Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-05 / 207. szám
18®2. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NEPLAÍ 5 PIROS BÚZA így készítjük elő az őszi kalászosok vetését Elmondotta Konkoly Mihály, a jászboldogházi Aranykalász Tsz főagronómusa A szövetkezet udvarán két dohánypajta között alacsony kis épület, ott készül a piros búza. A belépőt éktelen zaj fogadja. Motor zúg, csattog a sok fogaskerék, rosták rá- zódnak, lendkerekek forognak és mindez egy cseppet sem idegesíti az itt dolgozó két embert. Vetőmagot tisztítanak. Gulyás János, az idősebb, búzát tölt a tartályba. s a fölvonó már röpíti is fel a rosták tetejére. Mire négy rostán átrázódik, csak a tiszta mag marad. Az ocsú lenn négy zsákba szóródik, a búzát pedig egy másik felvonó tovább viszi a triőr- be. S míg a csigák forgatják a gabonát, közben vékony sugárban szóródik rá a csávázószer. — A tisztítással egyidőben Ceresan-nal csávázzuk a vetőmagot — mondja Gulyás elvtárs. — Két dekát adunk egy mázsához. S a Ceresan, ez a bíbor- színű por egészen pirosra festi a szemeket. Miután a gépből kikerül, akár vihetik is a határba és lehet vetni. A kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ben ezzel a tisztítási módszerrel 1 éve foglalkoznak. Munkaerőt és sok munkaegységet takarítanak meg Külföldi vadászok a Hortobágyon Beköszöntött a vadászati idény a hortobágyi vadrezervátum területén is. Dörögnek a puskák a puszta egyetlen erdejében, az ohati őstölgyesben és a többezer holdas halastavak környékén. A pusztára érkezett külföldi vadászok vadkacsákra és foglyokra lőnek. Az osztrákok voltak az első külföldi vendégek az új vadászati idényben, őket franciák és olaszok követték. Szeptember végéig naponta 5—6 külföldi vadászvendége lesz a Horto- bágynak. A vadászati „nagyüzem” azonban csak később kezdődik, amikor megérkeznek a vadlibák. (MTI) így, mert nem kell a terményt külön átöntögetni a csávázáshoz. — így naponta 200 mázsát tisztítunk meg — veszi át a szót Némedi Károly. Tíz napja dolgoznak együtt ebben az üzemben, s a vetés kezdetéig még sok munka vár rájuk. Karcsi még csak most ismerkedik a szövetkezettel, két hete jött vissza Pestről. Már most jobban érzi magát itt, mint a textilgyárban, ahol dolgozott. Csaknem negyven munkaegységet gyűjtött idáig. Jövőre — mint ígéri — ő is eléri a hatszáz egységet, akár az édesapja. Társának, Gulyás Jánosnak pedig kilencszáznál is több munkaegysége volt az elmúlt évben Míg beszélgetünk, zsákokkal megrakott teherautó kanyarodik az épület elé. Józsá Imre rakodó-brigádja érkezett meg egy szállítmány árpával. Délután ezt tisztítják majd. Leállítják a motort. A rostákat nagyobbakkal cserélik ki az árpához. A piros búzát pedig az autóra rakják és elviszik — még csak a magtárba, mert egy hét múlva kezdődik náluk a vetés. Tavaly 736 holdon vetettünk búzát. Ebből 240 holdon Bánkuti 1201-est, 122 holdon San Pastoret és Autonómiát, a többi területen pedig Bezosztája 1-et. Az utóbbiból értük el — 11,8 mázsa — a legjobb átlagtermést. Tavaly nem a legjobb minőségben végeztük el a talajelőkészítést. Hatvan holdon csupán disztillerezett talajba vetettünk, mely károsan éreztette hatását az átlagtermésnél. Csökkent a talaj víztároló képessége. Az idei talajelőkészítésnél levonjuk a tavalyi hibák tapasztalatait. Most 18—21 centiméter mélyen szántott és kellő időben lezárt talajba vetünk. Átlagosan — a talaj termő erejéhez képest — 150 kilogramm szuperfoszfátot és 50 kilogramm pétisót adagolunk alapműtrágyaként. Tábláink törzskönyvezve vannak. így a talajerő utánpótlást megfelelően tudjuk adagolni. Most 730 katasztrális holdon vetünk búzát. Nyolcvan holdon San Pastorét, 250 holdon Bánkúti 1201-est, 400 holdon pedig Bezosztája 1-est. Az utóbbi vetés területét a jobb termőképessége miatt növeltük; Szántóföldi brigádjaink már megkézdték a talaj előkészítést. Hatvan holdat már felszántottak és lezártak. Most szabadult fel a 140 holdas silókukorica táblánk is, melyet szintén búza alá készítünk elő. A búza nagyobbik részét magkukorica után kell vetnünk, A törést előreláthatólag három hét múlva kezdhetjük meg. Ezt a munkát igyekszünk majd gyorsítani. A törés után a silózó brigád géppel takarítja le a szárat, majd hat erőgép két műszakban folyamatosan szántja a talajt. Hozzáfogtunk a magtisztításhoz is. Háromszáz hold őszi árpa vetőmagjának tisztítása már befejeződött. Elkészültünk az őszi takarmánykeverékek magtisztítá- sával. Szelektáljuk a búzát is, Több éves tapasztalatunk igazolja, hogy korán érdemes vetni. Szeptember végéig ezért 100 hold őszi takarmánykeveréket és az őszi árpát a földbe tesszük. A takarmánykeveréket foyamatosan vetjük. Először a rozsos, majd az árpás, végül a búzásbükkönyt vetjük, A búzánál a San Pasto- re. a Bezosztája 1-es és a Bánkúti 1201-as a sorrend. Szeptember végéig 200 holdon tesszük a földbe a búzát. A többi területen a kukoricatörés és a talajmunka elhúzódása miatt csak később tudunk vetni. Azonban ott is az optimális időn belül — október közepéig végezni tudunk. Tapasztalataink azt igazolják. hogy katasztrális holdanként a Bánkútiból 120 kilogrammot, az intenzív fajtákból pedig 140 kilogrammot érdemes vetni, így jobban ellenállnak az egér és fagykárnak, sűrűbb marad a növényállomány. Az idén jobban megszervezzük az őszi kalászosaink vetését és a talajelőkészítést is jobb minőségben végezzük, Bízunk benne, hogy jövőre magasabb átlagtermést tudunk betakarítani. F. M. EREDMÉNYES VERSENYMOZGALOM A szolnoki Vasipari Vállalat autószerelő brigádja a kongresszusi munkaversenyben nagyszerű eredményeket ért el. A tizenkét szerelőből és hét tanulóból álló részleg öt Skoda gépkocsi főjavításánál 25 000 forint értékű anyagot takarított meg. A kezük alól kikerült, megjavított gépkocsikra reklamáció még nem érkezett a vállalathoz, de dicséret annál több. A mentőállomás például elismerését fejezte ki a 10 000 kilométert futott mentőkocsik szemléjénél és javításánál tapasztalt lelkiismeretes munkájukért. A brigádok közötti versenyben jelenleg a második helyen áll Jaczkanin József — Gagarin brigádja A cukorrépa betakarításáról Várják a második gépet Csehszlovák szövetkezeti gazdák Kőtelken A cukorrépatermelő mező- gazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok már megkezdték a répa szedését. Nagy gondot kell fordítani a szedés megszervezésére, hogy a répa a leggazdaságosabban kerülhessen feldolgozásra. A cukorgyár elkészítette a répa szedés! és szállítási ütemtervet A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya jóváhagyta a szállítási terveket. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok csak akkor kezdjék meg a répa szedését, ha erre a cukorgyári termelési felügyelővel írásbeli megállapodást kötöttek, amelyben szerepel, hogy a répa szedése milyen na’-: ütemben és átadása melyik állomáson történik. Arra keli törekedni, hogy a cukorrépa felszedése november közepéig és végleges átadása november hó végéig mindenütt befejeződjék. A cukorrépát a felszedést követó 24 órán belül át kell adni. Ez azért is fontos, mert a kiszedett, kis kupacokban tárolt répa a szántóföldön megfőni. ad és a súly veszteségen kívül még egyéb károsodás is érheti. A hűvösebb idő beálltával, október második felében, ha a répa azonnali beszállítása nem oldható meg, minél nagyobb, legalább tíz mázsás kupacokba kell rakni és beszállításig földdel betakarni. A répa fellazítását általáén gépi erővel végzik. E munkát is úgy kell szervezni, hogy előző napon csalt annyi répát lazítsanak fel, amit másnap fejelnek, ku- pacolnak és az átvételi.állomásra szállítanak. A kupacok helyéről előzőleg a gazt, szemetet — lehetőleg gereb- lyével — el kell takarítani. A répát közevtlenül a még zöld, eleven levelek töve alatt kell egyetlen vágással oly módon lefejelni, hog/ a zöld ievélkorona egyben ni - rac.on, de az alvó rügyek a cukorrépán rajta maradjanak. Az elszáradt levél- cső: kokat a kés fokával ítéli letisztítani. A fejeléssel idejűieg a földtől, sáríól, gaztól, levéltő] gondosan meg kell tisztítani a répát. A rothadt, romlott répát külön kell válogatni. A répatermelő gazdaságok köteleseit a szerződött terülő összes termését a szerződésben kijelölt helyen átadni és az átvevő rendelkezése szerint prizmába, vagy — közös megegyezéssel — a megállapított térítés ellenében vasúti kocsiba, tehergépKocsiba, hajóba rakni. A cukorrépa átvétele napke'tétő! napnyugtáig tart. A répaszedést, szállítást és átadást a cukorgyári répatermelési felügyelők szervezik. A termelőszövetkezetek vezetőivel megbeszélik a szállítással és átadással kapcsolatos problémákat és segítik a tsz-ek ezzel összefüggő munkáját. Ez év elején két DT 54-es traktor vásárlására jelentették be igényüket a jászapáti Alkotmány Tsz tagjai. Kérésükkel a járási tanács mezőgazdasági osztályán is egyetértettek. Annál is inkább. mert nem kértek hozzá á!l■ ml támogatást — egyszámlájukról fizetik kJ a gépeket. Jogosnak találták a jász- apát.ak igényét azért is, mert saját gépparkkal rendelkeznek és nem szorulnak a gépállomás segítségére a talajn.unkáknál. Tíz erőgépük van. ugyanakkor hiányzik náluk a nagyteljesítméEz év nyarán négyes átlaggal végezte tanulmányait az általános iskola nyolcadik osztályában a jászdózsai Rédei Béla. A 14 éves fiú a Kunhegyesi Mezőgazdasági Technikum első osztályába jelentkezet továbbtanulásra. Édesapja a helyheli Tarna- menti Tsz szorgalmas növénytermesztője. A tsz magára vállalta a fiú taníttatását. Négy éven át a közös gazdaság fizeti utána a kollégiumi hozzájárulást, havi 250—300 forint összegben. A fiatal Rédei ezalatt szorgalmasan fog tanulni, hisz akarnak lánctalpas gépekhez jutni. Sürget az idő, itt a talajmunkák végzésének az ideje. Az Alkotmány Tsz gazdái azonban csak az egyik gépet kapták meg. A másodikra már kétszer visszaküldte a Nemzeti Bank a lejárt fedezetigazolást. Most harmadszorra újítják meg. Az AGROKER a harmadik negyedévre ígérte a gépet. Ha szeptemberben, vagy október elején nem érkezik meg a DT 54-es — a szükséges ekével — gondban lesznek a jászapátiak: hogyan végezzenek időben a szántással és a vetéssel. — m. 1. -* minden vágya, hogy jó agro- nómus váljék belőle. Tanulmányai végeztével is a Tarnamenti Tsz-be tér vissza, A szerződésben is megegyeztek, hogy legalább öt évig a szülőfalujában dolgozik. Teljes szívvel, mert nem akar hűtlenné válni segítőihez, — MA DÉLUTÁN harminc szovjet turista találkozik a szolnoki MSZBT klubban a megyeszékhely számos bírájával, ügyészével, ügyvédjével. Ez év januárjában meglátogatta Kőtelken élő rokonait egy cseh agronómus. Közben felkereste a két helyi termelőszövetkezetet is. Tanulmányozta az üzemszervezést, a termelési módszereket, beszélgetett az emberekkel. Érdekelte minden, többet volt kinn a határban, mint a rokonoknál. Szabadsága leteltével megkérte a tsz vezetőségét, hogy engedjük meg néhány külföldi gazda tapasztalatcsere látogatását. Mi szívesen teljesítettük kérését. így történt, hogy augusztus 28-án — meghívásunknak eleget téve — negyven csehszlovák szövetkezeti gazda érkezett Kőtelekre. Megnézték a közös gazdaságok állatállományát, az öntözést és a kertészetet. Elismerésüket fejezték ki az Ezüstkalász Tsz 25 holdas gyönyörű paprikatáblája láttán, mely idáig holdanként több mint 30 000 forint bevételt hozott. Tetszett a Petőfi Tsz másodvetésű uborkája is, amelyről csaknem egy vagon termést takarítottak már be holdanként a kőtelkiek. Elmondták, hogy náluk a termelés színvonala alacsonyabb és nem használják ki az öntözési lehetőségeket. Meglepte őket a tsz néhány olcsó, praktikus gazdasági épülete. Hiszen nem fontos ultramodern istálló a 3000 literen felüli fejésátíag eléréséhez, Egyszerű fiaztatóban is lehet 18 malac anyakocánként, ha a gondozás és takarmányellátás megfelelő. Náluk drága az építkezés — tudtuk meg. Őszintén megmondták, hogy a korszerű, gépesített állatgondozással sem tudnak ilyen teljesítményt elérni. Növény- termesztési eredményeik is gyengébbek, pedig jó földeken gazdálkodnak. Hasznosnak tartották premizálási rendszerünket, amely jobban ösztönöz a többtermelésre, mint az övék. A csehszlovákiai gazdaságban a jövedelem nagy részét évközben kiosztják, a zárszámadásra alig marad valami. Mi csak a bevétel 60 százalékát osztjuk ki előlegképpen. A tapasztalatcsere után a helyi szövetkezeti vendéglőben birkavacsora következett. A jó bor mellett még sokáig beszélgettünk, maid vendégeink elbúcsúztak, Bozsó Sándor tsz elnök Ezüstkalósz Tsz, Kőtelek Kiss Gyula Szolnoki Cukorgyár Országos Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest 1962. szeptember l-től 23-ig Nyitva 9—21 óráig, vasárnap 8—21 óráig nyű szártótraktor. Ezért Ösztöndíjast küld a technikumba a jászdózsai tsz
