Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-06 / 208. szám
1962, szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkában az árokásó gép Néphadseregünk tagjait hol aratásnál, a gabona betakarításánál, hol árvízvédekezésnél, útépítésnél látjuk. A napokban Szolnokon, a Vöröscsillag úti új lakótelep építkezésénél nyújtottak nagyarányú segítséget Lehetne Jobban, olcsóbban termelni Egy üzemi taggyűlés tanulságai Megyénk gépipari üzemei is kidolgozták azokat a határozati javaslatokat, melyek az országos gépipari fejlesztés részleteit tartalmazzák. A jászberényi Aprítógépgyárban a pártalapszerveze- tek taggyűléseken vitatták meg, mik azok a tényezők, amelyek üzemükben jelentősen előbbre vinnék a munkát. A Il-es számú alap- szervezétnél — mely a TMK műhely, a szállítási osztály és a szerszámkészítő műhely kommunistáit foglalja magába — látják a hibákat ‘ és szerintük már < nem először vitatkoztak azokról. A taggyűlés beszámolóját, mely a TMK műhely munkájával és a munkát gátló akadályokkal foglalkozott, a műhely vezetője ismertette. ...Harmincegy lakatos, tizenegy villanyszerelő van 280—-300 nagyon bonyolult működésű szerszámgépre. Az utóbbi években közepes-, vagy nagyjavítást nem tudtak eszközölni. A Magyar Beruházási Bank kéthetes vizsgálatának eredményeként (melyet a gépek állapotának megállapítására folytattak), évente 45—50 gépet kellene felújítani, ugyanakkor ebben nem szerepel a kis- és középjavítás. Ha ezt végre akarják hajtani, ami a jövőben az üzemre háruló fokozottabb munkánál elengedhetetlenül szükséges, akkor a TMK létszámát duplájára kellene emelni. De hogyan? Ahhoz, hogy valaki az Aprítógépgyárban — figyelembe véve a gépek bonyolultsági fokát — TMK lakatos legyen, legalább 8—10 év szakmai gyakorlat szükséges. A rengeteg rendelet, a bonyolult ügyintézés rendkívül lassítja a munkát. Mindenről, .még a legkisebb javításról is hibafelvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez egy egyszerű ékszíj lecserélésénél több időt vesz igénybe, mint a javításra fordított munkaidő. Lassan már a TMK műhelynek is ugyanolyan ügyintézést kell folytatnia, mint a produktív, termelő üzemnek. A beszámolót izzó hangulatú hozzászólások követték. — Rajzasztalon kellene átvenni az öntvényeket *— mondotta az egyik szerszámkészítő. Ehelyett pár négyzetméter területen, a szabad -T alatt vizsgálja meg azo- at a meós. Nagyon sok kár ’„tvczhet abból, ha a nyersanyagot nem vizsgálják meg tökéletesen. De esőben, hóban és fagyban nem lehet rendesen dolgozni. Nincs megfelelő edzőkemence a hőkezelésre — A marótüske megint eltört, a fúrórudak ütnek, nagyon puhák, — állandóan csak ezt halljuk — folytatta a szerszámkészítő lakatos. — Higgyék el, mi olyan szerszámokat akarunk készíteni, amelyekkel lehet is dolgozni. Ehhez azonban fontos egy modem, az igényeket kielégítő edzőkem^i- ce. — Vannak drágább acélból készült szerszámok is, amelyekkel csak 4—5 órát lehet dolgozni, szintén a megfelelő hőkezelés hiányában. Szemünk előtt megy tönkre a sok, drága anyag. Sajnos, azt kell mondanom, akaratunkon kívül pazarlókká válunk. — Követeljük a vállalat vezetőitől a legsürgősebb segítséget, hogy ezt megszüntethessük. Újabb hozzászóló következik. Az emberek őszintén és segítőszándékkal beszélnek. A dolgozók n'ncsenek anyagilag érdekelve szerszámtakarékosságban — Betétkéses maró szerszámokkal dolgozunk. Ezek üzemeltetési ideje 80—100 perc. Ennyi idő után a szerszámot ki kellene cserélni. A dolgozó azonban a késcsere idejét is termelésre fordítja, nem törődve azzal, hogy ezalatt a keményfémlapka úgy l^ég, hogy annak élezésére 4—5 órát kell fordítani; Újra csak azt mondhatom: edző kemencét! Egymás után lendülnek magasba a kezek. Szót kérnek. Nagyobb daraboló műhelyt! — A helyszűke a daraboló műhelyben már szinte tűrhetetlen arányokat ölt. A csodával határos, hogy eddig nem történt valamilyen végzetes baleset. Mindenünnen a baleset leselkedik, mindenki elismeri, hogy életveszélyes itt dolgozni — mégsem történik intézkedés A jobb szervezésről beszélve, a szállítási osztály egyik gépkocsivezetőié mondotta el az alábbi esetet. — Dunaújvárosba vittem negyven lapátlemezt. Szerződésünk volt arra, hogy ott megcsinálják. A fenti vállalat felbontotta a szerződést. Visszahoztam, és akkor derült ki, hogy üzemen belül is elkészíthetők. Ez csak egy, a sok felesleges és drága fuvar közül. Jól lehet az elmondott hibák nagy részének megszüntetése talán éppen a beruházásokra fordítandó aryagi fedezet hiánya miatt — egyelőre még nem hajtható végre. De ezt most nem magyarázta meg a dolgozóknak senki; Véleményünk szerint a taggyűléseken részt kellene venni egy-egy gazdasági vezetőnek, aki a beruházásokat érintő problémákat is ismertetné. B. J. Gazdag termést adott a föld a szocialista országokban n Moszkva (MTI) A szocialista országokból érkező aratási hírek arra engednek következtetni, hogy az idén jó termés lesz. A Szovjetunióban napról- napra szaporodik azoknak a körzeteknek a száma, amelyek teljesítették gabonaleadási tervüket. A szűzföldek több mint kétharmadáról már begyűjtötték a búzát, s ha a fennmaradó területeken is az eddigiekhez hasonló hozamokat érnek el, a Szovjetunióban olyan gazdag lesz a termés, amilyenre senki sem emlékszik. Lengyelországban az aratás körülbelül a közepénél tart, s az eddigi eredmények jó termést Ígérnek. A felvásárló központok naponta 20 000 tonna szemesgabonát vesznek át. Eddig már több mint 230 000 tonna új gabona szárad a felvásárló intézmények magtáraiban; A szocialista tábor országai az idén jelentősen bővítik takarmányalapjukat is. amely elengedhetetlen feltétele az állattenyésztés fejlesztésének; Ukrajnában például 100 000 000 tonna kukoricát silóztak. Üzem szervezés i tapasztalatok a 111«! LENIN TSZ-bei Szakmai vita az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon — bár szombaton megnyílt — a „nagyüzem” tulajdonképpen csak hétfőn délelőtt kezdődött. De akkor teljes „üzemmel”. Bemutatók, szakmai tanácskozások és tapasztalat- cserék csalogatták az érdeklődőket. Mi az üzemszervezés pavilonjának rendezvényére voltunk kíváncsiak. Itt tartották a szakmai vitát a karcagi Lenin Tsz üzem- szervezési tapasztalatairól. A hatalmas kiállítási csarnokban térképek, tablók, fényképek érzékeltetik a közös gazdaságok fejlődését. A nagyrédei Szöllőskert és a zalavári Uj Idők Tsz bemutatott gazdaságai mellett ott láthatjuk a csaknem 12 000 holdas ■ karcagi tsz gazdaságát — madártávlatból. A tablók különböző színei érzékeltetik a vetésszerkezet megoszlását, önmagában is személteik: hogyan gazdálkodnak a karcagiak, s milyen náluk a munka szervezettsége. Az üzemszervezési pavilon látványossága messze elmarad a kiállítás egyéb látnivalóitól. A mezőgazdasági szakemberek, tsz elnökök, agronómusök és üzemgazdászok közül mégis sokan felkeresik. A karcagi Lenin Tsz üzemszervezési tapasztalatairól szóló beszámoló is jónéhAny szakembert VONZOTT A PAVILONBA A megjelenteket Mohácsi Imre, a tsz főagronómusa tájékoztatta és válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A 62 000 holdas határú városban öt tsz gazdálkodik. A Lenin Tsz-ben a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet segítségével alakították ki az üzemszervezetet. Figyelembe vették a nagykiterjedésű tanyavilágot, mely üzemegy- ségszervézési rendszert követelt a munkaszervezet kialakításánál. A Lenin Tsz- nek három üzemegysége van. Mindegyikben egy növény- termesztési és egy állattenyésztési agronómus működik; A növénytermesztési brigádon kívül az üzemegységekben önálló traktoros brigádok dolgoznak. A talaj adottságainak megfelelőek tavasszal az 1- es és a 2-es üzemegységben kezdhetik először a munkát, ősszel azonban fordított -a sorrend, mert a 3-as üzemegységben szikesebb a talaj, s a várható esős időjárás miatt itt korábban. kell földbe tenniök az ősziek magját. AZ ÜZEMEGYSÉGVEZETÖK NAGY JOGKÖRREL RENDELKEZNEK, önállóan irányítják: a munkákat. a növény, illetve állattenyésztési agronómusok útján. A két növénytermesztési, illetve a traktoros brigádok inkább szervezeti egységek, munkájuk nincs szorosan az üzemegység területéhez kötve. Ha a munka menete úgy kívánja, többször átirányítják őket más üzemegységekbe is. Például: a növényápolás, a kukorica és cukorrépa betakarítás időszakában. A hármas üzemegység területe csaknem egészében öntözhető. Itt termelik a 720 katasztrális hold rizs többségét is. A karcagi közös gazdaság területének mintegy 50—55 százalékán termei kalászost. Ebből körülbelül 33 százalék a búza. Az ipari növények termelését az 1-es és 2-es üzemegységekbe szervezték meg. Alkalmazkodnak a talaj adottságokhoz és a jobb szállítási lehetőségekhez is. Ez különösen fontos a cukorrépánál, mely a tsz ossz területének 4 százalékát teszi ki. A Lenin Tsz-ben tömbö- sítést valósítottak meg, például 400—500 holdas táblákba termelik a gabonát. Ez a gépek jobbkihasználása miatt is célszerűbb. Negyvenöt különböző típusú erőgép, továbbá növényvédelmi gépek dolgoznak a tsz-ben. Három silókombájnjuk van. Hat tehergépkocsival rendelkeznek, melyeket az üzemegységek igényei szerint központilag irányítanak. így jobban ki tudják használni a gépek kapacitását és VÁRATLAN FORDULAT (Kilátótornyokból irányít ják a traktorosbrigádok munkáját Bábolnán.) — Nesze, mindent láttam a kilátótoronyból! Fontos favaslaiok a matematikai oktatás korszerűsítésére Surányi János egyetemi tanár, akadémikus, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, nyilatkozott az MTI munkatársának a budapesti nemzetközi középiskolai matematika-oktatás tanácskozásairól. — Az értekezlet nagyobb felén már túljutott — mondotta. — Befejeztük az iskolai tanítás korszerű anyagának vitáját. Részletes javaslatokat dolgoztunk ki a kísérleti tanítások tárgyára, terjedelmére, szempontjaira. Hangsúlyoztuk a nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát, egy információs központ felállításának szükségességet. Megjelöltük azokat az átfogó fogalmakat, amelyekre a korszerű matematika-tanítást alapozhatjuk, továbbá az olyan témaköröket, alkalmazási területeket, amelyeknél sürgős a kísérletek folytatása. (MTI' SZERVEZETTEBBEN • IRÁNYÍTJÁK A SZÁLLÍTÁST A traktoros brigádokat 1960-ban szervezték meg. Minden brigádnak saját szerelője van, akik a helyszínen javítják ki a hibás gépeket, A szövetkezet nagy gondot fordít az üzemanyag felhasználás ellenőrzésére. Üzemanyagot csupán a tsz által nyomtatott jegyre adnak ki a gépek vezetőinek. Gépenként tartják nyilván az alkatrész és üzemanyag fel- használást. tudják hogy melyik traktor, milyen mun■ kán dolgozott, s ennek költsége mely üzemágat terhel. Két évvel ezelőtt még drágábban dolgoztak gépeik a gépállomásénál. Tavaly azonban már jóval olcsóbban működtek. Ezt az üzemanyag felhasználás fokozottabb ellenőrzésével és a jobb mukaszervezéssel érték el. A traktorosokat az üzemegység agronómusa, illetve brigádvezetője számoltatja el. Ök ellenőrzik a munka minőségét is, A NAGYOBB JAVÍTÁSOKAT IS A SAJÄT MŰHELYBEN VÉGZIK — a főtengely csiszolás és hengerfúrás kivételével. Többek közt három eszterga és két marógépük, valamint villanyhegesztő működik, A főagronómus a megjelenteknek elmondotta, hogy kevés fajta növényt termeinek. A Leninben például kalászosokat, lucernát, cukorrépát, olajlent, kukoricát és rizst vetnek. Ezt úgy tudták elérni, hogy a karcagi szövetkezetek kooperálnak egymással. Elosztották egymás kcjzijtt az ipari növényeket. S így nagyobb területen, gazdaságosabban tudják azokat termelni. Ugyanakkor kielégítik a népgazdaság igényeit is. A Lenin Tsz állattenyész- tesenek megszervezését befolyásolta, hogy korábban hegy tsz gazdálkodott a területén. Ezek szinte minden állatfajta részére építettek istállókat. A gazdaságosság megkövetelte, hogy egy-egy állatfajtát egy-egy üzemegységben neveljenek. A sertéseket, boromflakat például a 2-es, szarvasmarhát, juho■ kát a 3-as üzemegységben nevelik, illetve hizlalják. A sertéstenyészetüket az 1-es üzemegységben helyezték el. A karcagi közös gazdaság AZ IDÉN 2200 HTZOTTSERTÉST 60 000 BAROMFIT AD ÄT KÖZFOGÍ ASZTÁSRA Száz katasztrális holdanként 61,2 mázsa húst szállítanak. A tsz-ben 1800 holdon öntöznek. A rizsen kívül legelőt, lucernát és kukoricát: árasztanak és permeteznek, Az időjárás parancsolóan követelte meg tőlük az öntözést. Az idén mindössze 125 milliméter csapadék hullott Karcagon. 1963—64-ben a 2-es üzemegység területén további ezer holdat tesznek öntözbetővé. A rizst vetésforgóban termelik. Az idén először iktatták ki a fekete ugart. Takarmányozási célokra napraforgót vetettek a több éves rizsföldekbe. Karcagon teljes egészében megszüntették a parlag rizsföldeket. A főagronómus részletesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire is: milyen a munkaelosztás, mikor tartanak eligazítást, vezetőségi és közgyűlést, milyen az anyagi érdekeltség és a kereseti lehetőség náluk. A résztvevő szakemberek, továbbá a vita szervezői nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást és á kérdésekre gdott válaszokat. Elmondották, hogy sokat merítettek a karcagiak több mint tíz esztendős tapasztalataiból «■» m. L
