannak is. az emlékek ezer szála fűzi őket egykori mun­kahelyükhöz. — endrész — tika munka, — mondotta. — Nem elég, ha néhány ember foglalkozik csak ázzál? Az embereknek sok a problémá­juk és választ kérnek azok­ra. Bírálta a városi pártbi­zottságot is, mert kevés se­gítséget adott pártszerveze­tüknek. A Lenin Tsz-t keményen sújtotta az aszály. A növény- termelésből 2 333 000 forint kiesést várnak. A vezetőség helyesen törekedett ennek pótlására. Az állattenyész­tésből 1 100 000 forint plusz bevételük lesz és a költsék gekből 262 000 forintot meg­takarítottak. Harmincnyolc­ezer helyett 68 000 baromfit neveltek, 3 százalék alatti el­hullással. Több sertést és vágómarhát hizlalnak. Saj­nos, e célirányos törekvés sem pótolhafja a gazdaság tervezett közös jövedelmét. Sok szó esett a háztáji föl­dek nagyságáról és az öre­gekről való gondoskodásról. Visszatérő probléma mindket­tő a szövetkezetben. A Lenin Tsz kommunistái a határozathozatal után tit­kos szavazással, egyhan­gúan, három küldöttet vá­lasztottak a Szolnok városi pártértekezletre. — m. L _ Sa jnos a mai napig a hi­bák ugyanúgy fennállnak, annak ellenére,. hogy a mal­mokon több módosítást haj­tottak végre. A Tiszamentí Vegyiművek a gépek javítását szolgáló különféle kísérletek kudar­cának láttán a Központi Döntő Bizottság elé terjesz­tette az ügyet. Annak elle­nére, hogy a szakértői véle­mény az volt; a kivitelező vállalat által be nem tar­tott tűrési határok miatt, — ami egy ilyen durva őrlő­műnél nem veszélyes, a gép­nek működnie kellene — a kivitelező vállalatot a minő­ségi kötbér megtérítésével a gyártmány költségének ará­nyában. A Géptervező és Műszaki Irodát csak pár ezer forintra büntették, a tervezés értékének arányá­ban. Ezek után a jászberényi Aprítógépgyár végrehajtotta a tervező vállalat által ki­adott módosítási rendelke­zéseket és az eredmény a nullával egyenlő. Itt azon­ban felmerül a kérdés: va­jon ezek után is állítható az, hogy a hiba a malmok elkészítésében van? Tény az, hogy a malmok rosszak, kilenc hónap telt el az első kipróbálástól, min­denki a maga igazát védi és közben közel 3 és félmillió forint a népgazdaság ráfi­zetése azért, mert az őrölet- len foszfátból készült mű­trágyának 1 százalékkal rosszabb a feltárási foka. Ráadásul a szuperfoszfát gyártásához használt nyers­foszfátot nyugati devizáért vásárolják külkereskedelmi szerveink. Szeptember 5-én délelőtt a Tiszamentí Vegyiművekben (ki tudja hányadik) megbe­szélés zajlott le. A géptervező és Műszaki Iroda megbízottja: — a ter­vező vállalat ígéri, hogy az újonnan javasolt 4—5 mó­dosítás után jó lesz a kon­strukció. — Ha az év végére nem lesznek üzemképesek a mal­mok, kiselejtezzük azokat — így a vegyiművek főköny­velője. De lehet ez a cél? B. J. Tantárgy-felelősöket választanak a középis­kolai KISZ-szervezetek Olcsóbb Ie<( a telefonbeszélgetés Magyarország és Brazília közölt m tervező Nem egy malomban orol a kivitelező 1MHI® ...HiiiiitiiiihiiiiiiisiiiiiiiiisiiiiiíifiiiiiisíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiaiiiiBiiiiiíifflii beruházó Fo szfát helyett forintot őröl a négy üzemképtelen gyűrűsmalom a Hazamenti Vegyiművekben Nyugdíjasoh üzemlátogatáson MSZMPii?1 , . 5=

Next

/
Oldalképek
Tartalom